A Nemzeti Fejlesztési Terv tervezési folyamata krimibe illően fordulatos és izgalmas, tétje pedig köznapi ésszel elgondolhatatlan: 2007. január 1-jétől 2020. december 31-ig szabja meg a magyar gazdaság, benne a magyar egészségügy fejlődésének irányait. Vagyis két EU tervezésiés négy magyarországi kormányzati ciklust ölel át. Másként fogalmazva: mindaz, amit most – kevesebb mint másfél évvel a hazai választások előtt – a kormány eltervez, az legkorábban 2007. januárjától realizálódhat (első kapavágás, alapkőletétel stb.) és 2020. decemberéig kell befejeződjön.
[1] Belicza É., Kullmann L., Boján F.: A teljesítményelvű finanszírozás hatása a kórházi adatszolgáltatás minőségére. Lege Artis Medicinae, 6: 252-260 1996
[2] Belicza É., Takács E., Boncz I.: Indikátorrendszer kialakítása az egészségügyi szolgáltatások értékelésére. Orvosi Hetilap 145 évf. 30. sz.1567-1571 old. 2004 Juli. 25.
[3] Crombie, I.K., Davies, H.T.O., Abraham, S.C.S., Florey C. du V.: The audit handbook. Improving health care trough clinical audit. John Wiley and Sons, Chichester, 1993.
[4] Keserű I: A számvitel információs szerepe a kórházi menedzsmentben. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 4: 377-397. 1995
[5] Minőségirányítás és minőségügyi rendszerelemek. A szolgáltatás irányelvei. Magyar Szabvány MSZ ISO 9004-2: 1993
[6] Nagy J. – Bordás L.: A DRGs adaptációjának magyarországi tapasztalatai. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 29: 90-120. 1991,
[7] Uhrik T: Járóbeteg ellátási standardok (JES) Bevezetése, helyük a magyar ellátó rendszer fejlesztésében. IME III. évf.10. 12-15., 2005
[8] The A-Z of Quality.: NHS Management Executive. London- Leeds, 1994
[9] Varga I: Megváltozott szakdolgozói feladatok az egynapos sebészeti ellátásban. IME III. évf.10 37-40. 2005
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉGPOLITIKA A Nemzeti Fejlesztési Tervről Interjú Vitray Józseffel, az Egészségügyi Minisztérium Stratégiai Főosztályának helyettes vezetőjével A Nemzeti Fejlesztési Terv tervezési folyamata krimibe illően fordulatos és izgalmas, tétje pedig köznapi ésszel elgondolhatatlan: 2007. január 1-jétől 2020. december 31-ig szabja meg a magyar gazdaság, benne a magyar egészségügy fejlődésének irányait. Vagyis két EU tervezési- és négy magyarországi kormányzati ciklust ölel át. Másként fogalmazva: mindaz, amit most – kevesebb mint másfél évvel a hazai választások előtt – a kormány eltervez, az legkorábban 2007. januárjától realizálódhat (első kapavágás, alapkőletétel stb.) és 2020. decemberéig kell befejeződjön. Nyilvánvaló, hogy a most elhatározott, majd támogatást elnyerő projektek műszaki, közbeszerzési, nemzetközi tendereztetési eljárásai, szakhatósági engedélyeztetése és sok más előkészülete évekig elhúzódhat. Akad majd olyan, amelynek „első kapavágására” akár 2010-ig is várni kell. Az is elképzelhető, hogy az, amit 2013-ban használatba lehet venni, csupán első szakasza egy nagyobb szabású tervnek, amelynek harmadik szakasza majd 2020-ban zárul. Évi 100 milliárd az egészségügy fejlesztésére? A terv szűken véve 2007-től 2013-ig, egy EU tervezési ciklusra, azaz 7 évre szól. Tétje évi 1000 milliárd forint, ebből 750 milliárd forintnak megfelelő EU fejlesztési forrás, amit évi mintegy 250 milliárd saját hozzájárulásnak kell kiegészítenie. Az optimista becslések szerint a hazai fejlesztési források ugyanebben az időszakban nem haladják meg majd az évi 400 milliárdot. A gazdasági tervezők úgy látják, hogy „az, ami nincsen benne a NFT2-ben, az nincs is”, vagyis