Az egészségügyi kormányzat által összeállított Zöld könyvnek nem volt túlzottan nagy sikere. Mondhatnánk, nem baj, hiszen holt betű, száraz olvasmány. Ezzel szemben hatalmas érdeklődés és egyöntetű szakmai elismerés övezte a Közép-Dunántúli Regionális Egynapos Sebészeti és Rehabilitációs Centrum megnyitását Várpalotán. A valós történést.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT Új kórházi szárny avatása Várpalotán, magánbefektetéssel Az egészségügyi kormányzat által összeállított Zöld könyvnek nem volt túlzottan nagy sikere. Mondhatnánk, nem baj, hiszen holt betű, száraz olvasmány. Ezzel szemben hatalmas érdeklődés és egyöntetű szakmai elismerés övezte a Közép-Dunántúli Regionális Egynapos Sebészeti és Rehabilitációs Centrum megnyitását Várpalotán. A valós történést. A hazai kormányzati egészségpolitika egyik, ha nem legfontosabb célkitűzése, hogy a kórházi fekvőbeteg ellátásokat költséghatékony, egynapos ellátási formák váltsák fel, és az így felszabaduló férőhelyek a valós szükségleteket jobban kiszolgáló krónikus betegellátó és rehabilitációs tevékenységeknek adjanak helyet. Erről is szól a Zöld könyv. A fenti elveket, elsőként a magyar egészségügy történetében, Várpalotán valósították meg, példát mutatva arra, miként lehet egy kiskórházat integrálni a nagy ellátó rendszerbe. A Palotahosp Kft. – amelynek tulajdonosa a fővárosi székhelyű Medicomplex Fejlesztési és Szolgáltató Kft. – 2005. szeptember 1-jével nyerte el a Várpalotai Városi Kórház működtetési jogát. Szándéknyilatkozatukat már két évvel korábban letették Leszkovszki Tibor polgármester asztalára. Érdemes megismerkedni a Palotahosp és Várpalota önkormányzati testülete közötti szerződés legfontosabb részleteivel. Korábban az önkormányzat nem volt képes fejleszteni és nyereségesen működtetni az 51 éves, leromlott állapotú, mátrixrendszerben, azaz különálló osztályok nélkül működő intézményt, amelyben 76 aktív és 29 krónikus ágy volt. Ellátási területe a város és a környező hat település, mintegy negyvenezer lakossal. Az Önkormányzat ingyenes használatot biztosított ingatlanán a Palotahosp Kft. részére és a Medicomplex Kft. javára földhasználati jogot alapított 99 évre, amelyért a cég havi 30 Ft/m2 + ÁFA bérleti díjat fizet az önkormányzatnak. Az önkormányzat vállalta, hogy a tulajdonában maradó ingatlanokon a rendeltetésszerű használathoz szükséges felújításokat elvégzi. A szerződés esetleges felbontásának ideje 6 hónap, esetei pontosan rögzítettek. A szerződés megszűnése után az Önkormányzat rendelkezik a feladat ellátásához szükséges ingatlanokkal. Az Önkormányzat tulajdonában lévő és tulajdonba átadható eszközeit a Palotahosp Kft. térítésmentesen használhatja, emellett a szerződés lehetőséget kínál arra, hogy azok a működtetés megkezdésétől számított 90 napon belül, könyv szerinti értéken, a működtető tulajdonába kerüljenek. 26 IME V. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2006. SZEPTEMBER A magántulajdonosi működtetési forma lehetővé tette mindazon döntések meghozatalát, melyek évek óta várattak magukra. Az üzemeltetési jogért a város nem kért pénzt, ugyanakkor a működtetést átvevő cég vállalta, hogy a kórház adósságállományából hatvanmillió forintot törleszt, és tovább foglalkoztatja az intézmény mind a 185 dolgozóját, fenntartja a közalkalmazotti béreket és juttatásokat, továbbá, hogy rövid távon nem változtat sem az ágyszámokon, sem az