IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Volt egyszer egy ápoló

  • Cikk címe: Volt egyszer egy ápoló
  • Szerzők: Halmosné Mészáros Magdolna
  • Intézmények: Békés Megyei Képviselô-testület Pándy Kálmán KórházaTessedik Sámuel Fôiskola Egészségügyi Fakultás
  • Évfolyam: VII. évfolyam
  • Lapszám: 2008. / 7
  • Hónap: szeptember
  • Oldal: 32-36
  • Terjedelem: 5
  • Rovat: ÁPOLÁSMENEDZSMENT
  • Alrovat: ÁPOLÁSMENEDZSMENT

Absztrakt:

Az ápolók mára korszerű ismereteket tartalmazó képzésben részesülnek, sőt, 2006-ban átvehették az első doktori diplomákat. Ezzel szemben az egészségügyben az épületállomány és a géppark fokozatos elöregedésével szembesülhetünk. Mára a társadalom szemében sajnos nem csupán az intézmények, hanem az itt dolgozók is értéküket veszítették. Az ápolói hivatás nehézsége, az alacsony bérezés és a társadalom megbecsülésének hiánya miatt már 3-4000 ápoló hiányzik az ellátó intézményekből. Ha a tendencia tovább folytatódik, néhány év múlva akár a duplájára emelkedhet ez a szám. Sajnos hamarosan hitelessé válhat a cikk címe, ha nem történik valami lényeges változás a magyarországi ápolók helyzetében. Cikkemben röviden felvázolom a jelen helyzethez vezető utat.

Angol absztrakt:

Today nurses are getting up to date knowledge during their professional studies, so what’s more some of them could get the first doctorate diploma in 2006. Contrary to this fact we can face the gradually wearing of hospital buildings, medical instruments and equipments. Nowadays not only the buildings, but also the value of nurses seems to have lost the reputation among the members of the society.
The difficulties of a nurse job, the low salary, and the lack of recognition within the society led to a lack of 3- 4000 nurses in the health care. If this tendency goes on, this rate can grow into its double in a few years. Unfortunately there is a real chance to face this problem, if something is not happening concerning this crisis, in the near future. My article intend to outline the reasons which lead to the present situation.

Cikk letöltése




Vissza az előző oldalra

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő Dr. Varga Imre
Konvergencia program, államháztartás és a társadalmi ellátórendszerek lehetséges reformjai Prof. Bod Péter Ákos
Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ feladatai az Európai Unióban Dr. Jakab Ferencné
Pályázatok helye, szerepe a változások frontvonalában Horváth Zoltán
Uniós támogatással nyílnak új szakrendelők Egészségügyi Minisztérium
Gyógyszergyártók a betegbiztonságért Székely Krisztina
A nem költségvetési formában működő egészségügyi intézmények finanszírozási hátrányai Dr. Tóth Ildikó
Leplezett értékek Dr. Berzéné Vági Andrea, Béres Tímea
Volt egyszer egy ápoló Halmosné Mészáros Magdolna
Paradigmaváltás a preventív egészségügyi befektetések gazdasági megítélésben - Egészséges társadalom és gazdasági növekedés: ok és okozat? Dr. Nagy Bence, Prof. Dr. Kaló Zoltán
A rituximab kezelés költség-hasznosságának modellezése rheumatoid arthritisben TNF-alfa gátló kezelés után Magyarországon Dr. Gulácsi László, Kárpáti Krisztián, Dr. Péntek Márta, Dr. Brodszky Valentin, Ewa Orlewska
Az interferon béta 1-b terápia költséghatékonyságának vizsgálata a szklerózis multiplex korai stádiumában Herczeg Balázs , Dr. Gerencsér Zsolt
Orvoslás és/vagy adatfeldolgozás avagy „Ambient Assisted Working” Dr. Kósa István
Egy giga-projekt bevezetésének tapasztalatai Dr. Stubnya Gusztáv, Juhász Irén
Ami hiányzik: presztízs és elismerésInterjú Kovács Erzsébettel, a Magyar Ápolási Igazgatók Egyesületének elnökével Nagy András László

Szerző Intézmény
Szerző: Halmosné Mészáros Magdolna Intézmény: Békés Megyei Képviselô-testület Pándy Kálmán KórházaTessedik Sámuel Fôiskola Egészségügyi Fakultás

[1] Adatok a „wikipedia” és az OECD honlapjáról vett 2003 és 2005 közötti táblázatokból.
