IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

A korai kardiovaszkuláris mortalitás csökkentésének ENSZ terve 2025-ig, és a program sikerének becslése

  • |
  • Főoldal
  • Cikk keresés IME-ben
  • A korai kardiovaszkuláris mortalitás csökkentésének ENSZ terve 2025-ig, és a program sikerének becslése

  • Cikk címe: A korai kardiovaszkuláris mortalitás csökkentésének ENSZ terve 2025-ig, és a program sikerének becslése
  • Szerzők: Prof. Dr. Kékes Ede
  • Intézmények: Magyar Hypertonia Társaság Regiszter Munkabizottság
  • Évfolyam: XVII. évfolyam
  • Lapszám: 2018. / 7
  • Hónap: szeptember
  • Oldal: 34-41
  • Terjedelem: 8
  • Rovat: EGÉSZSÉG - TÁRSADALOM, NÉPEGÉSZSÉGÜGY
  • Alrovat: EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM

Absztrakt:

Az egész világra kiterjedő felmérések szerint a kardiovaszkuláris (CV) mortalitás az összhalálozás döntő eleme. 1990-2013 között a CV halálozás abszolút lélekszám alapján 40,8%-kal növekedett. Ezen belül az iszkémiás szívbetegség (IHD) és a stroke, mint a halálozás két fő eleme, hasonló mértékben nőtt. Az abszolút halálszám növekedésével szemben a korral standardizált halálozási arány/100 000 lakos 21,9%-kal csökkent. A paradoxon oka a terápia fejlettsége mellett az életkor kitolódása. Ami döntő, hogy az elvesztett életévek (YLL) terén a kardiovaszkuláris (CV) halálokoknál az IHD a 4. helyről az 1. helyre került, a stroke 5. helyről a harmadikra. Ez a változás a világ legtöbb régiójára jellemző, így Közép-Európára, illetve ezen belül hazánkra is. Az IHD és stroke mortalitás növekedésében a dohányzás, a magas vérnyomás, az elhízás, a fizikai inaktivitás és a diabetes mellitus játszik szerepet. 2011-ben az ENSZ nem fertőző betegségekről szóló értekezletén egyhangú állásfoglalás született, miszerint az összes nemzet számára kulcsfontosságú célkitűzés, hogy ezen betegségekben a korai halálozást 25%-kal csökkentsék 2025-re. Külön programban emelték ki a CV betegségeket és ennek „Heart of 25 by 25” elnevezést adták. A fő célkitűzés a korai CV halálozás kockázatának (elhalálozás valószínűsége 30-70 év között) csökkentése. A célkitűzés 4 fő pontból áll: a dohányzás 30%-os csökkentése, a magas vérnyomás prevalenciájának 25%-os csökkentése, az elhízás és a 2. típusú diabetes növekedésének megállítása. Világmére-tű becsléseket végeztek abban a vonatkozásban, hogy mi várható 2025-ben a terv sikere vagy sikertelensége esetén. Ha a jelenlegi trend folytatódna, az egész világban nőknél 30%-kal, férfiaknál 34%-ban növekedne a korai CV mortalitás. Ha minden tényező befolyásolása sikerül, akkor nőknél a növekedés csak 1%-os lesz, férfiaknál 6%-os csökkenés lenne. A fejlett országok tekintetében a csökkenés mindkét nemben meghaladná a 20%-ot.

Angol absztrakt:

Worldwide surveys show that cardiovascular (CV) mortality is the decisive element of total mortality. Between 1990 and 2013, the absolute number of CV deaths increased by 40.8%. Within this, ischemic heart disease (IHD) and stroke, such as the two main elements of mortality, have also increased to such an extent. Compared to the increase in absolute deaths, the age standardized mortality rate per 100,000 population declined by 21.9%. The cause of the paradox is the development of therapy, and the increase in the average age of population. What is decisive for the years of life lost (YLL) in CV cause of deaths IHD is moved from 4th to 1st place, stroke from 5th to third. This change is typical in the most regions of the world, including Central Europe and, above all, Hungary. The following factors contribute to increasing IHD and stroke mortality: smoking, hypertension, obesity, physical inactivity, diabetes. In 2011, the United Nations Conference on Communicable Diseases an uniform resolution was made, that it is a key objective for all nations to reduce their premature mortality by 25% in 2025. The CV diseases have been highlighted in a separate program and their name was ”Heart of 25 by 25”. The main objec- tive is to reduce the of premature CV mortality (proba - bility of dying between 30 and 70 years). The target consists of main points: 30% reduction in smoking, 25% reduction in prevalence of high blood pressure, halt the rise in obesity and diabetes type 2. Worldwide estima - tions were made on what would be expected in 2025 when the program was successful or unsuccessful. If the current trend remains than 30% in women and 34% in men would increase premature mortality. If all factors are influenced, then the increase will be only 1% for women and a reduction by 6% for men for developed countries, a reduction in both sexes would exceed 20%.

