Intézmények:Budai Irgalmasrendi Kórház, Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet
Évfolyam: XVI. évfolyam
Lapszám:2017. / 8
Hónap:szeptember
Oldal:48-53
Terjedelem:6
Rovat:INFOKOMMUNIKÁCIÓ
Alrovat:INFORMÁCIÓS RENDSZEREK
Absztrakt:
Miközben az előző évtizedekben fokozatosan előtérbe került a társadalmak elöregedése, a lakosság egyre tudatosabban tekint az egészségére és egyre nagyobb elvárásokat és igényt támaszt az egészségügyi ellátórendszerrel szemben. Ezzel párhuzamosan világszerte rohamos növekedés tapasztalható az új egészségügyi technológiák elterjedésében és képességeiben, ezáltal elkerülhetetlennek látszik az egészségügyi ellátás mo delljének adaptálása a megváltozott környezethez. A napjainkban is zajló technológiai forradalom újradefiniálja a jövő egészségügyi ágazatát, a gyógyítás egyre nagyobb mértékben támaszkodik a mind szélesebb körben megosztott és egyre nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló adatokra, a betegek pedig egyre növekvő mértékben igénylik a más ágazatokban már megszokott technológiák és szolgáltatások biztosítását az egészségügyi ellátó intézmények részéről. A minőségében és mennyiségében fokozódó adattömeg, a korszerű technológiák és a gyógyításhoz kapcsolódó elektronikus szolgáltatások találkozásából megszületett az intelligens kórház (smart hospital) fogalma, amely komoly kihívásként jelenik meg a hazai ellátórendszer intézményeinek korszerűsítése kapcsán. Az ellátók közötti adattovábbítás országútját képező EESZT elindulása igen jelentős lépés az elektronizálódó egészségügy fejlődésében, és új távlatokat nyit a jövő hazai intelligens kórházaihoz vezető úton. A szerzők áttekintik az intelligens kórház modell összetevőit, szem előtt tartva az EESZT kínálta lehetőségeket az intézményi szolgáltatások fejlesztésében.
Angol absztrakt:
During the last decades the paradigm of increasingly aging society has come to the fore gradually. People take a more and more knowledgeable approach to their health status, and have greater and greater expectations and demand toward the health care system. At the same time, an in crease on spreading and capabilities of new health technologies can be seen worldwide. Therefore, the adaptation of the model of the health care system to the pro - foundly changed environment seems inescapable. These days, technological revolution redefines the future of health care sector. Medicine is increasingly relying on medical information shared wider and wider. The result of intersection between the growing of information mass in numbers but also in quality and modern IT technologies is the idea of smart hospital. This poses a serious challenge to all health care actors during upgrading their services and making them pa tient-friendly. The launch of EESZT (Hungarian Nationwide e-Health Services) acting as a strategic link between Hungarian health care providers is a significant step towards the creation of a computerized health care. EESZT will open up new horizons for us and is leading the way towards development of Hungarian smart hospitals. Authors evaluate the components of model of smart hospitals, aware of their real opportunities for improvement of services of health care providers.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK Intelligens egészségügyi rendszerek EESZT kapcsolatokkal Nagy István, GOKI, Dr. Horváth Lajos, Irgalmasrendi Kórház Miközben az előző évtizedekben fokozatosan előtérbe került a társadalmak elöregedése, a lakosság egyre tudatosabban tekint az egészségére és egyre nagyobb elvárásokat és igényt támaszt az egészségügyi ellátórendszerrel szemben. Ezzel párhuzamosan világszerte rohamos növekedés tapasztalható az új egészségügyi technológiák elterjedésében és képességeiben, ezáltal elkerülhetetlennek látszik az egészségügyi ellátás modelljének adaptálása a megváltozott környezethez. A napjainkban is zajló technológiai forradalom újradefiniálja a jövő egészségügyi ágazatát, a gyógyítás egyre nagyobb mértékben támaszkodik a mind szélesebb körben megosztott és egyre nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló adatokra, a betegek pedig egyre növekvő mértékben igénylik a más ágazatokban már megszokott technológiák és szolgáltatások biztosítását az egészségügyi ellátó intézmények részéről. A minőségében és mennyiségében fokozódó adattömeg, a korszerű technológiák és a gyógyításhoz kapcsolódó elektronikus szolgáltatások találkozásából megszületett az intelligens kórház (smart hospital) fogalma, amely komoly kihívásként jelenik meg a hazai ellátórendszer intézményeinek korszerűsítése kapcsán. Az ellátók közötti adattovábbítás országútját képező EESZT elindulása igen jelentős lépés az