Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkársága kidolgozta, a kormány pedig elfogadta az „Egészséges Magyarország 2014-2020” elnevezésű stratégiai programot. A felvázolt jövőkép a társadalom és az ágazat számára is egyértelművé teszi az egészségügyi rendszer megújításának irányát. A kijelölt irányokról és arról, hogy a szaktárca milyen konkrét feladatokat tűzött ki 2015-re, Dr. Beneda Attila egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkárt kérdeztük.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉGPOLITIKA Egészségügyi fejlesztések 2015-ben Interjú Dr. Beneda Attila helyettes államtitkárral Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkársága kidolgozta, a kormány pedig elfogadta az „Egészséges Magyarország 20142020” elnevezésű stratégiai programot. A felvázolt jövőkép a társadalom és az ágazat számára is egyértelművé teszi az egészségügyi rendszer megújításának irányát. A kijelölt irányokról és arról, hogy a szaktárca milyen konkrét feladatokat tűzött ki 2015-re, Dr. Beneda Attila egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkárt kérdeztük. – Melyek az Egészségügyért Felelős Államtitkárság legfontosabb célkitűzései az elkövetkezendő időszakra? Célkitűzéseinket a magyar lakosság egészségi állapotával, valamint az egészségügy eredményességével és hatékonyságával kapcsolatos helyzetfelmérés eredményeinek alapján határoztuk meg. Céljaink közt szerepel a születéskor várható egészségben eltöltött életévek két évvel történő növelése 2020-ra, és az uniós átlag elérése 2022-re. A születéskor várható élettartamot nők esetében 78,3 évről 80 évre, férfiak esetében 70,3 évről 72 évre kívánjuk emelni. Tíz százalékkal csökkentenénk a százezer főre vetített standardizált halálozási arány mértékét. Növelni szeretnénk a fizikai és mentális egészség egyéni és társadalmi mértékét, elő kívánjuk segíteni az egészségtudatos magatartást, és ösztönözni az egyéni felelősségvállalást. Csökkenteni akarjuk a területi egészség-egyenlőtlenségeket, illetve a születéskor várható élettartamban mutatkozó különbségeket. – Mely területeket kívánják kiemelten fejleszteni 2015-ben? Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság elkészítette, a Kormány pedig elfogadta az „Egészséges Magyarország 2014-2020” programot. Ennek mentén a kormányzat paradigmaváltást kíván végrehajtani, amelynek fő szempontja a primer prevenció előtérbe helyezése és a népegészségügyi szűrések komplex kezelése. Ennek része a szűrővizsgálati rendszer felülvizsgálata és korszerűsítése. Prioritásnak tekintjük továbbá a háziorvosi alapellátás humán erőforrásának fejlesztését. Új, az országos ellátást magas szinten biztosítani és szervezni tudó szakmai és módszertani központ létrehozását tervezzük, amely a gyermekek sürgősségi és speciálisan súlyos baleseti ellátása mellett egyben prevenciós és betegedukációs, valamint rehabilitációs központként is működik. Gyermeksürgősségi ellátó pontokat fogunk létesíteni a háziorvosi és kistérségi ügyeletek integrálásával. Az ápolói pálya népszerűsítése érdekében ösztöndíjas programot indítunk elsősorban hátrányos helyzetű ápoló tanulók részére. ALAPELLÁTÁS – Milyen szempontok mentén kívánják fejleszteni az alapellátást? A kormányzat törekvése az egészségügyi alapellátás új alapokra történő helyezése, prevenciós tevékenységének erősítése. Elkészült az új alapellátási törvény tervezete, amelynek megalkotása szakmai szervezetek bevonásával történt, s már a Parlament előtt van. Ebben – a korábbiaktól eltérően – komplex módon értelmezzük az alapellátási tevékenységet. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a háziorvosokat és a házi gyermekorvosokat, hanem a fogorvosokat, az iskolaorvosokat, a védőnőket is az alapellátás szereplőinek tekintjük. Idesoroljuk továbbá a foglalkozás-egészségügyet és az otthoni szakápolást is. E diszciplínák képviselik a legtöbb – és sok esetben az első – orvos-beteg találkozást, következésképpen a népegészségügy szempontjából ezek elsődleges találkozási pontoknak minősülnek. Meg kell említeni még a gyógyszertárakat is, amelyek – bár nem tekintjük az alapellátás részének – szintén népegészségügyi találkozási pontként szolgálnak, hiszen a lakosság ezekhez az