Cikk letöltése




Vissza az előző oldalra

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő
Tartalom IME Szerkesztőség
Fókuszban a fertőzések megelőzése - Interjú Dr. Kovács Attila országos tisztifőorvossal Boromisza Piroska
A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség Közgyűlése
A gyermekkori elhízás genetikai okait kutatják a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán IME Szerkesztőség
Negyed évszázad mögöttünk és egy új század előttünk „Mérföldkő gondolatok” a Járóbeteg Szakellátási Szövetség múltjából és jövőképéből Dr. Varga Imre
Az Egészséges Budapest Program megvalósulása a Zuglói Egészségügyi Szolgálatnál Dr. Czinkóczi Sándor, Dr. Révai Tamás, Dr. Mayer Ákos, Dr. Cserháti Péter
Quo vadis ápolásügy? - Interjú Vártokné Fehér Rózsával a Magyar Ápolási Egyesület alelnökével Boromisza Piroska
200 éves Hartmann 200 napos szakdolgozói pályázat nyertesei IME Szerkesztőség
A vénás tromboembólia népegészségügyi jelentősége Prof. Dr. Gadó Klára, Dr. Kicsi Dóra, Virág Andrea, Huszthy Fanni, Springer Csenge, Prof. Dr. Domján Gyula
A gyermekkori elhízás genetikai okait kutatják a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán c. cikk folytatása IME Szerkesztőség
Kardiológia népegészségügyi szemmel Prof. Dr. Tóth Kálmán , Dr. Sándor Barbara
XVIII. IME Outsourcing – Szolgáltatásmenedzsment Konferencia IME Szerkesztőség
A népegészségügyi termékadó dohánytermékekre való kiterjesztésének lehetősége Joó Tamás, Dr. Szócska Miklós, Dr. Palicz Tamás
A korai kardiovaszkuláris mortalitás csökkentésének ENSZ terve 2025-ig, és a program sikerének becslése Prof. Dr. Kékes Ede
Új ösztöndíj segíti az egészségügyi szakmát tanulókat Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Laboratóriumi diagnosztika a fertőzések felismerésében Dr. Kormányos Emília
Hamarosan megkezdi működését a Nemzeti Népegészségügyi Központ Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság
Személyre szabott vércukorszint-előrejelzés táplálkozási napló alapján Gyuk Péter, Dr. Vassányi István, Prof. Dr. Kozmann György, Dr. Kósa István
XII. IME Országos Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia (2018. október 17-18.) IME Szerkesztőség
A Magyar Hypertonia Társaság XXVI. Kongresszusa margójára - Interjú Prof. Dr. Járai Zoltán elnökkel Boromisza Piroska

Szerző Intézmény
Szerző: Prof. Dr. Kékes Ede Intézmény: Magyar Hypertonia Társaság Regiszter Munkabizottság

[1] World Health Organization. Draft comprehensive global monitoring framework and targets for the prevention and control of noncommunicable diseases, http://apps. who.int/gb/ebwha/pdf_files/WHA66/A66_8-en, Accessed May, 15, 2015.
[2] Sacco RL, Roth GA, Reddy KS, et al: The Heart of 25 by 25: Achieving the Goal of Reducing Global and Re - gional Premature Deaths from Cardiovascular Diseases and Stroke. A Modeling Study from the Ame rican Heart Association and World Heart Federation, Circulation, 2016, 133: e674–e690.
[3] Smith SC Jr, Collins A, Ferrari R et al: Our time: a call to save preventable death from cardiovascular disease (heart disease and stroke), Circulation, 2012, 126: 2769–2775.
[4] Smith SC Jr, Chen D, Collins A, et al: Moving from poli- tical declaration to action on reducing the global burden of cardiovascular diseases: a statement from the Global Cardiovascular Disease Taskforce, Circulation, 2013, 128: 2546–2548.
[5] Lozano R, Naghavi M, Foreman K et al: Global and regi- onal mortality from 235 causes of death for 20 age gro- ups in 1990 and 2010: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2010, Lancet, 2012, 380: 2095–2128.
[6] GBD 2013 Mortality and Causes of Death Collaborators. Global, regional, and national age–sex specific all-cause and cause-specific mortality for 240 causes of death, 1990–2013: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2013, Lancet, 2015, 385: 117–171.
[7] GBD 2013 database https://vizhub.healthdata.org/gbd- compare
[8] Kannel WB: Hypertensive risk assessment: Cardio - vascular risk factors and hypertension, J Clin Hypertens, 2004, 6: 393-399.
[9] Emberson JR, Whincup PH, Morris RW, Walker M: Reassessing the contribution of serum total cholesterol, blood pressure and cigarette smoking to the aetiology of coronary heart disease: impact of regression dilution bias, Eur Heart J, 2003, 24: 1719-1726.
[10] Lewington S, Clarke R, Qizilbash N et al: Age specific relevance of usual blood pressure to vascular mortality: a metaanalysis of individual data for one million adult in 61 prospective studies, Lancet, 2002, 360: 1903- 1193.
[11] Yusuf S, Hawken S, Ounpuu S et al: Effect of potentially modifiable risk factors associated with myocardial in - farction in 52 countries (the INTERHEART study): case control study, Lancet, 2004, 364: 937-952.
[12] Kotseva K, Wood D, De Backer G et al: Cardiovascular prevention guidelines in daily practice: a comparison of EUROASPIRE I, II, and III surveys in eight European countries, Lancet, 2009, 373: 929-940.
[13] ACC/AHA Task Force Members 2013 ACC/AHA Guide - line on the Assessment of Cardiovascular Risk, JACC, 2014, 63: 2936-2956.
[14] Stone NJ, Robinson J, Lichtenstein AH et al: 2013 ACC/AHA Guideline on the Treatment of Blood Cho - lesterol to Reduce Atherosclerotic Cardiovascular Risk in Adults, Circulation, 2013, ISSN: 1524–4539.
[15] European Guidelines on cardiovascular disease preven- tion in clinical practice (version 2012) ESC and Euro - pean Association for Cardiovascular Prevention & Rehabilitation (EACPR) Task Force Members: Joep Perk (Chairperson) et al, Eur Heart J, 2012, 33: 1635- 1701.
[16] Piepoli WF, Hoes AW, Agewall S et al: 2016 European Guidelines on cardiovascular disease prevention in clinical practice, DOI: http://dx.doi.org/10.1093/eurheartj/ ehw106 ehw106, First published online: 23 May 2016.
[17] Kotseva K, Wood D, De Bacquer D et al: EUROASPIRE IV: A European Society of Cardiology survey on the lifestyle, risk factor and therapeutic management of coronary patients from 24 European countries, Eur J Prev Cardiol, 2016, 23: 636-648.
[18] Freeman MK, Fleming TD, Robinson M et al: Smoking prevalence and cigarette consumption in 187 countries, 1980-2012, JAMA, 2014, 311:1 83–192.
[19] Danaei G, Finucane MM, Lin JK et al: Global Burden of Metabolic Risk Factors of Chronic Diseases Colla - borating Group (Blood Pressure). National, regional, and global trends in systolic blood pressure since 1980: systematic analysis of health examination surveys and epidemiological studies with 786 country-years and 5,4 million participants, Lancet, 2011, 377: 568–577.
[20] World Health Organization. Global Health Observatory Data Repository: prevalence of insufficient physical acti- vity among adults data by WHO region, http://apps. who.int/gho/data/view.main.2482?lang=en, Accessed July 9, 2015.
