IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Hozzáférhetőség, transzparencia, költségkorlátosság – az Országos On-line Várólista-nyilvántartási Rendszer (SOR-REND) ellátás-fejlesztésre gyakorolt hatása, eredmények és tapasztalatok

  • Cikk címe: Hozzáférhetőség, transzparencia, költségkorlátosság – az Országos On-line Várólista-nyilvántartási Rendszer (SOR-REND) ellátás-fejlesztésre gyakorolt hatása, eredmények és tapasztalatok
  • Szerzők: Kiss Zsolt, Dr. Nagy Júlianna Eszter, Gimesi-Országh Judit, Deme Judit, Hollósy Emília
  • Intézmények: Országos Egészségbiztosítási Pénztár GYMEF, Országos Egészségbiztosítási Pénztár, OEP, ---, EÜM
  • Évfolyam: XV. évfolyam
  • Lapszám: 2016. / 6
  • Hónap: július-augusztus
  • Oldal: 5-15
  • Terjedelem: 10
  • Rovat: EGÉSZSÉGPOLITIKA
  • Alrovat: EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS

Absztrakt:

Minden egészségügyi ellátó rendszer egyik alapproblémája, hogy miként lehet az időben, a térben változóan megjelenő ellátási igényeket és az aktuálisan rendelkezésre álló kapacitásokat, finanszírozási lehetőségeket összehangolni. Magyarországon egyes kiemelt, drága, általában halasztható, ütemezhető ellátások – elsősorban a fekvőbeteg szakellátásban – kizárólag várólista alapján vehetők igénybe. Az Egészségbiztosítási Felügyelet megszűnését követően, az OEP 2012. július 1-től megújult informatikai infrastrukturán működteti a várólista rendszert.
A szolgáltatók kötelezettsége a teljeskörű regisztráció, az ellátás prioritási szabályok, a protokollok betartása. A párhuzamos regisztrálások elkerülhetők, a hitelesség, a pontosság a teljesítmény-elszámolási rendszerrel történő egyeztetéssel elérhető. Egy egységes országos real-time működésű várólista nyilvántartási rendszer új megoldási lehetőségeket biztosít mind a szűkös erőforrások optimális allokációjához, mind a beteg érdek, az igazságos hozzáférés esélyének védelméhez.
A rendszer előnye a publikus tájékoztatás biztosítása a várólistán már regisztrált betegek, az érdeklődők számára. A regisztált betegek saját adataikat, a változást az anonimitásukat biztosító azonosító alapján követhetik. A rendszer adatminősége jelentősen javult az elmúlt években, elsősorban a teljesítmény adatokkal végzett rendszeres egyeztetés eredményeként. A pontos adatokra támaszkodva kormányzati döntés alapján 2013-tól kezdődően jelentős többletforrást allokáltak a várakozási sorok, a várakozási idők csökkentésére. A rendszer indításakor a várakozók száma 70 000 fő volt, amely a finanszírozási és az admninisztrációs intervenciók eredményeként 2016 júniusára 32 704 várakozóra, valamint 5448 előjegyzett esetre csökkent. A kritikus ellátási területeken a tervezett várakozási idők is jelentősen csökkentek.

Angol absztrakt:

It is a very basic problem in every healthcare system how the health authorities can coordinate the variable care needs in time and place appearing as demand and the currently available capacity, or reimbursement opportunities as supply. In Hungary, some special, expensive, or scheduled health services – mainly inpatient care – only are accessible based on waiting lists’ registration and regulation. After the former system managed by the Health Insurance Survey Authority, there is a renewed operating from 1 July 2012 based on new information infrastructure running by the National Health Insurance Found (NHIF). The waiting lists’ regulation to access healthcare does not necessarily mean a long waiting time, and it doesn’t imply that in the urgent cases patients can’t get care immediately. It is the obligation for every health providers to keep complete registration for waiting in certain provision con sidering priority of needs, waiting rules, protocols.
The system avoids duplication of registrations, and it reaches the authenticity and accuracy by matching information of the regular reimbursements at patient’s treatment level. That uniform national real-time system creates new possibilities for solving the optimal allocation of scarce resources, provides information to patients and protects equitable accessibility.
One of the advantages of the SOR-REND is to provide public information on all registered patients already on the waiting list, and to the public concerned. The patients have ID-number which ensure anonymity. There are appropriate data quality of waiting regist ra tion as a result of reconciliation process with reim bursement data. From 2013 the government en sures more resources for critical provisions to reduce waiting time.
