Hét évvel ezelőtt Sátoraljaújhelyen – újságíróként – részt vehettem egy olyan szakmai tanácskozáson, amelynek legfőbb és szinte egyetlen témája az volt, hogyan kellene az akkoriban már érzékelhetően egyre több anyagi problémával küszködő kórházak vezetőinek felkészülniük a válságkezelésre, az egészségügy „piacosodására”. Az intézmények vezetői ugyanis egyre gyakrabban találták szemben magukat a gyógyítás és az ellátás színvonalát fenyegető gazdálkodási gondokkal, ezért egyre többen és több helyütt keresték a megoldást arra, hogy az intézményekben folyó gyógyító munka minőségéből ne kelljen „leadniuk”.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT MENEDZSERKÉPZÉS A szakmai tudásnak a menedzseri ismeretekkel kell párosulnia Hét évvel ezelőtt Sátoraljaújhelyen – újságíróként – részt vehettem egy olyan szakmai tanácskozáson, amelynek legfőbb és szinte egyetlen témája az volt, hogyan kellene az akkoriban már érzékelhetően egyre több anyagi problémával küszködő kórházak vezetőinek felkészülniük a válságkezelésre, az egészségügy „piacosodására”. Az intézmények vezetői ugyanis egyre gyakrabban találták szemben magukat a gyógyítás és az ellátás színvonalát fenyegető gazdálkodási gondokkal, ezért egyre többen és több helyütt keresték a megoldást arra, hogy az intézményekben folyó gyógyító munka minőségéből ne kelljen „leadniuk”. Minthogy a kórházvezetők többségének akkoriban hiányoztak a menedzseri ismeretei, érezhető volt tanácstalanságuk és szerepzavaruk. Kinek, mit kell tennie, a gazdálkodási szempontokat hogyan lehet összeegyeztetni a szakmai követelményekkel, lehet-e és hogyan lehet jól tervezni egy egészségügyi intézmény rövid és hosszú távú feladatait, milyen szerepük és személyes felelősségük van a vezetőknek az intézmény szakmai presztízsének „alakításában”? Az akkori szakmai tapasztalatcsere létjogosultságát azóta igazolták az egészségügy egyre szaporodó gondjai. Az utóbbi években az is egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a kórházvezetői teameknek – a szakmai igazgatóknak, gazdasági, üzemeltetési osztályok vezetőinek, az ápolási-igazgatóknak, sőt a kórházi főgyógyszerészeknek is – nem kis szerepük van az intézmény működőképességének és szakmai színvonalának, versenyképességének megőrzésében. Manapság már olyan plusz képességek, új ismeretek is szükségesek egy intézmény irányításához, mint a közgazdaságban, a PR-tevékenységben, a tárgyalástechnikában, a lobbi-tevékenységben, a pályázási ismeretekben, azaz az intézményi menedzselésben való jártasság. Ezeket azonban csak speciális „továbbképzéssel”, szakemberek segítségével lehet elsajátítani. Ezen ismeretek megszerzéséhez kínál segítséget az AstraZeneca gyógyszergyár, amely a múlt év végén kifejezetten a kórházvezetők menedzseri képességekkel való felvértezésére indította el Kórházmenedzsment Akadémiáját. Mint Kozma Zsuzsanna, a továbbképző kurzusok szervezője mondja, azt szeretnék tudatosítani, hogy az orvosi szakmai szempontoknak és közgazdasági szemléletnek együtt kell jelen lenniük a kórházi vezetők gondolkodásában ahhoz, hogy az általuk vezetett intézmények sikeres gyógyító munkát tudjanak végezni. Minthogy azonban – miként a közmondás is tartja – gyakorlat teszi a mestert, a program szimulációs tréningek segítségével modellez minden olyan stratégiai döntést (amelyet a kurzusokon részt vevő, az egészségügyi intézmény vezetését modellező 3-5 fős csapatok hoznak), amelyek egy éves időtartamban előfordulhatnak. A program koordinátorának tájékoztatása szerint az akadémia keretében szervezett kórházvezetési szimulációs tréningek során a kórházi vezetőkből szervezett teamek egyegy kórház vezetését (az igazgatót, gazdasági/üzemeltetési/pénzügyi vezetőt, a főgyógyszerészt, az orvos-igazgatót, az ápolási-igazgatót), azaz az intézményi döntéshozók szerepét játszák el. A szimulációs tréningben minden egyes virtuális intézmény azonos piaci helyzetből indul, s a – tréning során – a vezetői teamek által hozott döntéseket számítógéppel modellezik, majd azokat egy gazdasági szoftver segítségével értékelik. A kérdésre, hogy a „valódi” kórházak gondjai, gazdasági jellemzői mennyiben hasonlítanak a modellezettre, az akadémia projektmenedzsere azt mondja: az alapvető gazdálkodási gondok tekintetében szinte nincs különbség egy valódi és egy „modellezett” intézmény között. A „gyakorlatnak” pedig éppen az a célja, hogy a stratégiai és szakmai döntések közötti