[21] Finucane MM, Stevens GA, Cowan MJ et al: Global Burden of Metabolic Risk Factors of Chronic Diseases Collaborating Group (Body Mass Index). National, regi- onal, and global trends in body-mass index since 1980: systematic analysis of health examination surveys and epidemiological studies with 960 country-years and 9,1 million participants, Lancet, 2011, 377: 557–567.
[22] Danaei G, Finucane MM, Lu Y et al: Global Burden of Metabolic Risk Factors of Chronic Diseases Collabo - rating Group (Blood Glucose). National, regional, and global trends in fasting plasma glucose and diabetes prevalence since 1980: systematic analysis of health examination surveys and epidemiological studies with 370 country-years and 2,7 million participants, Lancet, 2011, 378: 31–40.
[23] Ueda P, Woodward M, Yuan et al: Laboratory-based and office-based risk scores and charts to predict 10-year risk of cardiovascular disease in 182 countries: a pooled analysis of prospective cohorts and health surveys, Lancet Diabetes Endocrinol, 2017, 5: 196–213.
[24] Kiss I, Barna I, Daiki T, Dankovics G, Kékes Ede. Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogram- jának (MÁESZ) 2016. évi és 2010–2016 közötti össze- foglaló adatai, LAM, 2017, 27(1–2): 25–30.
[25] Kékes E, Barna I, Daiki T, Dankovics G, Kiss I: A meta- bolikus szindróma „Magyarország Átfogó Egészség - védelmi Szűrőprogramja 2010–2020” 2010–2012. évi tevékenységének tükrében, Hypertonia és Nephrologia, 2013, 17(2): 75-81.
[26] Kovács K, Toth G: Egészségi Állapot. KSH (2015): Európai lakossági egészségfelmérés, 2014, Statisztikai tükör, 2015, 30: 6. fejezet.
[27] OECD Health Statistics. Obesity update, 2014, www.oecd.org/health/healthdata
[28] Kiss I, Paksy A, Kékes E: A túlsúly és az elhízás preva- lenciája hypertoniás betegekben, Hypertonia és Nephro - logia, 2016, 20(4): 155-159.
[29] Rurik I, Ungvári T, Szidor J és mtsai: Elhízó Magyar - ország. A túlsúly és az elhízás trendje és prevalenciája Magyarországon, Orv Hetil, 2016, 157(31): 1248-1255.
[30] Cecchini M, Sassi F, Lauer JA et al: Tackling of unhealthy diets, physical inactivity, and obesity: health effects and cost-effectiveness, Lancet, 2010, 376: 1775–1784.
[31] Asaria P, Chisholm D, Mathers C et al: Chronic disease prevention: health effects and financial costs of strate- gies to reduce salt intake and control tobacco use, Lancet, 2007, 370: 2044-2053.
[32] World Health Organization. Global action plan for the prevention and control of noncommunicable diseases, 2013–2020, http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/ 94384/1/9789241506236_eng.pdf?ua=1. July 9, 2015.
[33] Beaglehole R, Bonita R, Horton R et al: Priority actions for the non-communicable disease crisis, Lancet, 2011, 377: 1438–1447.
[34] Roth GA., Nguyen G, Forouzanfar MH et al: Estimates of Global and Regional Premature Cardiovascular Mor - tality in 2025, Circulation, 2015, 132: 1270-1282.

EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM A korai kardiovaszkuláris mortalitás csökkentésének ENSZ terve 2025-ig, és a program sikerének becslése Prof. Dr. Kékes Ede, ny. egyetemi tanár, Pécs Az egész világra kiterjedő felmérések szerint a kardiovaszkuláris (CV) mortalitás az összhalálozás döntő eleme. 1990-2013 között a CV halálozás abszolút lélekszám alapján 40,8%-kal növekedett. Ezen belül az iszkémiás szívbetegség (IHD) és a stroke, mint a halálozás két fő eleme, hasonló mértékben nőtt. Az abszolút halálszám növekedésével szemben a korral standardizált halálozási arány/100 000 lakos 21,9%-kal csökkent. A paradoxon oka a terápia fejlettsége mellett az életkor kitolódása. Ami döntő, hogy az elvesztett életévek (YLL) terén a kardiovaszkuláris (CV) halálokoknál az IHD a 4. helyről az 1. helyre került, a stroke 5. helyről a harmadikra. Ez a változás a világ legtöbb régiójára jellemző, így Közép-Európára, illetve ezen belül hazánkra is. Az IHD és stroke mortalitás növekedésében a dohányzás, a magas vérnyomás, az elhízás, a fizikai inaktivitás és a diabetes mellitus játszik szerepet. 2011-ben az ENSZ nem fertőző betegségekről szóló értekezletén egyhangú állásfoglalás született, miszerint az összes nemzet számára kulcsfontosságú célkitűzés, hogy ezen betegségekben a korai halálozást 25%-kal csökkentsék 2025-re. Külön programban emelték ki a CV betegségeket és ennek „Heart of 25 by 25” elnevezést adták. A fő célkitűzés a korai CV halálozás kockázatának (elhalálozás valószínűsége 30-70 év között) csökkentése. A célkitűzés 4 fő pontból áll: a dohányzás 30%-os csökkentése, a magas vérnyomás prevalenciájának 25%-os csökkentése, az elhízás és a 2. típusú diabetes növekedésének megállítása. Világmére-tű becsléseket végeztek abban a vonatkozásban, hogy mi várható 2025-ben a terv sikere vagy sikertelensége esetén. Ha a jelenlegi trend folytatódna, az egész világban nőknél 30%-kal, férfiaknál 34%-ban növekedne a korai CV mortalitás. Ha minden tényező befolyásolása sikerül, akkor nőknél a növekedés csak 1%-os lesz, férfiaknál 6%-os csökkenés lenne. A fejlett országok tekintetében a csökkenés mindkét nemben meghaladná a 20%-ot. Worldwide surveys show that cardiovascular (CV) mortality is the decisive element of total mortality. Between 1990 and 2013, the absolute number of CV deaths increased by 40.8%. Within this, ischemic heart disease (IHD) and stroke, such as the two main elements of mortality, have also increased to such an extent. Compared to the increase in absolute deaths, the age standardized mortality rate per 100,000 population declined by 21.9%. The cause of the paradox is the development of therapy, and the increase in the average 34 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY