A cikk az ún. Teljesítmény Volumen Korlát (TVK) Bizottság munkáján, céljain túl bemutatja a 2005-ös finanszírozási év eredményeit, majd felvázolja, hogy milyen főbb változások várhatóak a 2006-es évben. Jelen összefoglaló az IME 5. Kontrolling Konferenciáján elhangzott előadás alapján készült.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉGPOLITIKA A TVK Bizottság munkája, lehetőségei és mozgástere Dr. Székely Tamás, Országos Egészségbiztosítási Pénztár A cikk az ún. Teljesítmény Volumen Korlát (TVK) Bizottság munkáján, céljain túl bemutatja a 2005-ös finanszírozási év eredményeit, majd felvázolja, hogy milyen főbb változások várhatóak a 2006-es évben. Jelen összefoglaló az IME 5. Kontrolling Konferenciáján elhangzott előadás alapján készült. A TVK BIZOTTSÁG LÉTREHOZÁSÁHOZ VEZETÔ OKOK A TVK Bizottság megalakításának legfőbb célja az volt, hogy megteremtsen egy olyan szabályozási eszközt, amely lehetővé teszi az egészségügyi szolgáltatások bázis (azaz kapacitás) típusú finanszírozásáról teljesítményfinanszírozására való áttérést. Ezzel remélhetőleg sikerül átvágni egy gordiuszi csomót, hiszen a rendszerváltás óta csekély esély volt arra, hogy a túlméretezett kapacitásokat az azokat fenntartókon keresztül korlátozzák. A fenntartók nagy részét adó önkormányzatokat szabályozó 2/3-os önkormányzati törvény megváltoztatásához kevés esély van, ehhez nyilvánvalóan politikai megegyezésnek kellett volna létrejönnie a Parlamentben. A TVK Bizottság másik célja volt, hogy kezelje a kapacitáspályázatok problematikáját. (84/2004 Kormányhatározat, 50/2002-es kormányrendelet). Mint köztudott, az aktív fekvőbeteg és járóbeteg szakellátásban a 100%-on kifizethető teljesítmény volumenek a 2003-as év teljesítményére alapulnak. E rendszernek egyértelmű hátulütője az, hogy a bázis év nyilvánvalóan nem sikerült egyformán jól az összes intézménynek. Egy másik gondot jelentett – és ez a finanszírozó szempontjából érdekes –, hogy a szolgáltatók ritkán éltek a volu- menek átcsoportosításának jogszabály adta lehetőségével, amely persze összefüggésbe hozható a már említett 2/3-os önkormányzati törvénnyel. Ez a magatartás sem a rendszer, sem a feladatot átvevő intézmény szempontjából nem volt kedvező. Azok az intézmények, amelyek teljesítmény volumen korlát emelés nélkül vettek át feladatot (így a fővárosban pl. traumatológiai ügyeleti napot), a degesszió miatt nem jutottak a többlet feladat ellenértékéhez, és rendkívüli sebességgel haladtak a biztos csőd felé, ugyanakkor az átadó intézményben nem csökkentek az átvett feladattal arányos mértékben a teljesítmények, így rendszer szinten gyakorlatilag nőttek a kiadások. Mindez persze jó példa az egészségügy gazdaságtanának arra az alaptételre is, hogy az egészségügy olyan különleges piac, ahol a kínálat keresletet gerjeszt. A BIZOTTSÁG ÖSSZETÉTELE Jogszabályi rendelkezés szerint a Bizottságban képviselteti magát a Pénzügyminisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, a Magyar Orvosi Kamara, a Medicina 2000, a Kórházszövetség, a Humán Egészségügyi Magánszolgáltatók Egyesülete és a finanszírozó képviseletében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Működését jogszabályok rögzítik. A 2005-ÖS FINANSZÍROZÁSI ÉV A lezárt évről általánosságban elmondható, hogy a szolgáltatói teljesítmények jelentősen megnövekedtek, a fekvőbeteg ellátásban 1,7%-kal, a járóbeteg szakellátásban 5,8%-kal (1., 2. ábra). 