[2] Bolváry Gedeon – Ágoston Éva – Vargha Katalin: Az egészségügyi eszközellátottság elemzése, a jelenlegi ellátottság mutatói. IME V. évf. 6. szám, 2006. júliusaugusztus
[3] Csetneki Julianna: Ápolók kritikus helyzetben, Ápolásügy 2008. 22. évf. 1. szám.
[4] Dr. Betlehem józsef – Dr. Boncz Imre – Dr. Kriszbacher Ildikó – Dr. Illei György – Dr. Tahin Tamás – Dr. Bódis József: Az ápolóképzés változása hazánkban az Európai Felsőoktatási Térségben. IME VII. Évfolyam 1. szám 2008. február.
[5] Dr. Mikola Bálint: Gondolatok az egészségügyi ellátórendszer átszervezéséről. Egészségügyi Gazdasági Szemle 2008/1.
[6] Létszám és reálbércsökkenés az egészségügyben, Napi Gazdaság, http://hrportal.hu/index.phtml?page=article&id=66034
[7] Minőségügyi helyzetfelmérés a hazai kórházakban, Minőségbiztosítás, 2004.
[8] Pilári Darinka: A Horváth-reform árnyoldala. Magyar Nemzet 2008.02.27.
[9] Világgazdaság Online. http://vg.hu/kep_nagyit.php?kep=10661
[10] Elűzheti a szakmabelieket az egészségügy átalakítása, http://nygyk.freeblog.hu/archives/2007/03/19/Eluzheti_a_szakmabelieket_az_egeszsegugy_atalakitasa/
[11] Forrás: Csetneki Julianna – Balogh Zoltán – Vízvári László: Ápolók kritikus helyzetben, Budapest, 2008. március
[12] Radnai Anna: Kórházszövetségi kongresszus XX. Kórház, XV. évf. 2008. április

MENEDZSMENT ÁPOLÁSMENEDZSMENT „Volt egyszer egy ápoló” Halmosné Mészáros Magdolna, Békés Megyei Képviselő-testület Pándy Kálmán Kórháza, Tessedik Sámuel Főiskola Egészségügyi Fakultás Az ápolók mára korszerű ismereteket tartalmazó képzésben részesülnek, sőt, 2006-ban átvehették az első doktori diplomákat. Ezzel szemben az egészségügyben az épületállomány és a géppark fokozatos elöregedésével szembesülhetünk. Mára a társadalom szemében sajnos nem csupán az intézmények, hanem az itt dolgozók is értéküket veszítették. Az ápolói hivatás nehézsége, az alacsony bérezés és a társadalom megbecsülésének hiánya miatt már 3-4000 ápoló hiányzik az ellátó intézményekből. Ha a tendencia tovább folytatódik, néhány év múlva akár a duplájára emelkedhet ez a szám. Sajnos hamarosan hitelessé válhat a cikk címe, ha nem történik valami lényeges változás a magyarországi ápolók helyzetében. Cikkemben röviden felvázolom a jelen helyzethez vezető utat. Today nurses are getting up to date knowledge during their professional studies, so what’s more some of them could get the first doctorate diploma in 2006. Contrary to this fact we can face the gradually wearing of hospital buildings, medical instruments and equipments. Nowadays not only the buildings, but also the value of nurses seems to have lost the reputation among the members of the society. The difficulties of a nurse job, the low salary, and the lack of recognition within the society led to a lack of 34000 nurses in the health care. If this tendency goes on, this rate can grow into its double in a few years. Unfortunately there is a real chance to face this problem, if something is not happening concerning this crisis, in the near future. My article intend to outline the reasons which lead to the present situation. A ’90-es évek végére az egészségügyi képzésben már érzékelhetővé vált, hogy a képzés túlnőtt a mennyiségi igényeken, viszont a minőségi követelményeknek