age of population. What is decisive for the years of life lost (YLL) in CV cause of deaths IHD is moved from 4th to 1st place, stroke from 5th to third. This change is typical in the most regions of the world, including Central Europe and, above all, Hungary. The following factors contribute to increasing IHD and stroke mortality: smoking, hypertension, obesity, physical inactivity, diabetes. In 2011, the United Nations Conference on Communicable Diseases an uniform resolution was made, that it is a key objective for all nations to reduce their premature mortality by 25% in 2025. The CV diseases have been highlighted in a separate program and their name was ”Heart of 25 by 25”. The main objective is to reduce the of premature CV mortality (probability of dying between 30 and 70 years). The target consists of main points: 30% reduction in smoking, 25% reduction in prevalence of high blood pressure, halt the rise in obesity and diabetes type 2. Worldwide estimations were made on what would be expected in 2025 when the program was successful or unsuccessful. If the current trend remains than 30% in women and 34% in men would increase premature mortality. If all factors are influenced, then the increase will be only 1% for women and a reduction by 6% for men for developed countries, a reduction in both sexes would exceed 20%. AZ ENSZ CÉLKITŰZÉS ÉS PROGRAM 2011-ben az ENSZ nem fertőző betegségekről (kardiovaszkuláris betegségek beleértve a stroke-t és a diabetest, carcinoma, krónikus légzőszervi betegség) szóló értekezletén egyhangú állásfoglalás született, mely szerint az összes nemzet számára kulcsfontosságú célkitűzés, hogy ezen betegségekben a korai halálozást 25%-kal csökkentsék 2025-re [1,2,3]. Kiemelten a kardiovaszkuláris (CV) betegségeket hangsúlyozták, innen a program elnevezése „Heart of 25 by 25” [4]. Az állásfoglalásban minden földrész illetékes társaságainak képviselői és szakértői részt vettek. A program részletes kidolgozásában World Heart Federation, American Heart Association, American College of Cardiology Foundation, European Heart Network, and European Society of Cardiology, valamint Ázsia, Afrika, és(?) Latin Amerika legismertebb CV témával foglalkozó szakértői vettek részt. A fő célkitűzés a korai CV halálozás kockázatának (elhalálozás valószínűsége 30-70 év között) csökkentése. A program publikálása 2013-ban és 2014-ben történt. XVII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2018. SZEPTEMBER EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM Az ENSZ a CV mortalitás csökkentése érdekében az alábbi célkitűzéseket fogadta el: Az ENSZ célkitűzései 2025-re • • • • • 30%-os relatív csökkenést a dohányzás gyakoriságában: Kor-nem-nemzet specifikus dohányzás prevalenciája 30%-kal legyen kevesebb 2025-ben, mint 2013-ban 25%-os relatív csökkenés a hypertonia prevalenciájában: Kor-nem-nemzet specifikus 25%-os csökkenés 2025-re 2013-hoz képest, akiknél a SBP vérnyomás>140 Hgmm 2013-hoz képest A diabetes mellitus növekedésének megállítása: Kor-nem-nemzet specifikusan az éhomi vércukor 2025ben ugyanannyi, mint 2013-ban Az elhízás megállítása: Kor-nem- nemzet specifikusan a BMI ugyanannyi marad 2025-ben, mint 2013-ban A felsorolt 4 tényező együttes célkitűzésének megvalósítása: Mind a négy előző feltétel megvalósul Megjegyezzük, hogy a korral standardizált halálozási arány/100 000 lakos a CV betegségeknél 1990-2013 között összességében 21,9%-kal csökkent, ezen belül az IHD vonatkozásában 22,3%-kal, a cerebrovaszkuláris eseményeknél 22,5%-kal. Ez nyilván a közti időszakban bekövetkezett kedvezőbb kezelési lehetőség és stratégia eredménye. Az abszolút halálszám növekedése ugyanakkor jelzi, hogy az alapvető- népegészségügyi szempontok alapján fontos rizikófaktorok terén nem sikerült sikeres fordulatot kialakítani [6]. A másik döntő megfigyelés az volt, az elvesztett életévek (YLL) vonatkozásában a halálokoknál – 1990-2013 között – az IHD a 4. helyről az 1. helyre került (34%-os növekedés), a stroke 5. helyről a harmadikra (24%-s növekedés), a hypertoniás szívbetegség a 34. helyről a 24. helyre (56%os növekedés) került [6,7]. Az elvesztett életévek vonatkozásában (YLL) szerepet játszó első 5 fő haláloka 2013. évi felmérés alapján – a világ különböző régióiban eltérést mutat, ennek ellenére az IHD és a stroke az első és harmadik helyett foglalja el az összesített elemzésben. Domináns tényezőit Észak-Amerikában, Európában, Japánban és Ausztráliában a 2. táblázat mutatja. AZ ÁLLÁSFOGLALÁS SZAKMAI HÁTTERE Mi állt ezen fontos döntés hátterében? Erre választ kapunk, ha néhány jelentős és az egész világra kiterjedő statisztikai elemzés alapvető fontosságú adatait mutatjuk be [5,6]. A 2013 évi Global Burden disease (GBD) felmérés 188 országban – a világ minden régiójában – elemezte a halálozás mértékét és a halál okait. Amennyiben abszolút számokban nézzük a globális halálozást és azon belül a kardiovaszkuláris halálozást (CVD) (kiemelve az ischemiás szívbetegséget (IHD) és a stroke-t (CVD), akkor az 1. táblázat szemlélteti a megdöbbentő adatokat. 1. táblázat Az összhalálozáson belül a CV halálozás nagysága és az átlagos változás 1990- és 2013 között. IHD= ischemiás szívbetegség, CVD = cerebrovaszkuláris betegség. 2. táblázat Az elvesztett életévek hátterében álló leggyakoribb 5 halálok a világ különböző régióiban (2013 adatösszeállítás alapján). IHD=ischemiás szívbetegség, ALI= alsó légúti fertőzés, T.cc=tűdőrák, k.=kór, COPD= krónikus obstruktív tüdőbetegség, Colorect.cc.= vastag- végbél rák. Cong. kár=veleszületett károsodások, Neonata. Ence.