a NFT2 projektjeinek társfinanszírozása elszív majd szinte minden forrást a NFT2-ben nem szereplő fejlesztési elképzelések és szükségletek elől. Mennyi juthat ebből az egészségügyre? Visszafogott becslések szerint a jelenlegi egészségügyi célú fejlesztési források megháromszorozódására lehet számítani. A tervezésért elsősorban két kormányhivatal felel: a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (Baráth Etele vezetésével) és a Területi és Regionális Fejlesztési Hivatal (Klojber István vezetésével). Óriási a tét, az egészségügyi ágazatnak még a célok megfogalmazása, a gomolygó elképzelések idején olyan helyzetbe kellett hoznia magát, hogy bekerüljön a „prioritások és beavatkozási területek” közé, és egyáltalán lehetőséget kapjon arra, hogy a kormány, majd az EU által támogatható pályázatokat írhasson. Az ágazat, ha jól teszi dolgát, ilyen módon évi mintegy 100 milliárd forintnak megfelelő fej- lesztési forrásra számíthat. Idáig azonban igen hosszú, göröngyös út vezetett. Miként alakul a NFT2 tervezésének folyamata? Még 2004 elején a kormány 8 fő beavatkozási területet, a szakzsargon szerint „nyalábot” fogalmazott meg. Ezek egyike volt az „Egészséges társadalom”. úgy tűnt, minden rendben, az egészség ügye „sínen van”. Ugyanekkor határozták meg a tervezés szervezeti kereteit is, és megkezdődött a 2020-ig előre tekintő Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció kidolgozásának előkészítése. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a tárcák közösen határozták meg a Koncepció témáit, majd készítették el ágazatonként az aktuális helyzet értékelését. Az egészségügyi tárca részéről – a tárca egyéb területeitől meglehetősen elszigetelten – Jakab Zsuzsa címzetes államtitkár és stábja vett részt a munkában. Koncepció 2020-ig 2005 elejére elkészültek a helyzetértékelések, elkezdődhetett a Koncepció kidolgozása, amelyet – első olvasatra – május végéig kell eljuttatni az EU illetékes szerveinek, majd az év végéig kell lezárni. Abból, hogy 2020-ig kell előretekintenie, következik, hogy a Koncepció igen nagy ívű, az absztrakció magas szintjén álló tanulmány volt, csak utalhatott konkrét tervekre (projektekre), de nem tartalmazta azokat. A NFT2 – Uniós elnevezése szerint „stratégiai referencia keret” – már kötelezően tartalmazta a célrendszert és a fő beavatkozási területeket, másként fogalmazva: meg kellett határozza, mit akar az ország 2007 és 2013 között elérni. Mindezt természetesen úgy, hogy támaszkodik a helyzetértékelésre és illeszkedik a Koncepcióhoz. Stratégiatervezési alapfeladat: vízió a jövőről, a jelenlegi helyzet meghatározása, majd a jövőkép megvalósításáig vezető út megtervezése és e mellé pénzügyi terv állítása. Ezt tartalmazza majd az NFT2. Milyen egy projekt? Példa rá az NFT1 keretében, Uniós támogatással jelenleg is zajló debreceni fejlesztés. Vagy Pécs, ahol a város, a megye és az egyetem részvételével konzorcium jött létre abból a célból, hogy zöldmezős beruházásként a jelenlegi 400 ágyas mellé felépítsenek egy új klinikai tömböt. A jelenleg a belvárosban, régi műemléki értékű környezetben működő egészségügyi intézmények épületeit eladnák, más célokra hasznosítanák, egyéb ingatlanfejlesztési és városépítési elképzelésekkel társítanák. Mindennek költségeit előzetesen 100-110 milliárd forintra teszik. Szegeden hasonló elképze- IME IV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2005. JÚNIUS 15 EGÉSZSÉGPOLITIKA lések körvonalazódnak. A kormány azonban még nem elégedett a tervekkel, hiszen regionális ellátó rendszerek