már nem felel meg. Az egészségügyi szolgáltatók ebben az időszakban a költségrobbanás idejét élték. Megjelent a csúcstechnológia, amely speciálisan képzett szakembereket igényelt. A XX. század végére világossá vált, hogy a fejlett országok társadalmában olyan változások mentek végbe, amelyek új kihívásokat jelentenek az egészségügy valamennyi szereplőjének. Hazánkban ezeket a kihívásokat hangsúlyosabbá tette a rendszerváltozásból adódó szerkezetátalakítás igénye is. Jelenleg az egészségügyi intézeteket az alulfinanszírozottság, a szakemberhiány, a korszerűtlen géppark és épületállomány jellemzi. 32 IME VII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2008. SZEPTEMBER Ezzel szemben az ápolók képzése egy korszerű ismereteket tartalmazó rugalmas struktúrával rendelkező képzéssé fejlődött. Alapját egy új kompetenciákra épülő képzési rendszer teszi lehetővé. A képzési szintek az Európai Felsőoktatási Térség elvárásai alapján alakultak ki. 2006-ban a Pécsi Tudomány Egyetemen kiadták az első doktori diplomákat ápolóknak. A kiválóan képzett szakemberek azzal szembesültek, hogy társadalmunkat a gazdaság, a politika és ezzel összefüggően a pénz határozza meg. Azt észlelték, hogy az egyén, az ember mára értékét vesztette. A beteget lassan csupán a pénzt hozó HBCS hátterében tudjuk elképzelni. Ennek megfelelően a társadalom megfeledkezik azokról is, akik nem csupán a kórházi bevételért, de a betegért is küzdenek, gyógyítják és megpróbálnak a nehéz órákban mellette lenni. A nemzeti össztermékből is egyre kevesebbet költünk egészségügyre, oktatásra (1. táblázat). 1. táblázat Az egészségügyre és az oktatásra fordított GDP részarány változása 1990-2005 Igen sajnálatos, hogy éppen az alapvető jogainkhoz fűződő szükségletek kielégítésére jut évről-évre a legkevesebb pénz. A 2. táblázat szerint a régebben csatlakozott legszegényebb országok – Görögország és Portugália – is kétháromszor annyit tudnak és akarnak költeni az egészségügyre, mint Magyarország vagy Lengyelország. 2. táblázat Néhány európai és tengerentúli ország nemzeti összterméke, egészségügyi ráfordítása * becsült adat (2003-ra) (Adatok a „wikipedia” és az OECD honlapjáról vett 2003 és 2005 közötti táblázatokból.) Forrás: [2] MENEDZSMENT ÁPOLÁSMENEDZSMENT AZ ÁPOLÁS, MINT HIVATÁS VONZEREJÉNEK CSÖKKENÉSÉT EREDMÉNYEZÔ TÉNYEZÔK • A társadalom megbecsülésének hiánya: a szakma társadalmi megbecsülése és presztízse folyamatosan csökken. Míg a ’70-es években a fehér köpenynek volt varázsa, addig ma az egészségügyben dolgozók azok, akik elveszik a betegektől a pénzt, akik felelőtlenül dolgoznak és csak hibáznak. Hány esetről számol be a sajtó vagy TV, hogy egy-egy nehéz műtét után is életben maradt a beteg, hála az orvosoknak és az ápolók odaadó munkájának (1. ábra)? 