= neonatális encephalitis, GI=gastro-intestinális, TBC= tuberkulózis. IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2018. SZEPTEMBER 35 EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM A BEFOLYÁSOLÁSRA KIJELÖLT TÉNYEZŐK KIVÁLASZTÁSÁNAK OKAI A tényezők kiválasztása sem volt véletlen, mert már a Framingham tanulmányt [8] követően megjelent regionális és lokális – igen nagy méretű – szűrési eredmények és metaanalízisek [9-12] igazolták ezen kockázati tényezők döntő szerepét a CV halálozásban, illetve az IHD és a stroke morbiditás – mortalitás folyamatos növekedésében. Az amerikai és európai prevenciós irányelvek egyöntetűen már ajánlásokat tettek ezen tényezők befolyásolására [13-16]. Globálisan az American Heart Association (AHA) és a Word Heart Federation (WHF )hivatkozott a 2008-2012 közötti elemzésekre [17-22], melyek arra utaltak, hogy az utóbbi időszakban sem ált ezen tényezők növekedése (3. táblázat). A prevalencia mellett másik fontos argumentum a kiemelt tényezők szignifikáns, szoros összefüggése a kardiovaszkuláris betegségekkel, illetve mortalitással (4. táblázat). Az akut infarctus (AMI), illetve a kardiovaszkuláris betegség megjelenése (CVD) terén régebbi (2004) és friss (2017) bizonyítékokkal rendelkezünk [11,23]. 4. táblázat A befolyásolni kívánt tényezők összefüggése a kardiovaszkuláris betegségekkel 3. táblázat Az egészséget befolyásoló tényezők globális prevalencia változása (%) 2008-2012 között. Európa vonatkozásában az EUROASPIRE I-II-III elemzése [12] összesítésével mutatjuk be a CV betegségek kockázatának legfontosabb tényezőit, azok gyakoriságát, előfordulásának mértékét (1. ábra). A szisztolés és diasztolés vérnyomás szoros összefüggését az iszkémiás szívbetegség, illetve a stroke okozta mortalitással a mai napig legjobban Lewington [10] több mint 1 millió egyénre terjedő elemzésében bizonyította, bár az utóbbi évtizedekben – az izolált szisztolés hypertonia elterjedése miatt – egyre inkább csak a szisztolés nyomás jelentőségét hangsúlyozzuk. Az ENSZ által befolyásolásra javasolt négy tényezőnek egyenkénti, vagy együttes jelenléte rendkívüli fenyegetést jelent az egészség számára. MAGYARORSZÁGI FELMÉRÉSEK Amennyiben a 2005-2013 év közötti időszakot vizsgáljuk, akkor látjuk az egyenletes növekedést a fő CV betegségek, illetve a diabetes terén (5. táblázat). 1. ábra Kockázati tényezők prevalenciájának változása1995-2007 között Az ábra mutatja, hogy egyedül a kóros koleszterinszint csökkent szignifikánsan, feltehetően a nagymértékben elterjedt sztatin kezelés következtében. A 2016-ban megjelent EUROASPIRE IV tanulmány [18] azt jelezte, hogy a 2015-ig eltelt időszakban továbbra sem volt alapvető változás, ugyanakkor már kiemelten hangsúlyozták a visceralis obesitás nagyságát és jelentőségét. A 2007-2008 évekhez képest, 2014-2015 között a visceralis obesitás prevalenciája 59%-ról 62%-ra emelkedett (p<0,05), a szigorúbb haskörfogat kritérium (88/102 cm nő/férfi) figyelembevételével. 36 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY 5. táblázat A háziorvosi szolgálatban/gondozókban nyilvántartott főbb betegségek (19 évesnél idősebbek lakosok) – 100 lakosra jutó megbetegedési szám növekedése 2005-2013 év között. KSH, Egészségügyi statisztikai évkönyv, 2013. A fenti adatokat – a hazai MÁESZ (Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja) 2010-2016 évi adatai szerint – magunk azzal tudjuk alátámasztani, hogy a szűrésre került egyének családjában szívinfarktus 26,7%-ban, hypertonia-betegség 65,3%-ban, stroke 20,8%-ban, 49,6%-ban és XVII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2018. SZEPTEMBER EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM anyagcsere-betegség 44,1%-ban fordult elő [24]. A 2-es típusú diabetes előfordulása a kor függvényében változik: 2635 év között 7,2%, 36-45 év között 14,9%, 46-55 között 28,4% és 56-65 év között már 36,9% volt a 2012. évi hazai szűrési adatok alapján [25]. A dohányzás esetén az összes lakosra vonatkoztatott fogyasztási arányszám félrevezető, mert 2009-hez képest 2014-ben csökkent a dohányzók száma, azonban ha részletes nemekre bontott elemzést nézzük, akkor a helyzet nem jó, mert a fiatal korosztályokban szignifikáns növekedés van mindkét nemben (6. táblázat). Ezen túl a nők dohányzási aránya Magyarországon a legmagasabb egész Európában [26]. 2. ábra A túlsúly+elhízás gyakorisága az egyes korcsoportok létszámának arányában (Magyarország Hypertonia Regiszter 2011-2015). HT= hypertonia, La = lakossági AZ ENSZ PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSI JAVASLATAI A TAGORSZÁGOK FELÉ 6. táblázat A dohányzók lakosok (férfiak/nők) gyakorisága a felnőtt lakosság százalékában Az elhízás tekintetében számos hazai felmérés is történt a KSH és az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) szervezésében. A 7. táblázatban bemutatjuk a 2009-2014 közötti időszakban a testsúlytöbbletre illetve az elhízásra vonatkozó adatokat. Ezek jelzik az obesitás jelentőségét hazánkban is [26,27]. A MÁESZ 2010-2016 évi szűrése [24] alapján a felnőtt populációban (átlag életkor férfiak: 40,9 nők 42,2 év volt) az átlagosan kóros BMI-érték 54,7%-ban, eltérő derék-csípő arány 56,1%-ban, kóros hasi zsírtöbblet 47,5%-ban volt észlelhető, a dohányzók aránya 24% volt (férfi+nő). A 2016 évben a dohányzó nők gyakorisága nagyobb volt (24,4%) szemben a férfiakkal (23,9%) a haskörfogat átlaga 88,8 cm (13,8), illetve 97,3 cm (23,9) volt. 7. táblázat A testsúlytöbblet és elhízás előfordulási gyakorisága a felnőtt lakosság (18 év felett) százalékában. A 2. ábrán látható, hogy a hipertóniás betegek esetében összehasonlítva [28] a túlsúly + elhízás együttes előfordulási adatokat a hazai lakossági hasonló mérési adataival [29], akkor az eredményeink azt bizonyították, hogy a magas vérnyomás