létrehozását szeretnék elérni, amelynek a csúcsán helyezkednek el az egyetemi klinikák. Ahhoz, hogy egy ilyen léptékű elképzelések EU forrásokból már 2007-től megvalósuljanak, most, 2005-ben el kell kezdeni a konkrét tervező munkát, 2006-ban le kell folytatni az egyeztetéseket, és akkor van esély arra, hogy 2007ben sor kerülhet az első kapavágásra. A fő cél, hogy már 2007-ben minél több EU forrást lehívhassunk. Ehhez több hasonló, jól előkészített és az Unió számára befogadható koncepciót, majd tervet kell készíteni. Egyébként a kormány azt is célként határozta meg, hogy az NFT2 projectjei alkalmasak legyenek a magyar gazdaság „felpörgetésére”. El szeretnék kerülni azt, hogy az uniós támogatások különböző csatornákon keresztül elhagyják az országot. Elsősorban olyan tervek szülessenek, amelyek infrastrukturális beruházásokon keresztül realizálódnak, lehetőleg magyar, de legalábbis itthon bejegyzett, itt adózó cégek kivitelezésében. Versenyképesség! Mi az? Még 2004. novemberében informális kormányülésen döntöttek az NFT2 alapkoncepciójáról és a Fejlesztéspolitikai Kabinet létrehozásáról, melynek egyébként nem tagja, nem is meghívottja az egészségügyi tárca. A Kabinetben Göncz Kinga miniszter asszony képviseli a humánszférát. Kulcsfogalomként az ország versenyképességének javítását határozták meg és szó sem esett már az „egészséges társadalomról”. Mit jelent a versenyképesség? Nem egyszerűen a gazdaság versenyképességét, ahogyan azt a közgazdászok állítják. A Kabinetben éles vita folyt arról, hogy az emberi erőforrásba való befektetés, tehát – egyebek mellett – a lakosság egészségi állapotának javítása, az ehhez szükséges eszközrendszer, így az egészségügyi ellátó rendszer fejlesztése hozzájárul-e az ország gazdasági versenyképességének javításához? Volt esély arra, hogy az ismert közgazdász-álláspont győz, amely szerint az egészségügy csupán a közösségi javak fogyasztója, és semmiféle köze nincs a gazdaság versenyképességéhez. A tárca képviselői – ha nem is a Kabinet tagjaként – erősítették az ellenkezőjét, egészen addig, amíg a miniszterelnök fel nem szólította az egészségügyi minisztert, hogy a tárca három héten belül írásban mutassa be, hogy milyen bizonyítékok, irodalmi adatok, tapasztalatok támasztják alá azt, hogy az egészségbe való beruházás hozzájárul egy ország gazdasági versenyképességének javításához. A tanulmányt a minisztérium egy szűk munkacsoportja külső szakértők bevonásával elkészítette, más szakértőkkel egyeztette, majd benyújtották a Miniszterelnöki Hivatalnak és eljuttatták a Fejlesztéspolitikai Kabinet tagjainak. „Az anyag jó értelemben kiverte a biztosítékot” – fogalmazott Kapócs Gábor helyettes államtitkár, a tárca NFT2-ért felelős vezetője egy szakmai összejövetelen. A kabinet végül fogékony volt azokra az érvekre, melyek szerint az 16 IME IV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2005. JÚNIUS egészségügybe való befektetés javítja a munkaerő produktivitását, fellendíti az igencsak hatékony jövedelemtermelő képességű, sok munkahelyet biztosító és vállalkozói tőkét vonzó egészségipart, az egészséghez való egyenlő hozzájutással, az egészségben eltöltött évek számának növelésével hozzájárul a társadalmi kohézió növeléséhez. (A WHO egy tanulmánya szerint a születéskor várható átlagos élettartam 10 százalékos növekedése, valamint az ezt szolgáló beruházások együttesen a GDP évi 0,35 százalékos növekedését vonják maguk után.) A tervezés folyamata sokszereplős. December közepén ülésezett egy másik