IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

A Betegségek Nemzetközi Osztályozása, 11. verzió, 2. rész: Rövid BNO történet, az új verzió lényege, a BNO-11 betegségfogalmak tulajdonságai

  • Cikk címe: A Betegségek Nemzetközi Osztályozása, 11. verzió, 2. rész: Rövid BNO történet, az új verzió lényege, a BNO-11 betegségfogalmak tulajdonságai
  • Szerzők: Dr. Balkányi László
  • Intézmények: Pannon Egyetem
  • Évfolyam: XVIII. évfolyam
  • Lapszám: 2019. / 6
  • Hónap: augusztus
  • Oldal: 6-8
  • Terjedelem: 3
  • Rovat: EGÉSZSÉGPOLITIKA
  • Alrovat: EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS

Absztrakt:

A BNO-11 rendszert leíró cikksorozat 2. része a történeti előzményekről, a létrehozás folyamatáról, az azzal kapcsolatos új döntésekről és a tervezett karbantartásról szól. Részletezzük a betegségeket leíró új tulajdonságokat, ezzel is rámutatva a jelenlegi BNO-10 fő hibáira és korlátaira: az orvos-szakmai tartalom korszerűtlenségére és az osztályozás belső ellentmondásosságára. A 11. verzió megalkotásához vezető döntések a következők voltak: (1) a BNO-11 nem hierarchia, hanem egy úgynevezett fogalmi háló legyen; (2) a betegség-relációk típusai egy szabványt kövessenek, ne pedig esetlegesek legyenek; (3) a fogalmi háló elemei nyelvfüggetlenek, önállóan címezhető Uri entitások; (4) a fogalmak definiáltan összekapcsolhatóak. A revízió 2007-ben indult, számos WHO tagállamban tesztelték, amely végül 2018 júniusában jelent meg. Összes - ségében 96 tagállam vett részt a felülvizsgálatban. 2018-tól előkészítő projektek indulnak, képzési programokat és eszközöket fejlesztenek. A BNO-11 frissítése egy nyílt, a felhasználók számára a közreműködést is biztosító platformon történik [1]. A BNO-11-ben minden kódolt entitásnak van egy érthető címkéje, de emellett még négyféle leíró tulajdonság is a rendelkezésre áll, melyeket további metaadatok, pl. lokalizáció, súlyosság, etiológia, akár oldaliság, tünetek és jelek is kiegészíthetnek. A kódkombinációkkal a beteg állapotát jól leíró diagnózist kódolhatunk, amire az eddigi BNO nem volt képes. A következő számban a BNO- 11 egészének szerkezetét tekintjük át, majd a betegség - fogalmak kombinálhatóságával folytatjuk (elő- és utókoordináció). Bemutatjuk a különböző medikai és más rendszerek / funkciók összekapcsolhatóságát a BNO-11 segítségével, és a más kódrendszerekkel való kapcsolódást is. Az utolsó részben pedig majd magával a kódok felépítésével és a konkrét használattal foglalkozunk.

Angol absztrakt:

This second part of the ICD-11 describing articles is about history, the process of creation, decisions about it and the planned maintenance. We describe the new fea - tures describing the diseases, pointing out the main shortcomings and limitations of the current ICD-10: the obsolete medical content and the internal contradictions of classification. The decisions leading to construct ICD-11 were the following: (1) ICD-11 is not a hierarchy but a so-called conceptual network; (2) disease relation types are not arbitrary, but follow a standard; (3) the elements of the conceptual network are language-independent, URI addressed entities; (4) the concepts combination rules are welldefined. The revision was launched in 2007, and ICD-11 was tested in several WHO member states. It was finally released n June 2018. In total, 96 Member States participated in the review. From 2018 onwards, preparatory projects will start, training pro grams and tools will be developed. ICD-11 is updated on an open platform for users to collaborate [1]. In ICD-11, each encoded entity has a tag that is human-read - able, plus there are four additional descriptive properties, more additional meta-data, e.g. localization, severity, aetiology, where relevant, side of lesion, symptoms and signs, consequences of the disease, etc. The code combinations can be used to describe a full diagnosis of a patient's condition that ICD-10 has not been able to do. In the next issue, the structure of the ICD-11 as a whole is reviewed and then continued with the valid combination of the concepts of disease (pre- and post-coordination). We will discuss the interoperability of different medical and other systems/functions enabled by ICD-11, as well as connections to other coding systems. In the last part, we will deal with the structure of the codes and the specific use.

