Intézmények:Országos Korányi Pulmonológiai Intézet, Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet Budapest
Évfolyam: XIV. évfolyam
Lapszám:2015. / 5
Hónap:június
Oldal:44-47
Terjedelem:4
Rovat:KLINIKUM
Alrovat:TÜDŐGYÓGYÁSZAT
Absztrakt:
A digitális tomoszintézis a képalkotó eljárások dinamikusan fejlődő területe. A hagyományos mellkas-röntgennél jobb szenzitivitást mutató eljárás számos területen, így a mellkas képalkotó eljárásai sorában is jelentős előrelépést jelent. Az eljárás az 5 mm-nél nagyobb átmérőjű mellkasi léziók megbízható kimutatására alkalmas. A CT-hez hasonlítva alacsonyabb költségigényű, rövidebbek a munkafolyamatok, és a beteget terhelő sugárdózis alacsonyabb. Ezek alapján a tüdőgyógyászatban a tüdőrák szűrés, a parenchimális elváltozások diagnosztikai vizsgálata, mellkasi elváltozások utánkövetése egyaránt a lehetséges alkalmazási területei közé tartoznak.
Angol absztrakt:
Digital tomosynthesis (DTS) is a dynamic field of imaging technologies. Due to its better sensitivity compared to traditional X-rays, this technique is of value in chest imaging. DTS is applicable for the detection of small pulmonary nodules smaller than 5 mm. Compared with CT, it has a lower cost, provides low radiation dose and shorter workflow. Therefore in pulmonology, DTS is applied to lung cancer screening, diagnostic investigation of parenchymal and airway diseases together with follow-up of patients with pulmonary lesions.
Intézmény: Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet Budapest
[1] Zsebők, Z: Orvosi Radiológia, Medicina Könyvkiadó, 1979, 54-56.
[2] Chou SH, Kicska GA, Pipavath SN, Reddy GP: Digital tomosynthesis of the chest: current and emerging applications, Radiographics, 2014, 34(2):359-72.
[3] Galea A, Adlan T, Gay D, Roobottom C, Dubbins P, Riordan R: Comparison of Digital Tomosynthesis and Chest Radiography for the Detection of Noncalcified Pulmonary and Hilar Lesions, J Thorac Imaging, 2015, Apr 2
[4] Lee KH, Goo JM, Lee SM, Park CM, Bahn YE, Kim H, Song YS, Hwang EJ: Digital tomosynthesis for evaluating metastatic lung nodules: nodule visibility, learning curves, and reading times, Korean J Radiol, 2015, 16:430-9.
[5] Bertolaccini et al.: Lung cancer detection with digital chest tomosynthesis: first round results from the SOS observational study, Ann Transl Med, 2015, 3(5):67.
[6] Grisi G, Baratella E, Cuttin R, Poillucci G, Kus S, Cova MA: Diagnostic imaging costs before and after digital tomosynthesis implementation in patient management after detection of suspected thoracic lesions on chest radiography, Insights Imaging, 2014, Feb, 5(1):147-55
[7] Johnsson ÅA, Vikgren J, Båth M: A Retrospective Study of Chest Tomosynthesis as a Tool for Optimizing the use of Computed Tomography Resources and Reducing Patient Radiation Exposure Academic Radiology, 2014, 21, 1427 – 1433.