egészségügyi szolgáltatások addig kialakult rendszerén. (Az átadás-átvételnél lett világos: az intézmény adóssága megközelíti a százmillió forintot, így az önkormányzatnak még mintegy 30-40 millió forintot kellett előteremtenie a hitelállomány felszámolásához.) Az önkormányzati tulajdonban maradó régi épületek felújítása továbbra is a város feladata maradt. Külön megállapodásban rögzítették, hogy milyen munkálatok számítanak karbantartásnak, illetve felújításnak. A kórház konszolidációját az új tulajdonos és a helyi önkormányzat közösen végezték el. Első lépésben tőkeinjekcióval és az intézményi működés átszervezésével sikerült elérni, hogy a kórház visszafizette adósságait, likviditása helyreállt. Hogyan? Ugyanabból az OEP-finanszírozásból kellett gazdálkodniuk, mint az önkormányzati intézményeknek bárhol az országban. „Csak” a munka hatékonyabb, racionálisabb szervezésével, valamint a kötelező területi ellátáson kívüli betegek kezelésével jutottak az adósságtörlesztéshez szükséges többletbevételhez. Az új, hatszintes, most felavatott, ötezer négyzetméteres, 120 ágyas épületet a régi kórházi szomszédságában 2005 nyarán kezdték építeni. 2,3 milliárd forintos költség egy részét a beruházó Medicomplex Kft. saját forrásból, nagyobb részét pedig bankhitelekből finanszírozta. A számítások szerint a beruházás 15 év alatt térülhet meg. Mint Dr. Rácz Tamás, a Medicomplex, s egyben az új intézmény ügyvezető igazgatója (eredeti szakmája szerint nyak- és fejsebész) elmondta, a földrajzi közelségben lévő két megyei kórházban igen kevés a rehabilitációs ágyak száma, ezért az aktív osztályokról kikerülő betegek további kezelését ezek a kórházak nem, vagy csak a betegek számára is nehezen elfogadható, rossz körülmények között tudják biztosítani. Várpalotán az új részleg főleg a korai, magas vérnyomás és cukorbetegség eredetű stroke, és – az elsősorban balesetet szenvedett – poszt-traumás betegek mozgásszervi rehabilitációját látja el. Éppen ez adja az intézmény létrehozásának értelmét és sikerének garanciáját. Ugyanis a két szomszédos nagyváros – Székesfehérvár és Veszprém – nagy, megyei kórházainak éppen a rehabilitációs kapacitások szűkössége okozza a MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT legtöbb gondot, aktív ellátó ágyaikról nincsen hová utalják félig gyógyult betegeiket. Ami van (például Doba Veszprém megyében) sem a betegek, sem a szakma számára nem elfogadható ellátási körülményeket képes csak biztosítani. A magas színvonalon felszerelt szakrendelőkben (endoszkópok, komplett kardiológiai rendszer, szív-, hasi-, nőgyógyászati ultrahang stb.) történő járóbeteg szakellátás regionális szinten jelentősen csökkentheti a kórházi bennfekvések számát, hosszát. Az ellátás körülményei minden igényt kielégítenek: az intézmény külleme kifejezetten esztétikus, felszereltsége komfortos: egységes esztétikai arculata, a két- és háromágyas, saját fürdőszobával és terasszal rendelkező, klimatizált szobák, a folyosókon kialakított, otthonos társalgók, nyílt nővérpultok, a harmadik emeleti tágas apartmanok, az eddig ismerttől eltérő, korszerű nővérhívó rendszer, egyedi tálalási rendszer és sok más, a beteg gyógyulását és komfortérzetét segítő megoldás biztosítják mindezt. A falakon festmények és flat televíziók, a nővérek, ha nem is szőkék, de ápoltak, figyelmesek, csinosak. Az ambulancián a bejelentkezéses rendszernek és a korszerű beteghívónak