egészségügyi intézményhez fordul a legtöbbször. Ebben az irányban hat az utóbbi években bevezetett gyógyszerészi gondozás is. Az alapellátás fejlesztésének sarkalatos pontja a működőképesség megteremtése. Az eddigiek során jó néhány alkalommal részesítettük többlet-finanszírozásban a háziorvosi és a házi gyermekorvosi rendszert, illetve kisebb mértékben az iskolaorvosok, a fogorvosok és a védőnők körét is. Azt szeretnénk elérni, hogy ezek az orvosok és szolgáltatók a praxisfinanszírozás – vagyis a rezsiköltségek fedezése – mellett olyan anyagi juttatást kaphassanak, amelyből tisztességes bért gazdálkodhatnak ki. Abban bízunk, hogy ezzel a lépéssel praxisvásárlásra ösztönözhetjük a fiatalokat is, amit az elöregedett korfa miatt rendkívül fontosnak tartunk. – Ha jól tudom, felmerült a háziorvosok iparűzési adó alól való mentesülése is. Valóban megfogalmaztuk ezt a törvénytervezetben, amelyet azonban az Országgyűlés még nem fogadott el. Javaslatunk arra a megfontolásra épült, hogy a háziorvosi praxisok döntően közfinanszírozott szolgálatot végeznek, és ennek a tevékenységnek a visszaadóztatásával szemben elvi fenntartásaink vannak. Reméljük, hogy a törvény elfogadását és hatályba lépését követően a háziorvosi szolgálatok ténylegesen mentesülni fognak az iparűzési adó megfizetése alól. – Hogyan alakítanák át a háziorvosi kompetenciákat? IME XIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2015. JÚNIUS 5 EGÉSZSÉGPOLITIKA A minőségi definitív ellátás megvalósulásához szükséges a háziorvosi kompetenciák szélesítése. Ezt a szempontot feltétlenül érvényesíteni kívánjuk, mert fontosnak tartjuk, hogy a háziorvosok ne csupán „irányító központként” működjenek, hanem a hozzájuk forduló betegek jelentős hányadát helyben el is lássák, jelentős mértékben tehermentesítve ezzel a járó- és fekvőbeteg szakellátást. Folytatjuk az előző években megkezdett finanszírozási programot, azaz értékálló állami támogatást kívánunk biztosítani a praxisok működtetéséhez. Ennek keretében a háziorvosoknak lehetőségük nyílik olyan műszerek beszerzésére, amelyekkel egyszerűbb vizsgálatokat ők maguk is elvégezhetnek. Például Doppler készüléket vásárolhatnak, amellyel a népbetegségnek számító perifériás érbetegségek jelentős része kiszűrhető. Terveink között szerepel az egyéb szakvizsgák elismerése is. Ez alatt azt értjük, hogy ha a háziorvos további szakvizsgával rendelkezik, akkor a más területen szerzett szakvizsgáját gyakorolva betegeket fogadhasson, és erre az ellátásra finanszírozást kaphasson. E koncepció részletes kidolgozása a közeljövő feladatai között szerepel. – Hogyan illeszkedhet az átalakítandó alapellátás a korábban említett paradigmaváltásba? Kiemelt szerepet szánunk az alapellátásnak a megelőzésben és a szűrésekben. Az „Egészséges Magyarország 2014-2020” stratégiában a népegészségügyi prioritások között szerepel például a krónikus légzőszervi megbetegedések megelőzése, amiben feltétlenül számítunk a háziorvosok aktív közreműködésére. A családorvosok sokat tehetnek a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) korai felismeréséért, és a betegek gondozásával nagymértékben tehermentesíthetnék a szakellátást. A dohányzás a COPD legfontosabb oki tényezője, nem beszélve a tüdőrákról, amelynek kialakulásáért 95 százalékban felelős. Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben és a tüdőgondozói hálózatban már évek óta szervezetten zajlik a programszerű leszokás támogatása. E tekintetben a háziorvosok is bizonyára sokat segíthetnek a leszokni kívánó betegeiknek, s talán eredményesebben győzhetik meg azokat a pácienseiket is, akikben még nem született meg az elhatározás. – A dohányzás visszaszorításában mérföldkőnek számít a nemdohányzók védelméről szóló törvény. Érzékelhető már ennek hatása? Valóban korszakalkotó jelentőségű volt a nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorítása, és a társadalmi fogadtatása is kedvezőnek tűnik. Sokan letették a cigarettát, de talán még többen vannak, akik nem szoktak le róla, de ritkábban gyújtanak rá, hiszen ma már közösségi zárt térben gyakorlatilag sehol sem lehet dohányozni. Biztos, hogy ez éveken belül éreztetni fogja a hatását, nem csak a tüdődaganatok, hanem a szív- és érrendszeri megbetegedések számának alakulásában is. Hazai adatunk még nincs, de azt már tudjuk, hogy Angliában a szigorú szabályzás bevezetését követő évben 17 százalékkal csökkent a szívinfarktus előfordulási aránya. – Ha jól tudom, a dohányzásról való leszokásban az Egészségfejlesztési Irodák is támogatják a lakosokat. 