A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉGPOLITIKA A válság sodrában A Világgazdaság 18. Egészségügyi Konferenciáján arra keresték a választ az egészségpolitikusok, egészség-közgazdászok és gyakorló szakemberek, hogy miként tartható fent a gyógyítás biztonsága, a munkanélküliség és a TB-járulék csökkenése miatt kieső járulékbevételek mellett. A válság a világ összes országát érinti, nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra hívta fel a kormányok egészségügyi minisztereinek figyelmét, hogy kövessenek el mindent annak érdekében, hogy ne csökkenjen a gyógyításra szánt költségvetés. Figyelembe kell venni, hogy a krízis által okozott munkanélküliség és elszegényedés miatt romlik a lakosság mentális és egészségi állapota. Emellett pedig tény, hogy az egészségügybe való befektetés rövid és hosszú távon is megtérül, hiszen az egészséges humánerőforrás képes csak a gazdaság fellendítésére. Az egészségügyi ágazat helyzetét és közérzetét Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke jellemezte: azt mondta, hogy egyszerre van jelen az ágazatban a pénzügyi és a morális válság. A kórházak már a gazdasági válság előtt is nehéz helyzetben voltak, a krízis csak súlyosbított a helyzetükön – mondta. Úgy vélte, hogy a jelenlegi kórházi struktúrának megfelelő szakszemélyzet nem biztosítható, és a munkaerő létszámában nagy eltérések vannak országrészenként, illetve intézmények között is. Rohamosan nő az ágazatban a munkanélküliség, alacsonyak a bruttó átlagjövedelmek, növekszik az orvosok és a kórházi ellátás miatti elégedetlenség a lakosság körében – sorolta a problémákat. Mint mondta, a kórházak adósságállománya 60 milliárd forintra becsülhető, miközben a különböző közüzemi díjak emelkedését nem kompenzálja az ellátásért kapott finanszírozás. Varga Ferenc kijelentette: a jelenlegi struktúra nem finanszírozható a meglévő pénzből, ha ez nem változik, alacsonyabb lesz az ellátás minősége, nőnek a várólisták és kórházi osztályok vagy teljes kórházak fognak bezárni. Székely Tamás egészségügyi miniszter arról beszélt, hogy az ágazatot sújtó elvonások ellenére folytatják a Gyurcsány-kormány által elfogadott Biztonság és Partnerség program végrehajtását. Ennek kiemelt területe az onkológiai, tehát a daganatos betegek és a kardiológiai, tehát a szívbetegek ellátásának fejlesztése, valamint a népegészségügyi programok. Ezeken túl kiemelt feladata a szakképzési- valamint a központi gyakornoki rendszer átalakítása, illetve megújítása. A miniszter tájékoztatása szerint már rendelkezésre állnak azok az uniós források, amelyekből mindez kivitelezhető. Példaként említette az Új Magyarországért Fejlesztési Terv 9,4 milliárd forintnyi támogatását, amely a hiányszakmákban való foglalkoztatottság támogatását szolgálja. Elérhető továbbá az a pályázat, amelynek keretében az intézmények 4 és 50 millió forint közötti összegre pályázhatnak hiányszakmákban alkalmazott munkatársaik keresetének fedezetére. Továbbra is cél a minőségi ellátás ösztönzése. Ez utóbbi érdekében hozzák létre azt az indikátor rendszert, amely a háziorvosi ellátás színvonalának emelését segíti elő. Július elsejétől „teszt üzemmódban” 11 kritérium (indikátor) alapján minősítik – és ennek megfelelően differenciáltan honorálják – a háziorvosokat. Az ily módon, havonta elért pontjaik mellett a doktoroknak eljuttatják az országos, valamint az adott régióban dolgozók átlagpontjait is, amelyek segítségével maguk is önértékelést végezhetnek. Amennyiben az érintettek pozitívan reagálnak a kísérletre és az ellátás színvonala is emelkedik, 2010. január elsejétől rendszerszerűen működtetnék az indikátor alapú minőségértékelést. Székely Tamás hozzátette: ennek finanszírozását külön forrásból, nem pedig máshonnan „lecsípett” összegekből kívánják biztosítani. Emellett uniós forrásból megújítják és közhitelessé teszik az egyes egészségügyi intézményeknél használt orvosi műszerek nyilvántartását. A szakellátást érintő tervek között szerepel az új szakmakód-rendszer bevezetése. Hamarosan életbe lépnek az új minimumfeltételek, amelyet az intézmények működésének újbóli engedélyezése, és új szerződéskötési eljárás követ majd. Bevezetik az intézmények on-line elszámolását, amelynek első lépéseként a betegek első kórházi napját, valamint onnan való távozásuk idejét – vagyis a fekvőbeteg intézményben eltöltött napok számát – regisztrálnák. Így órára pontos nyilvántartás készülhetne arról, hogy adott időben hol van szabad kapacitás, ami nagyban segíti majd a sürgősségi ellátást, pontosabban a mentők munkáját. Az állami felelősségvállalásnak a jelenleginél sokkal határozottabban kell megjelennie az egészségügyben, szögezte le a Fidesz álláspontját Mikola István, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának alelnöke. Kijelentette, hogy olyan új kormányzati stratégiára van szükség, amely felértékeli a humán oldalt és nem a gazdaság megerősítésére koncentrálna. Meglátása szerint nemzetgazdasági károkat okoz az orvoslás presztízsének elvesztése, illetve jelentős csökkenése. Egy új kormányzati struktúrában a források elosztásánál a jelenleginél lényegesen nagyobb szerephez kell jutnia az egészségügynek, az oktatásnak és a szociális területnek. Az Orbán-kormány volt egészségügyi minisztere szerint a népegészségügyi trendeket figyelembe véve kell felépíteni egy gyökeresen más egészségpolitikát. Közigazgatási reformra van szükség, amely alapját képezheti a térségi egészségügyi trendekre alapozott egészségpolitikának, s ezen keresztül az új szemléletű forráselosztásnak – mondta. Mikola – korábbi nyilatkozataihoz hasonlóan – ez alkalommal sem vetette el a magántőke bevonását, ám ezt csak igen szigorú, s következetes szabályozás mellett véli elképzelhetőnek. Mikola István hangsúlyozta, hogy a fenti változásokhoz nem elég egy kormányzati ciklus, legalább tíz évre van szükség. Nagy András László IME VIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2009. JÚNIUS 7