köszönhetően a pácienseknek nem kell várakozniuk, ha előbb érkeznek, a recepción kapott sorszámmal nyugodtan nézhetnek a váróban tévét. Minden úgy, mint a magánegészségügyről szőtt legendákban. Ám...itt elsősorban a magyar társadalombiztosítás betegeit fogadják, őket illeti a korszerű felszerelés, nívós hotelszolgáltatások és a szakszerű figyelmesség. Az egynapos sebészeti ellátás a legalsó szinten, három műtőben folyhat. A műtők mellett bemosakodó helység és a betegébredő található. Dr. Tóth Ildikó, az intézmény orvosigazgatója (belgyógyász) kifejtette, Magyarországon rendelkezésre áll az egynapos sebészet (más szóval: nappali sebészet) valamennyi személyi és tárgyi feltétele, fejlődésének gátja még mindig az OEP sokat kárhoztatott finanszírozási gyakorlata. Sok, Nyugat-Európában egynaposként végzett beavatkozást a mai napig nem finanszíroz egynaposként. Az eredmény: a kórház háromszor annyi bevételhez jut, ha fekvőbetegként látja el a beteget, mint ha ambulánsként, és még a műtét napján elbocsátja. A betegek körében is egyre nagyobb az igény a bent fekvés nélküli, gyors gyógyulást eredményező ellátások iránt. Ismeretes, a multinacionális cégek különösen nehezen tűrik el dolgozóik huzamos ideig való távollétét. Ezért a Közép-Dunántúli Regionális Egynapos Sebészeti és Rehabilitációs Centrumban, Várpalotán – megfelelő szakmai felkészültséggel – nem csak a veszprémi és a székesfehérvári kórház sebész, urológus, orthopéd, fül-, orr-, gégész vagy nőgyógyász orvosai, de az ország bármely vállalkozó orvosa végezhet betegén műtétet. Aneszteziológust, szakszemélyzetet helyben biztosítanak számára. A metódust már kidolgozták, begyakorolták, a már egy éve működő „régi” műtőkben az ország túlsó feléről érkezett – elsősorban térdszalag-műtétre szoruló – betegek sokaságát látták már el. Az új részleg három, és a régi épületben elhelyezkedő további műtő napi kapacitása – egyelőre – negyven műtét, később ezt – több műszak szervezésével – nyolcvan fölé kívánják emelni. Rácz Tamástól megtudtuk, a várpalotai intézményt modellnek szánják, s készek hasonlók létesítésére az ország más pontjain is. Várpalota ideális helyszín: a két nagy megyeszékhelyt összekötő négysávos út mentén fekszik, s helyzetét felértékeli majd a készülő dunaújvárosi híd közelsége is. A betegek és az őket ellátó orvosok utaztatása könnyen megoldható. Mindezen azonban messze túlmutat, hogy példa született arra, miként lehet egy kis kórházban specializálni az aktív ellátást és vonzáskörét kiterjeszteni egy teljes régióra, egyúttal a már félig gyógyult betegeket „kihozni” az aktív ágyakról. Példa arra is, hogyan lehet egy térség ellátási kapacitásairól megállapodni a Regionális Egészségügyi Tanácsban: a nem kihasznált kapacitásokat (szünetelő ágyak) egy helyre koncentrálni, a szakmai követelményeknek nem megfelelő színvonalú ellátásokat a nagy kórházaknak átadni. A fővárosban megvalósítható terveket és egy új egynapos sebészeti és rehabilitációs központ létrehozásáról szóló javaslatot már átadtak a főváros önkormányzatának. Várjuk a folytatást. Nagy András László IME konferencia naptár 2006 VI. Kontrolling Konferencia Helyszín: Hotel Stadion Budapest Időpont: 2006. november 29. Larix Kiadó Kft. 1089 Budapest Kálvária tér 3. 333-2434 210-2682 ime@imeonline.hu, larix@larix.hu www.imeonline.hu, www.larix.hu IME V. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2006. SZEPTEMBER 27