6 IME XIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2015. JÚNIUS Hogyan segítik ezek az irodák az alapellátás munkáját? Az uniós forrásból létrejövő Egészségfejlesztési Irodák (EFI) egy újfajta szolgáltatási formát nyújtanak a lakosság részére. Ezek az irodák nem veszik át az alapellátás szerepét, hanem kiegészítik azt. Eddig körülbelül hattucatnyi iroda állt fel, tervünk az, hogy minden járásban legalább egy létesüljön. Törekvésünk, hogy ezeken a helyszíneken olyan kapcsolódási pont jöjjön létre az alapellátás és a szakellátás között, ahol a népegészségügyi szempontok érvényesülhetnek. Tehát egyrészt egy vertikális integráció valósulhat meg, másrészt ide delegálnánk azokat a kollegiális vezetőket is, akik az adott járásokban felelősek azért, hogy az alapellátásban dolgozók munkája semmilyen kívánnivalót ne hagyjon maga után. FEKVŐBETEG ELLÁTÁS – Milyen elveket kívánnak érvényre juttatni a fekvőbeteg ellátásban? Legfőbb prioritásnak a szolidaritás elvét, az egyenlő hozzáférés esélyét tekintjük. Célunk a lakosságarányos, szakmai alapú egészségügyi szolgáltatás megteremtése. Egységes egyensúlyt kívánunk megteremteni a centralizáció – decentralizáció terén. Erősíteni fogjuk a szétaprózott feladatok ellátási koncentrációját, a költséghatékonyság tükrében el fogjuk érni a fenntarthatóságot. Átjárhatóvá tesszük a fekvő- és járóbeteg, valamint az egynapos ellátások kaszszáit. A szükségletekhez rugalmasan igazodó rendszer fenntartása érdekében megvalósítjuk a kapacitásátcsoportosítást és a többletkapacitás-befogadást. – A közelmúltban jelentős átrendeződés volt megfigyelhető a háttérintézmények között. Összefoglalná röviden a változásokat? Ez év tavaszán végrehajtottuk a háttérintézményi struktúraátalakítást. A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) mammutintézményéből 2015. március 1-jei hatállyal létrejött a fenntartói jogokat gyakorló Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK). Az újonnan felállított Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) látja el a gyógyszerészeti államigazgatási feladatokat, valamint egyes feladatok tekintetében egészségügyi államigazgatási szervként is működik. Az OGYÉI a GYEMSZI Gyógyszerészeti Intézet Főigazgatósága, Eszközminősítő és Kórháztechnikai Igazgatósága, Technológiaértékelő Főosztálya által ellátott feladatok tekintetében a GYEMSZI, az ÁNTSZ meghatározott feladatai tekintetében az ÁNTSZ, valamint az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) jogutódja. A betegút-szervezés az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) feladatkörébe került át, a minőségügyet pedig a 2012 novemberében megalakult Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központhoz (OBDK) delegáltuk. – Milyen célból alakultak a Megyei Egészségügyi Egyeztető Bizottságok? EGÉSZSÉGPOLITIKA Mint említettem, az új egészségügyi stratégia egyik kiemelt célja az egészségügyi ellátásokhoz való egyenlő hozzáférés megteremtése, melynek alappillére a megyei szintű, lakosságarányos forráselosztás. Az így meghatározott megyei egészségügyi keretek felosztását az ellátási szintek között és azokon belül – mind horizontálisan, mind vertikálisan – a Megyei Egészségügyi Egyeztető Bizottságok (MEEB) koordinálják. A bizottságok első feladata az volt, hogy olyan struktúrában állapodjanak meg, amely fenntartható az adott megyére vonatkoztatott finanszírozással. Első megközelítésben a lakosságszám arányában egységesítettük a finanszírozást, majd a későbbiekben ennek népegészségügyi és szociális szempontokat is figyelembe vevő finomhangolására lesz még szükség. A megyei bizottságok havi rendszerességgel, kétféle összetételben üléseznek. A kórházigazgatókat tömörítő bizottság a betegutakat vizsgálja, a feladat felelőse az OEP. A másik bizottság – melynek felelős szervezője az ÁEEK, tagjai a gazdasági igazgatók – ellenőrzi a gazdasági folyamatokat és felel