A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT FINANSZÍROZÁS A fizioterápia finanszírozásának problémái, javaslat a megoldásukra Brahó Zsuzsanna, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Magyarországon jelenleg az egyetlen, társadalombiztosítás által finanszírozott, természeti energiákat felhasználó gyógymód a fizioterápia. Finanszírozása számos problémát rejt magában. A publikációban ismertetem és elemzem a különböző finanszírozási formákat, feltárom a finanszírozásban rejlő problémákat. A publikáció végén javaslatot teszek a felmerült problémák lehetséges megoldására. In Hungary physiotherapy is the only natural therapy covered by social insurance. Its financing mechanism is much controversial. If it is compared according to the form it is performed one can observe main differences in reimbursement. In this publication the author offers solutions to the revealed problems. FIZIOTERÁPIÁS TEVÉKENYSÉGEK FINANSZÍROZÁSA MAGYARORSZÁGON A fizioterápiás tevékenységek az egészségügy számos területén szerepet játszanak a különböző betegségek rehabilitációjában. A fizioterápia szempontjából a társadalombiztosítás által finanszírozott területek a járóbeteg szakrendelések, fekvőbeteg osztályok (aktív, krónikus és nappali kórház), az otthoni szakápolás, és a különböző gyógyfürdők. Nem finanszírozza a társadalombiztosítás a fizioterápiás szolgáltatások elvégzését az alapellátásban, valamint a fizioterápiás magánrendeléseken. Járóbeteg szakellátás esetében a szolgáltatások finanszírozása teljesítményelvű tételes finanszírozás. Az elszámolás alapja az elvégzett tevékenység, valamint az ahhoz tartozó németpont-érték. Egy betegnek egy megjelenés alkalmával egy rendelésen maximum háromféle tevékenység számolható el. Egyfajta tevékenységből a kezelendő területek számától függően azonban többet is finanszíroz a társadalombiztosítás. Az aktív fekvőbeteg-ellátó osztályon ellátott esetek finanszírozása a homogén betegségcsoportokhoz (HBCS) rendelt súlyszám alapján történik. A fizioterápiás szolgáltatások költségeit a súlyszám tartalmazza. A krónikus fekvőbeteg szakellátás finanszírozásának alapja a krónikus ápolási napidíj és a hozzárendelt, az ellátási területnek megfelelő szorzószám. A krónikus ápolás esetében a fizioterápiás tevékenységek költségét a szorzószám meghatározásánál vették figyelembe. Amíg a beteg a kórházban fekszik, korlátlan mennyiségben részesülhet ezekből a kezelésekből. 30 IME VI. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. NOVEMBER A krónikus ápoláson belül a különböző rehabilitációs osztályokon a rendelkezésre álló ágyszám szerint ellátható betegmennyiség maximum 50%-áig lehetőség van az úgynevezett nappali kórházi ellátásra. Finanszírozása a krónikus ápolási napidíj alapján 0.7-es szorzóval történik. A fürdőgyógyászati szolgáltatások közül – kivéve a komplex fürdőgyógyászati ellátást és a 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszást – egy kúra alkalmával egyszerre négyféle szolgáltatás rendelhető el ellátás fajtánként rehabilitáció céljából 15, műtét után 20 alkalommal. A betegség jellegétől függetlenül egy naptári évben maximum két kúra vehető igénybe. A gyógyfürdőket az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság (OGYFI) a működésük engedélyezése során az ellátó kapacitás, valamint a rendelkezésre álló gyógytényezők hatékonysága alapján három kategóriába sorolja be: országos, regionális és helyi minősítésű gyógyintézet. Finanszírozásuk alapja az elvégzett szolgáltatás és a szolgáltatásokhoz rendelt fixdíj. A fixdíj összege függ az intézet besorolási kategóriájától. A gyógyfürdőkben a szolgáltatásokhoz nyújtott társadalombiztosítási támogatás mértéke 85%. A fennmaradó 15% a beteget terheli. Otthoni szakápolás esetében fizioterápiás tevékenység egy kúrán belül legfeljebb 28 alkalommal (vizit) rendelhető el. A kúra az első szakápolásba vétel dátumához viszonyítva egy éven belül még egyszer megismételhető. Abban az esetben, ha a beteg állapota szükségessé teszi, a MEP ellenőrző főorvosa további viziteket rendelhet el. A finanszírozás vizitdíj alapján történik, amit egy előre meghatározott alapdíj és különböző szorzók alkalmazásával kell kiszámolni. Az a szolgáltató, aki telephelyén kívül, vidéken vagy külterületen végez szolgáltatást, területi pótlékra jogosult. A KÜLÖNBÖZÔ FINANSZÍROZÁSI FORMÁK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Összefoglalva elmondható, hogy a fizioterápiás szolgáltatások tekintetében