Finanszírozási módszerek az OEP és a kórházak szempontjából - A 2005. november 30-án az V. Kontrolling Konferencián elhangzott elôadás ismertetése
Cikk címe:Finanszírozási módszerek az OEP és a kórházak szempontjából - A 2005. november 30-án az V. Kontrolling Konferencián elhangzott elôadás ismertetése
Az előadást fokozott figyelem övezte a Konferencián, hiszen az évnek ebben a szakában, a 2006-os év pénzügyi kilátásait meghatározó egészségügyi finanszírozási rendeletek megjelenése előtt a kórházi vezetők számára a hasonló prezentációk jelentik a mielőbbi adaptív lépések megtételéhez az egyik fő információforrást. Ráadásul a 2005-ös esztendő meglehetősen mozgalmas volt a finanszírozási rendeletalkotás szempontjából, és a publikum érdeklődéssel várta az OEP legfelső vezetőjének értékelését a hatályba lépett rendeletek hatásairól, valamint a nyomukban esetlegesen várható további lépésekről is. Az alábbiakban közreadott ismertetésben Dr. Kiss József elhangzott előadása mellett támaszkodunk a diák alapján a konferenciafüzetben kiadott, élőben – az idő rövidsége miatt – sokszor csak felvillantott, érintett előadásanyagra is. A már megjelent rendeletek ismertetését a lehető legrövidebbre szorítottuk, hogy a közeljövő finanszírozási feltételeinek körvonalazódó aktualitásaira fókuszálhassunk.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉGPOLITIKA Finanszírozási módszerek az OEP és a kórházak szempontjából A 2005. november 30-án az V. Kontrolling Konferencián elhangzott előadás ismertetése Dr. Kiss József, Országos Egészségbiztosítási Pénztár Az előadást fokozott figyelem övezte a Konferencián, hiszen az évnek ebben a szakában, a 2006-os év pénzügyi kilátásait meghatározó egészségügyi finanszírozási rendeletek megjelenése előtt a kórházi vezetők számára a hasonló prezentációk jelentik a mielőbbi adaptív lépések megtételéhez az egyik fő információforrást. Ráadásul a 2005-ös esztendő meglehetősen mozgalmas volt a finanszírozási rendeletalkotás szempontjából, és a publikum érdeklődéssel várta az OEP legfelső vezetőjének értékelését a hatályba lépett rendeletek hatásairól, valamint a nyomukban esetlegesen várható további lépésekről is. Az alábbiakban közreadott ismertetésben Dr. Kiss József elhangzott előadása mellett támaszkodunk a diák alapján a konferenciafüzetben kiadott, élőben – az idő rövidsége miatt – sokszor csak felvillantott, érintett előadásanyagra is. A már megjelent rendeletek ismertetését a lehető legrövidebbre szorítottuk, hogy a közeljövő finanszírozási feltételeinek körvonalazódó aktualitásaira fókuszálhassunk. Az előadás egyik kiinduló pontja szerint a 2005-ös költségvetési év szempontjából feszültséget jelentett, hogy a tárgyévi teljesítmények igen jelentős mértékben emelkedtek. Fekvő aktív súlyszámban, ill. járó pontban a teljesítmény 1,7%-al (fekvő) ill. 8,5%-al (járó) lett éves szinten országosan több. A havi teljesítménygörbék 2004-2005 közötti összehasonlításakor feltűnt, hogy a járó teljesítmény szokásos nyári szezonális csökkenése elmaradt, a jelenség oka azonban egyelőre – vizsgálat hiányában – nem világos. Sok jelenlevő számára valószínűsíthetően megkönnyebbülést okozott az a főigazgatói bejelentés, hogy bár a növekvő kifizetések miatt a rendelkezésre álló költségvetési források csak belső átcsoportosítások révén teszik lehetővé decemberben a teljes díjtétellel történő finanszírozást – de már biztosan lehetővé teszik (emlékszünk, ez nem automatikus...). A TVK (Teljesítmény Volumen Korlát) finanszírozási technikával szerzett tapasztalatok összefoglalásaként az előadó a következőket állapította meg: a TVK technika elérte mozgásterének felső határát. Úgy tűnik, egyre kevésbé motiválja önkorlátozásra a szolgáltatókat. Ráadásul – a 10%-os sáv irányában – felül nyitott, ami nem kívánatos, orvosolandó problémát jelent. A kassza felső zárásának technikáját még ki kell dolgozni. Az Egészségügy 2006-os költségvetési pozíciójának jellemzésekor a következő főbb kilátásokkal ismerkedhettünk meg: • Nem nőnek a természetbeni ellátásokra rendelkezésre álló költségvetési források, és a szinten tartáshoz szükség van a költségvetési törvény egyéb változásainak beszámítására (Egészségügyi hozzájárulás és ÁFA csökkentés kiadáscsökkentő hatása, kötelező tartalék – jelenleg még „forrásban” lévő – várhatóan pozitív hatású változása). • Az elért díjtételek szinten tartása csak jelentős teljesítmény csökkenés esetén biztosítható. Másként fogalmazva: a jelenlegi szolgáltatásmennyiség az aktuális áron nem tartható fenn. • A rendelkezésre álló forrás az eddigieknél szorosabb összefüggésben áll a járulék bevételek alakulásával. Az OEP – ismert mozgásterének határain belül, tehát elsősorban a javaslatok kidolgozásával – erőfeszítéseket tesz, hogy az egészségügyi szolgáltatások finanszírozási rendszere közelítsen a kívánatosnak tartott rendszerhez, melynek főbb ismérvei: • Megfelelő ösztönzési hatás, a szakmai célokat támogató finanszírozás • Megfelelő finanszírozási keretek, alapdíjak, melyek biztosítják a szolgáltatások költségeinek fedezetét • A legfontosabb, szükségletek szerinti ellátás elérhetőségének biztosítása Korlátozott finanszírozási keretekből, a finanszírozási rendszerek finomításával próbálja a finanszírozó a szükségletek-ellátás-finanszírozhatóság egyensúlyát megteremteni. Az egyensúlyra való törekvésnek meg kell(ene) nyilvánulnia a területi ellátási különbségek csökkenő tendenciájában is, melyek jelenleg sokszor szembeszökőek. Az előadó gyakorlati példaként két szomszédos megye gégészeti osztályainak az elvégzett tonsillectomiák számában megnyilvánuló gyakorlatának indokolhatatlan különbözőségét hozta fel. Hazánkban a teljesítményelvű finanszírozással kapcsolatban világviszonylatban is jelentősnek mondható tapasztalat akkumulálódott az elmúlt 12 év során. Az egészségbiztosító első számú vezetőjének értékelése szerint – bár a technika számos előnye vitathatatlan – az optimális finanszírozási módszer kérdése korántsem tekinthető lezártnak. Jelentős problémaként értékelte, hogy a teljesítményelvű finanszírozási technika pozitív kölcsönhatásban áll azzal az egészségügyi ellátó rendszerben inherens módon jelen levő IME IV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2005. DECEMBER 5 EGÉSZSÉGPOLITIKA törekvéssel, mely a rendszer jelentőségét a nem orvosi problémák medikalizálásán keresztül is nagyítani igyekszik. Ez a szolgáltatásmennyiség évről-évre való, végső soron fenntarthatatlan, finanszírozhatatlan növekedésére vezet. A kérdéskör nehezen kezelhető az egészségügy ellátó struktúrájának érintetlenül hagyása mellett. A kurrens szakmai célkitűzések közül az előadó a következőket nevezte meg: A sürgősségi ellátás, az egynapos sebészet, a minőségbiztosítás, a rehabilitáció fejlesztése, a jelentős kórházi ellátásokhoz való hozzáférés, valamint a szükséges költségek fedezetének biztosítása, a járóbeteg szakellátás fejlesztése azokra az ellátásokra, amelyek hatékonyabban végezhetők ebben az ellátásban, mint a fekvőbeteg ellátásban. A szóba jövő finanszírozási megoldások főbb előnyeinek és hátrányainak ismertetését követően leszűrhető következtetés szerint a szakmai célok a hazai szakellátás rendszerében megtalálható finanszírozási technikai elemek előnyeinek egyesítésével, koherens rendszerré fejlesztésével támogathatók a leghatékonyabban. Más szóval, szükséges fenntartani és folyamatosan összehangolni a többféle módszert (HBCs, EFI, TVK stb.), a lehető legjobb eredményre törekvés