a controlling folyamatos szinten tartásáért. A havi egyeztetések során összegyűjtött javaslatokat a bizottságok az államtitkár elé terjesztik. Mindettől azt várjuk, hogy a szükségesnek ítélt beavatkozási folyamatok az eddiginél rugalmasabban indulhatnak el, és végeredményben azt, hogy az intézményi működés gördülékenyebbé tételével a betegellátás minősége javulni fog. – Ha a fekvőbeteg ellátásról beszélünk, nem lehet megkerülni az adósságállomány kérdését. Az eddiginél pontosabban meghatároztuk az adósságállományokat, és már folyamatban van a kórházak szempontjából létfontosságú hatvanmilliárdos konszolidáció kifizetése. Az ÁEEK befejezte a tárgyalásokat a kórházi adósságkonszolidációban érintett legnagyobb beszállítókkal, és jelenleg a megállapodás keretei szerinti szerződések aláírása történik a kórházak és a beszállítók között. A továbbiakban közvetlenül az egészségügyi intézmények és beszállítóik között zajlanak a tárgyalások. – Sokan várják az egészségügyi eszközök energiamegtakarítást célzó beszerzésének támogatását. Mit tudhatunk erről? Az „Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása” című (KEOP-5.6.0/E/15 kódszámú) pályázat kiírásra került. A pályázat keretében lehetőség nyílik a pályázók tulajdonában lévő, saját OEP finanszírozott tevékenységhez kapcsolódó, meglévő egészségügyi eszközök cseréjéhez kötött, új, szintén a pályázók saját tulajdonába kerülő, saját OEP finanszírozási tevékenysége körében használt CT, MRI, röntgen berendezés beszerzésének támogatására 9 milliárd forint értékben. Pályázhatnak közfinanszírozott egészségügyi szakellátást nyújtó fekvő- és/vagy járóbeteg ellátó költségvetési szervek, OEP finanszírozási szerződéssel rendelkező intézmények és egyetemek, valamint a kórházak, vagy a kórházak és fenntartóik között létrejövő konzorciumok. – Az elöregedett géppark hatékonyabb, új berendezésekre történő lecserélése azért is aktuális lehet, mert egy rendeletmódosítás következtében minden daganatgyanús betegnek a képalkotó diagnosztikai kivizsgálását el kell végezni. A háziorvosok is jogosultak lesznek elrendelni ezeket a képalkotó vizsgálatokat? Nem, a háziorvosoknak onkológiai centrumba kell utalniuk a betegeket, mert csak az ott dolgozó szakorvosok jogosultak a képalkotó vizsgálat elrendelésére. Célkitűzéseink között szerepel, hogy az ismerten valamilyen daganatos megbetegedésben szenvedő betegek két héten belül képalkotó diagnózishoz jussanak. Ennek megvalósulásához valóban fontos az elégséges CT, illetve MR kapacitás. Régi tervünk továbbá, és realizálásra vár a teljes hazai röntgenpark digitalizálása, ami lehetővé tenné a teleradiológia strukturáltabb működését. Ennek feltétele, hogy az adó és a fogadó oldalon is megfelelő számítógépes kapacitás álljon rendelkezésre. – Igaz-e a hír, miszerint amennyiben a képalkotó eljárás nem igazolja a daganat meglétét, akkor nem fogják kifizetni a vizsgálatot? Többféle elképzelés látott napvilágot, de a legutolsó verzió szerint a két héten belül történő képalkotó vizsgálat lehetőségét csak azon betegek esetében lehet majd igénybe venni, akiknél korábban diagnosztizáltak valamilyen rosszindulatú daganatos betegséget. Ily módon a feltett kérdés már nem aktuális. – Végezetül kérem, fejtse ki: mit várnak az ágazati stratégiában megfogalmazott célok teljesülésétől? Elsősorban az egészségügyi rendszer működési hatékonyságának növekedését reméljük, amelynek révén a meglévő források felhasználásával a legtöbb egészségérték megőrzése és fejlesztése valósulhat meg. Boromisza Piroska NÉVJEGY Dr. Beneda Attila egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár 1994-ben végzett a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán. 1998-ban egészségügyi szakmenedzser képesítést nyert a budapesti Egészségügyi Menedzserképző Központban. 2013-ban közigazgatási szakvizsgát tett a Magyar Közigazgatási Intézetben. 1997-től 2010-ig háziorvosként dolgozott a főváros XII. kerületében. 2010. május 10-től 2013. december 31-ig kabinetfőnök volt az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárságán. 2014. január 1-jétől egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár. IME XIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2015. JÚNIUS 7