1. ábra A járóbeteg szakellátás teljesítményének változása 2004-ről 2005-re IME IV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2005. DECEMBER 7 EGÉSZSÉGPOLITIKA 2. ábra Az aktív fekvőbeteg szakellátás teljesítményének változása 2004-ről 2005-re A fekvőbeteg ellátásban a 2005-ös finanszírozási évben mintegy 15 000 súlyszámot számoltak el a 10%-os degresszió sávjában. (A finanszírozó szemszögéből persze ebben az esetben felvetődik a kérdés, hogy nevezhető-e alulfinanszírozottnak a rendszer, ha ilyen finanszírozási ellenérték mellett is „megéri” a teljesítmény a szoláltatóknak.) A teljesítmények olyan mértékben emelkedtek, hogy az utolsó havi teljesítményt csak, egy mintegy 2 milliárd Ft-os kasszaátcsoportosítással lehetett az eredeti alapdíjon és nem pedig – mint arról rémhírek terjedtek, súlyszámonként 126 000 Ft-os ellenértéken – kifizetni. Az ábrákat szemlélve szokatlan és váratlan az év eleji teljesítmény, amikor ugyanis alacsonyabb alapdíj mellett a szolgáltatók az előző évi teljesítményüket alulteljesítették. A finanszírozó elvárása az volt, hogy az ezt követő alapdíjemelés kielégíti a szolgáltatók forrásigényét, azonban az adatok arra utalnak, hogy ez inkább a mérsékletes magatartás megszűnését okozta. Az aktív fekvő és járó kassza kifizetéséről a következő mondható el (3., 4. ábra): Aktív fekvő teljesítményre a 2005-ös finanszírozási évre 353,7 milliárdot fizetett a biztosító, amely a megelőző év azonos időszakának kifizetéséhez képest több mint 6%-os emelkedést jelent. Mivel a kifizetés mértéke meghaladta a béremelés mértékét, az még dologi kiadások emelésére is nyújtott fedezetet. 3. ábra A járóbeteg szakellátás kifizetései 2004-ben és 2005-ben 8 IME IV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2005. DECEMBER Mindez nem áll a járóbeteg kifizetésekre, ahol is a 87,4 milliárdos kifizetéssel az előző évhez képest a növekedés 5,8%-os volt. A járó és aktív fekvő teljesítmények kifizetések arányaiban fellelhető különbsége a teljesítmények jelentősen eltérő mértékére vezethető vissza. Ugyanis amíg a 2005-ös év súlyszámban meghatározott aktív fekvő teljesítménye az előző év azonos teljesítményéhez képest 1,7%-kal nőtt, addig a járóbeteg teljesítmények robbanásszerűen megugrottak és több mint 8%-kal haladták meg az előző évit. 2005 A TVK SZEMSZÖGÉBÔL A vonatkozó jogszabály szerint a maradvány teljesítmény volumen korlát 50%-át lehet szétosztani, ami idei évben 9 689 súlyszámot és 694 000 német pontot jelentett. A bizottság a rendelkezésre álló források – vagyis az ealap jövő évi költségvetésének ismeretében – azonban úgy döntött, hogy a fekvőbeteg maradványt nem pályáztatja meg, mert az valójában fedezet nélküli kötelezettségvállalás lenne. Ezt az elvet viszont nem alkalmazta a bizottság a járóbeteg teljesítmény volumen korlát maradványára, és úgy döntött, hogy egy bizonyos kör számára pályázatot hirdet a járóbeteg maradványra. Mindez érinti azt a kb. 260 települést, amelyen rossz az egészségügyi ellátás elérhetősége 4. ábra Az aktív fekvőbeteg szakellátás kifizetései 2004-ben és 2005-ben EGÉSZSÉGPOLITIKA (pl. 15 perc alatt nem ér ki a mentő, és mind a járó-, mind az aktív fekvőbeteg ellátó intézmények elérhetőségével gond van.) Ugyanerre az évre elvileg egy másik fajta pályáztatási lehetőséget kínált az úgynevezett konszolidációs TVK, ami kb. 23 000 súlyszámot jelentett. A konszolidációs TVK célja a finanszírozó OEP álláspontja szerint egyrészt az érintett intézet adósságállományának csökkentése, másrészt az újabb adósság kialakulásának elkerülése. A konszolidációs súlyszám tömeg ezen célok mentén került felosztásra, figyelembe véve azt, hogy az intézmények milyen mértékben, és milyen sebességgel rendezték már adósságukat. A felosztás után megmaradt nagyjából 10 000 súlyszámra és 236 millió pontra azonban az előzőekben indokok (költségvetési korlátok) alapján ugyancsak nem hirdettek meg pályázatot. A következő évre (2005. október – 2006. szeptember) a konszolidációs többletvolument/többlet TVK-t a számított TVK és a degresszió alá eső teljesítmények arányában osztják fel az intézmények között, azzal a kitétellel, hogy az nem haladhatja meg a 2005. évi tényleges teljesítményt. A 2006. ÉV FINANSZÍROZÁSI VÁLTOZÁSAIRÓL Általánosságban az mondható el, hogy a következő évben