elektronizálódó egészségügy fejlődésében, és új távlatokat nyit a jövő hazai intelligens kórházaihoz vezető úton. A szerzők áttekintik az intelligens kórház modell összetevőit, szem előtt tartva az EESZT kínálta lehetőségeket az intézményi szolgáltatások fejlesztésében. During the last decades the paradigm of increasingly aging society has come to the fore gradually. People take a more and more knowledgeable approach to their health status, and have greater and greater expectations and demand toward the health care system. At the same time, an increase on spreading and capabilities of new health technologies can be seen worldwide. Therefore, the adaptation of the model of the health care system to the profoundly changed environment seems inescapable. These days, technological revolution redefines the future of health care sector. Medicine is increasingly relying on medical information shared wider and wider. The result of intersection between the growing of information mass in numbers but also in quality and modern IT technologies is the idea of smart hospital. This poses a serious challenge to all health care actors during upgrading their services and making them patient-friendly. The launch of EESZT (Hungarian Nationwide e-Health Services) acting as a strategic link between Hungarian 48 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY health care providers is a significant step towards the creation of a computerized health care. EESZT will open up new horizons for us and is leading the way towards development of Hungarian smart hospitals. Authors evaluate the components of model of smart hospitals, aware of their real opportunities for improvement of services of health care providers. BEVEZETÉS A korszerű egészségügyi információs rendszerek kombinálják a feldolgozott egészségügyi adatok nagy mennyiségét, a felhőszolgáltatásokat, az ellátásban közvetlenül szerepet játszó elektronikus eszközöket, a mobil platformokat, és gyakran már mesterséges intelligencia alapú megoldásokra is támaszkodnak. A korábban szigetszerű megoldások és technológiák integrálása révén egy új minőség jött létre, amelyet a szakirodalom összefoglaló néven gyakran smart hospital vagy intelligens kórház néven említ. Az integráció révén létrejövő, magas szintű szolgáltatások mögött olyan összetett rendszerek működnek, amelyek mind az egészségügyi személyzet, mind pedig a betegek számára egységesített, könnyebben használható felületeket és azokon át elérhető összetett üzleti folyamatokat biztosítanak. Az intelligens kórházat alkotó, összekapcsolódó rendszerek egysége egyidejűleg szolgálja mind a magasabb szintű költséghatékonyság, mind pedig a magasabb egészségügyi ellátási és szolgáltatási minőség elérésének céljait. A fejlődés kezdeti szakaszában domináló infrastruktúra-menedzsment megoldások elsődleges feladataként a fenntartási és üzemeltetési költségek mérséklése fogalmazódott meg, de mára az intézményi működési folyamatok mind szélesebb körének bevonásával a költséghatékonyságra törekvés elérte a gyógyítás szakmai tevékenységeit is. Egy korszerű kórház tervezésekor elvárásként jelenik meg olyan informatikai megoldások bevezetése, amelyek révén optimalizálható az egészségügyi személyzet igénybevétele, ezáltal növekedhet a ténylegesen a gyógyító munkára fordított idő. Az intelligens kórházaknak a betegek számára leginkább érzékelhető előnyeit a szolgáltatások magasabb minősége teszi érzékelhetővé. Ez magába foglalja a gyógyító tevékenység számos területét, de legalább ilyen hangsúlyosan jelennek meg a betegek számára nyújtott nem-szakmai, kényelmi szolgáltatások az infokommunikációtól a hotelszolgáltatásokig. A technológiai fejlődés, az informatikai integráció előretörése, a mobil és IoT (Internet of Things) eszközök térhódítása, valamint az igények és elvárások fokozódása lehetségessé és szükségessé teszi, hogy az intelligens kórház modellje idehaza is mihamarabb valósággá váljon. Ebben a fejlődési folyamat- XVI. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2017. SZEPTEMBER INFOKOMMUNIKÁCIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK ban várhatóan kulcsszerepet tölthet be a napjainkban induló Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), amely az elmúlt időszak egészségügyi informatikai gondolkodását és az informatikai megoldásszállítók szoftverfejlesztését leginkább megreformáló számítástechnikai rendszer. Az EESZT által biztosított szolgáltatások beépítése révén az intelligens kórház informatikai komponensei számára megvalósulhat az ágazat központi folyamataival való szoros integráció. Ezáltal a jövő hazai intelligens kórházai idővel létrehozhatják az ágazati szintű, együttműködő intelligens