The system supports appropriate decisions to allocate extra reimbursement resources for those provisions which have the highest waiting time. These interventions resulted in significant reduction in the number of patients on the waiting lists (from 70 000 to 32 704 waiting cases and 5448 booked cases) and planned waiting time.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
EGÉSZSÉGPOLITIKA EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS Hozzáférhetőség, transzparencia, költségkorlátosság – az Országos On-line Várólista-nyilvántartási Rendszer (SOR-REND) ellátás-fejlesztésre gyakorolt hatása, eredmények és tapasztalatok Kiss Zsolt, Dr. Nagy Júlianna Eszter, Gimesi-Országh Judit, Deme Judit, Hollósy Emília, Országos Egészségbiztosítási Pénztár Minden egészségügyi ellátó rendszer egyik alapproblémája, hogy miként lehet az időben, a térben változóan megjelenő ellátási igényeket és az aktuálisan rendelkezésre álló kapacitásokat, finanszírozási lehetőségeket összehangolni. Magyarországon egyes kiemelt, drága, általában halasztható, ütemezhető ellátások – elsősorban a fekvőbeteg szakellátásban – kizárólag várólista alapján vehetők igénybe. Az Egészségbiztosítási Felügyelet megszűnését követően, az OEP 2012. július 1-től megújult informatikai infrastrukturán működteti a várólista rendszert. A szolgáltatók kötelezettsége a teljeskörű regisztráció, az ellátás prioritási szabályok, a protokollok betartása. A párhuzamos regisztrálások elkerülhetők, a hitelesség, a pontosság a teljesítmény-elszámolási rendszerrel történő egyeztetéssel elérhető. Egy egységes országos real-time működésű várólista nyilvántartási rendszer új megoldási lehetőségeket biztosít mind a szűkös erőforrások optimális allokációjához, mind a beteg érdek, az igazságos hozzáférés esélyének védelméhez. A rendszer előnye a publikus tájékoztatás biztosítása a várólistán már regisztrált betegek, az érdeklődők számára. A regisztált betegek saját adataikat, a változást az anonimitásukat biztosító azonosító alapján követhetik. A rendszer adatminősége jelentősen javult az elmúlt években, elsősorban a teljesítmény adatokkal végzett rendszeres egyeztetés eredményeként. A pontos adatokra támaszkodva kormányzati döntés alapján 2013-tól kezdődően jelentős többletforrást allokáltak a várakozási sorok, a várakozási idők csökkentésére. A rendszer indításakor a várakozók száma 70 000 fő volt, amely a finanszírozási és az admninisztrációs intervenciók eredményeként 2016 júniusára 32 704 várakozóra, valamint 5448 előjegyzett esetre csökkent. A kritikus ellátási területeken a tervezett várakozási idők is jelentősen csökkentek. It is a very basic problem in every healthcare system how the health authorities can coordinate the variable care needs in time and place appearing as demand and the currently available capacity, or reimbursement opportunities as supply. In Hungary, some special, expensive, or scheduled health services – mainly inpatient care – only are accessible based on waiting lists’ registration and regulation. After the former system managed by the Health Insurance Survey Authority, there is a renewed operating from 1 July 2012 based on new information infrastructure running by the IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY National Health Insurance Found (NHIF). The waiting lists’ regulation to access healthcare does not necessarily mean a long waiting time, and it doesn’t imply that in the urgent cases patients can’t get care immediately. It is the obligation for every health providers to keep complete registration for waiting in certain provision considering priority of needs, waiting rules, protocols. The system avoids duplication of registrations, and it reaches the authenticity and accuracy by matching information of the regular reimbursements at patient’s treatment level. That uniform national real-time system creates new possibilities for solving the optimal allocation of scarce resources, provides information to patients and protects equitable accessibility. One of the advantages of the SOR-REND is to provide public information on all registered patients already on the waiting list, and to the public concerned. The patients have ID-number which ensure anonymity. There are appropriate data quality of waiting registration as a result of reconciliation process with reimbursement data. From 2013 the government ensures more resources for critical provisions to reduce waiting time. The system supports appropriate decisions to allocate extra reimbursement resources for those provisions which have the highest waiting time. These interventions resulted in significant reduction in the number of patients on the waiting lists (from 70 000 to 32 704 waiting cases and 5448 booked cases) and planned waiting time. HÁTTÉR Egyes egészségügyi ellátások várólista alapján történő igénybevételéről már egy 2003. évi ESzCsM miniszteri rendelet is rendelkezett, azonban az intézményi várólisták egységes vezetési kötelezettségét, webfelületen történő elérhetőségét, valamint a központi feldolgozásra alkalmas rendszeres adatszolgáltatást egy 2006-ban kiadott új kormányrendelet szabályozta [3,4,5]. A rendszer működésének alapját az Ebtv. [2] deklarálta, amely kimondta, hogy egyes, többnyire tervezhetően elvégezhető beavatkozások – a sorrendiség biztosítása érdekében – várólista vezetése alapján, ütemezett ellátás során vehetők igénybe. Az Intézményi Várólista Nyilvántartási Rendszer kezdetben az Egészségbiztosítási Felügyelet irányítása alatt működött. XV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2016. JÚLIUS-AUGUSZTUS 5 EGÉSZSÉGPOLITIKA EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS Az Egészségbiztosítási Felügyelet által jogszabály szerint működtetett rendszer fő hiányossága – számos előnye mellett – abból adódott, hogy az EBF nem rendelkezett TAJ kezelési jogosítvánnyal, így az általa működtetett rendszer nem volt alkalmas a várólista adatok és a tényleges ellátási adatok tételes összefuttatására, nem szűrte ki a többszörös regisztrációt, a teljességet, a hitelességet nem biztosíthatta, valamint az országos adatok nem a valós idő szerinti állapotot, hanem egy korábbi hónap státuszát rögzítették. Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság kezdeményezésére, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fejlesztésének eredményeként 2012-ben új rendszer kidolgozására, bevezetésére került sor. Az EBF megszüntetését követően az intézményi várólista nyilvántartás felügyeleti, adatszolgáltatási és feldolgozási feladatait az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vette át. A feladat szakmai tartalmának áttekintését és a beérkező adatok feldolgozási folyamatát, az alkalmazott információtechnológiai megoldásokat értékelve, az EMMI Egészségpolitikai Államtitkárságának jóváhagyásával modernizálási javaslat készült a várólista jelentési rendszer megújítására. 2012. július 1-jétől az Országos Egészségbiztosítási Pénztár – miután a korábbi várólistákat „migrálta” – implementálta az új, on-line, real-time működésű Országos Várólista Nyilvántartást [1], amellyel már elérhető a pontos, teljes körű, ellenőrzött várólista nyilvántartás. Ez az információtechnológiai háttér megváltoztatta a rendszer által biztosítható szolgáltatásokat, minden beteg, érdeklődő számára átlátható, elérhető, országos, egységes, transzparens és publikus nyilvántartást biztosít webfelületen. Jelenleg a várakozási sorokat kezelő listáknak három fő típusát különböztetik meg: központi várólisták, intézményi várólisták, betegfogadási listák. A központi várólisták elsősorban a transzplantációra, gamma kés és PET/CT eljárásra várakozók ellátásának ütemezését szolgálják, a betegfogadási listákat a járóbeteg szakellátásban kell vezetni. Ez a cikk az ún. intézményi várólisták nyilvántartási rendszeréről szóló összefoglaló tájékoztatóként készült. VÁRAKOZÁSI LISTÁK, VÁRÓLISTA ALAPJÁN IGÉNYBE VEHETŐ ELLÁTÁSOK, SORRENDISÉG Minden egészségügyi ellátó rendszer egyik alapproblémája, hogy miként lehet az időben, térben változóan megjelenő ellátási igényeket és az aktuálisan rendelkezésre álló kapacitásokat, finanszírozási lehetőségeket összehangolni. Magyarországon az Egészségbiztosítási Törvény alapján egyes kiemelt, drága, vagy jellemzően magas arányban halasztható, ütemezhető ellátások – elsősorban a fekvőbeteg szakellátásban szabályozottan, az ellátásra jelentkezés sorrendjében – várólista alapján vehetők igénybe. A fő szabály alól kivételt képeznek – jogszabályban meghatározott módon – azok az esetek, amelyeket szakmai ok miatt már a felvételkor, vagy a várakozás közben felmerült okok miatt sürgősséggel kell ellátni. A regisztrálási kötelezettség azon- 6 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY ban az adott beavatkozás valamennyi ellátására kiterjed, ideértve az akut eseteket is. Az egészségügyi ellátó rendszer problémáinak célkeresztjében folyamatosan értékelt tényező az ellátásra várakozó esetek száma, a várakozási idő hossza. A várólista az egészségügyi ellátó rendszer teljesítményének egyik alapvető indikátora. Pontosan jelzi az egészségügyi ellátás iránti igények, illetve a rendelkezésre álló kapacitások és humán erőforrás, valamint a források összehangolása során keletkezett aktuális feszültségeket, hiányokat. A várólista nyilvántartási rendszerben az azonos kapacitásra várakozó beavatkozások egy várólista típust képviselnek, az erre várakozó betegek egy várakozási sorhoz tartoznak. Várólista típus: önálló, független várakozási sor orvosi beavatkozásra/beavatkozás-csoportra (szakmai jártasság, minimum feltételek alapján, kapacitás-igény szerint azonos eljárások), amely országos szinten egységes egyedi azonosítóval, BNO-OENO szinten meghatározott definícióval rendelkezik Intézményi várólista: az országos szinten kiadott azonosítóval, definícióval rendelkező várólista típusba tartozó beavatkozásra az adott szolgáltatónál létrehozott várakozási sor. Az intézményi várólista azonosítója: intézmény kód + várólista országos azonosítója. Intézményi előjegyzési lista: az intézményi várólistára vonatkozó adatokkal, szabályokkal azonos struktúrában azoknak a várakozóknak az adatait tartalmazza, akik saját döntésük alapján a felvételkor adható legkorábbi ellátási időpontnál távolabbi (legalább két héttel későbbi) ellátási időpontot kértek. Országos on-line intézményi várólista-nyilvántartási rendszer: egységes országos informatikai rendszerben nyilvántartott intézményi várólisták összessége. A várólista típusoknak két fő alcsoportját különböztetjük meg a regisztrálási kötelezettség eredete szerint: • kötelező, valamennyi szolgáltató számára jogszabályban előírt, a sorrendiség érdekében nyilvántartás vezetésre kötelezett várólista típus; • valamint kapacitás hiány – 60 napot meghaladó várakozási idő – esetén kötelezően vezetendő várólista típus, a kapacitás hiánnyal aktuálisan küzdő intézetek számára. A várólista vezetési kötelezettség mintegy 866 – elsősorban műtéti – beavatkozást érint, az érintett beavatkozások éves várható esetszáma – a kapacitás hiány miatt megnyitott várólistákkal együtt – meghaladja a 300 000 kórházi esetet, amely az összes aktív fekvőbeteg ellátási eset mintegy 15%-át