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő – Járóbeteg esélyek 2019
Tartalom IME Szerkesztőség
Jubileumi évét ünnepli a Semmelweis Egyetem - Interjú Prof. Dr. Merkely Béla rektorral Boromisza Piroska
A Betegségek Nemzetközi Osztályozása, 11. verzió, 2. rész: Rövid BNO történet, az új verzió lényege, a BNO-11 betegségfogalmak tulajdonságai Dr. Balkányi László
A hazai infekciókontroll gyakorlat fejlesztésének irányai - Interjú Dr. Müller Cecília országos tisztifőorvossal Dr. Szabó Rita
Semmelweis Egészség Napok Boromisza Piroska
Centripetális erők – Beszámoló a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar VII. Infekciókontroll munkanapjáról IME Szerkesztőség
Egy holisztikus szakrendelés paradigmaváltó következtetései. Quo vadis szakrendelés? Dr. Varga Imre
Betegbiztonság – Te is tehetsz érte! IME Szerkesztőség
Beszámoló a 2019-es skót egészségügyi minőségügyről és a betegbiztonságról szóló konferenciáról Dr. Dombrádi Viktor, Dr. Bíró Klára
Precíziós onkológia kerekasztal A XIII. IME Országos Egészség-gazdaságtani Konferenciáról jelentjük Boromisza Piroska
VIII. IME Országos Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia 2019. október 16-17. IME Szerkesztőség
Egy országos felmérés eredményei a járóbeteg-szakellátás területén foglalkoztatott szakdolgozókról Dr. Balogh Zoltán, Szánti Istvánné
VIII. IME Országos Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia 2019. október 16-17. IME Szerkesztőség
Az idült légzőszervi betegségek hatékonyabb ellátása a betegegyüttműködés támogatásával Dr. Kovács Gábor , Dr. Hankó Zoltán
Az orvos-gyógyszerész együttműködés módszere és jelentősége hipertónia betegségben Prof. Dr. Kékes Ede, Dr. Nagy Judit
Célkeresztben az urológiai daganatok Interjú Dr. Géczi Lajossal, az Or szágos Onkológiai Intézet Gyógyszerterápiás Centrum központvezető főorvosával Boromisza Piroska
XIX. Szolgáltatásmenedzsment Konferencia 2019. november 5. (kedd) IME Szerkesztőség
Léptünk-e előre a hazai stroke-beteg ellátásban? Áttekintés az elmúlt 25 év törekvéseiről Prof. Dr. Nagy Zoltán, Dr. Vassányi István, Dr. Óváry Csaba, Dr. med. habil. Szikora István, Kováts Tamás , Dr. Surján György
A diabétesz a magatartásorvoslás modell-betegsége, I. rész Dr. Sal István
Tudományos bizonyítékok, anomáliák és paradigmaváltás a túltápláltság és 2-es típusú cukorbetegség elleni küzdelemben: mi a teendő? Dr. Gaál Péter, Dr. Szócska Miklós, Susánszky Anna
XIX. Vezetői eszköztár – Kontrolling Konferencia 2019. december 3. (kedd) IME Szerkesztőség
Egészség-társadalom – Finanszírozás és forrásteremtés – Technológiaértékelés A XIII. IME Országos Egészség-gazdaságtani Konferenciáról jelentjük Boromisza Piroska

Szerző Intézmény
Szerző: Dr. Balkányi László Intézmény: Pannon Egyetem

[1] https://icd.who.int/dev11/l-m/en, Megtekintve: 2019.06.26.
[2] https://www.who.int/classifications/icd/en/HistoryOfICD.pdf, Megtekintve: 2019.06.26.
[3] Puente AE: ICD-10.27.pdf. Psychology Coding. http://psychologycoding.org/wp-content/uploads/2018/01/ICD-
10.27.pdf
[4] Dr. Surján György: Orvosi kódrendszerek és ismeretábrázolás https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011_0015_orvosi_kodrendszerek_hu/scorm_start.htm, Megtekintve: 2019.06.07
[5] http://apps.who.int/gb/ebwha/pdf_files/WHA72/A72_29-en.pdf, Megtekintve: 2019.06.26.