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
KLINIKUM TÜDŐGYÓGYÁSZAT Digitális tomoszintézis a klinikai gyakorlatban Dr. Kerpel-Fronius Anna, Prof. Dr. Horváth Ildikó, Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet Budapest A digitális tomoszintézis a képalkotó eljárások dinamikusan fejlődő területe. A hagyományos mellkas-röntgennél jobb szenzitivitást mutató eljárás számos területen, így a mellkas képalkotó eljárásai sorában is jelentős előrelépést jelent. Az eljárás az 5 mm-nél nagyobb átmérőjű mellkasi léziók megbízható kimutatására alkalmas. A CT-hez hasonlítva alacsonyabb költségigényű, rövidebbek a munkafolyamatok, és a beteget terhelő sugárdózis alacsonyabb. Ezek alapján a tüdőgyógyászatban a tüdőrák szűrés, a parenchimális elváltozások diagnosztikai vizsgálata, mellkasi elváltozások utánkövetése egyaránt a lehetséges alkalmazási területei közé tartoznak. szati mellett kiemelkedő jelentőségű a mellkasi. Jelen közleményünkben a mellkasi DTS kapcsán foglaljuk össze a nemzetközi szakirodalmat és az intézetünkben a DTS készülékkel (Innomed, Budapest) nyert első tapasztalatainkat. A DIGITÁLIS TOMOSZINTÉZIS MŰKÖDÉSI ELVE, TECHNIKÁJA Digital tomosynthesis (DTS) is a dynamic field of imaging technologies. Due to its better sensitivity compared to traditional X-rays, this technique is of value in chest imaging. DTS is applicable for the detection of small pulmonary nodules smaller than 5 mm. Compared with CT, it has a lower cost, provides low radiation dose and shorter workflow. Therefore in pulmonology, DTS is applied to lung cancer screening, diagnostic investigation of parenchymal and airway diseases together with follow-up of patients with pulmonary lesions. A DTS elvén működő röntgenberendezés a páciens mellkasa mögött 180 cm-es detektor-fókusz távolságból +/20 fokban készít ferdeszögű felvételeket. A felvételek egyenként egészen alacsony röntgendózissal készülnek, így a vizsgálat összdózisa egy hagyományos mellkas PA és oldal felvételhez szükséges dózis összege körül alakul. Ezekből a számítógép rekonstrukciós algoritmusok segítségével számítja ki a koronális síkokat. A vizsgálat igényeinek megfelelően 70 és 200 szelet közötti szeletszámot tudunk beállítani a rekonstrukció időigényének függvényében. Egy 100 szeletes vizsgálat során a test egy kb. 3-3.5 mm vastagságú tartománya képeződik le egy szeletre. A vizsgálat értékelése a sík miatt a mellkas-röntgen értékeléséhez hasonlít, azonban a rétegek mozgatásával a CT vizsgálathoz hasonló módszereket is lehet alkalmazni. BEVEZETÉS A MELLKASI DTS VIZSGÁLAT HELYE A KLINIKAI GYAKORLATBAN Az orvoslás során a diagnosztika, differenciáldiagnosztika és a monitorozás egyik meghatározó eleme a képalkotó eljárás. A korán külön diszciplinává alakult terület alapját a röntgenvizsgálatok alkották, melyek közül a szummációs képek a sürgősségi ellátástól a tüdőgyógyászatig jelentős szerepet játszanak a XX. század eleje óta a mindennapi orvosi gyakorlatban. Már igen korán, az 1920-as években megfogalmazódott azonban az az igény, hogy ne csak szummációs röntgen kép készülhessen egy adott szervről, hanem a pontosabb tájékozódás érdekében réteg-vizsgálat is. Többek között a magyar Grossmann Gusztáv is készített tomográfot, melyben a cső köríven mozdult el, a fim pedig az ellenkező irányba, vízszintes síkban. Sokáig ilyen készülékek segítették a pontos diagnózist, azonban a komputer tomográfia megjelenésével a nehézkes, és nagy hozzáértést kívánó vizsgálatok kiszorultak a diagnosztikából [1]. A számítógépek és az egyre nagyobb felbontást lehetővé tevő