testület, a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottság és jóváhagyta az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció vázlatát. A versenyképességnek, mint kulcsszónak alárendelten négy specifikus célt fogalmaztak meg. Ezek: gazdasági versenyképesség, foglalkoztatottság, társadalmi összetartozás (kohézió), valamint a környezeti értékek megvédése és az egészség fejlesztése. Az egészség ügye és annak egyik kulcseleme, az egészségügy (kuratív ellátó rendszer) tehát „visszajött a sírból, a futottak még kategóriából”, a nyolc beavatkozási terület egyike lett. A Kabinet január elejei ülésén az egészségipart az „aktív beavatkozási területek” egyikeként jelölték meg. Ezek szerint a nemzetgazdaság kiemelt kulcsterületei: kreatívipar (kutatás-fejlesztés), info-kommunikációs ipar, tudásipar (oktatás, kultúra), egészségipar, környezetvédelem, közlekedés-szállítás. Új fogalom: egészségipar Január végén Balatonöszödön tartottak egy kétnapos konferenciát. A cégek 15-20 fős „spotjainak” mintájára tartalommal töltötték meg a Koncepcióban meghatározott beavatkozási területeket és az öt kiemelt célt. Az ilyen – nagyon is komoly – stratégiai-tervezőjáték szabályai szerint az előre megadott „raszterekbe” az adott beavatkozási terület főbb erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és fenyegetettségeit gyűjtötték egybe. A nemzetgazdaság legkülönbözőbb területeiről érkezett szakértők észrevételeinek mintegy fele, vagyis a legtöbb észrevétel érintette az „egészségipart”. Egyértelműen kiderült, hogy az egészség ügye joggal került a fő beavatkozási területek és prioritások közé. Az összegező dokumentum – amelyet később, február közepén a Fejlesztéspolitikai Kabinet jóváhagyott – a 2007 és 2013 közötti időszakra három fő célt tűzött ki: versenyképes Magyarországot, igazságos Magyarországot, és biztonságos Magyarországot. Ehhez stratégiai célokat rendeltek: a versenyképesség növelése, a foglalkoztatás bővítése a képzettség növelésével, a népesség egészségi állapotának javítása (benne számtalan elem a primer prevenciótól az infrastrukturális beruházásokon át a környezet-egészségügyi programokig), kohézió erősítése, a természeti erőforrások és környezet védelme. A célok sorában tehát harmadik az egészség. A „Népesség egészségi állapotának javítása” célkitűzés kidolgozása – a 2020-ig előretekintő Országos EGÉSZSÉGPOLITIKA Fejlesztéspolitikai Koncepció részeként – immár az Egészségügyi Minisztérium önálló feladata. Innen kezdve – Vitray József, az Egészségügyi Minisztérium Stratégiai Főosztályának helyettes vezetője megfogalmazása szerint – a tárca kilép korábbi szerepéből és a továbbiakban, mint az egészség ügyéért – és nem csupán az egészségügyért, az egészségügy rendszereiért – felelős. Feladata lesz, hogy a más ágazatokban – gazdaság, közlekedés, informatika, oktatás, környezetvédelem stb. – figyelemmel kísérje és elérje, hogy olyan fejlesztések történjenek, olyan intézkedések szülessenek, amelyek kedvezően befolyásolják a lakosság egészségét. Kedvezően hatott, hogy az EU-ban is egyre inkább teret nyernek az egészség szempontjai. Igaz ugyan, hogy az egészségügy és annak szervezése, fejlesztése nemzeti hatáskörbe tartozik, de a kibővült Európában egyre több figyelmet követel magának a betegek – Európai Bíróság határozatai által is támogatott – mobilitása és a szolgáltatások szabad áramlásának elve. Végső soron egyre nagyobb az igény a koordinációra és arra, hogy közösségi források is szolgálják az ellátó rendszerek hasonló színvonalú működését. Az ágazat fejlesztéspolitikai koncepciójának