egészségpOlitikA EgéSzSégBIztOSítáS A Betegségek Nemzetközi Osztályozása, 11. verzió, 2. rész: Rövid BNO történet, az új verzió lényege, a BNO-11 betegségfogalmak tulajdonságai Dr. Balkányi László, Pannon Egyetem, Egészségügyi Informatikai Kutató-Fejlesztő Központ A BnO-11 rendszert leíró cikksorozat 2. része a történeti előzményekről, a létrehozás folyamatáról, az azzal kapcsolatos új döntésekről és a tervezett karbantartásról szól. részletezzük a betegségeket leíró új tulajdonságokat, ezzel is rámutatva a jelenlegi BnO-10 fő hibáira és korlátaira: az orvos-szakmai tartalom korszerűtlenségére és az osztályozás belső ellentmondásosságára. A 11. verzió megalkotásához vezető döntések a következők voltak: (1) a BnO-11 nem hierarchia, hanem egy úgynevezett fogalmi háló legyen; (2) a betegség-relációk típusai egy szabványt kövessenek, ne pedig esetlegesek legyenek; (3) a fogalmi háló elemei nyelvfüggetlenek, önállóan címezhető Uri entitások; (4) a fogalmak definiáltan összekapcsolhatóak. A revízió 2007-ben indult, számos WHO tagállamban tesztelték, amely végül 2018 júniusában jelent meg. összességében 96 tagállam vett részt a felülvizsgálatban. 2018tól előkészítő projektek indulnak, képzési programokat és eszközöket fejlesztenek. A BnO-11 frissítése egy nyílt, a felhasználók számára a közreműködést is biztosító platformon történik [1]. A BnO-11-ben minden kódolt entitásnak van egy érthető címkéje, de emellett még négyféle leíró tulajdonság is a rendelkezésre áll, melyeket további metaadatok, pl. lokalizáció, súlyosság, etiológia, akár oldaliság, tünetek és jelek is kiegészíthetnek. A kódkombinációkkal a beteg állapotát jól leíró diagnózist kódolhatunk, amire az eddigi BnO nem volt képes. A következő számban a BnO11 egészének szerkezetét tekintjük át, majd a betegségfogalmak kombinálhatóságával folytatjuk (elő- és utókoordináció). Bemutatjuk a különböző medikai és más rendszerek / funkciók összekapcsolhatóságát a BnO-11 segítségével, és a más kódrendszerekkel való kapcsolódást is. Az utolsó részben pedig majd magával a kódok felépítésével és a konkrét használattal foglalkozunk. This second part of the ICD-11 describing articles is about history, the process of creation, decisions about it and the planned maintenance. We describe the new features describing the diseases, pointing out the main shortcomings and limitations of the current ICD-10: the obsolete medical content and the internal contradictions of classification. The decisions leading to construct ICD-11 were the following: (1) ICD-11 is not a hierarchy but a so-called conceptual network; (2) disease relation types are not arbitrary, but follow a standard; (3) the elements of the conceptual network are language-independent, URI addressed entities; (4) the concepts combination rules are welldefined. The revision was launched in 2007, and ICD-11 was tested in several WHO member states. It was finally released 6 ime – interdiszciplináris mAgyAr egészségügy in June 2018. In total, 96 Member States participated in the review. From 2018 onwards, preparatory projects will start, training programs and tools will be developed. ICD-11 is updated on an open platform for users to collaborate [1]. In ICD-11, each encoded entity has a tag that is human-readable, plus there are four additional descriptive properties, more additional meta-data, e.g. localization, severity, aetiology, where relevant, side of lesion, symptoms and signs, consequences of the disease, etc. The code combinations can be used to describe a full diagnosis of a patient's condition that ICD-10 has not been able to do. In the next issue, the structure of the ICD-11 as a whole is reviewed and then continued with the valid combination of the concepts of disease (pre- and post-coordination). We will discuss the interoperability of different medical and other systems/functions enabled by ICD-11, as well as connections to other coding systems. In the last part, we will deal with the structure of the codes and the specific use. Bevezetés Ebben a lapszámban folytatjuk a BNO-11 ismertetését. A részletesebb ismertetés célja, hogy a felhasználó mélységében megérthesse és ugyanakkor meg is ítélhesse, át is lássa az új verzió gyakorlati jelentőségét. Először rövid áttekintést adunk a történeti előzményekről. Ezt követően bemutatjuk az új verzióhoz vezető leglényegesebb döntéséket és azt is, hogy hogyan készült a legújabb verzió és hogyan tervezett a jövőben a karbantartás, frissülés. Arra is kitérünk, hogyan változott a betegségfogalmak definíciójának módja és tartalma. Ez lehetőséget ad majd arra is, hogy megértsük a BNO-11 mélyebb logikai szerkezetét és a lehetséges betegségtulajdonságokat is. történeti előzmények – röviden Az 1. ábra jól összefoglalja a BNO, angol nevének rövidítésével az ICD, nemzetközi történetét. A továbbiakban a BNO rövidítést használjuk, ha általában beszélünk a rendszerről, az ICD rövidítést, ha az angol nyelvű változatról írunk. A betegségek szisztematikus osztályozásának tudománya, a nozológia, nevét és születését az 1700-as évek második feléig vezethetjük vissza, ki kell emelnünk François de Boissier de Sauvages de Lacroix munkásságát [2]. Az első, nemzetközileg is elfogadott osztályozás 1893-ban jött létre, és célja a haláloki statisztika egységesítése volt. Fontos, hogy nem a morbiditás, annak megoszlása, hanem a mortalitás megértése, elemzése volt a fókuszban. Sajnos már a „nulladik” verzió (az 1855-ben elfogadott első lista) egy kompromisszumos döntésXviii. évfOlyAm 6. szám 2019. AUgUsztUs egészségpOlitikA EgéSzSégBIztOSítáS 1. ábra A BNO több mint 120 éves története, a főbb fordulópontok (forrás: [3]) sel a két akkori vezető szaktekintély, William Farr és Marc d'Espine eltérő klasszifikációs szempontrendszerét egy osztályozásban próbálta meg érvényesíteni [2]. Farr komplex osztályozása a betegségek természete szerint csoportosított, míg d'Espine mai szemmel nézve inkább a tünettan mentén osztályozott. Nem túlzás azt mondanunk, hogy az akkori téves, kompromisszumos döntés több mint egy évszázadon át nehezítette meg az orvos statisztikusok munkáját. A fejlődés során a betegségek okának megértése került előtérbe, a 4. verzióban már etiológiai klasszifikációval is próbálkoztak. A hangsúly hamar a morbiditásra került, a kategóriák száma egyre nőtt. A 6. verzióban, 1948-ban, már a sérülések osztályozása is teret nyert. A 9. verzióban, a múlt század hetvenes éveiben pedig a mentális és viselkedési zavarok leíró osztályozása is megjelent. Az 1. verzió (1893) 44 entitást számoló rövid listájától a 10. verzió (1990) ~14400 kódolt entitásáig hosszú út vezetett. Az eredeti haláloki osztályozási kategóriák listája széles kiterjesztésének lehettünk tanúi, végül már a kóros, nem egészséges állapotok számos formáját (testi, lelki, szerzett és öröklött betegségek, állapotok, sérülések) is osztályozta a BNO. Sajnos az osztályozás gyakorlata tovább hordozta a kompromisszumos megoldások miatti alapvető belső ellentmondásosságát. A fogalmi hierarchia azonos szintjein nem egységes szempont szerinti osztályozása és a szintek közötti az „is a kind of” („valami valaminek a típusa”) és „is a part of” („valami valaminek a része”) osztályozás zavara tartósan nehezítette a BNO használatát (lásd részletesen: [4]). Az informatikai eszközök, a számítógépes adatfeldolgozás megjelenésével pedig ezek a fogalmi zavarok nehezítették az adatbázisba rendezést és az automatizált adatfeldolgozást is. Az gyakorlaton alapuló orvosi statisztikai