Budapesten, május 9-12. között tartotta kétévente megrendezésre kerülő, tizenötödik konferenciáját az Európai Fogamzásgátlási és Reprodukciós Társaság (European Society of Contraception and Reproductive Health, ESC). A 85 országból érkező közel 1700 szakember részvételével lezajlott nagyszabású szakmai tanácskozás kiemelt témái között szerepeltek a szexualitás eltérő kulturális és vallási szempontjai, és a legújabb, többek között férfiak számára kifejlesztett fogamzásgátló technológiák.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
KLINIKUM NŐGYÓGYÁSZAT Nemzetközi Fogamzásgátlás és Családtervezés Konferencia Budapesten Budapesten, május 9-12. között tartotta kétévente megrendezésre kerülő, tizenötödik konferenciáját az Európai Fogamzásgátlási és Reprodukciós Társaság (European Society of Contraception and Reproductive Health, ESC). A 85 országból érkező közel 1700 szakember részvételével lezajlott nagyszabású szakmai tanácskozás kiemelt témái között szerepeltek a szexualitás eltérő kulturális és vallási szempontjai, és a legújabb, többek között férfiak számára kifejlesztett fogamzásgátló technológiák. ELISMERÉS A MAGYAR ORVOSTÁRSADALOMNAK „Hatalmas megtiszteltetés, hogy Magyarországon rendezhettük meg az ESC tizenötödik nemzetközi konferenciáját, amelynek megszervezésére négy évvel ezelőtt pályáztunk. Különösen annak fényében van ennek nagy jelentősége, hogy éppen 2018-ban, Semmelweis Ignác születésének kétszázadik évfordulóján érkezett a kongresszus Budapestre” – fejtette ki lapunknak Prof. Dr. Bártfai György, a kongresszus elnöke. A Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára az ünnepélyes megnyitón az orvostudomány két ikonikus magyar alakját – Semmelweis Ignácot és Szent-Györgyi Albertet – idézte fel. Magyarországon komoly hagyománya van a hormonális rendszerrel kapcsolatos kutatásoknak is, számos nemzetközileg is elismert kutató dolgozik ezen a területen. Mint elmondta, a konferencia megrendezése elismerést jelent a magyar orvostársadalom, azon belül a szülészetnőgyógyászat számára, ahogy azon szakmai szervezetek – a Magyar Nőorvos Társaság és a Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság – számára is, amelyek aktívan támogatták a szervezőbizottság munkáját. A kongresszus a „Családtervezés és fogamzásgátlás a serdülőkortól a menopauzáig” címet kapta, ami jól tükrözi, hogy a négy nap során mennyire sokrétű kérdéskört vitattak meg a szakemberek. Az ötven tudományos szekció keretében és háromszáz kiállított poszter kíséretében megtartott tanácskozás témái közül Bártfai professzor a sürgősségi fogamzásgátlást, a fiatalkorúak fogamzásgátlását, a méhen belüli fogamzásgátló eszközöket és a legújabban kifejlesztett védekezési módszereket emelte ki. Helyet kapott a szakmai programban az ún. zöld kontracepció, amelynek lényege, hogy a szakemberek olyan fogamzásgátló technológiákat igyekeznek bevezetni, amelyek révén csökkenthető a környezet terhelése. Jó példa erre az a nemrégiben kifejlesztett fogamzásgátló gyűrű, amely egy éven át viselhető, szemben a havonta cserélendő műanyag eszközökkel. Fókuszba 24 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY került továbbá a szexuális nevelés, a tudatos gyermekvállalásra való felkészülés kérdése. Ezen a területen jelentős fejlődés következett be hazánkban, hiszen míg az 1960-as években a művi vetélések száma meghaladta a nyolcvanezret, napjainkra ez a szám harmincezerre csökkent. Ám bőven van még hova fejlődnünk, ha tekintetbe vesszük, hogy több, hasonló lélekszámú európai országban mindössze