egészségügyi rendszert. AZ INTELLIGENS KÓRHÁZ ALAPVETŐ DIMENZIÓI ÉS ÖSSZETEVŐI Az intelligens kórház fogalma többféle dimenzióban vizsgálható. Az egyik dimenziót az alkalmazott technológiák képezik, amelyek révén lehetővé válik az értékes információtömeg előállítása és továbbítása. A technológiák rohamos fejlődése lehetővé teszi, hogy az eddig „csak” a funkciójukat teljesítő rendszerelemek gépileg értelmezhető adatokat szolgáltassanak a kapcsolódó rendszerek számára, lehetővé téve, hogy működésük automatizálható folyamatok keretében bekapcsolódjék az intézményi működés szerves egészébe. Az egyes rendszerelemek összekapcsolódása révén az integráció újabb és újabb szintjei valósulnak meg, ahol az elemi működések összetett folyamatokká állnak össze, amelyeket gyakran specializált szakrendszerek fognak össze és irányítanak. A komplex rendszerek egyben a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb mértékben támogatják a meglévő szakmai folyamatokat, másrészt pedig olyan új folyamatoknak nyitnak utat, amelyre korábban nem kínálkozott lehetőség. Intézményi szinten ez már megjelenik a felhasználók, így az egészségügyi személyzet és az ellátott beteg számára is korszerű, új szolgáltatások formájában, például a betegforgalom, az élelmezés és a logisztika rendszereinek, valamint a helymeghatározó és nyomkövető eszközöknek az integrációja a betegek számára az étkeztetés magasabb működési minőségét valósíthatják meg. Az együttműködés magasabb szintjeként az egyes ellátói információs rendszerek, sőt a betegek által használt eszközök és egészségügyi adatgyűjtő rendszerek rendszerbe integrálódását az EESZT gyorsíthatja fel, mivel egységes platformot, magas szintű adatbiztonságot és központi szolgáltatásokat kínál az összekapcsolódás megkönnyítése érdekében (1. ábra). Az intelligens kórház alapvető összetevői részben a más ágazatokban már bevált megoldásokra, részben pedig specifikus egészségügyi elemekre épülnek (1. ábra). • Intelligens épületek – Smart Building • Integrált egészségügyi szoftveralkalmazások – Smart Healthcare Systems • Integrált gazdálkodási rendszerek – Smart Management Systems • Intelligens betegkiszolgáló rendszerek – Smart Patients Systems Természetesen az intelligens kórház egy-egy összetevője megvalósításának mértéke helyileg eltérhet az általános modelltől, alkalmazkodva a helyi igényekhez és lehetőségekhez. Minden összetevő esetén fontos azonban, hogy az intelligens funkciókat biztosító alap infrastruktúra megtervezésre és megvalósításra kerüljön, a későbbi hatékony továbbfejleszthetőség érdekében. KÖZPONTILAG FELÜGYELT ÉPÜLETAUTOMATIZÁLÁSI RENDSZERREL ELLÁTOTT ÉPÜLET (INTELLIGENS ÉPÜLET VAGY SMART BUILDING) Az intelligens épület olyan épület, amely automatikusan, azaz emberi beavatkozás nélkül, vagy csak minimálisan szükséges emberi beavatkozással képes ellátni feladatait. Meg- 1. ábra Az intelligens kórház fő dimenziói IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVI. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2017. SZEPTEMBER 49 INFOKOMMUNIKÁCIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK különböztetünk olyan rendszereket, amelyek központi intelligencia, elosztott intelligencia, valamint összetett intelligencia használatával működtetik az épületek berendezéseit, vagy fogadják azok jelzéseit. Az épületek működhetnek folyamatos emberi ráhatással, érzékelők paraméterei alapján, vagy az intelligenciát hordozó vezérlőkre letöltött szoftverek segítségével, távfelügyeletről, külön-külön, de akár egyszerre is. Az intelligens kórház megvalósításának egyik alapvető pillére az intelligens épület megléte. Az intelligens kórház specifikációjának ez talán a legkézenfekvőbb része, mivel ilyen típusú épületek manapság sorozatban épülnek külföldön és hazánkban is. Ugyanakkor az alkalmazott technológiák rohamos fejlődése és a speciális egészségügyi alkalmazások integrálása a kórházi beruházások esetén újragondolásra késztetik a tervezőket. Közhelynek számít, hogy az intelligens működés kialakítási szintjének csak a költségvetés szabhat határokat. Az intelligens épület legjellemzőbb funkcióit a létesítmény menedzsment képezi: épület menedzsment, energia ellátás menedzsment, klímavezérlés, világítástechnikai vezérlés, vízellátás, beléptető rendszerek, biztonságtechnikai rendszerek, behatolás-jelzés és védelem, riasztók, tűzjelzés és oltás, liftek, nyílászárók vezérlése és állapotának megjelenítése, UPS monitoring, vezetékes IP hálózat menedzsment, vezetéknélküli hálózat és menedzsment, elektromos parkolók menedzsmentje, IP kamerarendszer, internet szolgáltatások menedzsmentje, IP telefónia, videokonferencia rendszer, egyéni jogosultságok kezelése. Az érzékelők, vezérlő elemek