teszi ki. A kötelezően vezetett várólistákat az 1. táblázat mutatja. A 2. táblázatban már azok a műtéti várólisták láthatók, amelyeket az intézmények kezdeményeztek a jogszabály előírásának megfelelően azokban az esetekben, amikor a műtétekre a várakozási idő az intézményben a 60 napot meghaladta. XV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2016. JÚLIUS-AUGUSZTUS EGÉSZSÉGPOLITIKA EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS A listák vezetésének fő célja a transzparencia, a sorrendiség betartása az igénybevételben, a kapacitások és a szükségletek térbeni és időbeni összehangolása, az ellátás, az ellátási hiányok, a hozzáférhetőség monitorozása, a felmerülő problémák megoldásának támogatása. AZ ORSZÁGOS ON-LINE/ REAL-TIME NYILVÁNTARTÁS – SOR-REND – MŰKÖDÉSE 1. táblázat A kötelezően vezetendő intézményi várólisták *= időközben a jelentős várakozási idő csökkenés miatt kikerült a kötelező listák közül, jelenleg a kapacitáshiány miatt vezetett listák között szerepel. A nyilvántartást továbbra is az intézményeknek kell vezetni, az OEP ehhez a rendszer működtetését és a kontrollt biztosítja, illetve elvégzi az elemzési, ellenőrzési, modellezési feladatokat, biztosítja a várólisták egységességét. A listák definíciói országos szinten egységesek, szinkronban az aktív ellátásban alkalmazott elszámolási szabályokkal és HBCs kategória definíciókkal. A nyilvántartásban szereplő adatok pontosságért, a nyilvántartás teljességéért az intézmények felelnek. A beteg a várólistára vétel pillanatában bekerül a nyilvántartásba, illetve minden, az állapotban bekövetkező változás – pl. a beavatkozás halasztása vagy előrébb hozatala, a beteg állapotában fellépő változás, – valamint az ellátás ténye, a várakozás megszűnése azonnal nyomon követhető az OEP által üzemeltetett, bárki számára elérhető online felületen. A sorrendiség vizsgálatát a várakozó eset országos publikus, anonimitást garantáló azonosítója biztosítja. A várakozó eset azonosítóját a SOR–REND rendszer adja ki a várólistára vétel országos sorrendjében. A rendszer szűri az ismételt várólistára vételt – a duplikációt – a TAJ kontrollal, azonos várólista típuson belül, figyelembe véve páros szervek esetén az oldaliság szerint megkülönböztetett ellátási igényeket is. Az eljárás, a beteg ismételt várólistára vételének kezdeményezésekor, az új választást tekinti az aktuális várakozási helynek, a korábbi várólista tétel törlődik, az érintett szolgáltatót a változásról elektronikus üzenetet formájában tájékoztatja. A rendszer fő folyamatait az 1. ábra mutatja. 1. ábra A SOR-REND rendszer fő folyamatai 2. táblázat Intézményi kezdeményezésre vezetett listák IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY A várólista nyilvántartás túlmutat az egyszerű nyilvántartási rendszer funkcióin, mivel az ellátás megszervezéséhez, a szakmai ellenőrzésekhez képes gyors, naprakész információt biztosítani, a segítségével részletes elemzések végezhetők az aktuális állapotról, a változásról mind a még vá- XV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2016. JÚLIUS-AUGUSZTUS 7 EGÉSZSÉGPOLITIKA EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS 2. ábra SOR-REND rendszer architektúrája rakozók, valamint a már lezárt esetek tekintetében. A rendszer megvalósítása szoros együttműködést igényelt az OEP és a szolgáltatók rendszerei között. Az OEP alapszolgáltatásként a kórházak részére kétféle kapcsolatot biztosít jelenleg is: • A szolgáltatók a webfelületen közvetlenül vezethetik a saját nyilvántartásukat. • A szolgáltató egy interfész szolgáltatás igénybevételével (API) a saját rendszere és az OEP nyilvántartó rendszere között közvetlen kapcsolatot hozhat létre (a rendszer architektúráját a 2. ábra mutatja). VÁRÓLISTA NYILVÁNTARTÁS ÉS MENEDZSMENT A szolgáltatói feladatok fókuszában a nyilvántartás pontos vezetése, a várólistára vétel kezdeményezése, a sorrendiség biztosítása, a beteg tájékoztatása, az ellátás intézeten belüli megfelelő ütemezése áll. 2013 végétől ezek a feladatok két fontos új funkcióval bővültek. Adminisztrációs szinten a pontosság érdekében a napi hibaüzenetek mellett, a jelenleg már a havi rendszerességgel a fekvőbeteg elszámolási rendszer jelentése és a várólista nyilvántartás aktuális státusza között végzett ún. egyeztetési eljárás alapján felfedezett hibákat is ki kell javítani. Ellátás-szervezési szinten pedig új feladatként jelent meg az időközben az egészségügyi vezetés által biztosított várólista csökkentési többletforrások lebonyolítása (3. ábra). Az OEP folyamatosan felügyeli a rendszer működését, a teljesítmény elszámolás időbeni ütemezésének megfelelően ellenőrzi az egyezőséget, elemzéseket végez. Javaslatot készíthet a várólisták csökkentésére, a struktúra módosítására, vizsgálja a sorrendiség betartását (4. ábra). A várólista nyilvántartás tartalmazza a páciens azonosítóit, a beutaló, a várólistára a felvételt kezdeményező szolgáltató azonosítóit, az indikáció, a tervezett beavatkozás, a tervezett ellátás időpontjának adatait, valamint a módosítá- 3. ábra A szolgáltatók feladatai 8 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2016. JÚLIUS-AUGUSZTUS EGÉSZSÉGPOLITIKA EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS 4. ábra Az OEP feladatai sok dátumát, a módosítás okát, a tervezett ellátás időpontjának előrehozatalára, vagy halasztására vonatkozó információkat, valamint a várakozási státusz megszűnésének módját, a tényleges ellátás időpontját, az ellátást végző szolgáltató és az elvégzett beavatkozás adatait. A rendszer nyilvántartja a sürgősségre, tervezhetőségre vonatkozó