„Innováció az egészségfejlesztésben – Információk a megújuló lakóhely-közeli egészségszolgáltatásról” címmel rendezte meg konferenciáját 2015. szeptember 29-én, Budapesten a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI). A rendezvényen nyilvánosságra hozták az „Egészségjelentés 2015” című vezetői összefoglalót, va la mint szó esett a hazai népegészségügy továbbfejlesztésének új irányáról és az alapellátás új koncepciójáról is.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉGPOLITIKA EGÉSZSÉGSTRATÉGIA Innováció az egészségfejesztésben A NEFI konferenciájáról jelentjük „Innováció az egészségfejlesztésben – Információk a megújuló lakóhely-közeli egészségszolgáltatásról” címmel rendezte meg konferenciáját 2015. szeptember 29-én, Budapesten a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI). A rendezvényen nyilvánosságra hozták az „Egészségjelentés 2015” című vezetői összefoglalót, valamint szó esett a hazai népegészségügy továbbfejlesztésének új irányáról és az alapellátás új koncepciójáról is. PLENÁRIS ÜLÉS A tanácskozást megnyitó Dr. Beneda Attila egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a lakosság-közeli ellátás az elkövetkezendő időszak szerves részévé fog válni. Hasonlattal élve azt mondta, nem mindegy, milyen gyakran visszük szervizbe az autónkat és menynyi időnként ellenőriztetjük, kiváltképp, ha sportosan vezetünk. Ugyanez igaz az emberre is: a különböző környezeti faktorok kiszűrése nélkül előbb-utóbb megjelennek az egészségügyi problémák. Paradigmaváltásnak vagyunk tehát tanúi, amelyben a betegségek gyógyításáról egyre inkább a megelőzésükre helyeződik a hangsúly. A beszűkült gazdasági környezetben két út – a szűrés és a prevenció – vezethet a lakosság egészségi állapotának javulásához. Mindemellett a kitűzött célok elérésében kiemelt jelentőségű szerepet játszhat az innováció és a kreativitás. Dr. Pusztai Zsófia, a WHO Magyarországi Irodájának vezetője arról szólt, hogy a magyar lakosság egészsége mindannyiunk szívügye. Bár az egészségügyi mutatók javuló tendenciát mutatnak, lemaradásunk még mindig igen nagy az európai országokhoz viszonyítva. Üdvözölte a nemdohányzók védelméről szóló törvény megalkotását, és arra figyelmeztetett, hogy nem szabad megfeledkezni a bevezetett intézkedések hatásának monitorozásáról, nyomon követéséről sem. Rendszerszintű változást sürgetett, hangsúlyozva az interszektoriális együttműködés és a lakosság széleskörű bevonásának szükségességét. Sok sikert kívánt a népegészségügy fejlesztésére irányuló erőfeszítések megtételéhez, amelyet az Egészségügyi Világszervezet minden lehetséges eszközzel támogatni kíván. Dr. Török Krisztina, a NEFI főigazgatója „Itt az egészség az ügy!” című előadásában felsorolta az utóbbi évek népegészségügyet érintő lényeges intézkedéseit, és vázolta a legfontosabb szervezeti fejlesztéseket. Majd felvetette a sokakat foglalkoztató kérdést: hogyan lehetséges, hogy több százmilliárd forintos egészségügyi fejlesztésekre nyílt lehetőség az országban, mégis rossz az egészségi állapo- 6 IME XIV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2015. OKTÓBER tunk. A halálozási statisztikákról szólva kiemelte, minden harmadik férfi honfitársunk meghal 65 éves kora előtt. A drámai adatok felvetítését követően rámutatott, hogy a lakosság egészségi állapotának javulásához az egészség irányába mutató viselkedés-változás és az egészséget támogató