digitális detektorpanelek megjelenésével ismét lehetővé vált réteg röntgen vizsgálatok végzése, és megjelent a digitális tomoszintézis (DTS) technológiája. A DTS felhasználási területei közül az emlővizsgálat, angiográfiás, csont és fogá- A mellkasi DTS vizsgálatok előnye a szummációs rtg felvételekhez képest a parenchyma jobb felbontású ábrázolása, és kis elváltozások, elsősorban a parenchymas gócok megjelenítése. A mellkasfali elváltozások, érképletek és légutak szintén jobban ábrázolódnak, mint hagyományos röntgenfelvételen [2,3]. Jelentős kutatási terület, hogy alkalmas-e a DTS az 5 mm körüli – a tüdőrák szűrésben lényeges méretű – parenchymás gócok kiszűrésére. A kisméretű pulmonális nodulusok felismerése és jellemzése a mellkasi radiológiai egyik legnagyobb kihívása. A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy még a nagy gyakorlattal rendelkező radiológusok estében is nagyjából 30%-ra tehető a hagyományos rtg felvételen nem észlelt gócok aránya. E tekintetben a DTS szenzitivitása lényegesen jobb, és lehetővé teszi már az 5 mm körüli átmérőjű nodulusok felismerését. A kis tüdőbeli gócok felismerésének arany standardja a mellkas CT vizsgálata. A tüdőrák korai felismerésének, szűrésének lehetőségei között az alacsony dózisú CT vizsgálattal (LDCT) az elmúlt években zárult le több olyan vizsgálat, amely ezt a vizsgáló módot megfelelőnek találta rizikócsoport alapú tüdőrák szűrésre. A vizsgálatával kapcsolatosan azonban a 44 IME XIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2015. JÚNIUS KLINIKUM TÜDŐGYÓGYÁSZAT relatíven magas sugárdózis, a magas költség, a hosszú munkafolyamat hátrányt jelent. A DTS-sel kapcsolatos vizsgálatok egy részében ennek a vizsgáló módszernek a szűrésben való alkalmazhatóságát vizsgálták. A jelenlegi kutatások azt mutatják, hogy az 5mm-nél nagyobb átmérőjű gócokat a DTS jó biztonsággal megtalálja. A DTS az 5 mm-nél kisebb eltéréseket a standard dózisú CT vizsgálatnál lényegesen kisebb hányadban tudja azonosítani [3]. Egy, a DTS-t CT vizsgálattal történő összehasonlításban azt tapasztalták, hogy bár DTS-sel csak a CT–vel azonosítható elváltozások 53%-a volt kimutatható, a DTS alapú kiemelések között jelentősen nagyobb arányban fordultak elő malignus elváltozások, mint a CT alapú kiemelések között [4]. Egy olasz egykarú, obszervációs vizsgálatban, melyben 1,703 fő első körű tüdőrák szűrését végezték el DTS-sel, azt tapasztalták, hogy 0,3%-ban találtak malignus léziót, ami a LDCT-vel végzett szűrővizsgálatok eredményével összevethető [5]. A szerzők ebből arra következtettek, hogy a DTS alkalmazható, mint lehetséges első vonalbeli szűrési mód. Magyarországon intézetünkben jelenleg zajlik a HUNCHEST project, amely összehasonlító vizsgálat 2000 fő DTS és LDCT mellkas szűrésével kívánja összehasonlítani a két módszer költséghatékonyságát a tüdőrák szűrésében. A diagnosztikai algoritmusok néhány országban már jó néhány éve használják a mellkas DTS készüléket. A vizsgálómódszert azokban az esetekben alkalmazzák, amikor a mellkas-röntgen nem elégséges a biztos diagnózishoz, azonban a CT vizsgálat még nem feltétlenül indokolt. Az így használt eljárásrenddel megfelelő diagnosztikai biztonság és jelentős költségcsökkentés érhető el [6]. Egy svédországi, 149 beteg ellátását feldolgozó retrospektív vizsgálat kimutatta, hogy DTS nélkül 100 esetben CT készült volna, – de a DTS ezt 80 betegnél végül kiváltotta, az átlagos effektív dózist 2,7 mSv-ről 0.7 mSv-re csökkentve [7]. A szűrésen, diagnosztikai alkalmazáson túlmenően a malignus betegségekben szenvedő betegek esetén a beteg utánkövetése során sok alkalommal került CT vizsgálat, PET-CT elvégzésre, ismétlésre. Ezen esetekben a sugárterhelés csökkentésével a tüdő parenchyma gócainak méretváltozását megfelelő biztonsággal tudja a DTS biztosítani. Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet Képalkotó Osztályán az Innomed DTS készülékével szerzett jelen tapasztalataink alapján a DTS felvételen a 4-5 mm-es parenchymas gócok megtalálhatók a hétköznapi gyakorlatban – nehézséget a mellkasfal, illetve a rekesz közelsége okoz (lásd 1. ábra). A 2. ábrán látható eltérések egy része a hagyományos mellkasröntgenen is jól értékelhető – a DTS a további, kisebb gócok felderítésében jelentős, illetve szépen látható az eltéréseknek az erekhez, bronchusokhoz való viszonya. A DTS pontos képet ad többek között a behelyezett stentek, draincsövek helyzetéről – ezekben az esetekben feleslegessé teheti a CT vizsgálatokat, hiszen egyértelműen meg lehet határozni az elhelyezkedésüket (3. ábra). 1. ábra 4 mm-es parenchymás góc DTS képe 2. ábra Kisebb gócok és a nagy pontos viszonya a környező képletekhez DTS felvételen Gyakorlatunkban rendszeresen alkalmazzuk a DTS-t letokolt folyadékgyülemek, illetve tályogok kontrolljára. Ezekben az esetekben az alacsony dózisterhelés lehetővé teszi, – a klinikum függvényében – akár a naponta elvégzett kontroll vizsgálatot is (4. ábra) Jól követhetők az anatómiai viszonyok pl. pneumothorax esetén is (5. ábra). IME XIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2015. JÚNIUS 45 KLINIKUM TÜDŐGYÓGYÁSZAT 3. ábra Trachea stent DTS képen 4. ábra Felülfertőzött emfizémás bulla 5. ábra Csúcsi pneumothorax ÖSSZEFOGLALVA A mellkasi DTS a hagyományos rtg felvételeknél nagyobb biztonsággal, jobb szenzitivitással, költséghatéko- nyan támogatja a tüdőbeli elváltozások felismerését. Használata megfelelő módon beilleszthető a szűrési, diagnosztikai, utánkövetési algoritmusokba. Hazai elterjedésével jelentős fejlődés várható a betegek képalkotó vizsgálatában. IRODALOMJEGYZÉK [1] Zsebők, Z: Orvosi Radiológia, Medicina Könyvkiadó, 1979, 54-56. [2] Chou SH, Kicska GA, Pipavath SN, Reddy GP: Digital tomosynthesis of the chest: current and emerging applications, Radiographics, 2014, 34(2):359-72. [3] Galea A, Adlan T, Gay D, Roobottom C, Dubbins P, Riordan R: Comparison of Digital Tomosynthesis and Chest Radiography for the Detection of Noncalcified Pulmonary and Hilar Lesions, J Thorac Imaging, 2015, Apr 2 [4] Lee KH, Goo JM, Lee SM, Park CM, Bahn YE, Kim H, Song YS, Hwang EJ: Digital tomosynthesis for evaluating metastatic lung nodules: nodule visibility, learning curves, and reading times, Korean J Radiol, 2015, 16:430-9. 46 IME XIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2015. JÚNIUS [5] Bertolaccini et al.: Lung cancer detection with digital chest tomosynthesis: first round results from the SOS observational study, Ann Transl Med, 2015, 3(5):67. [6] Grisi G, Baratella E, Cuttin R, Poillucci G, Kus S, Cova MA: Diagnostic imaging costs before and after digital tomosynthesis implementation in patient management after detection of suspected thoracic lesions on chest radiography, Insights Imaging, 2014, Feb, 5(1):147-55 [7] Johnsson ÅA, Vikgren J, Båth M: A Retrospective Study of Chest Tomosynthesis as a Tool for Optimizing the use of Computed Tomography Resources and Reducing Patient Radiation Exposure Academic Radiology, 2014, 21, 1427 – 1433. KLINIKUM TÜDŐGYÓGYÁSZAT A SZERZŐK BEMUTATÁSA Dr. Kerpel-Fronius Anna 1994-ben végzett a SOTE Általános Orvostudományi Karán. A SOTE Radiológiai és Onkotherápiás Klinikáján szakvizsgázott 1998-ban radiológiából. Jelenleg az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetében dolgozik, a radiológus osztályvezető helyettese. 