információkat is, valamint elkülönítetten kezeli az „előjegyzett betegeket”. Az előjegyzési listára azok az ellátásra várakozó betegek kerülnek, amelyek a felvétel időpontjában a tervezhető legkorábbi dátumnál legalább 14 nappal későbbi időpontra kérik az ellátásukat. • • • • Naprakész, duplikációmentes nyilvántartás jött létre. Egy beteg nem szerepel több intézmény várólistáján is. Publikus, minden beteg és érdeklődő számára azonnali információkat biztosít kórházanként, régiónként, vagy országosan a várakozási sorok hosszáról, a várható várakozási időről. A betegek előzetesen is tájékozódhatnak a várakozási helyzetről, az információ alapján módosíthatják a tervezett ellátás szolgáltatóját az érintett intézménnyel történő egyeztetés figyelembevételével. Folyamatos a rendelkezésre állás a szolgáltatók, a páciensek, az érdeklődők számára. Az anonimitás védelme mellett tájékoztatja a betegeket a várólistán elfoglalt aktuális helyzetükről. A szakmai döntéshozatal támogatása érdekében naprakész háttér-információt biztosít az ellátási igény-térképről. A 4 ÉVES MŰKÖDÉS EREDMÉNYEI ÉS TAPASZTALATAI • A nyilvántartás állapota – pontosság, megbízhatóság, teljesség Az eddigi működtetési tapasztalatok alapján a következő legfontosabb megállapítások, eredmények emelhetők ki: • Az országosan egységes várólista vezetési gyakorlat megvalósult. A rendszer az indítást követően problémákkal küzdött – a nyilvántartási feladat megfelelő ellátásához potenciálisan biztosított előnyök ellenére – az adathiányok és adathibák miatt. Ez a helyzet gyökeresen megváltozott a teljesítményelszámolási adatokkal – jogszabályban előírtak szerint – 5. ábra Regisztrációs arány intézményenként az elszámolási jelentéssel végzett egyeztetési eljárást megelőzően IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2016. JÚLIUS-AUGUSZTUS 9 EGÉSZSÉGPOLITIKA EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS végzett egyeztetés, valamint az elsőként a 2013. novemberi hónapra alkalmazandó szankcionálási szabályok megjelenésének eredményeként. Az adathiány, adathiba jelentősen lecsökkent, a javítási aktivitás növekedett. A szolgáltatók aktív együttműködésével a nyilvántartás megbízhatósága 4 hónap után elérte a megfelelő szintet. Az adathiány, adathiba miatti szankcionálás négyhavi türelmi idő után lépett életbe, elsőként a 2013. novemberi elszámolási periódusra. A szankcionálási szabályok büntetik a tartósan – 10 munkanapot meghaladóan – hibás publikálást a várólista rendszerben. Ennek mértéke jelenleg 30.000 Ft/várólista eset. A szankcionálás mindaddig – havonta történő értékeléssel – fennáll, amíg a szolgáltatók nem javítják ki az adatokat. A hibás várólista tétel azonos elbírálású a teljesítmény-jelentési adatokkal. Ez azt jelenti, hogy – mint minden hibás jelentés esetén – a javításig a finanszírozás díját vissza kell tartani. A transzparencia és a sorrendiség elve szempontjából súlyosabb hibának minősül a regisztrálási hiány. Az egyébként hiánytalanul beküldött fekvőbeteg elszámolási tétel sem fizethető ki mindaddig, amíg a regisztrálás hiányzik vagy a várólista nyilvántartás hibás. A regisztrálási hiány – a sürgősséggel ellátott esetektől eltekintve – jelezheti azt is, hogy a sorrendiség elve sérült. Az egyeztetési eljárás fontosságát jelzi az alábbi – az egyeztetést megelőző időszakra jellemző 5. ábra –, amely több intézet esetén is még jelentős regisztrációs hiányt mutat. Az egyeztetés bevezetését követően ez a helyzet már megváltozott, a regisztráció gyakorlatilag teljessé vált. A havi hibás tételek száma országos szinten a mintegy 117 várólistát vezető intézetre 400 tétel körül mozog, amelyeket a szigorú szabályok hatására a szolgáltatók javítják. rendelkezésre álló várakozási helyeket nem egymást követően, hanem – ha nem is minden intézet, várólista esetén – de sokszor a későbbi időszakokra is ütemeznek nem előjegyzéses betegeket is. Ez a várólista-menedzsmentnek egy olyan területe, amely további értékelést, elemzést, minden bizonnyal szabályozást, fejlesztést igényel. A 6. ábrán jól látszik példaként az ismertetett probléma egyes kezelési időszakokra vetítve, a tervezett és ténylegesen lehetséges ellátási esetszámok vizsgálatával: Ettől eltérő probléma is tapasztalható. A 7. ábra egy olyan kórház példáját mutatja, amelyben a listán tartózkodók száma az elkövetkező három évben szinte minden hónapban meghaladta a jellemző havi tényleges ellátási átlagot. 7. ábra A lehetséges tervezhető napi ellátási esetszám (előző időszak tényleges esetszáma szerint) és a ténylegesen tervezett havi ellátási esetszám „B” kiválasztott kórház csípőprotézis várólistáján A SORRENDISÉG VIZSGÁLATA AZ ELLÁTÁS ÜTEMEZETTSÉGE A nyilvántartó rendszer támogatja az ellátás ütemezésének, tervezésének értékelését. Így érdekes kép rajzolódik ki akkor, ha a tényleges ellátás havi átlagos értékével hasonlítjuk össze a tervezett ellátások ütemezését, számát. Az tapasztalható, hogy a tervezés során a szolgáltatók sokszor a A rendszeres értékelések kiterjednek a várólista sorrendiségi elvének érvényesülésére is. Az egyik egyszerű vizsgálati módszer azt mutatja meg, hogy az ellátott esetek egyegy várólistán a különböző várakozási időtartományok között milyen megoszlást mutatnak (8., 9. ábrák). 