Mint ismeretes a Gyurcsány-kormány alig több mint másfél évre szóló programjának Élhető és otthonos köztársaság című fejezete foglalkozik az ország egészségügyével. Kinyilvánítja, hogy a kormány jobb és hatékonyabb egészségügyet kíván, s ehhez egyre bővülő forrásokat biztosít. A bővülés a 2005. évi költségvetésben mintegy 2 milliárd forintot jelent. Sok ez? Kevés?
[1] Dr. Boncz Imre, Dózsa Csaba: A méhnyakrák népegészségügyi célú szűrésének előzetes finanszírozói értékelése Informatika és Menedzsment az Egészségügyben 3:109. oldal, 2005. január
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉGPOLITIKA Kormányzati tervek 2005-re, költségvetés és finanszírozás Mint ismeretes a Gyurcsány-kormány alig több mint másfél évre szóló programjának Élhető és otthonos köztársaság című fejezete foglalkozik az ország egészségügyével. Kinyilvánítja, hogy a kormány jobb és hatékonyabb egészségügyet kíván, s ehhez egyre bővülő forrásokat biztosít. A bővülés a 2005. évi költségvetésben mintegy 2 milliárd forintot jelent. Sok ez? Kevés? használható gépkocsi, amelyet a Szerencsejáték Rt. adományozott a magyar egészségügynek. (Az eddigi eredmények azonban sajnos elégtelenek, az első 9 hónap alatt az érintett női lakosság kevesebb, mint 3%-a ment el a szűrésre – a szerk. [1]). SÜRGÔSSÉGI ELLÁTÁS A MINISZTER 2005-RÔL Rácz Jenő miniszter szerint elegendő lehet, ha sikerül javítani a forrásfelhasználás hatékonyságán. Ám rögtön hozzátette, a hatékonysági céloknál is előrébb valók az egészségpolitikai célok, azok közül is leginkább az egyenlő hozzáférés és ezzel az esélyegyenlőség biztosítása. E célkitűzések jegyében a többletforrások java részét a sürgősségi ellátás, mentés, traumatológia területére összpontosítják. Átlagosan öt százalékkal nő az Egészségbiztosítási Alap büdzséje. Ennél egy százalékkal nagyobb mértékű lesz a gyógyító-megelőző kassza növekménye, amelyből a háziorvosi, a járóbeteg-szakellátási és kórházi szolgáltatásokat fizetik. A legnagyobb növekményre, az ideinél 20 százalékkal nagyobb összegre a védőnői szolgálatok számíthatnak, amiből rendezni kívánják a már régóta alacsony béreket. Az E. Alap gyógyító-megelőző kasszája 40 milliárd Ft többletet tartalmaz, ebből 18,3 md Ft jut a 4,5 százalékos bérfejlesztésre. A szakszervezeti megállapodás szerinti 6 százalékból a fennmaradó 1,5 százalékot az intézményeknek, illetve az önkormányzatoknak kell kigazdálkodniuk. A többlet további jelentős része a 2004. évi újonnan befogadott, szolgáltatások – elsősorban hemodinamika, az onkoradiológiai centrumok – szintre hozására megy el. Ugyancsak ebből a többletből jut pénz az év második félévétől a védőnői szolgálat fejlesztésére, illetve a sürgősségi ellátásra, az új CT, MR, művese kezelés és további hemodinamika, az onkoradiológiai centrumok befogadására, valamint a szűrővizsgálatok, és a hospice ellátások finanszírozására is. Rácz Jenő örömmel szólt a Nemzeti Népegészségügyi Program már érzékelhető, számokkal is mérhető eredményeiről. Javultak az életkilátások, különösen a rákszűrés eredményességének köszönhetően. Az elmúlt másfél évben a lakosság érintett körének mintegy 60 százalékát sikerült „átszűrni”, ismételt vizsgálatra több mint 50 ezer beteget hívtak vissza. Közülük 3700 műtéti beavatkozásra szorult, s közel 2500 rosszindulatú