betegséghez társult elhízás együttes jelenléte szignifikánsan (p<0,01) magasabb előfordulási arányokat mutatott minden korcsoportban. IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY A dohányzás visszaszorítása terén: • a dohánytermékekre kivetett adók növelése • meg kell tiltani a dohánytermékek gyártásának támogatását, a termékek nyilvános propagálását annak érdekében, hogy csökkenjen a fogyasztás • támogatni kell a dohányzás csökkentése érdekében indított programokat [18, 20] • biztosítani kellene a füstmentes munkahelyeket, nyilvános helyeket (étterem, előadótermek stb.) a közösségi személyszállítási eszközöket (vonat, villamos, metró) • erőteljes média kampány (plakát, folyóiratok) a dohányzás egészségártalmainak hatásáról. A magas vérnyomás csökkentése terén: • csökkenteni kell a só mennyiségét a fogyasztási termékekben, csomagolt élelmiszer árukban • kötelezni kell a gyártókat az élelmiszerekbe tett só menynyiségének csökkentésére • széleskörű kampányt kell folytatni az egyéni sófogyasztás csökkenésére • az egészséges étrend, valamint a fizikai aktivitás növelésének folyamatos propagálása • hangsúlyozni kell a tünetmentes egyéneknél is az időszakos mérés fontosságát • a diabéteszes és hypertóniás betegeknek életük végéig kell szedni a gyógyszereket • gyógyszerek szedése szükséges azoknak, akik akut coronaria eseményen, vagy stroke-n estek át, illetve akiknél nagy a CV kockázat az ismert kockázatbecslő tesztek alapján [24,25]. A 2 típusú diabetes, valamint az elhízás növekedésének megállítása terén: • transzzsírok kicserélése (100 gr-ra max. 2 gr transz zsír) nem szaturált zsírokra • A helyes diéta és a fizikai aktivitás fontosságának propagálása XVII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2018. SZEPTEMBER 37 EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM • • • emelni szükséges azon élelmiszerek árát, melyekben sok a transzzsír illetve telitett zsír az élelmiszereken címkézni szükséges a benne lévő alapanyagok tartalmát és mennyiségét hirdetni kell különösen a fiatalok körében az egészségtelen ételek neveit – fontos a vércukor gyógyszeres kontrollja a diabétesz kialakulásának megakadályozásában [30-33]. A KORAI CV MORTALITÁS VÁLTOZÁSÁNAK BECSLÉSE 2013-TÓL 2025-IG A MEGVALÓSÍTÁSI TERV SIKERÉNEK TÜKRÉBEN. A becsléseknél globális viszonylatban az első térkép mutatja, hogy amennyiben nem sikerült a terv és marad a mostani trend a kockázati tényezőkben, akkor a korai CV mortalitás változását mutatjuk százalékban (3. ábra) a világ minden régiójában [34]. A különbség nagyon jól látszik az egyes régiók között. A legjobb helyzetben Kanada, Nyugat-Európa és Ausztrália lesz a jelenlegi trend mellett. Amennyiben sikeres változás következik be – a tervek alapján – akkor a világkép jelentősen változik (4. ábra). Az abszolút számok tükrében az összes régióra vonatkoztatott korai CVB mortalitás változása látható a 8. táblázatban, az alábbiak szerint változva, 2013 és 2025 között [2]. 8. táblázat A korai CV mortalitás változása abszolút számokban és százalékban 2013- 2025 között a terv sikere függvényében. A gazdaságilag fejlett országok, ahol a lakosság átlagos jövedelme nagyobb, jóval kedvezőbb helyzetben vannak még akkor is, ha a mostani kockázati trend nem javul. Az egyes régiók részletes elemzése során megvizsgáltak és becsültek több lehetőséget annak függvényében (9. és 10. táblázat), hogy mennyiben sikerült a vezető kockázati tényezőt, vagy az egész tervet megvalósítani [2]. 3. ábra A korai CV mortalitás növekvő és csökkenő százalékos változása 2013-2025 között, amennyiben az eddigi trend folytatódik. 4. ábra A korai CV mortalitás növekvő és csökkenő változása 2013-2025 között, ha a tervezett program teljesen megvalósulna. 38 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2018. SZEPTEMBER EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM az elhízás dominál, az elmaradottabb országoknál a dohányzás. A részletes becslések során elemezték azt is, hogy az egyes régiókban, melyik tényező (kockázati faktor) milyen mértékben befolyásolja a korai CV mortalitás csökkenését [34]. Közép-Európára vonatkozó elemzés feldolgozását emeljük ki példaképpen (5. ábra). 9. táblázat Korai CV halálozás százalékos változása nőknél 2013-2025 között az ENSZ terv megvalósítása függvényében. RF= rizikó faktor, É=észak, Ny=nyugat, Kö=közép, Ke=kelet, HT=Hypertonia, BMI= testtömegindex. 5. ábra A korai CV mortalitás csökkenésének becslése a megvalósítás sikere tükrében, illetve az egyes kockázati tényezőkre gyakorolt hatás függvényében. Közép Európára vonatkozó adatpok 10. táblázat Korai CV halálozás százalékos változása nőknél 2013-2025 között az ENSZ terv megvalósítása függvényében. RF=rizikó faktor, É=észak, Ny=nyugat, Kö=közép, Ke=kelet, HT=Hypertonia, BMI= testtömegindex. • • • • • A két táblázat jelzi, hogy Az egész világ vonatkozásában jelentős siker lenne a terv megvalósulása A fejlett országokban a kedvező tendencia tovább növekedne pl. USA, Kanada, Japán, Ausztrália Vannak olyan régiók, ahol a jelenlegi helyzet jelentősen javulna, pl. Kína, Közép-Európa Olyan régió, mint pl. Kelet-Európa, India kedvezőbb helyzetbe kerülne A közép- és dél-afrikai régiókban – a Dél-Afrikai Únió kivételével, különböző okok miatt – nincsenek jó kilátások A vezető kockázati tényező a legtöbb esetben a magas vérnyomás betegség, a magasabb jövedelmű országoknál Az ábra mutatja, hogy Közép Európában a dohányzás és a hiperónia befolyásolása a két legfontosabb faktor, melyekkel a jelzett időszak alatt már több, mint 25%-os csökkenést lehet elérni a korai CV mortalitásban. A 2011 óta eltelt időszakban számos országban, így hazánkban is jelentős erőfeszítéseket tettek