és rendszerek a feladatok megvalósítása érdekében vezetékes és vezeték nélküli kommunikációs csatornákkal vannak összekötve, és speciális, iparilag jól definiált protokollok alapján kommunikálnak és gyűjtik az adatokat. Elterjedőben vannak a kizárólag TCP/IP protokollt használó, – számítógépek vagy beágyazott operációs rendszereket tartalmazó mikrogépek segítségével kiépített – felügyeleti megoldások is. A szabványosság miatt az ilyen rendszerek hatékonyan képesek egy központi rendszer adatbázisába továbbítani a mért adatokat és kezelni a szabályozási utasításokat. A központi felügyeleti rendszer menedzsment alkalmazásai jellemzően alkalmasak a felügyelt funkciók adatainak képi és grafikus megjelenítésére, naplózásra, riasztások küldésére, valamint a szükséges beavatkozások fogadására és továbbítására a rendszerek felé. Az alkalmazott rendszerek „önműködő tanulásával” és az IoT alapú eszközök összekapcsolását fokozottan támogató 5G technológia elterjedésével mindinkább elérhető, hogy az épületmenedzsment egyre komplexebb és átfogóbb működésű legyen. A gépi tanulási funkciók megvalósíthatóvá teszik az épületrendszerek számára, hogy összegyűjtsék, feldolgozzák és felhasználják a rendszerből összegyűjtött információkat, annak érdekében, hogy valós időben tudjanak a menedzsment számára betekintést nyújtani, a gyors döntéseket támogatni. A téma fontosságát jelzi a nemzetközi Haystack közösség létrejötte, amely az intelligens épületrendszerek adatforgalmát támogató, szabványosított adatmodellek és kommunikációs protokollok meghatározására és referencia szoftverek implementációjára összpontosít. A kezdeményezés tagjai szemantikai adatmodelleket és webszolgáltatásokat szabványosítanak 50 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY azzal a céllal, hogy segítsék a végfelhasználókat és a megoldásszolgáltatókat az épületeikben található intelligens eszközök által generált nagy mennyiségű adatok értelmezésében és feldolgozásában. A Haystack közösség és az ezzel kapcsolatos szellemi tulajdon nyílt forrású projektként működik az Academic Free License 3.0 segítségével. Mivel az idén már az Intel is bejelentette részvételét, így ezzel a lépésével várhatóan jelentős lendületet ad majd a fejlődésnek. Az automatizáció megvalósíthatósága érdekében az épület tervezésének olyan módon kell történnie (pl. a kábelezés kialakításával), hogy a kitűzött funkcionalitás és egyben az integráció képessége a kivitelezés és a megvalósítás során biztosítható legyen. A beruházások során, a közbeszerzési eljárások műszaki követelményei között alapvető elvárásnak kell tekinteni az intelligens működéshez szükséges (pl. kommunikációs) funkciók és kapcsolódási képesség meglétét. Ezen szolgáltatások számára egy alkalmazásközpont, annak üzemeltetési környezetének és személyzetének kialakítása indokolt. Az üzemeltetéssel kapcsolatos adatokat lehetőleg központi adatbázisban kell tárolni, amelynek a közvetlen üzemeltetési menedzsment célú elérésén kívül a széleskörű lekérdezési, feldolgozási lehetőségeit is biztosítani érdemes. Az adatok nagy tömege miatt célszerű nem csak vezetői és üzemeltetői kimutatásokat elvárni, de hasznos lehet adatbányászati eszközök segítségét is igénybe venni. INTEGRÁLT EGÉSZSÉGÜGYI SZOFTVERALKALMAZÁSOK – SMART HEALTHCARE SYSTEMS Az egészségügyi ellátó rendszert kiszolgáló informatikai rendszerek beüzemelése során egy-egy intézményben több heterogén egészségügyi informatikai szoftveralkalmazás ((Healthcare Information System, HIS), alrendszer vagy kiszolgáló szoftver működését és kétirányú kommunikációját kell összehangolni az integrált működés érdekében. Ezek az információs szigetek hiába működnek önmagukban megfelelően, a kórház mégis azzal a problémával szembesül, hogy az informatikai rendszere mint egész, nem működik hatékonyan. A szoftverintegráció lényege, hogy különböző számítástechnikai rendszereket és szoftveralkalmazásokat fizikailag vagy funkcionális úgy kapcsoljunk össze, hogy azok egy koordinált egységként működjenek. Az integráció szintje és mélysége tág határok között változhat, a hálózatok összekötésétől az együttműködő szolgáltatások rendszeréig terjedhet. Az integráció nem csak a meglévő rendszerek összehangolását valósítja meg, de az egyes rendszerek közötti interakciók révén új szolgáltatásokat is létrehoz. A kezdeti, vertikális integráció során gyakran alkalmazott eljárás a meglévő szoftverek beépített adatcsere lehetőségeinek használata, konfigurálással történő összehangolása, egyedi illesztőkkel való kiegészítése, azonban ennek a módszernek hamar gátat szabnak a hagyományos szoftverek finomhangolási, módosítási korlátai. A vertikális integráció során silószerű üzleti logika valósul meg, amit az egyes rendszerek csillagszerű összekapcsolása jellemez (erre a topológiai elrendeződésre utal a „csillag”, más néven „spagetti” integráció XVI. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2017. SZEPTEMBER INFOKOMMUNIKÁCIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK elnevezés). Nyilvánvaló az ilyen integráció magas erőforrásigénye, ami nem csak a kialakítás időszakában, hanem különösen az előbb-utóbb szükséges rendszermódosítások kapcsán jelentkezik, ugyanakkor gyakran a könnyebben járható útnak tűnik, mert nem igényli az architektúra kezdeti teljes átrajzolását. A hazai egészségügyi rendszerben általánosnak tekinthető a vertikális integráció valamilyen szintjének megvalósítása, például a kórházi HIS rendszer és a pénzügyi rendszer közötti, elszámolással kapcsolatos adatátadások esetén. A horizontális integráció alapmodellje a vállalati rendszerbusz (Enterprise Service Bus, ESB), amely olyan módon teremti meg a hagyományos szoftverek közötti kommunikációt, hogy elégségessé válik minden rendszert csak a specializált központi vezérlőrendszerrel összekapcsolni. Ez az ún. szolgáltatás-orientált architektúra (Service-oriented Architecture, SOA) radikálisan mérsékeli a kialakítandó és a karbantartandó rendszerkapcsolatok számát. Ezáltal egy sokkal hatékonyabban fejleszthető környezetet teremt meg, ami hosszútávon jótékonyan hat a költségek szintjére. A modell további jelentős előnyeként jelenik meg az egyes integrált komponensek hatékonyabb kiváltásának lehetősége, ami csökkenti a menedzsment kiszolgáltatottságát az egyes informatikai szállítókkal szemben. A horizontális integráció hátulütője, hogy a már meglévő – különösen a régebbi, monolit – rendszerek jelentős átalakítását, akár újrafejlesztését igényli, ezáltal az integráció első szakaszában jóval magasabb kezdeti költségeket generál. Annak érdekében, hogy a kialakított kapcsolatok esetén a továbbított adatok konverziója elkerülhető legyen, a horizontális integráció fontos elemeként jelenik meg egy közös adatmodell (Common Data Model, CDM) létrehozása. Az egészségügyben a horizontális integráció csak megkésve jelent meg, ennek korai képviselője a 90-es évek végén megjelent middleware modell és az arra épülő uniós CEN 12967 Healthcare Information Systems Architecture (HISA) szabvány. Az integrációs folyamatok egészségügyi adattartalmának meghatározására a HL7 mellett – a másfél évtizede megjelent – openEHR, illetve az ezt felhasználó uniós CEN 13606 szabvány által specifikált adatmodellek és folyamatok kínálnak megoldást. Az egyes rendszerek közötti együttműködés ipari platformját az utóbbi évtizedben jelentős mértékben az Integrating the Healthcare Environment (IHE) képezi, amely azonban a gyakorlatban elsősorban laza csatolás formájában valósul meg. A hazai kórházi információs rendszerek esetén – a nemzetközi szabványok és gyakorlat ellenére – a horizontális integráció modellje ma még nem tekinthető elterjedt megoldásnak. Idehaza az egészségügyi informatikai rendszerek fejlődésének legnagyobb kezdeti lökését az egységes társadalombiztosítási finanszírozási környezethez tartozó elszámolási jelentési rendszer létrejötte adta meg a 90-es évek elején. Természetesen már igen korán megjelentek az ellátás szakmai dokumentálásával, elsősorban az alapvető dokumentumok (zárójelentések, ambuláns lapok, leletek) előállításával kapcsolatos képességek is. Az integrációs törekvések ezen a szinten elsősorban a keletkezett intézményi ellátási adatoknak a záródokumentumokba való bekerülésére irányultak, például a laborrendszerek HISekhez illesztésével és a leletek automatikus átadásával. IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY A rendszerek funkcionális fejlődésének következő lépcsőjeként kibontakoztak a szakmai munkát támogató funkciók, egyre inkább specializált, az orvosi szakterületek egyedi igényeit kiszolgáló funkciókkal és felületekkel. A nemzetközi gyakorlatban (különösen az USA-ban) sokkal általánosabbnak tekinthető, hogy a fejlődés ezen a területen gyorsult fel eleinte, így számukra az integrációs feladatokat jellemzően a heterogén szakmai modulok, alrendszerek és rendszerek közötti együttműködés, illetve az elszámolási, betegdokumentációs rendszerekkel való kapcsolat kiépítése képezi. Ezzel szemben, idehaza kevés ilyen önálló modul jött létre, a funkcionalitásuk jellemzően a meglévő egységes intézményi HIS rendszeren belül valósult meg. Kivételt képeznek a már korán önállóan fejlődésnek induló (kémiai, mikrobiológiai, majd utóbb a patológiai) laboratóriumi rendszerek, illetve a digitális képalkotáshoz kapcsolódó rendszerek (PACS-ok), amelyek sokszor egy-egy nagy értékű eszközrendszer gyártóspecifikus „tartozékaként” kerülnek