8. ábra A sorrendiség követelményének teljesítése a térdprotézis műtéteknél 6. ábra A lehetséges tervezhető napi ellátási esetszám (előző időszak tényleges esetszáma szerint) és a ténylegesen tervezett havi ellátási esetszám „A” kiválasztott kórház csípőprotézis várólistáján 10 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY Az ábrák grafikonjai a két várólista típusra intézetenként, ugyanazon várakozási időintervallumokra mutatják a megoszlási arányokat. A sorrendiség közel megfelelő, ahol a vá- XV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2016. JÚLIUS-AUGUSZTUS EGÉSZSÉGPOLITIKA EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS 9. ábra A sorrendiség követelményének teljesítése a szürkehályog műtéteknél rakozási sorból ellátottak magas aránya egy kategóriába sorolható, vagy jelentős a magas azonnali ellátási arány. A VÁRÓLISTA NYILVÁNTARTÁS ADATAINAK ÉRTELMEZÉSE A várólista helyzet értékelése során minden esetben a legkritikusabb indikátorok a várólistán tartózkodók száma, a tervezett várakozási idő hossza és az ezek változását kifejező mutatók. A várólistákról szóló híreket hallgatva a közfigyelem a várakozás legfontosabb mutatóiként a várakozók számát, a várakozási idő hosszát tünteti fel. Érdemes azonban arra is figyelmet fordítani, hogy milyen a viszony a várakozók száma és a szokásos éves teljesítmény között, azaz a magas esetszám mennyi ellátási nap lekötést jelent. Ez a mutató végül is azt jelzi, hogy a várakozók műtéti ellátását mennyi nap alatt lehet ténylegesen teljesíteni, és ez a mutató szembeállítható a tervezett átlagos várakozási idő mutatóval, pontosabban kifejezi a tényleges várakozási időt, minden más szemponttól eltekintve. Magyar viszonyok között, a szürkehályog műtétek tekintetében – évi 81 000 műtéttel számolva – 30 napos várakozási idő esetén 6754 fő, 60 napos várakozás idő esetén 13 508 fő, 180 napos várakozási idő esetén 40 500 fő várakozó a reális érték. A szürkehályog és a csípőprotézis műtétek esetén jól látszik, hogy jelentős az eltérés a tervezés szerint kiadott várakozási idők átlaga és a várakozók száma alapján meghatározott várakozási idő között. Mind a három kiemelt várólista esetén ugyanakkor az is megállapítható, hogy a tényleges várakozási idő lényegesen alacsonyabb a tervezett értékeknél. A rendszer indítása óta jelentősen változott a listán tartózkodók száma. A várólista esetszám a 70 000 főt meghaladó számról lecsökkent 38 000 fő körüli értékre, beleértve az előjegyzéssel regisztrált eseteket is (10. ábra). 10. ábra A várólistán várakozó és előjegyzett betegek száma EREDMÉNYEK A 2016. júniusi státusz alapján a 3. táblázatban látható értékek emelhetők ki: 3. táblázat A 2016. júniusi státusz három kiemelt csoportban IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY A jelentős várakozó szám csökkenés két fő faktorra vezethető vissza: • jelentős mértékben javult az adatminőség a fekvőbeteg szakellátás teljesítmény jelentésével történő egyeztetés, valamint a tartósan fennálló adathibákra és adathiányokra kiszabott szankciók hatására; • a várólista csökkentési programok eredményeként, részben az elvégzett többlet esetszámok, részben a várakozó betegek vizsgálatának eredményeként megállapított ellátási igény megszűnés (beteg nem igényli, szakmailag nem indokolt stb.) következményeként. A várólisták aktuális helyzetét részletesen – a 2016. júniusi állapotnak megfelelően – a 4. táblázat mutatja. XV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2016. JÚLIUS-AUGUSZTUS 11 EGÉSZSÉGPOLITIKA EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS 5. táblázat A várólista csökkentésre biztosított források 4. táblázat A várólisták aktuális helyzete részletesen – a 2016. júniusi állapotnak megfelelően INTÉZKEDÉSEK, SZABÁLYOZÁSOK A VÁRÓLISTÁK CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN 2013 – 2016. A várólista probléma kezelése komplex intézkedés-sorozatot igényel. Ezek között a legfontosabbak: • Nyilvántartási rendszer szabályozása, • Jogok és kötelezettségek meghatározása az ellátás igénybevételében, • Prioritási szabályok, • Várólista protokollok alkalmazása, • Többlet forrás biztosítása TVK mentesen, • Többlet forrás biztosítása a kiegészítő ellátásokra is, • Ellátás-szervezési intézkedések: beteg átirányítása a kapacitással rendelkező területekre. Az elmúlt évek tapasztalata azt igazolja, hogy az intézkedés csomagot komplexen célszerű megvalósítani a valódi eredmények eléréséhez. A pontos és hiteles nyilvántartás alapja lehetett a várólista csökkentést biztosító többletforrások allokációjának, valamint szükség volt azokra az intézkedésekre is, amelyek a betegek átirányítását támogatták a hosszú sorokkal rendelkezőktől az ellátást felvállaló intézetekhez. A várólista csökkentésre kormányzati döntés alapján az évek során jelentős többlet-forrás biztosítására nyílt lehetőség az 5. táblázatban látható szempontok szerint. Az egyes várólista csökkentési programokhoz az egészségpolitikai döntések alapján meghatározott célrendszerek tartoztak: I. program – 2014. január: OEP kijelölés, országos szinten legrégebben várakozók csípő és térd műtéteire. II. program – 2014. augusztus: konszolidációs keret terhére, intézeti terv és kijelölés alapján. 