a természetbeni ellátásokra rendelkezésre álló költségvetési források nem fognak növekedni, így a jelenlegi díjtételek szinten tartása csak jelentős teljesítmény csökkenés esetén lesz biztosítható. A rendelkezésre álló forrás ez eddigieknél szorosabb összefüggésben áll a járulék bevételek alakulásával 2006 évi TVK-val kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a 2005-ös évben négy szabálykönyv (9/1993-as kormányrendelet) módosítás volt, a HBCS konverzió azonos esetszám mellett kb. 2,5%-kal csökkentette volna a rendszer súlyszámban vett teljesítményét. Politikai döntés született arra vonatkozóan, hogy a finanszírozási év első három hónapjára érvényben maradtak az előző évre meghatározott volumenkorlátok, és a további havi TVK mennyiségeket majd 2006. januárjában közlik az intézményekkel. Ez a "befagyasztás” igaz a szezonális indexre is, amelyet erre az első három hónapra nem lehetett megváltoztatni. Az előzőekben elmondottak alól kivételt képeznek a CT/MRI szolgáltatók, amelyek azért dönthettek a szezonális indexről, mivel az ő tevékenységi körükre ettől az évtől kezdődően van volumenkorlát. A CT/MRI szolgáltatók volumenkorlátjának meghatározásával egyidejűleg más változások is érintették ezt a szolgáltatói kört: • 1,34 forintra emelkedett a szolgáltatásoknak a pontértéke, • a szolgáltatások vissza lettek normálva, ami 3%-os forgalomcsökkenést jelent majd úgy, hogy a teljesítmények kb. 80%-a válik jelenthetővé. De változásoknak még nincs vége, hiszen mindezeken túl érinteni fogják a beolvasások és a teljesítmények ellenőrzését, a járóbeteg és fekvőbeteg ellátást. Az ellenőrzéseket végző korábbi GYÓGYINFOK, amely ma már az OEP Finanszírozási és Informatikai Főosztálya, a jövőben szorosabban fogja követni a jogszabályban foglaltakat, és ebben az értelemben az eljárások szigorítása lesz várható. A beolvasások ellenőrzésénél mindez konkrétan a következőket jelenti: • A jelentések elfogadásának feltétele lesz az összes kötelező mező kitöltöttsége és az értékek validitása. • Iránydiagnózisoknál kötelező lesz az 5 karakter hosszúságú kód megadása. • Egymást kizáró beavatkozások esetén minden érintett beavatkozás hibalistára kerül majd. • A szabálykönyvi ellenőrzések minden térítési kategóriára ki fognak terjedni. • A duplikált rekordok hibalistára fognak kerülni. A teljesítmények ellenőrzésénél jövőre elsősorban folyamatba épített, informatikai jellegű ellenőrzésekre lehet számítani. Erre a célra az OEP jövő évi költségvetésében elkülönített többletforrás áll rendelkezésre. Alapelvként elmondható, hogy kizárólag a teljes körűen és érvényes adatokkal kitöltött teljesítmény jelentéseket fogadja majd el a rendszer. Az ellenőrzés főbb területei lesznek: • TAJ szám (TAJ+születési év+nem) – mivel eddig a rendszerben nem létező TAJ számok is felbukkantak. • Csak érvényes beküldő munkahelykódot és orvos kódot fogad majd el a rendszer. • Az ellenőrzés a megújult 2. számú melléklet adatai szerint fog történni. • A beavatkozások kapcsolatait dátum és időpont szerint ellenőrzi majd a rendszer. • Összefüggő beavatkozásoknál hibás tétel esetén mindegyik tétel hibalistára kerül. A járóbeteg kasszát érintő legfőbb változások a következők: Mint azt már említettük, a CT/MRI kassza volumenkorláttal és finanszírozási szabályváltozásokkal integrálódik a járó kasszába. Hasonlóképpen változik a gondozóintézeti gondozás finanszírozása, amennyiben ennek fix díjtétele 50%-kal csökken, és különbözet a járóbeteg szakellátás teljesítmény alapját növeli. Ezzel egyidejűleg várható a gondozói kódok pontszámértékeinek növekedése. • • • • A szabálykönyv a következőképp módosul: Szakmai szempontok alapján szigorodnak az elszámolhatósági- illetve ismétlődési szabályok. Az ismétlődéseket nem munkahely szerint, hanem országos szinten ellenőrzik. Felülvizsgálják a szakmai kompetenciákat. A