megfogalmazása – Kapócs Gábor irányításával, a tárca erre alkalmas munkatársai és külső szakértők bevonásával – gőzerővel folyik, a már fentebb ismertetett módszer alkalmazásával: alapértékek megfogalmazása, jövőkép (célállapot) kialakítása, jelen állapot rögzítése, fő beavatkozási területek meghatározása. Az anyagot március végén értékelte a Tárcaközi Bizottság, majd észrevételeinek hasznosítását követően a Fejlesztéspolitikai Kabinet elé kerül a valamennyi ágazat anyagait összesítő tanulmány, amelyet – egyetértése esetén – a kormány elé terjeszt majd. A tervek szerint a tavaszi ülésszak végéig országgyűlési határozatnak kell születnie. Végül – országgyűléstől kapott felhatalmazás alapján – juttatja el a kormány a Koncepciót Brüsszelbe. További feladatok Brüsszel jóváhagyását követően 2005. második felében kell részletesen kidolgozni a célok és a prioritások rendszerét, megalapozni az intézkedéseket és kiválasztani a megvalósítható projekteket, a részletes pénzügyi terveket, s mindezeket egyeztetni a társadalmi és szakmai érdekképviseletekkel, majd az EU illetékes szerveivel. Er- re a feladatra szerveződik az „Egészséges Társadalom” munkacsoport, amelybe több tárca (pénzügyi, gazdasági, környezetvédelmi, szociális és családügyi) tervezői fogalmazzák meg a konkrét ágazati fejlesztési terveket. Anyagukat – elfogadását követően – szakmai-társadalmi vitára bocsátják. A szakmai szervezetek közül a MOTESZ már ebben a szakaszban részt vesz a munkacsoport munkájában, majd elsőként a Magyar Tudományos Akadémia véleményét kérik. A tudós testület véleményének figyelembevételével átdolgozott anyag kerül majd társadalmi vitára. Azért nem a szakma kamarákat, például a Magyar Orvosi Kamarát illeti az elsőség, mert a legtöbb tudományos társaságot tömörítő MOTESZ-szel és az MTA-val szemben a szakmai köztestületek az egészségügynek csak egy-egy szűkebb metszetét képviselik. Nyilvánvaló sok szervezetet leginkább az érdekel majd, jut-e közvetlenül vagy közvetve az európai pénzekből bérre és a munkafeltételek javítására. Közvetve igen, válaszolta kérdésünkre Vitray József. Deklarált cél a szakellátás infrastruktúrájának jelentős feljavítása, és struktúrájának átrendezése, elsősorban a krónikus és rehabilitációs ellátás, valamint a járóbeteg-szakellátás javára, az aktív fekvőbeteg-ellátás rovására. Új létesítmények épülnek, korszerű technikával felszerelve, mások átalakulnak. Természetesen az új kapacitásokat ki kell majd használni, teljesítményeit pedig finanszírozni. A fejlesztés tervezés folyamata igen bonyolult erőtérben zajlik – fogalmazott az említett fórumon diplomatikusan Kapócs Gábor. Először is ágazatok és az ágazatok képviseletében minisztériumok, hivatalok küzdenek igen jelentős fejlesztési forrásokért. A személyek, hivatalok és szakapparátusok küzdelmét szétbogozhatatlanul átszövik az anyagi-, politikai-, presztízs- és hivatali érdekek. A képletet még bonyolultabbá teszik a munkában résztvevő, és Brüsszelt is befolyásoló külföldi EU szakértők. A „küzdelem” még tart, de finiséhez közeledik. A már említett, az Országos Fejlesztési Tervről szóló Országgyűlési Határozat megszületése után még 2005-ben elő kell készíteni, majd véglegesíteni az operatív programokat. 2006. elején véglegesíti Brüsszel a befogadási feltételeket. 2006. további hónapjaiban az EU szakértői véleményezik a benyújtott terveket, javaslatokat tesznek, módosításokat kérnek. 2007-től pedig… majd meglátjuk. Nagy András László IME IV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2005. JÚNIUS 17