12 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY III. program – 2015. január: OEP kijelölés, 2013. január 1. előtt várakozók bármely várólistán. IV. program – 2015. április: OEP keret kijelölés alapján, intézeti vállalás, intézeti kijelölés szerint, a programba minden lista bevonásra került, ideértve a kapacitáshiány miatt megnyitott listák közül a nyitott szívműtétek csoportot és a nagy ortopédiai műtéteket is. V. program – 2016. január: folytatás OEP keret kijelölés alapján, intézeti vállalás, intézeti kijelölés szerint, a programba minden lista bevonásra került. Az első OEP kijelölésű programok esetén a sorban leghátul szereplő, legrégebbi várakozókra koncentrálva, a program „személyre szólóan” allokálta a többletforrást és követte annak megfelelő felhasználását. A 2015 – 2016. évi programok már egy másik stratégiát követtek, tekintettel arra, hogy ezekben a programokban az általánosan megfogalmazott cél már az volt, hogy a várakozási idő a nemzetközi szinten is elfogadható értékhez közelítsen, azaz a nagyobb műtétek esetén 180 nap alá csökkenjen, szürkehályog műtét esetén ne legyen hosszabb 90 napnál, a többi esetén pedig a 60 napos határérték alatt maradjon. A módszertan lényeges részét képezte az modellezési munka, amelynek során az egyes intézetek várólistáit értékelve meghatározásra került a szükséges többlet ellátási esetszám a célparaméter eléréséhez. A modellezési eredmények pontosítást igényeltek az egyes intézeteknél rendelkezésre álló ellátási kapacitások figyelembe vételével. Szolgáltatói oldalon kiemelt fontosságú feladat volt a programba vont betegek kivizsgálása, valamint tervezési adatainak nyilvántartásba vétele. Ennek során a Szolgáltatók az egyedi betegek szintjén regisztrálták a beteggel történt egyeztetés, a kivizsgálás eredményét, a programban tervezett ellátás előrehozott időpontját, és azt is, ha az egyeztetés szakmai okok miatt, vagy a beteg kérését elfogadva eredménytelen volt. A tervezési adatok képezték a többletforrás felhasználás elszámolási alapját az elszámolási jelentés mellett. A tervezési adatokat rendszeresen egyeztetik a leadott jelentési adatokkal. A várakozók esetszámának csökkenését mutatja be a 11. ábra. Néhány kie- XV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2016. JÚLIUS-AUGUSZTUS EGÉSZSÉGPOLITIKA EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS melt csoportban a csökkenés a következőképpen alakult (beteg fő): 11. ábra A várakozók számának csökkenése százalékosan, a 2013. esztendőhöz hasonlítva 13. ábra A 2015-16. évi várólista csökkentési program teljesítési mutatói – a tervezéstől az ellátásig Térdprotézis: –3153 Csípőprotézis: –2916 Szürkehályog: –12 056 Gerinc: –361 A tervezett várakozási idő pedig a 12. ábrán látható módon alakult százalékosan, alább az abszolút értékek. 6. táblázat A legnagyobb esetszámú, többlet finanszírozáshoz jutott beavatkozások műtétek esetén több mint 14%-os ellátási eset emelkedés következett be 2015. évre a 2013. évhez képest. Javult a kevésbé ellátott, hosszabb várakozási idővel, várakozási esetszámmal rendelkező települések ellátottsága a 10 000 lakosra jutó esetszám szerint. ÖSSZEFOGLALÁS 12. ábra A tervezett várakozási idők csökkenése százalékosan, a 2013. esztendőhöz hasonlítva Csípőprotézis: Szürkehályog: Gerinc: –153 nap –255 nap –368 nap A 2015-2016. évi programok teljesítésének kiemelt mutatóit pedig a 13. ábra mutatja. A kétéves időszakban a rendelkezésre álló keret – a forrás-allokációs tervszámok alapján és a szolgáltatók vállalása alapján – 15567 eset ellátására biztosít lehetőséget. A szolgáltatók a program során mintegy 24 ezer várakozó beteggel vették fel a kapcsolatot a várólista csökkentési programba történő ellátás érdekében, amiből 16 ezer esetben megtörtént az előzetes eredményes egyeztetés, 2016. júniusig pedig több, mint 13 000 beteg ellátását már elvégezték. A legmagasabb többlet ellátási esetszámmal rendelkező csoportokat és az ellátási esetszámokat, arányaikat a 6. táblázat mutatja. A programok eredményessége jól követhető az ellátás területi megoszlásának változása alapján. A csípőprotézis IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY Összegzésként kiemelendő, hogy a várólista egy problématérképet jelenít meg, amely elősegíti a helyes szakmapolitikai döntések meghozatalát. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha országosan egységesen kezelt, ellenőrzött adatokra építhetünk. Az on-line valós idejű várólista nyilvántartást 2012 júliusában indították azzal a céllal, hogy a betegek számára biztosítsák az egyenlő hozzáférési esélyeket és pontos naprakész tájékoztatást, a betegérdekek védelme, a megfelelő ellátás érdekében. A bevezetésekor is ismert volt, hogy ezt a célt egy lépésben nem lehet megvalósítani. Az első szakasz célja az volt, hogy a kórházaknál elérjük, hogy egységes, homogén elvek szerint működő rendszert használjanak. Ez sikeresen megtörtént, hiszen minden intézmény folyamatosan használja az országos rendszert. Minden kórházban várólista felelőst neveztek ki. A rendszer a betegek számára is elérhető volt az első pillanattól kezdve, és az ő érdeklődésük, visszajelzéseik, állandó kontrolljuk sokat segített a rendszer fejlesztésében. A második szakaszban a regisztrált adatok folyamatos elemzésének, kontrolljának, napi hibajelzések küldésének köszönhetően nagymértékben javult az adatok validitása, XV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2016. JÚLIUS-AUGUSZTUS 13 EGÉSZSÉGPOLITIKA EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS 14. ábra Az ellátások területi megoszlása 10 000 lakosra jutóan naprakészsége a kezdeti állapothoz képest. Annak is nagy a jelentősége, hogy az orvosok mára már elfogadták az intézményi várólisták létezését, fontosságát. Az intézményi menedzsmentektől sokszor kaptunk olyan jelzést, hogy ez az ő munkájukat is nagymértékben megsegíti, mert muníciót kapnak ahhoz, hogy a várólista vezetési és a műtét elosztási gyakorlatot könnyebben koordinálhassák a kórházukon belül. A harmadik szakasz a várólista adatokat már nem önmagában kezeli, hanem újabb lépésként a kórházi teljesítményjelentésekkel hasonlítja össze a nyilvántartás adatait, amely a hibák kijavítása érdekében pénzügyi szankciót is lehetővé tesz. Ennek a szakasznak a végén már olyan várólista adatok álltak rendelkezésre, amelyekre lehetett szak- mapolitikai