daganatot távolítottak el. A méhnyakrák-szűrés terén hasonló eredményeket remélnek, ehhez nyújt majd segítséget márciustól az a 20, szűrésre 10 IME IV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2005. FEBRUÁR A jelenlegi vezetés már említett filozófiájának megfelelően a komoly, az egészségügy működését alapjaiban megváltoztató változásokat nem indítanak. A pénzeszközöket kisszámú, de a lakosság számára is jól érzékelhető javulást eredményező területekre kívánják koncentrálni. Ilyen a már tíz éve napirenden lévő SOS program (Sürgős Orvosi Segítség) a sürgősségi betegellátás korszerűsítése, jobb, korszerűbb mentőautó-állomány kialakítása, mentőállomások felújítása, újak építése, és sürgősségi ellátó helyek létesítése. Erre az utóbbi másfél évben kiemelt figyelmet fordítottak, s így lesz ez 2005-ben is. 2004. májusában született meg a 47/2004 (V. 11.) ESzCsM rendelet, amely rögzíti a rendszer szakmai elveit, eszközeit, s a határidőket. E szerint ez évben ki kell építeni egy olyan diszpécserszolgálatot, amely folyamatos kapcsolatot biztosít a térségi mentők, az alapellátási és a központi ügyelet között. Ez utóbbi alatt kórházi sürgősségi egységeket kell érteni. 2005. december 31-ig sürgősségi osztályt (SBO) kell létre hozni minden olyan fekvőbeteg-intézményben, ahol az akut ok miatt ellátásra jelentkezők száma eléri a napi negyvenet. A program e pillanatig mintegy hatvan százalékosan teljesült. Megtörtént az OMSz konszolidációja, a szolgálatnak jelenleg nincsen egyetlen 30 napon túli kifizetetlen számlája. Mintegy 100 új mentőautó állt csatasorba, ez évre újabb százat megrendeltek. 236 millió forintot fordítottak mentőállomások felújítására, központi forrásból, illetve helyi, önkormányzati támogatással számos helyen kezdtek hozzá újak építéséhez (pl.: Sümeg, Pápa, Ercsi, Cegléd, Nyíradony). 2005-re maradt a kistérségi diszpécserszolgálatok országos hálózatának kiépítése (részben a többcélú kistérségi társulási pályázatok igénybe vételével), ennek keretében az OMSz szolgálatvezetésének megerősítése. Folytatni kell a még hiányzó SBO-k kialakítását (részben a címzett támogatásokra támaszkodva: Szombathely, Kazincbarcika, a fővárosi Bajcsy Zsilinszky Kórház stb.), és legalább 16 városi kórházban kell sürgősségi fogadóhelyet kialakítani, a politraumatizált betegeket fogadó kórházakban helikopter leszállóhelyet alakítanak ki. A mindezek csak akkor valósulhatnak meg, ha sikerül biztosítani a személyi feltételeket is, EGÉSZSÉGPOLITIKA ezért sürgősségi tanszékeket hoznak létre. Debrecenben például HEFOP pályázat keretében SBO jön létre, s ahhoz kapcsolódik az egyetem új, sürgősségi tanszéke. Cél: az európai normák elérése, azaz, hogy az év 365 napján, napi 24 órában a mentőautó 15 percen belül érkezzen a helyszínre, s a beteg újabb 30 percen belül jusson olyan kórházba, ahol adekvát ellátást kaphat. FEJLESZTÉSEK 2005-ben teljesítendő cél az ország lefedése hemodinamikai centrumokkal, valamint az onkológiai ellátáson belül sugárterápiás ellátó centrumokkal. Az előbbinek szakmafilozófiai magyarázatát is adta a miniszter. Mint mondta, nem célja egy-egy kiemelkedően felszerelt szakmai centrum létesítése, sokkal inkább a már bizonyítottan hatékony és gazdaságos eljárások minél több beteg számára való biztosítása. A hemodinamika