az egészségügy minden területén teljesítményarányos a finanszírozás, a feltételek azonban nagyon eltérőek. Annak ellenére, hogy a társadalombiztosítás számára az intézeti keretek között elvégzett tevékenységek a legdrágábbak, járóbeteg szakellátás esetében nem korlátozzák az elvégezhető szolgáltatásokat, fekvőbeteg szakellátás esetében pedig korlátot csak a rendelkezésre álló ágyszám jelent. Ezzel szemben az alapellátás a fizioterápia segítségével végzett rehabilitációból szinte teljesen kiszorul, az otthoni szakellátás szerepe nagyon korlátozott. A beteg MENEDZSMENT FINANSZÍROZÁS szempontjából pedig – amikor már nem igényel folyamatos orvosi felügyeletet – a legideálisabb az lenne, ha saját környezetében gyógyulhatna. Ezt az alapellátás és az otthoni szakellátás biztosíthatná számára. A FIZIOTERÁPIÁS TEVÉKENYSÉGEK FINANSZÍROZÁSÁBAN REJLÔ NÉHÁNY PROBLÉMA Miután az alapellátásban nem finanszírozzák a fizioterápiás szolgáltatásokat, az otthoni szakápolásban pedig a területi pótlékot nem megfelelő szempontok szerint határozták meg, a szolgáltatások elvégzése a szakellátásba tevődik át. Ez a társadalombiztosítás számára többletköltséget jelent, a periférián élő lakosság számára pedig nehezebben érhetők el a kezelések, mint a városokban vagy azok környékén élők számára. Otthoni szakápolás esetében 10, illetve 20% területi pótlékra jogosult az a szolgáltató, amely tevékenységét külterületen vagy 2000 főnél kisebb lélekszámú településen végzi. A területi pótlék meghatározásánál nem veszik figyelembe, hogy az adott szolgáltatók mekkora területen végzik tevékenységüket. Ez ahhoz vezet, hogy a szolgáltatók a sűrűbben lakott területekre, a nagyvárosokba és azok környékére centralizálják szolgáltatásaikat, és a periférián élő lakosság számára a fizioterápiás kezelések sokkal nehezebben érhetők el. Másik jelentős probléma, hogy fizioterápiás tevékenységek finanszírozása az egészségügy egyes területein nagyon eltérő, és ez egyenlőtlen esélyeket nyújt a különböző szolgáltatók nyereséges üzemeltetésére. Legegyszerűbben ez úgy mutatható be, ha összehasonlítjuk két olyan szolgáltatótípus lehetséges bevételét, amelyek működési feltételei szinte teljesen megegyeznek. Ezek a járóbeteg szakrendelések, valamint a gyógyfürdők. A vizsgálat során mindként szolgáltatótípusnál a maszszázs, az iszappakolás, a szénsavfürdő és a víz alatti csoportos gyógytorna-kezelések után járó lehetséges bevételeket vettük figyelembe. Járóbeteg szakellátás esetében a fent említett kezelések közül egy megjelenés alkalmával háromfélét kaphat a beteg, kezelések testtájanként számolhatók el. A vizsgálatban 1 vagy 2 testtájon elvégzett kezelések 1. ábra A járóbeteg szakellátás és a gyógyfürdők bevételének alakulása egy 10 megjelenésből álló kúra esetén finanszírozását vettük figyelembe, ugyanis járóbeteg szakellátásban egy betegnek egy megjelenés alkalmával maximum ennyit fizet a társadalombiztosítás a felsorolt kezeléstípusokból. Az 1. ábra mutatja összehasonlítóan, hogy ugyanazon háromféle kezelésből álló kúra esetében egy testtájon végzett kezeléskor a járóbeteg szakellátás bevétele messze elmarad a természetes gyógyintézetekétől. Legalább két testtájat kell kezelni ahhoz, hogy a bevételük elérje a gyógyfürdőkét. A járóbeteg szakrendelésekkel szemben a háromféle kezelésen túl a természetes gyógyintézetnek lehetősége van egy negyedikféle kezelés elvégzésére is. A 2. ábrán az az eset látható, amikor a gyógyfürdő elvégzi és elszámolja az általa elszámolható negyedikféle kezelést is. 2. ábra A járóbeteg szakellátás és a gyógyfürdők bevételének alakulása egy 10 megjelenésből álló kúra esetén, amennyiben a gyógyfürdőben elszámolják a 4. kezelést is A 2. ábrán látható, hogy még a helyi minősítésű gyógyintézet bevétele is meghaladja a járóbeteg szakellátásét. Abban az esetben, ha a fürdőgyógyászati ellátások közül az elrendelő orvos olyat választ negyediknek, amelyik nem jár jelentős többletköltséggel, a gyógyfürdő nyereséges üzemeltetésének esélyeit jelentősen növelheti. Abban az esetben, ha mindkét szolgáltató egy testtáj kezelését végzi el, a természetes gyógyintézet bevétele akár kétszerese is lehet a járóbeteg szakellátásénak. Az otthoni szakápolás problémája, hogy az elrendelhető fizioterápiás tevékenységek száma szigorúan korlátozott. Az egy év alatt maximálisan elrendelhető 56 vizit egyes megbetegedések esetén elégnek bizonyul, más esetekben viszont nagyon kevés. Ez akkor válik jól láthatóvá, ha összehasonlítunk két olyan, súlyossági fokát tekintve nagyon eltérő megbetegedést, mint pl. a stroke utáni féloldali bénulást és a lumbágót. Stroke után az a folyamat, amíg a beteg a teljes ellátásra szoruló állapotából önellátóvá válik, az esetek jelentős részében nagyon hosszú, akár évekig is eltarthat. A kórházi keretek között végzett rehabilitáció alatt a betegek komplex kezelésben részesülnek, ami azt jelenti, hogy egy nap megkapja a gyógytornát, a fizikoterápiát és a logopédiát egyaránt. Otthoni szakápolás esetében erre nincs lehetőség, IME VI. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. NOVEMBER 31 MENEDZSMENT FINANSZÍROZÁS mert egy napra csak egyféle fizioterápiás ellátást finanszíroz a társadalombiztosítás. Ráadásul az egy év alatt maximálisan igénybe vehető 56 vizitet meg kell osztani a gyógytorna, a fizikoterápia és a logopédia között. Ez azt jelenti, hogy az otthoni szakápoláson belül egy év alatt egyfajta kezelésből 18-19-et kaphat a paciens, ami egy stroke-on átesett beteg rehabilitációja szempontjából szinte semmire sem elegendő. A stroke-kal szemben az akut lumbágó gyógyításához a fizioterápiás tevékenységek közül általában 14 elektroterápiás kezelés is elégnek bizonyul. JAVASLATOK A FELVETETT PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁRA A felmerült problémák megoldásának egyik módja lehetne a fizioterápia finanszírozásának egységessé tétele. A finanszírozás az egészségügy valamennyi területén történ- hetne a teljesítményarányos finanszírozáson belül a német pontok szerint. Otthoni szakápolás esetében természetesen ez kiegészülne a kiszállás költségeivel, illetve a megfelelő szempontok szerint kialakított területi pótlékkal. A területi pótlék problémájának megoldása elősegíthetné, hogy az otthonápolási szolgáltatók tevékenységüket kiterjesszék a perifériák irányába, ezzel elősegítve az ott élő lakosság számára a kezelésekhez való könnyebb hozzájutást. Miután a különböző megbetegedések esetében eltérő a szükséges fizioterápiás kezelések összetétele és mennyisége, szakemberek segítségével különböző betegségcsoportokat lehetne kialakítani. Az egyes betegségcsoportokhoz pedig rehabilitációs protokollokat lehet hozzárendelni, mely protokollokon belül meg lehetne határozni, hogy körülbelül milyen és mennyi kezelésre lesz szükség a beteg rehabilitációja során. A későbbiekben pedig függetlenül attól, hogy a beteg az egészségügy mely területén veszi igénybe a gyógyulásához szükséges fizioterápiás szolgáltatásokat, a rendelkezésre álló szolgáltatáskeretből lehetne gazdálkodni. IRODALOMJEGYZÉK [1] 43/1999. (III. 3.) Kormányrendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól http://www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabalykereso Letöltés: 2007. 03. 17. [2] Szabálykönyv a járóbeteg szakellátás tevékenységi listájának alkalmazásáról. Országos Egészségbiztosítási Pénztár Budapest 2006. [3] Besorolási kézikönyv a homogén betegségcsoportok képzéséhez. Egészségügyi Minisztérium, Országos Egészségbiztosítási Pénztár Budapest 2005. június http://www.gyogyinfok.hu/magyar/fekvo.html Letöltés: 2007. 03. 24. [4] Dr. Lengyel Éva, Mozgásszervi betegek rehabilitációja nappali kórházi körülmények között, Kórház, XI. évfolyam 2005. december, 16-18. oldal Geomédia Kiadó Rt. Budapest. [5] 5/2004 (XI. 9.) EüM-rendelet az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítás által igénybe vehető gyógyászati ellátásokról http://www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabalykereso Letöltés: 2007. 03. 17. [6] 74/1999 (XII: 25.) EüM-rendelet a természetes gyógyintézetekről http://www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabalykereso Letöltés: 2007. 03. 18. [7] 56/2003 (IX.19.) ESZCSM-rendelet a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyfürdő ellátások támogatásáról http://www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabalykereso Letöltés: 2007. 03. 18. A SZERZÔ BEMUTATÁSA Brahó Zsuzsanna 1988 óta dolgozik a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház Neurológia-Toxikológia-Stroke Osztályán fizioterápiás asszisztensként. 2003-tól egyéni vállalkozóként otthoni 32 IME VI. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. NOVEMBER szakápolásban is tevékenykedik. 2007-ben elvégezte a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának egészségügyi ügyvitelszervező szakát. Rendszeresen részt vesz a továbbképzéseken. 2007-ben előadást tartott az Egészségügyi Szakdolgozók Országos Kongresszusán.