gondolkodás szembesült a szigorúbb, formális logikai elveket végig vivő adatbázis tervezési, programozási követelményekkel. milyen döntések vezettek A 11. verzió kiAlAkításáHOz és melyek A döntések már mOst látHAtó eredményei? A fent leírt ellentmondást felismerve, a legfontosabb döntés, hogy 130 évet követően a BNO-11 alapvetően új logika szerint kapcsolja össze a betegséget leíró fogalmakat, azaz az új ver- ime – interdiszciplináris mAgyAr egészségügy zió nem csak egy orvosilag bővített tartalmú, javított változat. Bár a megérthetőség / átláthatóság kedvéért tartalmaz egy elsődleges hierarchiát, az új BNO fogalmi modelljében a betegségfogalmaknak alapvetően több „szülője”, illetve ebből fakadóan természetesen több „gyermeke” lehet. A BNO-11 egy fogalmi háló. A második döntés lényege az volt, hogy az új BNO használata tegye lehetővé a számítógépes programmal feldolgozható elektronikus betegdokumentációt. Ennek érdekében több lépés is történt: a betegségek fogalmi hálójának elemeit összekapcsoló relációk egy gyakorlati információtudományi szabványt követnek, nem pedig esetlegesek. A WHO szakértői az adatmodellezéshez a Web Ontológia Nyelvet (OWL) választották [5]. A nyelv lehetővé teszi a szöveges információ gépi feldolgozását. Az OWL explicit módon ábrázolja egy meghatározott szókészlet kifejezéseinek jelentését, valamint ezek összefüggéseit. A fogalmak és a köztük lévő kapcsolatok ilyen ábrázolását ontológiának hívjuk. Fontos lépés az is, hogy a fogalmi háló elemei nyelvfüggetlen, önállóan címezhető entitások, ezért annak meta-adatai, maguk a különböző nyelvű megnevezések, de az azonos nyelvi szinonimák is, egyenértékűen használhatóak az osztályozásra és az arra alapuló kódolásra. Egy további fontos döntés volt a fogalmak definiált összekapcsolhatóságának megteremtése – erre majd a következő cikkben visszatérünk. A döntéseknek számos pozitív következménye lesz: • az orvostudomány és a gyakorló orvoslás fejlődésével a betegségfogalmak úgy bővíthetőek, változtathatóak, hogy megmarad a fogalmi háló konzisztenciája; • a különböző felhasználások számára saját hierarchiák, osztályozások készíthetőek, sőt már készülnek is; • a BNO-11 a gépi adatfeldolgozást, a rendszerek összekapcsolhatóságát natív módon támogatja; • a nyelvi korlátok elvi hiánya és a szinonimák engedélyezett használata miatt a gyakorló orvoslás kifejezései minden nyelvi környezetben könnyebben kódolhatóak lesznek. HOgy készült A 11. verzió és HOgyAn lesz kArBAntArtvA? A WHO 2007-ben indította az ICD-10 felülvizsgálatának folyamatát, a világ minden tájáról hívott szakértőkkel. Az ún. ICD-11 Felülvizsgálati Irányítócsoportja vezette a munkát, mely kiterjedt az ICD struktúrája alkalmasságának felülvizsgálatára. Megvizsgáltak számos, az egészségügyi problémák statisztikai osztályozására használt rendszert. A technikai munkát a WHO részlegei és a különböző ICD Felülvizsgálati téma tanácsadó Csoportok végezték (lásd 2. ábra). Végül 31 tagállamban tesztelték a javasolt ICD-11-et. Az ICD-11 bevezetésre előkészített változata 2018 júniusában jelent meg, részletes iránymutatással. Összességében 96 tagállam vett részt a javasolt ICD-11 felülvizsgálatában. 2018 novembere óta a megvalósításra való felkészülést előkészítő projektek készülnek – a végrehajtás különböző tagállamokban kezdődik, a titkárság támogatásával. Képzési programokat és eszközöket fejlesztenek, melyek 2019-ben remélhetően elérhetőek lesznek. Részletek itt olvashatóak: „Eleventh revision of the International Classification of Diseases – Report by the Director-general” [5]. Xviii. évfOlyAm 6. szám 2019. AUgUsztUs 7 egészségpOlitikA EgéSzSégBIztOSítáS • 2. ábra A BNO-11 létrehozásának szervezeti háttere Az ICD-11 tartalmi karbantartása egy