ilyen terület, ahol már működnek laboratóriumok, ott kiemelkedő eredményeket produkáltak az akut szívhalál visszaszorításában és a jobb rehabilitációs esélyek biztosításában. A sugárterápiai centrumok tekintetében hasonló a helyzet, ezért a 12 már ma is működő centrumot naprakész technikai színvonalra hozzák, jobb kihasználásuk érdekében engedélyezik a három műszakos használatukat, újak létesítéséhez pedig külső forrásokat vonnak be. Jelen pillanatban a Nemzeti Egészségfejlesztési Terv keretében az egészségügyi szempontból is leginkább elmaradott három térség (Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl) felzárkóztatására rendelkezésre állnak az európai uniós pénzek – mondta Rácz Jenő. 2006-ig körülbelül 25 milliárd forintnyi többletforrást tudunk bevonni. Ez jelentős összeg, de a magyar egészségügy valamennyi gondjának megoldására messze nem elegendő. „A Nemzeti Fejlesztési Terv második lépcsőjében 2007 és 2013 között, ha meg tudjuk valósítani azokat a programokat, amelyben az egészségügy prioritásként szerepel, akkor ez az összeg felemelkedhet 24,6 milliárd euróra, az önrészt és a társfinanszírozást is beleszámítva 1000 milliárd forintra. Ez esélyt ad a fejlett országokhoz való felzárkózásra, azonban úgy tűnik, hogy valamennyi feladatunk megoldásához még ennyi sem elég, ebből az következik, hogy magánforrásokat is be kell vonni.” – jelentette ki a miniszter. Az összeg nagyságának érzékeltetésére elmondta, hogy 2005-ben a címzett támogatások felhasználásával 11 kórház rekonstrukciója folyik, 20 milliárd forint felhasználásával. FINANSZÍROZÁSI VÁLTOZÁSOK A kormány döntött: az egészségügyi intézményekben február 1-jétől az aktív fekvőbeteg-ellátás értéke 127 ezer forintról 132 ezer forintra, a krónikus fekvőbeteg-ellátásé 4 010 forintra, a járóbeteg-ellátás pontértéke 1 forint 32 fillérre emelkedik. Arról is döntöttek, hogy újabb, még nem meg- határozott mértékű emelésre kerül sor az év őszén, amikor a finanszírozó már pontos képet lát a kassza állapotáról. Ez azért nem okoz zavart, mert a béremelés újabb lépésére szeptember 1-jétől kerülhet sor. Ugyancsak a béremelés magyarázza, hogy a többletjuttatás miért csak február 1-jétől jut az intézményekhez. A miniszter szerint ez így jogos, hiszen a finanszírozási összegek emeléséből csak a béremelések első szakaszára jut fedezet, a januári bérek kifizetésére pedig csak februárban kerül sor. Az egészségügyi intézményekkel kötött volumenszerződések – némi finomítással – továbbra is érvényben maradnak, amikkel az egészségügyi tárca az indokolatlan túlteljesítéseket akadályozza meg. Az intézmények 96 százaléka 2004-ben a megszabott határon belül maradt, így a kasszában mintegy 5 milliárd forint megtakarítást keletkezett. Az összeget december folyamán az utolsó fillérig teljesítményük arányában visszajuttatták az intézményeknek. Így lesz ez 2005-ben is – hangzott el az ígéret a tárca vezetőjének szájából. A volumenszerződések bevezetése azt eredményezte, hogy 1993, a teljesítmény-arányos finanszírozás bevezetése óta a kassza első alkalommal deficit nélkül, sőt – ha a visszatérítés nem következett volna be – szuficittel zárt. Finanszírozási reformról tehát ez évben sincs szó. Rácz Jenő szerint nem véletlenül. Mint mondta, nem hisz a reformokban, helyettük a gyakorlatban