telepítésre. A hazai gyakorlatban az intézményen belüli integrációs feladatok – a gazdasági rendszerek felé irányuló feladásokon túl – elsősorban ezen rendszerek és a HIS rendszer közötti kétirányú kapcsolat kialakítására irányulnak. Az új technológiák és funkcionalitások jelenleg is zajló és a jövőben várhatóan tovább gyorsuló terjedésével az integrációs igények fokozódni fognak. Egy intelligens kórház működése igényli az intézményi HIS rendszer és a szakterületi alrendszerek kapcsolódását, amik közé tartoznak a betegregisztrációs rendszerek, beteg érkeztető és behívó rendszerek, a dokumentációs és elszámolási rendszerek, a labor rendszerek, a diagnosztikai rendszerek, a digitális képalkotó, képtovábbító és archiváló rendszerek (PACS), az őrző monitor rendszerek, a nővérhívó rendszerek, a telemedicina rendszerek, a műtéti modulok, a gyógyszerelést, élelmezést kiszolgáló rendszerek és a betegágy melletti rendszerek. Mivel egy új architektúra létrehozásakor a horizontális integrációs modell, vagyis a SOA-alapú megközelítés előnyei kiemelkedők, ezért a hazai egészségügyi ellátók informatikai rendszereit összekapcsoló EESZT tervezése és létrehozása is ezt követte. Napjainkban az EESZT szolgáltatásrendszere egy egységes vezérlési környezet révén már elérhetővé vált az intézményi rendszerek számára, ezáltal tulajdonképpen egy ágazati szintű ESB-t valósít meg. A szolgáltatások adatcseréje ágazati szinten egységes CDM és egészségügyi dokumentum adatmodell mentén zajlik, ami megkönnyíti a csatlakozó HIS rendszerek számára a közös ágazati szolgáltatásokhoz történő integráció megvalósítását. Az elmúlt hónapokban világosan kirajzolódott, hogy a legfőbb kihívást ezen a területen a kibővült vagy új (pl. eRecept) funkcióknak a felhasználói felületekre való, ergonómiailag kielégítő és hatékony kivezetése jelenti. INTEGRÁLT GAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK – SMART MANAGEMENT SYSTEMS A hatékony működtetés érdekében általában hangsúlyos igényként jelentkezik a menedzsment részéről az egyes gazdasági jellegű rendszerek közötti, valamint ezeknek a rendszereknek a betegellátást támogató szoftverekkel történő össze- XVI. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2017. SZEPTEMBER 51 INFOKOMMUNIKÁCIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK kapcsolódásának megteremtése. Felismerve az integrációban rejlő lehetőségeket, az elmúlt években az ágazatirányítás részéről is fokozódott az adatkapcsolatok kiépítésének igénye, azonban ez egyelőre jórészt egyirányú folyamatként valósult meg. Az olyan új rendszerek megjelenése, mint a várólista-kezelés, a HENYIR vagy az ÁSTAR, már komoly előrehaladást mutatott fel a korszerű integrációs technológiák (webszervizek, autentikáció, XML-alapú adatszerkezetek stb.) használatba vételével. Az új technológiák beépülése komoly belépési küszöböt képez a meghonosítás időszakában az egyes rendszerek gyártói irányában, azonban közép- és hosszútávon hatékonyabban fenntartható működési modellt eredményez számukra és ezáltal a munkájukat finanszírozó egészségügyi ágazat számára is. Az EESZT megjelenése több területen is kihívás elé állítja a gazdálkodással és menedzsmenttel kapcsolatos rendszerek fejlesztését. A rögzített adatok hitelessége, a kommunikáció biztonsága az EESZT-ben az elektronikus személyi igazolvány használatával megfelelően magas szintre lépett, ennek a gazdálkodási rendszerek terén való leképezése azonban számos nehézségbe ütközik. Például – ellentétben az orvosokkal és a szakdolgozókkal – nem áll rendelkezésre a felhasználókról egy ágazati nyilvántartási és azonosítórendszer, ami az ágazati szintű jogosultságkezelés és hitelesítés alapja lehetne. Ugyanakkor az EESZT lehetőségeket is nyit a gazdálkodási rendszerek integrációs munkálataihoz. Régóta húzódó probléma, hogy az egyes rendszerek által használt kategorizálások, kódrendszerek, nyilvántartások (pl. főkönyvi számok, cikktörzsek, számlaformátumok, partnertörzsek, intézményi adatok stb.) helyileg vagy szakterületenként eltérő tartalommal működnek, ezáltal gyakorlatilag alig lehetséges összevezetni az egyes adatrendszereket egymással. Az EESZT által megteremtett nyilvántartásokat és kódtörzseket publikáló modul lehetővé teszi nem csak a gyógyító szakrendszerek, de minden más csatlakoztatott rendszer számára is a közzétett kódtörzsek és nyilvántartások automatizált, egységes technológiájú, egycsatornás elérését. Ennek a szolgáltatásnak az integrált intézményi informatikai rendszerekbe való beépítése egyben a gazdálkodási rendszerek kiszolgálást is biztosíthatja, lehetővé téve a helyi gazdálkodási rendszerek automatikus, ezáltal hatékony és késedelem nélküli, ütemezett