összefüggésekre, az előrelátó menedzseri gondolkodásra „irányítsa rá” a tanfolyam hallgatóinak, az intézmények vezetőinek a figyelmét. Kozma Zsuzsanna e komplex program, a Kórházmenedzsment Akadémia egyik legfőbb erényének azt tartja, hogy a hallgatók közül ki-ki maga döntheti el: a menedzsment mely vonatkozásaiban szeretne jobban „elmélyülni”. Aki például úgy érzi, hogy a döntéshozatal előkészítésében, a döntéshozatali, gazdasági/üzleti ismeretekben, vagy a tervezési és elemzési képességeiben, illetve a csapatépítés/csapatmunka- irányításában bizonytalan napi vezetői munkája során, annak e készségek és ismeretek elsajátításában, gyarapításában segítenek az akadémiai előadásokra, továbbképző kurzusokra felkért előadó-szakemberek, moderátorok. Az AstraZeneca menedzsment-akadémiáján egyébként még számos – ma már az önmenedzseléshez is – nélkülöz- IME III. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2004. ÁPRILIS 23 MENEDZSMENT MENEDZSERKÉPZÉS hetetlen ismeretre tehetnek szert a hallgatók. A hitelfelvételi lehetőségek ismeretétől, a költséghatékony gazdálkodáson át, a tárgyalástechnikai ismereteken keresztül, a protokoll-ismeretekig, a hatékony PR-tevékenységig (ami a mai internetes világban például egy kórház jól megszerkesztett honlapját éppúgy magában foglalja, mint a sajtókapcsolatok megszervezését, az egészségügyi intézményekhez kapcsolódó alapítványok népszerűsítését) széles a hasznos ismeretek skálája. Az AstraZeneca Kórházmenedzsment Akadémiájának szervezői szerint a világcég magyarországi leányvállalata ezzel a kezdeményezésével éppen az uniós csatlakozás előtt, a magyar egészségügyi intézmények vezetőinek szemléletváltásában, versenyképessé válásban is segíteni szeretne. A világviszonylatban is, és a hazai gyógyszerpiacon a legnagyobbak közé tartozó vállalat nem „jótékonykodással” akar hozzájárulni a válsággondokkal küszködő magyar egészségügyi intézmények talpon maradásához, hanem azt tudást kínálja, amelynek birtokában a színvonalas szakmai gyógyító munkához szükséges feltételek (a korszerű mű- szertechnikától, a leghatékonyabb készítményekig) meg- és előteremthetővé válnak. Az elmúlt néhány hónapban a kórházvezetési szimulációs tréningeken 25 kórház vezetői 3-5 fös csapatokban vettek részt, és további 10 egészségügyi intézmény vezetői jelezték részvételi szándékukat. Az Akadémia képzéseire pályázat útján lehet jelentkezniük az egyes kórházaknak, az ezzel kapcsolatos információk olvashatók az AstraZeneca honlapján: http://www.astrazeneca.hu, addig a szimulációs tréningekre Püski Andreánál lehet jelentkezni a 06-23-517-457-es faxon. Az AstraZeneca Kórházmenedzsment Akadémiájával kapcsolatos kérdésekre a 06-20-910-8610-es mobilszámon személyre szóló válaszokat kaphatnak az érdeklődők. A szimulációs tréningek pontos helyszínéről minden esetben értesítik a jelentkezőket, akiknek szállást és étkezést ingyenesen biztosít a cég, amelynek üzleti hitvallása: anyagi és emberi „ráfordítások” nélkül egyetlen cég sem lehet sikeres. T. Puskás Ildikó A Szent János Kórház új minőségirányítási rendszere A Szent János Kórház Magyarországon elsők között felelt meg együttesen az ISO és a KES követelményeknek. Az auditálást az elmúlt év utolsó heteiben akkreditált tanúsító cég végezte. A minőségi munka javítása érdekében a magyar egészségügyben elsőként komplex kórházi informatikai rendszerrel működtetett ISO és KES alapú minőségirányítási rendszer működik 2003. december közepétől a Szent János Kórházban. Az Európai Unióban is elfogadott komplex minőségirányítási rendszer tanúsítványa egyedülálló a magyar egészségügyben, hiszen eddig egy kórháznak sem sikerült megszereznie az informatikai alapú, párhuzamosan kiépített integrált rendszer tanúsítását, NAT – (Nemzetközi Akkreditációs Testület) által akkreditált tanúsító közreműködésével. Sokan rendelkeznek vagy az egyik, vagy a másik minősítéssel, vagy mindkettővel, de nem az előbbiekben említett tanúsítvánnyal. Kimagasló teljesítmény ez, hiszen az Intézet vezetése tudatosan készült arra, az elmúlt esztendőkben, hogy minőségirányítási rendszerét mihamarabb kidolgozza. A minőségirányítási rendszer alapja a számítógépes hálózat és a dokumentáció. A jól felépített rendszer nem látható, de érezhető, mert a kórházból elégedett betegek távoznak – és egy egészségügyi intézmény számára ez a legfontosabb célkitűzés. 24 IME III. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2004. ÁPRILIS