megvalósuló jó irányú változásokban bízik. A háziorvosok fix díját is meghatározták: 1200 fő alatt havi 188 ezer, 1200 és 1500 fő között 165 ezer forint, 1500 ellátott lakos fölött 122 ezer forint jár praxisonként a „kártyapénzen” felül. Bevezetik az amortizációs pótlékot, a több telephelyen működők pedig kiegészítő finanszírozásra számíthatnak. Az önállóan – tehát nem az irányított betegellátás keretében – működő háziorvosok rendszeresen nyújtott prevenciós, egészségnevelői munkájuk díjazására pályázati úton mintegy 870 millió forint kiegészítő díjazáshoz juthatnak. A fogászati ügyeletek fix-díját is növelik, például a folyamatosan, 24 órán át való rendelkezésre állás esetén havi 600 ezer forint fix-díj jár a szolgáltatónak. A sürgősségi ellátás fejlesztésének részeként fogorvosi sürgősségi helyek létesítését rendelték el, a fővárosban hat, a 20 ezer főt meghaladó lélekszámú településeken egy fogászati ügyelet finanszírozását vállalta a költségvetés. GYÓGYSZERÜGY Gyógyszerfronton az előzőknél nyugodtabb év várható. 2004. év végén elmaradt a lakosság év végi gyógyszer-felvásárlási rohama, nem volt gyógyszerhiány, miközben a kormányzat közbeavatkozásának hatására a lakosság 2004-ben több mint 1 milliárd forintot megtakarított. A gyógyszerkassza a 2005. évi költségvetésben 284 md Ftos, s idén először nyílt végű. Ez azt jelenti, ha ennél az öszszegnél több fogyna jövőre, akkor az OEP és a gyógyszergyártók közösen állják a többletköltségeket, mégpedig sávo- IME IV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2005. FEBRUÁR 11 EGÉSZSÉGPOLITIKA san. Vagyis egyre kevesebbet (először 90, 80, 70 stb., majd végül 0 százalékot) áll a kassza, a gyártók pedig fordítva. Amennyiben megtakarítás keletkezne, ennek az öszszegnek egy részét a háziorvosi ügyeleti kasszába csoportosítják át. Január 1-jétől a 6000-ből, mintegy 600 nem támogatott termék ára változik, ami 10 százalékos módosulást jelent, s egyben azt mutatja, hogy a gyártókkal kötött megállapodás kellő mérséklettel kezeli a gyártói oldalt is. Következményként összességében 5 százalék alatti emelés lesz, a támogatott körben pedig csak a 600-1000 forint alatti készítmények ára változik. A megállapodás értelmében összességében 2,8 százalékos lakossági tehernövekedéssel kell számolni. A KSH adatai szerint az utóbbi években jelentősen emelkedett a születéskor várható élettartam. Ez nem kis mértékben a szív- és érrendszeri betegségek és a rosszindulatú daganatok eredményesebb szűrésének és terápiájának köszönhető. Látható, hogy nem az egészségben, hanem a közép- és időskorúak betegségben eltöltött éveinek száma növekedett. Ezzel együtt az általuk igénybe vett egészségügyi szolgáltatások és a gyógyszerköltségek is. Mindezt a 2005. évi költségvetés is kellene, hogy tükrözze. Nem tükrözi, kizárólag csak a megállapodásban rögzített áremelési lehetőségeket veszi figyelembe – mondta el Kis József, az OEP főigazgatója. Megtudtuk, a gyártók nem minden esetben éltek ezzel a lehetőségükkel, sőt, 32 készítmény árát csökkentették. A lakosság a jelzettnél mégis magasabb áremelkedést észlel majd. Ugyanis tavaly, az Alkotmánybíróság közbelépése után a kormány valamennyi – tehát úgy a támogatott, mint a nem támogatott – gyógyszer termelői árának 15 százalékát megtérítette a gyártóknak. Ez 2005-ben megszűnik, ám a támogatás felét, azaz 7,5 százalékot – csak a támogatott körben – továbbra is befizeti a kasszába. A fennmaradó 7,5 százalék azonban a lakosságot terheli majd. Régen várt eseményre is sor került, újabb készítményeket fogadtak be a társadalombiztosítás által támogatott körbe. 