2. ábra A 65 éves és idősebb népesség százalékos arányának alakulása Magyarországon és az Európai Unióban 1970–2000 közöttForrás: Egészségügyi Menedzsment, 2003. július-augusztus • 1. ábra A társadalmi megbecsülés hiányának tünetei Magyarországon kizárólag az orvosok és az egészségügyi dolgozók hálapénzéről készülnek kalkulációk, tanulmányok (3. táblázat). Valóban helytelen és nem a betegnek kellene megfizetni a bérkompenzációt. Azonban azt is meg kell jegyezni, hogy számos olyan szakma van, ahol szóba sem jöhet a hálapénz, így a diagnosztikák. De valóban, Magyarországon más szakmák esetében nem létezik borravaló, csúszópénz, illetve olyan ajándékozás, amely eredményeként előnyökhöz szeretnének jutni? Ha létezik, márpedig létezik, akkor nem diszkrimináció, hogy csak és kizárólag úgy kezeljük ezt a kérdést, mintha csak az egészségügyben létezne? Természetesen ezzel a lakosságot még inkább sikerül az egészségügyi dolgozó ellen hangolni. Az alacsony bérek: Az egészségügyi reform kezdete óta folyamatosan csökken a gyógyító személyzet reálbére. A 2002-es béremelés óta érdembeli emelés nem történt. Örömmel vették a kollégák a hűségjutalom javaslatát, azonban ez az ígéret szintjén maradt csupán. Az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet adatai szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak egy főre jutó havi bruttó átlagkeresete 2007. év 2. negyedévében 160 370 forint volt, ami az előző év azonos időszakához képest reálértékben 2,6 százalékkal alacsonyabb. Az orvosok bére 0,5 százalékkal, a szakdolgozóké viszont 4,3 százalékkal lett kevesebb (4. táblázat). Az Egyesült Államokban 600e Ft-nak megfelelő illetményt ajánlanak magyar szakápolóknak. 4. táblázat Az egészségügyi dolgozók egy főre jutó havi bruttó átlagkeresete (2007. II. negyedév, forint)Forrás: Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, www.tarki.hu/hu/news/2007/kitekint/20071220.doc • 3. táblázat A hálapénz becsült mértéke. Forrás: Népszabadság gyűjtés AZ ÁPOLÓK MUNKÁJÁT NEHEZÍTÔ TÉNYEZÔK • Demográfiai kihívások: Magyarországon az öregedési index (a 65 évnél idősebbek részarányát a 0–14 évesekével összehasonlítva) fél évszázad alatt 30 százalékról 100 százalékra nőtt. A KSH összesítő adatai alapján a természetes fogyás a 2006. évi 3,2 ezrelékről (31 732) 2007-re 3,5 ezrelékre (35 200) nőtt (lásd 2. ábra). A fokozódó létszámhiány: A világ számos országában egyre növekvő ápolói létszámhiány alakult ki. A MOK állásfoglalása szerint Magyarországon 8500 orvosi és szakdolgozói álláshelyet kellene betölteni ahhoz, hogy a magyarországi kórházakban, szakrendelőkben és az alapellátásban teljesüljenek a biztonságos egészségügyi ellátás minimumfeltételei. Azt hiszem sokunk előtt ismert a szlovákiai sajtóhír, amely arról tájékoztat, hogy az orvostanhallgatókat 1 éves kötelező ápolási gyakorlatra utasította a szlovák oktatási minisztérium, hogy így pótolják a jobb fizetésért külföldre távozó ápolókat. Az egyre növekvő létszámhiányra utal nemzetközi öszszehasonlításban, hogy Magyarországon a 100 ezer lakosra jutó ápolók száma nem éri el az uniós átlagot. Ugyanez vonatkozik az ápolóképzésben részt vevők számára is. A WHO állásfoglalása szerint a világon több, mint 4 millió or- IME VII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2008. SZEPTEMBER 33 MENEDZSMENT ÁPOLÁSMENEDZSMENT vosra és egészségügyi szakdolgozóra lenne szükség. Míg a világ lakossága növekszik, az egészségügyi szakdolgozók száma stagnál, vagy inkább csökken. Világszerte 1,3 milliárd ember nélkülözi a legalapvetőbb egészségügyi ellátást, gyakran azért, mert nincs egészségügyi dolgozó. • A LÉTSZÁMHIÁNY KÖZVETLEN OKAI • Egyre kevesebb fiatal választja az ápolói hivatást. Az elmúlt 6 évben közel