környezet egyaránt szükséges. A WHO irodavezetőjével egyetértve Dr. Török Krisztina is hangsúlyozta, hogy az öszszetett, sokszereplős folyamatok célzott megvalósítása rendszerszintű beavatkozás nélkül nem lehetséges. Ebben szerepet játszik az új népegészségügyi szemlélet elterjedése, az elsődleges megelőzés, a lakosság-közeli szolgáltatások előtérbe helyezése, mind több prevenciós szakember alkalmazása az Egészségfejlesztési Irodákban és az alapellátásban, az interszektoriális együttműködés, valamint a külföldön jól bevált gyakorlatok adaptálása. A hazai népegészségügy továbbfejlesztésének fő irányait vázolta Dr. Csányi Péter osztályvezető (Emberi Erőforrások Minisztériuma, Népegészségügyi Főosztály). Mint elmondta, számos népegészségügyi intézkedés történt az utóbbi öt évben, és megszületett az Egészséges Magyarország 2014-2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia. Beszámolt arról, hogy az egészségfejlesztés, prevenció, diagnózis, gondozás és rehabilitáció teljes folyamatára kliens utak kerülnek megtervezésre. A rendszerszintű fejlesztés része lenne még az egészségkultúra támogatása, a kockázati tényezők csökkentése, a szűrési rendszer fejlesztése, a mentális egészség támogatása, a társadalmi meghatározók befolyásolása, az alapellátás prevenciós funkciójának megerősítése, a lakosság-közeli szolgáltatások biztosítása. Mindennek megvalósításához széleskörű egyeztetés és felsővezetői jóváhagyás szükséges – húzta alá az előadó. Az egyén és a közösség egészsége köré épülő rendszerszervezésről szólt Dr. Szolyák Tamás (Állami Egészségügyi Ellátó Központ – ÁEEK). Az „Egészségesebb egészségügyért” elnevezésű program szakmai igazgatója szerint a társadalom egészségének növelése összetett, több ágazat összehangolt tevékenységét megkívánó feladat. Mint mondta, egészségérték teremtésére csak akkor van lehetőségünk, ha kiaknázzuk a különböző tudással, ismerettel és lehetőséggel rendelkező szereplők együttes, egymásra építő, összehangolt tevékenységét. Mindeközben kapcsolódnunk kell az egyén saját egészségcélú tevékenységeihez is. Az előadó megjegyezte, hogy a beavatkozások és a szereplők sokszínű és összetett viszonyrendszerében egyénként mindannyian egyetlen egészséggel rendelkezünk. Közös feladatunk, hogy az egészség érdekében végzett tevékenységeket úgy végezzük, hogy a leghatékonyabb módon a legtöbb egészséget teremtsük meg. EGÉSZSÉGPOLITIKA EGÉSZSÉGSTRATÉGIA Dr. Vajer Péter igazgató (NEFI Alapellátási Igazgatóság) a konferencia sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a jelenlegi rendszerben az alapellátás szereplői szigetszerűen dolgoznak, munkájuk nélkülözi az összehangoltságot, és szakmai kontrolljuk sem feltétlenül van jelen a mindennapokban. A résztvevők egyéni motivációján, aktivitásán múlik, hogy mennyire korszerű ellátást nyújtanak. Az előadó tájékoztatott az alapellátás megerősítése érdekében megtett eddigi lépésekről. Az elmúlt néhány évben jelentős plusz anyagi forrás bevonására került sor elsősorban a házi gyermekorvosi ellátás területén, valamint az alapellátás egyéb színterein is. Mérföldkőnek tekinthető az alapellátási törvény megalkotása és elfogadása. A törvény fontos eleme a csoportpraxis működési lehetőségének biztosítása, ún. kollegiális szakmai vezetők beiktatása országos és területi szinten, és az alapellátás új módjának kialakításához szükséges jogi háttér megteremtése. Dr. Vajer Péter az alapellátás