nyílt, átlátható, a regisztrált felhasználók számára a közreműködést is biztosító platformon történik. Ez a platform már most is létezik, és várhatóan tartósan elérhető lesz a https://icd.who.int/dev11/l-m/en honlapon. Ezzel a módszerrel gyökeresen változik, javul a jövőbeni tartalmi frissesség esélye. Egyes, új fogalmak bevezetése, régi, érvénytelenné váló, elavult fogalmak elvetése mellett komplex, a szerkezet jobbítását célzó javaslatokat is képes a platform kezelni. Hosszú távon az új BNO-11 annyira lesz jó, amennyire azzá teszik a felhasználók. A BetegségfOgAlmAk definiálásA A 11. verzióBAn A BNO-11-ben minden (kódolt) entitásnak van egy, a felhasználó által olvasható és érthető nyelvi címkéje és emellett az entitásokat még az alábbi négy módon is lehet „definiálni”: • Kötelező elem a rövid leírás (short description), legfeljebb 100 szó: Ez a definíció olyan ismerteket rögzít, melyek egy betegségről vagy állapotról minden körülmények között biztosan igaz, de pl. nem tartalmaz epidemiológiai vagy klinikai diagnosztikai kritériumokat. • részletes leírás (detailed description), melynek nincs definiált korlátja. Másik neve: hozzáadott információ. Ez az adott betegség olyan szöveges leírása, amely nem kötelezően kitöltött. Olyan, hozzáadott információt tartalmazhat, mely a kontextust teszi világossá, pl. leírva a leggyakoribb epidemiológiai körülményeket, a legvalószínűbb etiológiai ágenst, vagy bármilyen más információt, ami valószínűsíti a betegség meglétét. • teljesen specifikált terminus (fully specified term), amely egy olyan leírás, mely önmagában állóan teljesen értelmezett, nem igényel további kontextust. Példa: „Vibrio Cholerae okozta szisztémás betegség, döntően gasztrointesztinális, hasmenéssel járó tünetekkel.” Ezzel szemben pl. a „kolera” fogalom önmagában állva nem teljesen specifikált. 8 ime – interdiszciplináris mAgyAr egészségügy klinikai vagy diagnosztikai kritériumok: ez a tartalmi elem jelenleg még többségében üres az ún. Foundation (Alapok) strukturált tartalomtárban. A jövőben ezt fokozatosan töltődik fel majd, egy vagy több szcenárió mentén, olyan klinikai vagy diagnosztikai jellemzőkkel, melyek a szakmai konszenzus elegendőnek ítél egy adott betegség vagy kóros állapot meglétének megállapítására. Fontos, hogy a kódolók ne a fenti leírásokat használják közvetlenül a kódolásra, hanem a klinikusok diagnózisait társítsák a kódokhoz, a leírás alapján. Remélhető, hogy már középtávon az elektronikus betegdokumentációt (electronic health record, EHR), pl. e-kórlapot feldolgozó algoritmusok képesek lesznek a kódolásra. A leírások szerepe az, hogy segítse a fordítók, kódolók, az algoritmusok munkáját a megfelelő kód kiválasztására bármilyen nyelvű orvosi dokumentumban. A Betegségek leírásA, tUlAjdOnságAi A BnO-11-Ben A BNO-11-ben a betegség (szélesebb értelemben bármilyen kóros állapot) az elemi entitás. Minden ilyen entitást egyedi, a WHO által fenntartott névtérben lévő internetes cím, egy ún. URL-lel azonosított, nyelvfüggetlen kód jelöl. A betegségentitásnak számos meta-adata, leíró adata van. Legfontosabb metaadat a nyelvi címke, amit mi, felhasználók is megértünk. A további meta-adatok pontosabbá teszik a megértést, további jelentésgazdagságot adnak és a más entitásokkal való összekapcsolhatóságot teszik lehetővé. Ez azt hozza magával a gyakorlatban, hogy a BNO-11 kóddal a betegség lokalizációja, súlyosság, etiológiája, illetve ahol ez releváns, oldalisága, a megjelenő tünetei és jelei, de még a betegség következményei és még számos más tulajdonságai is mind-mind leírhatóak lesznek. A több, jelentésgazdag kód kombinálásával pedig valódi, a beteg állapotát leíró diagnózist kódolhatunk, amire az eddigi BNO lényeges hiányosságai miatt nem volt képes. A