felére csökkent a végzett ápolók száma. Évente közel 600 ápoló végez, holott 1500-ra lenne szükség (5. táblázat).1999-ben végzett közép és felsőfokú ápoló összesen: 2486 fő (általános ápoló is beletartozott). Végzett orvosok létszáma: 1000 fő/év. Orvos – ápoló arány 1,47, EU átlag 1,85 [11]. • 5. táblázat A végzett ápolók országosan 2001-2007 • • • • Már egy 1999-ben, a Magyar Ápolási Igazgatók Egyesületének elnöke által készített felmérésből is kitűnt, hogy a végzett ápolók közel negyede helyezkedik el csupán egészségügyi intézményekben. A határon túli ápolók átvándorlása megszűnt, sőt elindult a visszatelepülésük. Romániában 87 olyan sürgősségi állomás működik, ahol az ápolók nettó bére 150 000 Ft. Megnövekedett a külföldi munkavállalás. Ez évben kb. 500 ápoló megy a határon túlra dolgozni, többszörös bérezésért. Az elmúlt évben jelentős számban mentek nyugdíjba az ápolók. Jelenleg a kb. 103 ezer magyarországi szakdolgozó átlagéletkora 40 év körül van (3. ábra). Az éves fogyás 1500-2400 fő/év. Ha ez a tendencia így folytatódik, 8 éven belül 10 000 ápoló fog hiányozni a rendszerből, ma 3000-4000. 3. ábra Szakdolgozók életkor szerinti megoszlása Forrás: Országos Működési Nyilvántartás • 34 A reform következtében számos ápolói állás szűnt meg és szakképzett ápolók kerültek az utcára. IME VII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2008. SZEPTEMBER A megszakítás nélküli, állandó stressz, a fokozott munkaterhelés, az emberi bioritmushoz alkalmazkodni nem tudó munkarend, az ápolási eszközök hiánya. Mindez az ápolók testi és lelki egészségromlásához vezet. Egy az Egészségügyi Világszervezet által készített jelentés így fogalmaz: fontos figyelembe venni az ápolói munkakörrel járó kényszerítő körülményeket: a fizikai túlterhelés a fertőzési veszélyeztetettség, a folytonosság és a többműszakos munkarend. Mindez jelentős fizikai és pszichés terhelést ró az ápolókra. Talán kevesen tudják, hogy egy ápolónak egy műszakban, átlagosan 60 kg súlyú betegek esetében, megközelítőleg 2000-2800 kg súlyt kell mozgatni az ápolási teendők ellátásánál. Egy felmérés arra is kitért, hogy egy nővér egy sebészeti osztályon 7184 métert tett meg egy-egy műszakban, egy belgyógyászati osztályon 4015 métert. Elavult műszerpark: 2005. december 31-i állapot szerint a magyarországi gép-műszer eszközpark átlagéletkora 10 év fölött van. Az egy ágyra jutó műszerhányad értéke 2173 EUR. A fejlett országok kórházainak esetében ez az érték 10–15 ezer EUR, intenzív ágyak esetében 20–30 ezer EUR. Megállapítható tehát, hogy több mint ötszörös a lemaradásunk [2]. A REFORM NEMKÍVÁNATOS HATÁSAI 2007-ben 152 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből. Az intézmények adósságállománya rohamosan nő. 2007 első félévében 64,8 milliárd forint volt, ami 12,3 milliárd forinttal haladta meg az előző év hasonló időszakát. A statisztikai hivatal adatai szerint a halálozások száma az előző évhez viszonyítva nőtt, ami sajnálatos módon közvetlenül összefüggésbe hozható a költségekkel, hiszen az egészségügyi kiadások 20 százalékkal járulhatnak hozzá a lakosság életesélyeinek alakulásához. Nem reprezentatív adatok arra is rámutatnak, hogy az elmúlt évben a műtétek száma ugyan csökkent, de a műtőben eltöltött órák