új koncepciójáról szólva előadásában elmondta: a háziorvosi ellátással kapcsolatban évek óta megfogalmazott elvárás a népegészségügyi célok elérésében való aktív részvétel, a kulcsszereplőként való megjelenés. A legtöbb orvos-beteg találkozó a háziorvosi praxisokban történik, ami a betegellátás mellett alkalmat teremt a megelőző tevékenységre is. A tapasztalatok szerint azonban ezen a szinten idő, forrás és motiváció hiányában hatékony intervencióra csak eseti jelleggel kerül sor. Ahhoz, hogy az alapellátás betöltse a tőle elvárt szerepet az egészségnevelésben, a primer, szekunder és tercier prevencióban, egyrészt attitűdváltásra, szerkezeti és működési átalakításra, másrészt megfelelő számú és képzettségű humán erőforrásra van szükség. Úgy tűnik, hogy az uniós és svájci együttműködések keretében működő programok tapasztalatai alapján új szakemberek – egészség-tanácsadók, egészség-pszichológusok, gyógytornászok – bevonása történhet meg. Az alapellátási törvény azt is lehetővé teszi, hogy a háziorvosok egyéb szakvizsgáikat is hasznosíthassák a praxisukban. Mindez elősegítheti annak a célnak a megvalósulását, hogy az egyén a lakóhelyén kaphassa meg az egészsége megőrzéséhez, illetve gyógyulásához szükséges segítséget. Dr. Lantos Zoltán szakmai vezető (Állami Egészségügyi Ellátó Központ – ÁEEK) az egyénközpontú egészségügy koncepcióját vázolta, melynek lényege, hogy az egészségügyi szolgáltatások integráltan és koordináltan, a páciensek valós szükségleteihez igazodva valósulnak meg. Emellett az egyén feladatai is egyértelmű megfogalmazásra kerülnek, teljesülésüket a szolgáltatók és a rendszer működtetői is nyomon követik. Mindkét félnek – a szolgáltatónak és az egyénnek is – megvannak a feladatai, és közös cselekvéssel hozzák létre az egészségértéket. Prof. Margaret Barry, a WHO Egészségfejlesztési Együttműködés Kutatóközpontjának vezetője (Írországi Nemzeti Egyetem, Galway) az új egészségfejlesztési megközelítések kapcsán rávilágított, hogy széleskörű alkalmazásuk új belépési pontok, valamint innovatív egészségfejlesztési stratégiák használatát igényli. Mint arról beszámolt, még sok országban hiányzik a politikai elkötelezettség e megközelítések alkalmazására, és az egészségfejlesztésbe való befektetés általában messze elmarad az egészségügyi ellátásra fordított erőforrások és költségvetés előtt. Az előadó további elköteleződést és kapacitásfejlesztést sürgetett a szakpolitikák és a bizonyíték alapú akciók megvalósítása terén annak érdekében, hogy az egészségfejlesztési innovációkban rejlő teljes potenciál elérhetővé váljon. A tanácskozás másik külföldi vendégelőadója Prof. Susan Michie, a University College London Magatartásváltoztatás Központjának vezetője volt. Kifejtette, hogy a viselkedés kulcsszerepet tölt be az egészség és jóllét elősegítése, a betegség és fogyatékosság megelőzése, a hatékony szolgáltatásnyújtás, valamint a produktív gazdaság és fenntartható környezet terén. Előadásában bemutatott egy viselkedésmodellt, ismertette a beavatkozások specifikációjának egy lehetséges módszerét, valamint vázolta a viselkedésváltozásra irányuló beavatkozások tervezését segítő keretrendszert. A viselkedésváltoztatás új megközelítését tárta a hallgatóság elé Gui Angéla, a NEFI Egészségkommunikációs Központjának vezetője. Az ismertetett módszer lényege, hogy olyan célcsoportokat különböztet meg, amelyek egészségstílusukban hasonlóak