döntéseket alapozni, várólista csökkentési programokat tervezni. Végül ezekre a kormányzati döntésekre is sor került. A hosszútávú cél tartós egyensúlyt biztosító, az ütemezésre és a folyamatos kontrollra koncentráló várólista irányítási – tervezési – szervezési rendszer működtetése, a rendszer kiterjesztése újabb ellátási terültekre, mint pl. a daganatos betegek ellátása, az időbeni diagnosztika és kezelés biztosítása érdekében. Az elért eredményekért valamennyi résztvevőt köszönet illeti. Köszönet jár a szolgáltatók vezetőinek, a többlet-feladatot elvégző orvosoknak, egészségügyi dolgozóknak és a regisztrálási, szervezési munkát végző dolgozóknak az együttműködésért, a programok teljesítéséért. IRODALOMJEGYZÉK [1] http://www.oep.hu/felso_menu/szakmai_oldalak/varolista [2] 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól [3] A 287/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a várólista alapján nyújtható ellátások részletes szabályairól [4] A 45/2006. (XII. 27.) EüM rendelet a várólista-sorrend kialakításának és az eltérés lehetőségének egészségügyi szakmai feltételeiről [5] A 46/2006. (XII. 27.) EüM rendelet a várólista adatainak honlapon történő közzétételére vonatkozó szabályairól A SZERZŐK BEMUTATÁSA Kiss Zsolt Országos Egészségbiztosítási Pénztár, egészségügyi főigazgató-helyettes, 2015. december 10. napjától a főigazgató feladatait, hatáskörét teljes jogkörrel látja el. 1986-ban végzett villamos üzemmérnökként a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán, majd 1995-ben ok- 14 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY leveles közgazdász diplomát szerzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 2012 júniusától 2011 augusztusáig az OEP Gyógyító – Megelőző Ellátási, majd Finanszírozási Főosztály főosztályvezetője. 2011 augusztustól az OEP Stratégiai Elemzési Főosztály vezetője, 2014 októberétől stratégiai és szakigazgatási főigazgató helyettes, 2015 december 1-től mb. egészségügyi főigazgató helyettes. XV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2016. JÚLIUS-AUGUSZTUS EGÉSZSÉGPOLITIKA EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS a művesekezelés szakmai felügyelete. Részvétel közgyógyellátási rendszer reformjára vonatkozó javaslat kidolgozásában. A laboratóriumi diagnosztika strukturális és finanszírozási reformjavaslatának kidolgozása. A radiológia strukturális és finanszírozási reformjavaslatának kidolgozása. Az országos várólista nyilvántartási rendszer kidolgozása és megvalósítása. Dr. Nagy Julianna Eszter 1975-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1976 -2002 között a GYÓGYINFOK-ban dolgozott mint munkatárs, osztályvezető, igazgató-helyettes. Résztvett a HBCs rendszer kidolgozásában, implementációjában és a rendszer működtetésében. 2002-től az Országos Egészségbiztosítási Pénztár munkatársa, ahol először a Gyógyító-megelőzési Főosztály osztályvezetőjeként finanszírozási díjparaméter karbantartással és egészségügyi technológia befogadással foglalkozott, később a Stratégiai – elemzési terület munkatársaként, szakmai koordinátorként részt vett az Országos Várólista Nyilvántartási Rendszer fejlesztésében és az implementálásában. Gimesi-Országh Judit okleveles biomérnök (egészségvédő szakirány), közgazdász-szakmérnök. Munkáját a gyógyszeriparban minőségbiztosítóként kezdte, majd pénzügyi szakterületen dolgozott. Minőségirányítási vezetőként kis- és középvállalkozások mi- nőségirányítási rendszereinek kialakítását végezte. Az OEP-nél 2009 óta dolgozik, kezdetben a kontrolling területén, majd 2011-től a Finanszírozási Főosztály szakellátási területének vezetőjeként. 2014. óta a Stratégiai Elemzési Főosztály vezetője, ahol irányítása alá tartoznak az OEP adatszolgáltatási tevékenységeihez, valamint az Országos Várólista Nyilvántartásához kapcsolódó feladatok. Deme Judit 2013-ban végzett a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karán egészségügyi ügyvitelszervező szakon. Az diploma megszer- zését követően 2013 óta az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Stratégiai Elemzési Főosztály munkatársa, ahol az Országos Várólista Nyilvántartó Rendszer koordinálásában vesz részt. Hollósy Emília, közgazdász 2005-ben végzett a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar közszolgálati főszakirányon, egészségügyi közgazdaságtan és technológia-elemzés szakon. 2005 szeptemberétől 2013 vé- géig az Egészségügyi Minisztériumban, később Emberi Erőforrások Minisztériumában dolgozott egészségbiztosítási, majd fejlesztéspolitikai területen. 2014 januárjától az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Stratégiai Elemzési Főosztályának munkatársaként az Országos Várólista Nyilvántartási rendszer koordinálásában vesz részt. Interdiszciplináris Magyar Egészségügy Szakmai gyakorlat: Az E.Alap Természetbeni ellátásokon belül a Gyógyító – Megelőző ellátások elszámolásának, kifizetésének szervezése, irányítása. Az ellátásra az OEP-pel szerződött mintegy 11 ezer szolgáltató szerződéses kapcsolatrendszerének felügyelete, javaslattétel az ezzel és az elszámolásokkal kapcsolatos jogszabályi környezetre, elemzések és javaslatok elvégzése. A Gyógyító – Megelőző ellátásokon belül a speciális fekvőbeteg szakellátás a nagyértékű diagnosztikai vizsgálatok és IME – Interdiszciplináris Magyar Egészségügy IME XVI. Vezetői eszköztár – Kontrolling Konferencia Journal of Hungarian Interdisciplinary Medicine IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY 2016. december 8. Hotel Hungária City Center XV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2016. JÚLIUS-AUGUSZTUS 15