kiszolgált, közel 12 éves elszámolási rendszer helyett IME IV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2005. DECEMBER 9 EGÉSZSÉGPOLITIKA egy új, zárt informatikai rendszert vezetnek be, amely kizárja bármiféle manipulálás lehetőségét. • A fekvőbeteg szakellátást érintő tervezett változások a következők: • A daganatellenes terápiák beépülnek a fekvőbetegek HBCs finanszírozásába. • A progresszivitás megfelelő szintjén történő ellátás támogatására párhuzamos ellátások esetében megszűnik a fekvőbeteg ellátás eddigi prioritása, vagyis a rendszer a fekvő ellátás finanszírozását fogja visszautasítani. • Az intézmények közötti teljesítmény megosztás elszámolhatósága meg fog nőni. • A beteg továbbküldése csak a kompetenciát meghaladó ellátás esetében lesz lehetséges, ezt a finanszírozó az eddigieknél szigorúbban fogja figyelemmel követni. • Bevezetik az intézetek közötti garanciális szabályt. • Felülvizsgálják a szubintenzív ellátás finanszírozását. • A költséghatékony ellátás érdekében kialakítják a különösen drága ellátások betegszelekciós kritériumait és ellátási centrumait. • Újra szabályozzák az intézetek közötti betegátadást. • A sürgősségi illetve a rendelkezésre állási díj átfedéseinek megszüntetése érdekében a jövőben csak egy jogcímen jár majd – emelt díjtételű – finanszírozás. • A teljesítményjelentésre vonatkozó visszajelzés határideje csökken. • Az aktív-krónikus irányú betegmozgás ösztönzésére az aktív osztályról krónikus osztályra való áthelyezésnél a krónikus teljesítmény elszámolási időkorlátja 7 napról 5 napra csökken. A nappali kórházi ellátásoknál a hétvégére illetve ünnepnapokra nem számolható el majd teljesítmény. VÁLTOZÁSOK A TVK RENDSZERÉBEN A jövőben az intézmények éves TVK keretük egy részét kapják csak az OEP-től, és – az indokolt regionális átcsoportosítást követően – a rendelkezésre álló szabad TVK 10%-ának elosztásáról a Regionális Egészségügyi Tanácsok (RET-ek) 15 napon belül dönthetnek majd. Amennyiben nincsen megállapodás, úgy az ügy visszakerül a finanszírozóhoz, aki a TVK bizottság bevonásával a meghirdetett szempontrendszer alapján dönt az ügyben. További változás lesz, hogy szigorodik az intézmények közötti TVK átcsoportosítás szabályrendszere. A tervezet szerint pl. beutalás, intézmények közötti személyi mozgás esetén lesz lehetőség direkt átcsoportosításra. Ezzel egyidejűleg az intézményen belüli struktúra változtatásnak csak akkor lesz TVK növelő hatása, ha azt a kapacitás kihasználtsága indokolja. A krónikus ellátás ösztönzésére az aktívból krónikussá történő átminősítés esetében az aktív fekvőn maradó TVK aránya növekszik (30 helyett 70%). Végül, de nem utolsósorban, a TVK elszakad a 2003-as bázis évtől, hiszen a 2005-ben 100%-on kifizetett teljesítmény lesz a TVK. Összefoglalásként elmondható, hogy a 2006-os év szűk forrásai mellett a finanszírozó törekszik a TVK rendszer eddig feltárt hátrányosságainak megszüntetésére. A SZERZÔ BEMUTATÁSA Dr. Székely Tamás 1979-ben végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán, majd ezt követően sebész szakorvosi és érsebész szakorvosi képesítést szerzett. 1995-ben elvégezte az EMKA gyakorló egészségügyi menedzserképzőt és 1998-ban a Közgazdasági Továbbképző Intézet egészségügyi menedzserképzőt. 10 IME IV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2005. DECEMBER 1979-től a Tatabányai Megyei Kórházban, majd 1985-től a Fővárosi Önkormányzat Károlyi Kórházban dolgozott segédorvosként. Ezt követően, 1985-1996 között a Fővárosi Önkormányzat Balassa János Kórházban alorvosként, főorvosként, majd kórházigazgatóként dolgozott. 1996-1998 között az OEP főosztályvezetője, majd 2005-ig egészségügyi-gazdasági szaktanácsadó, a Terézvárosi Egészségügyi Szolgálat Sebészeti Szakrendelés vezető főorvosa. 2005-től az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgató-helyettese.