érdekében. Az előadás tovább részében Dr. Kiss József érintette a 2005. évet érintő rendeletmódosításokat, melyeket a jelenlévők részben (26,31,38/2005 EüM) már a gyakorlatból is, másokat csak a frissen megjelent (Onkológia finanszírozását mélyrehatóan újraszabályzó 48/2005 EüM) rendeletből ismerhettek. A 2006. ÉVI TERVEZETT VÁLTOZÁSOK AZ ELLÁTÁS KÜLÖNFÉLE SZINTJEIN A KÖVETKEZÔK Alapellátás: • A központilag szervezett gyermek-egészségügyi ellátás finanszírozásának biztosítása. • Háziorvosi eseti díjazás 500 Ft-ról 600 Ft-ra emelkedik. • OALI szerződéssel ellátott, tartósan betöltetlen praxisok díjazásának korrekciója. • Tételes kötelező háziorvosi jelentés bevezetése (az IBRből ismert adattartalom redukált változatával). • Központi ügyeletek finanszírozásának javítása (alapdíj növelés és a 40 000 fő alatti településeken szorzó változás). Védőnői, fogászati ellátás, betegszállítás: • Védőnői területi pótlék nevesítése. • Iskolavédőnői ellátásban a 100% feletti létszám díjazása. • Anyatejgyűjtő állomások finanszírozásának javítása. • Fogászati prevenció folytatása. • A betegszállítás díjtételeinek emelése. Járóbeteg szakellátás: • CT/MR kassza integrálása, volumenkorláttal és finanszírozási szabály változásokkal. • Szabálykönyvet érintő változások: • • • • Szigorodnak az elszámolhatósági- és ismétlődési szabályok. • Az ismétlődések nem munkahely, hanem országos szinten kerülnek ellenőrzésre. • Felülvizsgálatra kerülnek a szakmai kompetenciák. A gondozóintézeti gondozás fix díjtétele csökken 50%-al. A különbözet a járó teljesítmény alapot növeli. Az elszámolási rendszer korszerűbb változata kerül bevezetésre. Laborkassza átalakításának előkészítése. Labor TVK megállapítása • A rendelkezésre álló költségvetési forrásból a PCR vizsgálati körre 800 MFt-ot különítenek el. • A fennmaradó kassza összeg 80 százalékából 1,34 Ft-os díjtétellel képződik a labor TVK. • Várhatóan a szolgáltatók megelőző évi jelentett teljesítményének 40%-a lesz a labor TVK. A fennmaradó 20%-on belül a többlet teljesítmények lebegő díjtétellel kerülnek elszámolásra. A fekvőbeteg szakellátást érintő tervezett változások 2006: • Intézetek közötti garanciális szabály bevezetése. • A szubintenzív ellátás finanszírozásának felülvizsgálata. • A költséghatékony ellátás érdekében a különösen drága ellátások betegszelekciós kritériumainak és ellátási centrumainak kialakítása. • Krónikus HBCs kialakításának folytatása. • A sürgősségi illetve a rendelkezésre állási díj átfedéseinek megszüntetése – a jövőben csak egyetlen jogcímen járna finanszírozás. • A teljesítményjelentésre vonatkozó visszajelzés határideje csökken. • Aktív osztályról krónikus osztályra való áthelyezésnél a krónikus teljesítmény elszámolási időkorlátja csökken. • A nappali kórházi ellátásoknál a hétvégére illetve ünnepnapokra nem jelenthető teljesítmény. • Minimális változások várhatóak a jelentési rekordképben. • Onkológiai fejlesztés folytatása. • Néhány szakterület komplex revíziója. Nem kapcsolható egyetlen ellátási szinthez sem a gyógyszer-érdekeltségi rendszer fejlesztése, mely az orvosokat takarékosabb gyógyszerrendelési szokások preferálása irányába motiválja majd. A tervezett változtatások döntően szigorítások, az indokolatlannak tekintett szolgáltatások finanszírozásának a beszüntetését jelentik, és az OEP várakozásai szerint hozzájárulnak a 2006. év takarékossági célkitűzéseinek megvalósításához. A fentiekre pillantva a Konferencia résztvevőivel együtt elmondhatjuk: a 2006. esztendő – ismét – nem enged majd sok pihenést a tervezett rendeletek alkotóinak, de az ahhoz alkalmazkodni próbálóknak sem. Összeállította: Dr. Imre László 6 IME IV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2005. DECEMBER