szinkronizálását az ágazati szinten egységesen megalkotott adatrendszerekkel. Annak ellenére tehát, hogy az EESZT – amely kifejezetten esetszintű, beteghez kapcsolható egyedi adatoknak az ellátás céljai szerinti továbbítását és kezelését biztosító rendszer – nem tűzi ki feladatként a gazdálkodási rendszerek adatainak és szolgáltatásainak beépítését, általános szolgáltatásrendszere (pl. üzenetkezelés, autentikáció, törzsadat-kezelés) révén közvetlen vagy közvetett támogatást képes biztosítani a gazdálkodási rendszerek integrációs folyamatai számára. INTELLIGENS BETEGKISZOLGÁLÓ RENDSZEREK – SMART PATIENTS SYSTEMS Míg a hazai gyakorlatban, az elmúlt évtizedekben az egészségügyi alaptevékenységén túlmutató szolgáltatások biztosítása kevésbé volt hangsúlyos a kórházakban, mára ezek egyre 52 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY inkább előtérbe kerülnek. A betegek igénylik a komplex szolgáltatásrendszert, amelynek nem csak a gyógyítással közvetlenül és közvetetten összefüggő folyamatokat (pl. étrendválasztás, klímabeállítás) kell magába foglalnia, de ki kellene terjednie olyan kényelmi funkciókra is, amelyek a szállodaiparban már régóta bevett gyakorlatnak számítanak, mint például a vezetéknélküli kommunikáció biztosítása vagy a mosatás. A teljesség igénye nélkül felsorolva, ilyen funkciók lehetnek: • Páciens érkeztető rendszerek, amelyek sorszám alapú berendezések segítségével történő betegellátási sorrend menedzsment támogatását biztosítják. • Digitális betegirányító rendszerek, amelyek helymeghatározási és navigációs képességeik révén segítik a páciensek intézménybe jutását, parkolását és az intézményen belüli tájékozódását. • Digitális tájékoztató rendszerek, amelyek a betegtartózkodókban, pihenőkben, kórtermekben, ágy mellett elhelyezett intelligens eszközök segítségével az ellátó intézménnyel és az ellátással kapcsolatos információkat teszik elérhetővé. • Betegazonosító rendszerek, amelyek vonalkóddal, QR kóddal, RF azonosítással ellátott eszközökkel segítik az elesett, idős betegek intézeten belüli azonosítását, nyomon követését, az ellátás során a betegbiztonság megerősítését. • Betegszintű ellátás-támogatási rendszerek, amelyek az egyes betegek számára lehetővé teszik az őket érintő ellátási lépésekkel kapcsolatos információk megismerését, sőt részükről történő információközlést, mint például a következő napi ellátások egészségügyi részleteinek megismerése, vagy például a beleegyező nyilatkozatok használata, az EESZT digitális önrendelkezésének helyszíni igénybe vétele, vagy a véleményének, betegelégedettségének viszszajelzése. • Dokumentációs szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik a dokumentumok, leletek, tájékoztatók, kezelési utasítások és tervek letöltését, adathordozóra történő mentését. • Ágy melletti multimédiás szolgáltatások, amelyek révén a beteg igénybe veheti a pihenéséhez szükséges multimédiás tartalmakat. • Ágy melletti kommunikációs szolgáltatások, amelyek révén a beteg nővért hívhat, vagy akár a megszokott közösségi applikációkon át kapcsolatba léphet hozzátartozóival vagy orvosával, de ide tartozhat gyerekeknél a tanulmányi előrehaladáshoz kötődő kapcsolattartás is. • Elhelyezéssel kapcsolatos szolgáltatások, amelyek vonatkozhatnak a szűkebb környezetére (pl. a szellőzés vagy az árnyékolás átállítása), de akár a tágabban vett hotelszolgáltatásokra (pl. ételválasztás, mosatás). Az egészségügyben különösen nagy hangsúly helyeződik a diagnosztika, a gyógyítás és az ápolás során használható okos eszközökre, ezek között is manapság egyre inkább előtérbe kerülnek a betegbiztonságot szolgáló eszközök. Ilyenek például a nyakba akasztható intelligens módon programozható – kijelzővel és beviteli lehetőséggel ellátott – kórtermi és betegágy melletti berendezések, melyek a HIS rendszerhez integrálva, a helyi folyamatokhoz szabott adatkezelési képességekkel jelentős mértékben segíthetik az ápoló személyzet és az XVI. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2017. SZEPTEMBER INFOKOMMUNIKÁCIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK orvosok munkáját (pl. beteg azonosítása, minta azonosítása, mérési adat továbbítása, az adott beteghez tartozó aktuális teendők kijelzése és adatainak helyszíni rögzítése). Az EESZT már jelenlegi kiépítettségében is integrálható folyamatokat biztosít a betegkiszolgálás támogatására, például már a beteg érkezése előtt lehetővé teszi a beutaló elektronikus fogadását, és ezáltal a kapcsolódó kiszolgálási folyamatok beindítását. Az EESZT következő fejlesztési ciklusban megcélzott funkcionális bővítése kinyitja a betegkiszolgálási folyamatok támogatási funkcióit a beteg felé, lehetővé téve a beteg által mért és megállapított