egymáshoz. Az egészségstílus az egyének ismeretein, attitűdjén és viselkedésén alapul. Mindezt figyelembe véve különböző célcsoportokat azonosítottak a felnőttek, valamint az ötödik, hetedik és kilencedik osztályos tanulók körében, hogy testreszabott, célzott kommunikációs tartalommal tudják befolyásolni a viselkedésüket. Az egészségkultúra felmérésének eredményeiről Dr. Vitrai József, a NEFI osztályvezetője tájékoztatta a sajtó képviselőit a rendezvényhez kapcsolódó sajtótájékoztatón. SZEKCIÓÜLÉSEK A NEFI konferenciájának párhuzamos szekcióiban elhangzó további előadások az innováció alkalmazásának lehetőségeit helyezték fókuszba. A népegészségügyi blokkban Dr. Paller Judit országos tisztifőorvos az egészségfejlesztés és betegségmegelőzés terén előttünk álló feladatokat ismertette. Dr. Szűcs Erzsébet igazgató (NEFI Egészségfejlesztési Igazgatóság) az új egészségfejlesztési hálózatokról, Rauh Edit alprojektvezető az egészségfejlesztő kórházak hálózatának kialakításáról, Dr. Székely Mózes tudományos főmunkatárs (ELTE Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet) az egészségfejlesztő egyetemekről adott tájékoztatást. Dr. Varsányi Péter orvosi szaktanácsadó (NEFI) a rendszertudományi módszerek népegészségben történő alkalmazásáról, Dr. Horváth Edina egyetemi tanársegéd (SZTE ÁOK Népegészségtani Intézet) a kutatások egészségfejlesztésben betöltött szerepéről, Dr. Papp Magor, az Alapellátásfejlesztési Modellprogram szakmai vezetője a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében megvalósuló modellprogram tapasztalatairól számolt be. A közösségi és egyéni egészségfejlesztésről szóló szekcióban Prof. Füzesi Zsuzsanna egyetemi tanár (PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet) a közösségi egészségterve- IME XIV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2015. OKTÓBER 7 EGÉSZSÉGPOLITIKA EGÉSZSÉGSTRATÉGIA zés útkereséseiről beszélt. Solymosy József Bonifácz osztályvezető (NEFI Egészségfejlesztési-módszertani Osztály) az iskolai színtéren történő egészségfejlesztés részleteit ismertette. Prof. Cseh Károly igazgató (SE ÁOK Népegészségtani Intézet) a munkahelyi egészségfejlesztési irányelveket vázolta. Dr. Hankó Zoltán elnök (Magyar Gyógyszerész Kamara) a gyógyszerészek egészségfejlesztési feladatait összegezte. Prof. Kiss István intézetigazgató egyetemi tanár (PTE ÁOK Orvosi Népegészségtani Intézet) a személyre szabott prevenció kapcsán az örökletes tényezők és az egészségfejlesztés összefüggéseit tárta fel. Dr. habil Réthy Lajos Attila főorvos (NEFI) az innovatív megoldások csecsemőkori primer prevencióban történő alkalmazásának lehetőségeit elemezte. Dr. Békási Sándor orvos-szakértő (ÁEEK) betekintést nyújtott a MeNTA projektbe, amely a lakossági tájékoztatás érdekében az okos eszközöket használók egyre növekvő számát célozza meg, elősegítve az egészségről történő gondolkodás átalakulását. EGÉSZSÉGJELENTÉS 2015 A NEFI konferenciáján közzétett vezetői összefoglaló felveti a Magyarországon tapasztalható ún. népegészségügyi paradoxon kérdését. Eszerint már hosszú évek óta magas szintű politikai figyelem irányul az egészségügyre, ám a számos beavatkozás, intézkedés, fejlesztés és forrásbevonás egyértelmű pozitív hatásai nem mutatkoznak meg a magyar lakosság egészségmutatóiban. A megoldás a hazai népegészségügyi rendszer megújítása lehet, melynek következtében a szakterület újszerű szemlélettel lenne képes