kormányzati (rendelkezések) és magán (mozgalmak), valamint társasági (programok) szintjén a korai mortalitás befolyásoló tényező csökkentése érdekében. A Hazánkban most megjelent „A Nemzeti Népegészségügyi Stratégia Vaszkuláris Programjának célkitűzései 10 éves időtartamra”-ban olvashatjuk a fentiekben tárgyalt kérdéseket, mint célkitűzéseket és ezek reményt adnak számunkra: • A kardiovaszkuláris kockázati tényezők csökkentése • 10%-kal kell csökkenteni a fizikai inaktívak számát, • 30%-kal kell csökkenti a sófogyasztást, • 30%-kal kell csökkenteni dohányzók számát, • meg kell állítani a cukorbetegség és elhízás növekvő tendenciáját, • 25%-kal növelni a kardiovaszkuláris rizikótényezők felderítettségének arányát. • A kardiovaszkuláris mortalitás csökkentése és közelítése az EU-átlaghoz (25%-os csökkenés) • ezen belül az aktív, munkaképes, 65 évesnél fiatalabb lakosság halálozásának csökkentése, közelítése az EU átlagához (20%-os csökkenés). Ezek a célkitűzések reményt adnak számunkra. Köszönjük a LifeTime Media Kft.-nek, hogy hozzájárult a cikk másodközléséhez. Első megjelenés LAM 2017;27 (8-9) Szerk. IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2018. SZEPTEMBER 39 EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM IRODALOMJEGYZÉK [1] World Health Organization. Draft comprehensive global monitoring framework and targets for the prevention and control of noncommunicable diseases, http://apps. who.int/gb/ebwha/pdf_files/WHA66/A66_8-en, Accessed May, 15, 2015. [3] Sacco RL, Roth GA, Reddy KS, et al: The Heart of 25 by 25: Achieving the Goal of Reducing Global and Regional Premature Deaths from Cardiovascular Diseases and Stroke. A Modeling Study from the American Heart Association and World Heart Federation, Circulation, 2016, 133: e674–e690. [3] Smith SC Jr, Collins A, Ferrari R et al: Our time: a call to save preventable death from cardiovascular disease (heart disease and stroke), Circulation, 2012, 126: 2769–2775. [4] Smith SC Jr, Chen D, Collins A, et al: Moving from political declaration to action on reducing the global burden of cardiovascular diseases: a statement from the Global Cardiovascular Disease Taskforce, Circulation, 2013, 128: 2546–2548. [5] Lozano R, Naghavi M, Foreman K et al: Global and regional mortality from 235 causes of death for 20 age groups in 1990 and 2010: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2010, Lancet, 2012, 380: 2095–2128. [6] GBD 2013 Mortality and Causes of Death Collaborators. Global, regional, and national age–sex specific all-cause and cause-specific mortality for 240 causes of death, 1990–2013: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2013, Lancet, 2015, 385: 117–171. [7] GBD 2013 database https://vizhub.healthdata.org/gbdcompare [8] Kannel WB: Hypertensive risk assessment: Cardiovascular risk factors and hypertension, J Clin Hypertens, 2004, 6: 393-399. [9] Emberson JR, Whincup PH, Morris RW, Walker M: Reassessing the contribution of serum total cholesterol, blood pressure and cigarette smoking to the aetiology of coronary heart disease: impact of regression dilution bias, Eur Heart J, 2003, 24: 1719-1726. [10] Lewington S, Clarke R, Qizilbash N et al: Age specific relevance of usual blood pressure to vascular mortality: a metaanalysis of individual data for one million adult in 61 prospective studies, Lancet, 2002, 360: 19031193. [11] Yusuf S, Hawken S, Ounpuu S et al: Effect of potentially modifiable risk factors associated with myocardial infarction in 52 countries (the INTERHEART study): case control study, Lancet, 2004, 364: 937-952. [12] Kotseva K, Wood D, De Backer G et al: Cardiovascular prevention guidelines in daily practice: a comparison of EUROASPIRE I, II, and III surveys in eight European countries, Lancet, 2009, 373: 929-940. 40 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY [13] ACC/AHA Task Force Members 2013 ACC/AHA Guideline on the Assessment of Cardiovascular Risk, JACC, 2014, 63: 2936-2956. [14] Stone NJ, Robinson J, Lichtenstein AH et al: 2013 ACC/AHA Guideline on the Treatment of Blood Cholesterol to Reduce Atherosclerotic Cardiovascular Risk in Adults, Circulation, 2013, ISSN: 1524–4539. [15] European Guidelines on cardiovascular disease prevention in clinical practice (version 2012) ESC and European Association for Cardiovascular Prevention & Rehabilitation (EACPR) Task Force Members: Joep Perk (Chairperson) et al, Eur Heart J, 2012, 33: 16351701. [16] Piepoli WF, Hoes AW, Agewall S et al: 2016 European Guidelines on cardiovascular disease prevention in clinical practice, DOI: http://dx.doi.org/10.1093/eurheartj/ ehw106 ehw106, First published online: 23 May 2016. [17] Kotseva K, Wood D, De Bacquer D et al: EUROASPIRE IV: A European Society of Cardiology survey on the lifestyle, risk factor and therapeutic management of coronary patients from 24 European countries, Eur J Prev Cardiol, 2016, 23: 636-648. [18] Freeman MK, Fleming TD, Robinson M et al: Smoking prevalence and cigarette consumption in 187 countries, 1980-2012, JAMA, 2014, 311:1 83–192. [19] Danaei G, Finucane MM, Lin JK et al: Global Burden of Metabolic Risk Factors of Chronic Diseases Collaborating Group (Blood Pressure). National, regional, and global trends in systolic blood pressure since 1980: systematic analysis of health examination surveys and epidemiological studies with 786 country-years and 5,4 million participants, Lancet, 2011, 377: 568–577. [20] World Health Organization. Global Health Observatory Data Repository: prevalence of insufficient physical activity among adults data by WHO region, http://apps. who.int/gho/data/view.main.2482?lang=en, Accessed July 9, 