száma 15–20 százalékkal emelkedett. A betegek súlyosabb állapotban érkeztek a kórházba. A 2007. április elsejével bekövetkezett struktúra átalakítás eredményeként az aktív ágyak száma 15 ezerrel csökkent, a krónikus ágyak száma közel 7 ezerrel nőtt. Azonban az átalakításnál nem vették figyelembe a kórházi szükségleteket, ez egyes kórházaknál kapacitásfelesleget, másoknál kapacitáshiányt eredményezett. A teljesítmény-volumenkorlát mértéke a kapacitások csökkenésével együtt változott, ezért több kórházban a pénzügyi helyzet tovább romlott. A ki nem fizetett teljesítmények miatt a kórházak kénytelenek voltak várólisták bevezetésére, amelyet ma már jogszabályban is rögzítettek. Telephelyek megszűntetése és osztályok összevonása a kórtermek zsúfoltságát eredményezte, ami a körültekintő ápolás mellett is kedvez a fertőzések fellépésének. Ez az ápolási napok számának 5-10 nappal történő növekedését eredményezi, ami további plusz költséget von maga után, valamint tovább rontja az életben maradás esélyét. MENEDZSMENT ÁPOLÁSMENEDZSMENT Mindezek eredőjeként tehát az ápoló személyzetnek a reform hatására többet kell dolgoznia zsúfolt kórtermekben, súlyosabb betegeket kell ápolniuk, kevesebb pénzért. Valóban sikerült ellenállhatatlanná tenni a szakmát… TÖRVÉNYI ELÔÍRÁSOK SZIGORODÁSA A fentiek mellett az intézményeknek és a munkavállalóknak egyre több és egyre keményebb törvényi előírásoknak kell megfelelni, szűkülő források melett. • • Minimumfeltételek: A 19/1996.(VII. 26.)NM rendelet határozta meg először átfogóan a szakmai minimumfeltételeket, amelyet a 60/2003 ESZCSM rendelet követett. Az eddigi utolsó, a széfekkel kapcsolatos módosítás a 9/2008.(III. 12.) EüM rendelete. A minőségfejlesztés: Florence Nightingale már 1859ben megfogalmazta az első ápolási standardokat. Szinte hihetetlen, hogy több, mint 150 éve már Nightingale leírta „következetesség a táplálék minőségében és felszolgálásában”. Ugyanezt ma az egészségügyi miniszter 48/2007. (XI. 27.) EüM rendelete, az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet módosítása tartalmazza. Magyarországon először az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 121. §a írta elő a minőségügyi rendszer fejlesztésére vonatkozó kötelezettségeket. A részleteket a 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet alapján tették közre. 2004-ben már 94 intézményben működik tanúsított minőségirányítási rendszer (4. ábra) [7]. 4. ábra A tanúsított intézmények számának évenkénti alakulása 1995-2004 2007-re már 83%-ra emelkedett a minőségügyi rendszerrel rendelkező kórházak aránya. Ez szintén örvendetes, azonban azt a finanszírozó figyelmem kívül hagyja, hogy a rendszer működtetésére fordított összeg az intézet nagyságtól függően évente 500 000 forint nagyságrendtől 30 000 000 forint összeghatárig változhat. • Munkaidő-irányelvek: a 2007 július 1-i hatállyal életbe lépő 2007. évi LXXII törvénynek a kórházak mintegy harmada tud csupán megfelelni. A szakemberellátás hiányosságai mellett az új munkarend bevezetése további létszámigényt és többletköltséget jelentene. AZ ÁPOLÁS MINT ÖNÁLLÓ HIVATÁS Az ápolói, mint önálló hivatás, a mai napig nem valósult meg. • A Népjóléti Minisztérium szervezeti egységeként, 1993. szeptember 15-ével, Surján