egészségügyi adatok, egészségmegőrző aktivitások beintegrálását az orvosi adatok közé. Az integrációnak ez a foka már nem csak az intézményi kereteken lép túl, de az ágazati szintű ellátói kooperációt is tovább bővíti: intenzíven bevonja magát a beteget is a saját egészség-megőrzési, gyógyítási folyamatába. ÖSSZEFOGLALÁS Az ellátórendszer intézményi rendszereinek fejlődése az elmúlt évtizedekben elvezetett az egyes részfeladatokra specializált informatikai megoldások megjelenéséhez. A hatékony működtethetőség és a felhasználói elvárások kielégítése érde- kében többé-kevésbé megvalósult ezeknek a megoldásoknak az egymáshoz kapcsolása, de idehaza a szolgáltatás-orientált architektúrájú intézményi rendszerfelépítés nem terjedt el. A gazdálkodási és a betegkiszolgálási rendszerek fejlődése újabb kihívásokat képez az integrált intézményi informatikai működés terén, de megvalósítása – és különösen az okos eszközök rendszerbe integrálása – egyben megnyitja az intelligens kórház létrehozásának távlatait is. Ehhez a folyamathoz járul hozzá, és emeli országos szintre a rendszerek közötti automatizált együttműködést az EESZT szolgáltatásrendszere, amely felépítésében már a nagyvállalati szektorban bevált szolgáltatásbusz modelljét valósítja meg. Egy új, vagy alapjaiban megújítandó egészségügyi intézményi informatikai rendszer tervezéskor nem szabad figyelmen kívül hagyni az integrációból fakadó lehetőségeket, és fokozott figyelmet kell fordítani a rugalmas, fenntartható architektúrát biztosító szolgáltatás-orientált felépítés kívánalmára. Ha a közeljövőben sikerül az intézményi rendszerek informatikai összehangolása mellett kihasználni az EESZT kínálta ágazatirányítási és intézményközi integrációs lehetőségeket is, beépítve azokat az egészségügyi ellátó belső folyamataiba, akkor remélhetőleg nem lesz már távol az a pillanat sem, amikor az intelligens kórház víziója idehaza is valósággá válik. A SZERZŐK BEMUTATÁSA Nagy István a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán végzett, mint villamos üzemmérnök, majd számítástechnikai szakmérnöki képesítést szerzett. IT biztonsági auditori végzettséggel rendelkezik. A gyöngyösi Bugát Pál Kórházban dolgozott az informatikai és dokumentációs osztály vezetőjeként. 1997-1999ben a Világbanki Kórházinformatikai Programiroda projektmenedzsere volt az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetben. 1999 óta a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet informatikai osztályvezetője. Nagy tapasztalatot szerezett egészségügyi projektek tervezése, bevezetése és projektmenedzsmentje területén, valamint számítógépes hálózatok, telefonrendszerek tervezésében, kivitelezésében. Részt vett az egészségügyi elektronikus adatcsere szabványainak az elkészítésében (MSZ22800), az „Ágazati adatkommunikációs ajánlásgyűjtemény” és az „Egészségügyi információs rendszerkövetelmények” tárgyú dokumentumok kialakításában. A jelenleg folyó ágazati egészségügyi informatikai fejlesztések kapcsán évek óta szakértőként tevékenykedik, az EESZT megalkotásában és megvalósításában meghatározó egészségügyi szakértői szerepet tölt be. A NJSZT Orvos-biológiai szakosztályának alelnöke. Az IME – Interdiszciplináris magyar egészségügy szerkesztőbizottságában dolgozik 15 éve, mint alapító tag. Dr. Horváth Lajos belgyógyász, kardiológus. MBA diplomát szerzett a BMGE-n menedzsment, illetve pénzügyi-gazdasági szakterületen. Több kórházi információs rendszer bevezetésében vett részt projektvezetőként, így a 90-es évek végén a világbanki finanszírozású KTI Program beruházását irányította az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben. és egyik vezetője volt a Budai Irgalmasrendi Kórház alapításának. Több egészségügyi informatikai K+F programot vezetett, számos hazai kutatásban és az Európai Unió keretprogramjaiban részt vett, főként az internetes technológiákra épülő adatkommunikáció, az egészségügyi internet/intranet alkalmazások, az adattárházak és a vezetői információs rendszerek területén. eHealth témában rendszeresen publikál. A hazai egészségügyi adatkommunikációs szabvány egyik kidolgozója. Tagja a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Orvos-biológiai Szekció vezetőségének. Az IME informatikai rovatának és szerkesztőbizottságának alapító tagja. A jelenleg folyó ágazati egészségügyi informatikai fejlesztések kapcsán évek óta szakértőként tevékenykedik, az EESZT megalkotásában és megvalósításában meghatározó egészségügyi szakértői szerepet tölt be. Jelenleg a Budai Irgalmasrendi Kórházban stratégiai igazgatóként dolgozik. IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVI. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2017. SZEPTEMBER 53