2015. [21] Finucane MM, Stevens GA, Cowan MJ et al: Global Burden of Metabolic Risk Factors of Chronic Diseases Collaborating Group (Body Mass Index). National, regional, and global trends in body-mass index since 1980: systematic analysis of health examination surveys and epidemiological studies with 960 country-years and 9,1 million participants, Lancet, 2011, 377: 557–567. [22] Danaei G, Finucane MM, Lu Y et al: Global Burden of Metabolic Risk Factors of Chronic Diseases Collaborating Group (Blood Glucose). National, regional, and global trends in fasting plasma glucose and diabetes prevalence since 1980: systematic analysis of health examination surveys and epidemiological studies with 370 country-years and 2,7 million participants, Lancet, 2011, 378: 31–40. [23] Ueda P, Woodward M, Yuan et al: Laboratory-based and office-based risk scores and charts to predict 10-year XVII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2018. SZEPTEMBER EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM risk of cardiovascular disease in 182 countries: a pooled analysis of prospective cohorts and health surveys, Lancet Diabetes Endocrinol, 2017, 5: 196–213. [24] Kiss I, Barna I, Daiki T, Dankovics G, Kékes Ede. Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának (MÁESZ) 2016. évi és 2010–2016 közötti összefoglaló adatai, LAM, 2017, 27(1–2): 25–30. [25] Kékes E, Barna I, Daiki T, Dankovics G, Kiss I: A metabolikus szindróma „Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010–2020” 2010–2012. évi tevékenységének tükrében, Hypertonia és Nephrologia, 2013, 17(2): 75-81. [26] Kovács K, Toth G: Egészségi Állapot. KSH (2015): Európai lakossági egészségfelmérés, 2014, Statisztikai tükör, 2015, 30: 6. fejezet. [27] OECD Health Statistics. Obesity update, 2014, www.oecd.org/health/healthdata [28] Kiss I, Paksy A, Kékes E: A túlsúly és az elhízás prevalenciája hypertoniás betegekben, Hypertonia és Nephrologia, 2016, 20(4): 155-159. [29] Rurik I, Ungvári T, Szidor J és mtsai: Elhízó Magyarország. A túlsúly és az elhízás trendje és prevalenciája Magyarországon, Orv Hetil, 2016, 157(31): 1248-1255. [30] Cecchini M, Sassi F, Lauer JA et al: Tackling of unhealthy diets, physical inactivity, and obesity: health effects and cost-effectiveness, Lancet, 2010, 376: 1775–1784. [31] Asaria P, Chisholm D, Mathers C et al: Chronic disease prevention: health effects and financial costs of strategies to reduce salt intake and control tobacco use, Lancet, 2007, 370: 2044-2053. [32] World Health Organization. Global action plan for the prevention and control of noncommunicable diseases, 2013–2020, http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/ 94384/1/9789241506236_eng.pdf?ua=1. July 9, 2015. [33] Beaglehole R, Bonita R, Horton R et al: Priority actions for the non-communicable disease crisis, Lancet, 2011, 377: 1438–1447. [34] Roth GA., Nguyen G, Forouzanfar MH et al: Estimates of Global and Regional Premature Cardiovascular Mortality in 2025, Circulation, 2015, 132: 1270-1282. A SZERZŐ BEMUTATÁSA Prof. Dr. Kékes Ede bemutatása lapunk XVII. évfolyamának 2. számában olvasható. Új ösztöndíj segíti az egészségügyi szakmát tanulókat Havi 40 ezer forint ösztöndíjban részesülhetnek az egészségügyi szakképzést adó középfokú intézmények nappali tagozatos, legalább 3,01 tanulmányi átlagot elérő tanulói. A mai napon megjelent pályázati felhívásra a diákok 2018. szeptember 12-től 2018. november 15-ig nyújthatják be pályázataikat a https://apololeszek.aeek.hu/ honlapon keresztül. A támogatás feltétele, hogy a fiataloknak a szakképesítés megszerzését követően legalább annyi ideig kell valamely hazai közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál a végzettségüknek megfelelő munkakörben dolgozni, amennyi ideig az ösztöndíjat kapták. Az ösztöndíjasok támogatására a projekt országos mentorhálózatot hozott létre, amely segíti az egészségügyi intézmények és a tanulók közötti kölcsönös elköteleződést és a hivatástudat kialakulását, illetve megerősítését. Európa-szerte egyre súlyosbodó problémaként jelentkezik az egészségügyi szakdolgozók hiánya, a magyar egészségügyi szakdolgozók, ápolók utánpótlását a jelentős szakdolgozói béremelés mellett ezzel az ösztöndíjjal is segítjük. Az ellátás színvonalának javítása, a betegbiztonság növelése megkívánja, hogy jól képzett egészségügyi szakdolgozók segítsék az egészségtudatos magatartás kialakítását, a gyógyulást, a rehabilitációt, és vállaljanak nagy szerepet a magyar lakosság egészségi állapotának és gyógyulási esélyeinek javításában. A magyar szakközépiskolák létszámadatai azt mutatják, hogy a továbbtanulás során kevesen választják az egészségügyi szakképzést. Az ösztöndíj program ezen a helyzeten kíván változtatni a fiatal, jól képzett és elhivatott egészségügyi szakdolgozók létszámának növelése érdekében. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának háttérintézménye az Állami Egészségügyi Ellátó Központ 2017. június 1-én indította el az Ápoló tanulók részére pályaválasztást támogató ösztöndíjas program (EFOP-1.10.1-VEKOP-16-201600001) elnevezésű projektet. Az előző két ösztöndíjas pályázati ciklusban 826 diák kötött ösztöndíjszerződést, részükre eddig összesen közel 300 millió forintnyi támogatást folyósítottak. A teljes program keretében várhatóan 3200 egészségügyi hivatást választó tanuló részesülhet ösztöndíjban. A Széchenyi 2020 program keretében, több mint négymilliárd forintból európai uniós támogatásból megvalósuló projekt tervezett időtartama 55 hónap. Budapest, 2018. 09. 05. IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY Forrás: ÁEEK XVII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2018. SZEPTEMBER 41