kidolgozni a megfelelő cselekvési programokat. A jelentés áttekinti a legjelentősebb egészségveszteségeket és az azok kialakulásában szerepet játszó kockázati tényező- ket. Megállapítja, hogy bár a magyarok születéskor várható élettartama folyamatosan növekszik, a nők esetében öt, a férfiak esetében hét évvel még mindig alacsonyabb az uniós átlagnál. Az összes halálozás több mint felét a keringési rendszer megbetegedései okozzák, negyedét a rosszindulatú daganatok. A jelentés utal az egy évvel korábbi, 2014es egészségfelmérésre, amely alátámasztotta, hogy a krónikus betegségek kialakulásában kiemelkedő szerepet játszó egészségtelen életmód a magyarok jelentős többségére jellemző. A felnőtt lakosság több mint fele túlsúlyos, és csak minden hatodik felnőtt végez testmozgást. A naponta dohányzók száma nem változott 2009 óta, még az elmúlt évek népegészségügyi intézkedései ellenére sem. A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a halálozás miatt elvesztett életeken túl a megromlott egészségben leélt idő mekkora terhet ró az egyénre, a családra és a társadalomra. Az egészségkockázatok következtében fellépő gazdasági veszteségek közül kiemelkednek az elsődleges megelőzéssel visszaszorítható, életmóddal és környezettel kapcsolatos kockázatok, különösen az egészségtelen étrend és a dohányzás, melyek egyenként ezermilliárd forintnyi veszteséget okoztak 2010-ben Magyarországon. Az említett paradoxon feloldása a jelentés szerint komplex, mind az életmódot, mind a környezetet egyaránt célzó, összehangolt beavatkozásokat igényel, melyek a rendszerszintű szemlélet általánossá válását követően valósulhatnak meg. Mindezek alapján szükségszerűnek látszik a népegészségügyi rendszer olyan átfogó megújítása, hogy az képes legyen a XXI. századi Magyarország népegészségügyi kihívásaira sikeresebben választ adni. A jelentés deklarálja mindazokat az alapelveket, amelyek mentén az „új” népegészségügy megvalósítható. A jelentés teljes tartalma elérhető a NEFI internetes oldalain: http://www.nefi.hu/, http://egeszseg.hu/ Munkatársunktól Sajtóanyag Jubileumot ünnepeltek a Bajcsy Kórházban Az Urológiai osztály 40 éves fennállását ünnepelte szeptember 22-én a Bajcsy Kórház. Az eseményen felavatták a Kórház Urológiai Osztály alapítójának Prof. Dr. Rosdy Ernő Emléktábláját, amit Rácz Edit szobrászművész készített. A professzor még modellt ült a művésznőnek, így valóban egyedi attitűddel ruházva fel az emléktáblát. Az alkotást Dr. Bodnár Attila főigazgató és Prof. Dr. Romics Imre a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika orvosa leplezték le. A Főigazgató összefoglalta az urológiai osztály megalakulásának történetét és Dr. Rosdy Ernő munkásságának jelentőségét a Kórház életében. A szép szavak és a mű megcsodálása után Dr. Rosdy Ernőné Jolika meghatottan mesélt arról, hogy nemrég elhunyt férje a Bajcsy Kórház Urológiai Osztályát második gyermekeként szerette. Az Urológiai Klinika Vezetője előadásában a sebészekről az urológia nagy elődeiről, Antal Gézáról, Lichtenberg Sándorról és arról a korszakról beszélt amikor még Amerikából is hazánkba jöttek tanulni a szakmát, majd az Urológiai osztály főorvosa Dr. Böszörményi-Nagy Gézától megismerhettük az osztály történetét és benne Rosdy Ernő profeszszor úr jelentőségét. A 40 éves évforduló végül egy állófogadással zárult. 8 IME XIV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2015. OKTÓBER