48 generikus készítmény található köztük, többféle kiszerelésben. Ezek nagy része szív- és érrendszeri betegségekre ható szer. Ezek mindegyikének ára az elfogadott referenciaár alatt van. A listán találhatók még központi idegrendszerre ható, pulmonológiai és gombásodás elleni szerek, valamint fájdalomcsillapítók és antibiotikumok is. 14 új hatóanyagot tartalmazó szer is szerepel a listán, 36 féle kiszerelésben. Kiválasztásukban döntő szerepet ját- szottak a népegészségügyi célok. Ennek megfelelően 4 új onkológiai készítményt fogadtak be. A gyártók örömtelinek mondták, hogy annyi év után végre sor került újabb termékek befogadására, de megjegyezték, többnyire már ismert hatóanyagok új kombinációiról, újfajta kiszereléséről van szó, áttörést jelentő, valóban innovatív termékek befogadására ezúttal sem került sor. Mindezek a kormány és a gyártók három évre, vagyis 2006. decemberéig érvényes megállapodásának köszönhetők. A gyógyszerpiacot azonban hosszú távon rendezni kell végre. Erre lesz hivatott a gyógyszerpiaci rendtartást szabályozó törvénytervezet, amelyet 2005-ben kívánnak az Országgyűlés elé terjeszteni. Célja a gyógyszer-támogatási rendszer átláthatóvá tétele, a gyógyszerpiac stabilizálása és a betegek biztonságos gyógyszerellátása. A törvénnyel olyan versenyhelyzetet kívánnak teremteni, amely az erőteljes verseny hatására mérsékli az árakat. El akarják érni, hogy az orvosok és a gyógyszerészek ne váljanak a gyártók lekötelezettjeivé. Újra szabályozzák a gyógyszer nagykereskedelmet, pontosítják az állam ellátási kötelezettségének fogalmát stb. Azt remélik, hogy mindezek hatására források szabadulnak föl költség-hatékony új gyógyszerek befogadására, és más fontos egészségügyi szolgáltatás finanszírozására. ELVONÁS A MOK-TÓL A MOK javasolt költségvetését, – képviselői módosító indítvány elfogadásával – 30 millió forinttal csökkentették. A számok nyelvén: a tavalyi 122,8 millió támogatást az eredeti javaslat 130 millióra egészítette volna ki, s a csökkentés eredményeként a MOK közfeladatainak ellátására tagdíjbevételein túl 100 millió forintot fordíthat. A MOK valójában nem támogatást kap, hanem államtól átvett, jogszabályban rárótt feladatokat lát el ebből a pénzből, mégpedig szoros elszámolás mellett – hangsúlyozta Gyenes Géza, MOK főtitkára. Tavaly hasonló körülmények között 50 millió forintot vontak el, ezt a tagdíjak emelésével ellensúlyozták. Ehhez az eszközhöz ismételten nem szeretnének folyamodni. Így az országos és a megyei kamarák is munkatársak elbocsátására kényszerülnek, valamint veszélybe került az a Képviselő Testület felhatalmazásával vállalt garancia is, amely az Idős Orvosok Házának felépítését lehetővé teszi. Nagy András László IRODALOMJEGYZÉK [1] Dr. Boncz Imre, Dózsa Csaba: A méhnyakrák népegészségügyi célú szűrésének előzetes finanszírozói értékelése Informatika és Menedzsment az Egészségügyben 3:109. oldal, 2005. január 12 IME IV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2005. FEBRUÁR