miniszter úr létrehozta az Ápolási Főosztályt, melynek feladatkörébe tartozott „kidolgozni a széles értelemben vett ápolási ellátás elvi, szakmai, fejlesztési irányait és elősegíteni azok megvalósulását”. Az Ápolási Főosztály keretében Szakképzettségi Osztály és Fejlesztési Szervezési Osztály működött. • A minisztériumból először az ápolási főosztály, majd az ápolási osztály tűnt el, mára az ápolást egyetlen személy sem képviseli. • Az Egészségügyi törvény 98. §-a részletezi, hogy az ápolási folyamatokat az ápolási terv alapján kell végezni, amelyet a kezelőorvos hagy jóvá. Ha az ápolás önálló szakmai tevékenység, milyen módon felügyeli azt az orvos, amelyre őt egyébként képzése során fel sem készítették. • Az ápolói intézetvezetők és a tanszékvezetők a mai napig nem a jól képzett ápolókból kerülnek ki. • Az ápolási eszközök vásárlásának és korszerűsítésének üteme a mai napig nem azonos ütemben történik a diagnosztikai eszközökével. • Az ápolásetikai kérdésekben nem ápolók döntenek. • Az Önálló ápolási egységek köréből a Hospice-okat kiemelték. Mára éles ellentét alakult ki a magyar és külföldi ápolók helyzetét illetően. Finnországban még ma is „sorban állás” van az ápolói állásért. Amerikában a „regisztrált nurse” hallatára elismeréssel reagálnak. Ausztriában az ápolók a foglalkozások ranglistáján a 4. helyen vannak, megelőzve a banki alkalmazottakat és jogászokat. Már késő – de talán még nem túl késő – tenni valamit azért, hogy mire a mi generációnk kórházba kerül, legyen kinek mondani, hogy „nővérke”. IRODALOMJEGYZÉK [1] Adatok a „wikipedia” és az OECD honlapjáról vett 2003 és 2005 közötti táblázatokból. [2] Bolváry Gedeon – Ágoston Éva – Vargha Katalin: Az egészségügyi eszközellátottság elemzése, a jelenlegi ellátottság mutatói. IME V. évf. 6. szám, 2006. júliusaugusztus [3] Csetneki Julianna: Ápolók kritikus helyzetben, Ápolásügy 2008. 22. évf. 1. szám. IME VII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2008. SZEPTEMBER 35 MENEDZSMENT ÁPOLÁSMENEDZSMENT [4] Dr. Betlehem józsef – Dr. Boncz Imre – Dr. Kriszbacher Ildikó – Dr. Illei György – Dr. Tahin Tamás – Dr. Bódis József: Az ápolóképzés változása hazánkban az Európai Felsőoktatási Térségben. IME VII. Évfolyam 1. szám 2008. február. [5] Dr. Mikola Bálint: Gondolatok az egészségügyi ellátórendszer átszervezéséről. Egészségügyi Gazdasági Szemle 2008/1. [6] Létszám és reálbércsökkenés az egészségügyben, Napi Gazdaság, http://hrportal.hu/index.phtml?page= article&id=66034 [7] Minőségügyi helyzetfelmérés a hazai kórházakban, Minőségbiztosítás, 2004. [8] Pilári Darinka: A Horváth-reform árnyoldala. Magyar Nemzet 2008.02.27. Online. http://vg.hu/kep_nagy[9] Világgazdaság it.php?kep=10661 [10] Elűzheti a szakmabelieket az egészségügy átalakítása, http://nygyk.freeblog.hu/archives/2007/03/19/Eluzheti_ a_szakmabelieket_az_egeszsegugy_atalakitasa/ [11] Forrás: Csetneki Julianna – Balogh Zoltán – Vízvári László: Ápolók kritikus helyzetben, Budapest, 2008. március [12] Radnai Anna: Kórházszövetségi kongresszus XX. Kórház, XV. évf. 2008. április A SZERZÔ BEMUTATÁSA Halmosné Mészáros Magdolna 1977ben érettségizett, majd 1978-ban szülésznői szakosító vizsgát tett. 1984-ben Egészségügyi szakoktató képesítést szerzett a Budapesti Orvostovábbképző Egyetemen. 