1997- ben a Penn State University, USA, 2011-ben az Hopital Tenon, Párizs radiológia osztályán töltött egy-egy hónapot. 1994 óta vesz részt a Francai-Magyar Radiológus napok szervezésében, közel 10 éve szinkrontolmácsként is. A mellkasi radiológia a fő érdeklődési területe, jelenleg, – többek között – az LDCT-vel való tüdőrákszűrés megszervezésével foglalkozik. Prof. Dr. Horváth Ildikó orvos (Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Budapest, 1988, summa cum laude). Az MTA TMB ösztöndíjasa, majd Fogarthy ösztöndíjjal 3 évig a National Institutes of Health, Bethesda, U.S.A., vendégkutatója. 1998-ban szerezte meg az orvostudomány kandidátusa, PhD, majd 2002-ben az MTA doktora címet. Dr. Horváth Ildikó nemzetközileg elismert, rangos alap- és alkalmazott kutatást, kutatásfejlesztést folytat. Emellett tüdőgyógyász szakorvosként végez klinikai munkát és aktívan részt vesz az egyetemi graduális és posztgraduális oktatásban. Számos nemzetközi konferencia meghívott előadója, szekcióelnöke volt, hazai és nemzetközi könyvek fejezeteinek írója. Több nemzetközi szakértői testület vezetője és/vagy tagjaként dolgozott/dolgozik. MTA Simonyi-díj, Loreal-UNESCO „Nőkért és a tudományért díj”, Magyar Tüdőgyógyász Társaság Korányi-gyűrű díjakat kapott tudományos munkájáért. Jelenleg az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet stratégiai igazgatóhelyettese. Folytatás a 34. oldalról A projekt két, együtt alkalmazható eljárást kínál a beszéd vizuális kontrolljára. Az egyik a Debreceni Egyetemen kidolgozott audiovizuális transzkóder, a másik a Miskolci Egyetemen kifejlesztett „beszélő fej”. Az internet intenzív alkalmazása lehetővé teszi olyan szolgáltatások tervezését, amelyek nagy számítási kapacitású szerverek rendszerbe állítását igénylik, ilyen a „beszélő fej” és a prozódiai jellemzők számítása. Hasonló fejlesztések már léteznek a világon, ám azok nem mutatják meg a szavak helyes artikulációjával egyidejűleg a mintaszó és a kiejtett gyakorló szó vizualizált akusztikai jellemzőit. A kifejlesztett technológia független a nyelvtől, és könnyen adaptálható idegen nyelvekre. A rendszer hazánkban az interneten keresztül használható szabad hozzáférésű alkalmazásban. A projekt gyakorlatban is hasznosítható célja egy olyan komplex rendszer létrehozása volt, amely a beszéd audiovizuális megjelenítését szolgálja, mintegy oktatási keretrendszerbe foglalva és megmutatva a beszéd hangképeit (videogram) és a hozzá tartozó artikulációs mozdulatokat. A projekt eredményeként összeállt egy 4000 szavas beszédhang videogram szótár és az ahhoz tartozó transzparens „beszélő fej” által szimulált artikulációs mozdulatsor. A program egyéves használatával a súlyosan nagyothalló gyermekek beszédérthetősége nagymértékben javult a kontrollcsoporthoz képest. Ez bizonyítja a számítógépes tanító program létjogosultságát és sikerességét a hallássérültek beszédfejlesztésében, a beszédképzés és a képzett beszéd érthetőségének javítására. A projekt részeként két nemzetközi workshopot is rendeztek a pályázat eredményeinek bemutatására és értékelésére. A folytatásához társpályázói partnerkapcsolatokat is kiépítettek francia, holland, német és szlovák – siketeket és nagyothallókat kezelő – egyetemi központokkal a Horizont 2020 pályázat benyújtásához. Forrás:Debreceni Egyetem sajtó IME XIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2015. JÚNIUS 47