betegségentitások mellett további fogalom osztályok segítik a beteg állapotának kódolt leírását, ezek közül csak néhányat emelünk itt ki: kódolható lesz a betegség külső oka (pl. támadás, önveszélyeztetés vagy iatrogenia); az eü. rendszerrel való kontaktus oka; bővítő kódok írják le a súlyosság fokát, az időbeni lefolyást; a későbbiekben kapcsolhatóak lesznek orvosi eszközök, műszerek, gyógyszerek és anyagok kódja is. A következő számban a BNO-11 egészének szerkezetét tekintjük át, majd e tudással felvértezve a betegségfogalmak kombinálhatóságával folytatjuk, mely a kulcs az új BNO megváltozott, kiterjedt használatához. A jellemzők részletes áttekintése a különböző medikai és más rendszerek-funkciók összekapcsolhatóságát is megérthetővé teszi. Itt lesz alkalom a más kódrendszerekkel való kapcsolódás megtárgyalására is. Az utolsó részben majd magával a kódok felépítésével és a konkrét használattal foglalkozunk. Xviii. évfOlyAm 6. szám 2019. AUgUsztUs egészségpOlitikA EgéSzSégBIztOSítáS IRODALOMJEgyzéK [1] https://icd.who.int/dev11/l-m/en, Megtekintve: 2019.06.26. [2] https://www.who.int/classifications/icd/en/HistoryOfICD. pdf, Megtekintve: 2019.06.26. [3] Puente AE: ICD-10.27.pdf. Psychology Coding. http:// psychologycoding.org/wp-content/uploads/2018/01/ICD10.27.pdf A SzERző BEMUtAtáSA dr. Balkányi lászló phd a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerzett általános orvosi végzettséget, majd 1983-tól tizennégy éven át kórházban dolgozott, belgyógyász (1988) majd gasztroenterológus (1993) szakvizsgát tett. Közben kutatóként az EU K&F keretprogramjaiban számos orvosi informatikai projektben vett részt. 1990-91ben a HVA-n (Amszterdam) egészségügyi menedzsment és informatikai képzésben vett részt, majd a Leideni Egyetemen védte meg PhD értekezését 1996-ban – szakterületei az orvosi tudásreprezentáció és orvos-informatikai fejlesztési projektek gyakorlata és módszertana. 1997-től a Haynal Imre Egyetem (majd az egyesülést követően a Semmelweis Egyetem) Orvosi Informatikai tanszék adjunktusa, majd a tanszék létezéséig (2002) tanszékvezető egyetemi docense. Szakértőként a közép-kelet-európai és a közép-ázsiai régió 12 országában vett részt világbanki, USAID, WHO és európai uniós finanszírozású regionális és országos egészségügyi informatikai fejlesztési projektekben. ime – interdiszciplináris mAgyAr egészségügy [4] Dr. Surján györgy: Orvosi kódrendszerek és ismeretábrázolás https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/ 2011_0015_orvosi_kodrendszerek_hu/scorm_start.htm, Megtekintve: 2019.06.07 [5] http://apps.who.int/gb/ebwha/pdf_files/WHA72/A72_29en.pdf, Megtekintve: 2019.06.26. Magyarországon (az Egészségügyi majd a Népjóléti Minisztérium megbízása alapján) nagyléptékű információ rendszerfejlesztési programokat vezetett 1996-tól 2006-ig (pl. Kórházvezetést támogató Információrendszer, országos áNtSz hálózat, eEgészség program). 2006-tól 2018-ig az EU Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központjában (ECDC) intézeti tudásmenedzser, majd az intézet tartalom és tudáskezelési szekciójának vezetője volt Stockholmban. 2019 óta a Pannon Egyetem Egészségügyi Informatikai Kutató-Fejlesztő Központjának külső munkatársa. tudományos közéleti tevékenysége: Az EU Szabványügyi testületében (CEN) az 1990-es évektől 2006-ig munkacsoport tag (tC251 Wg1, 4); az International Medical Informatics Association (IMIA) 6. Wg (Language and Meaning in Biomedicine) munkacsoport tagja majd jelenleg társelnöke. A Magyar Egészségügyi Informatikai társaság alapító tagja, titkára majd elnöke (2001); tagja a MtA Orvosi Informatikai Munkabizottságának (2011-ig), az Egészségügyi Informatikai Szakmai Kollégiumnak 1999-től 2006-ig. Xviii. évfOlyAm 6. szám 2019. AUgUsztUs 9