1994-ben a Budapesti Közgazdaságtudomány Egyetem Egészségügyi Menedzser Szakán egészségügyi menedzseri, majd 2006ban a Debreceni Orvostudományi Egyetem Bölcsész Tudományi Karán szociálpolitikus diplomát szerzett. 1977-ben állt munkába a Pándy Kálmán Kórház Szülészet-Nőgyógyászati Osztályán általános ápoló és asszisztensként. 1979-től a Szülészet-Nőgyógyászati Osztályon oktató, egészségnevelő. 1987-től intézeti vezető szakoktató, 1995 januárjától ápolási igazgató. 1979-től 1987-ig végzett oktatói tevékenységet a Pándy Kálmán Kórházban. A gyulai egészségügyi szakközépiskola nappali és munkamelletti tagozatán szakápolástant, majd a DOTE Gyulai Főiskola diplomás ápolói szakán egészségpedagógiát és menedzserelméletet tanít. 1994-től a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi karán ápolás-gazdaságtant, a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kar egyetemi ápolók szakán minőségbiztosítást oktat. 2004-től a Tessedik Sámuel Főiskola címzetes főiskolai docense. 1997-től az amerikai Sigma Thea Tau International tagja. 1998-2000-ig az Ápolási Igazgatók Egyesületének alelnöke. 1996-tól 2007ig a Magyar I.C.E. alelnöke. 2004 márciusától a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja. 2004-től 2006-ig Nemzeti Szakképző Intézet OKJ Egészségügyi Bizottság Elnöke. 2006 márciusától az Ápolási Igazgatók Egyesületének elnökségi tagja. 2008 márciusától a Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság Békés Megyei Szervezetének vezetőségi tagja. Publikációinak száma 21. A 29. oldalon kezdődő „Leplezett értékek” c. cikk szerzőinek bemutatása: 36 Dr. Berzéné Vági Andrea 1998 óta az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézetében Regionális szakfelügyelő ápolóként dolgozik. Korábban a fekvőbeteg ellátásban ápolói, illetve aneszteziológiai szakasszisztensi tevékenységet végzett. A Semmelweis Egyetem Egészségügy Főiskolai Karán szerzett diplomái: diplomás ápoló (1998), egészségügyi menedzser (2000), egyetemi okleveles ápoló (2005). Több minőségügyi képesítéssel rendelkezik, amelyek segítik a szakfelügyelői munkáját. Szakértői és auditori tevékenysége mellett – amelyeket a NAT által akkreditált tanúsító szervezetben végez – országos és regionális rendezvényeken szakmai és minőségügyi előadásokat tart, valamint mindkét témakörben oktató munkát is végez. Béres Tímea a fekvőbeteg ellátásban, elsősorban a pszichiátria, a neurológia és az intenzív terápia területén szerzett ápolói gyakorlatot. A Semmelweis Egyetem Egészségügy Főiskolai Karán kapott diplomás ápolói képesítést 1994-ben és ugyanitt végezte egyetemi okleveles ápolói tanulmányait 20042005-ben. A Budapesti Közgazdaság- tudományi és Államigazgatási Egyetem Államigazgatási Főiskolai Karán szociális szakigazgatás-szervezőként diplomázott 2000-ben. 2000 óta dolgozik az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál, a korábbi Pest Megyei Intézetben megyei vezető ápolóként, jelenleg a Közép-magyarországi Regionális Intézetben regionális szakfelügyelő ápolóként. Közigazgatási szakvizsgával rendelkezik. Országos és regionális rendezvényeken, továbbképzéseken tart szakmai előadásokat. IME VII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2008. SZEPTEMBER