hat-nyolcezer abortuszt végeznek évente. Mint azt Bártfai professzor hangsúlyozta, azok az országok sikeresek ezen a téren, amelyek egészségügyi kormányzata ingyenesen teszi elérhetővé a fogamzásgátló készítményeket az ún. vulnerábilis csoportok számára. Elsősorban azokra a fiatalkorúakra kell gondolnunk, akik még nem rendelkeznek rendszeres jövedelemmel, ugyanakkor aktív nemi életet élnek. Az első szülés ideje a húszas évekről áttevődött a harmincas évek elejére, ami egyben azt is jelenti, hogy jócskán meghosszabbodott az időintervallum, amikor a nők nem kívánnak teherbe esni. Ezért elengedhetetlenek a hatékony védekezési módszerek, hogy minden gyermek tervezetten születhessen meg, és csökkenjen a nem kívánt terhességek és az abortuszok száma. KULTURÁLIS ÉS VALLÁSI SOKSZÍNŰSÉG A fogamzásgátlás a megtermékenyülés tudatos kontrollálása, mellyel szétválik a szexualitás és szaporodás. Annak meghatározásában, hogy mit tekintünk normális, illetve abnormális szexuális magatartásnak, komoly szerepe van a vallásnak és a különböző kultúráknak. A legtöbb világvallás a szexuális életet csak a házasságon belül és nemzési céllal tekinti legitimnek, ezért a vallásos berendezkedésű társadalmakban azt az irányzatot erősítik, amelyben a szexualitás a házasságra korlátozódik. Egészen más a helyzet a liberális szellemiségű kultúrákban, ahol a szexualitás pozitív oldalait és az ahhoz kapcsolódó jogokat hangsúlyozzák. Jól látszik tehát, hogy a szexuális identitás tekintetében óriási eltérések figyelhetők meg a világ különböző országaiban. „Éppen ezért van különösen nagy jelentősége a szexuális felvilágosításnak és edukációnak, amellyel kapcsolatban az Egészségügyi Világszervezet számos programot dolgozott ki” – fogalmazott a konferencián Prof. Johannes Bitzer (Svájc), a European Journal of Contraception and Reproductive Health Care című folyóirat főszerkesztője. TÉVHITEK A fogamzásgátlás körül keringő legendák és tévhitek nagyban felelősek a tényleges igények ellenére is alacsony mértékű fogamzásgátlásért Kelet-Európa és Ázsia országa- XVII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2018. MÁJUS KLINIKUM NŐGYÓGYÁSZAT iban. A lakosság körében terjedő téves információkat esetenként az orvosok sem tisztázzák a páciensekkel. A fogamzásgátló tablettákkal kapcsolatban például még mindig él a tévhit, hogy gátolják a későbbi megtermékenyülést és növelik a rák kialakulásának kockázatát. Holott kutatási eredmények bizonyítják, hogy a legalább öt éven át fogamzásgátló tablettát szedő nők körében egyértelműen csökken a daganatos megbetegedések – többek között a méhnyakrák és a vastagbélrák – kialakulásának kockázata. Általános tévhit az is, hogy a hormonális fogamzásgátlók károsak a szervezetre, hiszen a megfelelő módszer megválasztása éppen elősegíti a női egészség védelmét. „Ezekben az országokban a szakemberek sok esetben fél-, elavult információkra, vagy szubjektív személyes benyomásaikra alapozzák tanácsaikat a védekezés formájáról, nem pedig tudományosan bizonyított tényekre. Éppen ezért a családtervezésben közreműködő orvosoknak és nővéreknek folyamatos képzésre van szükségük ahhoz, hogy a tévhiteket eloszlathassuk” – mutatott rá Prof. Gabriele Merki (Svájc), az ESC elnöke. Hozzátette: „A fogamzásgátlással kapcsolatos tanácsadás időigényes, főleg akkor, ha kulturális és vallási oldalról is befolyásolt a téma. Mindezek alapján kulcsfontosságú, hogy a lakosság jól képzett szakemberektől kaphasson ingyenes és könnyen elérhető tanácsadást.” A NŐI EGÉSZSÉG VÉDELMÉBEN Prof. Regine Sitruk-Ware (USA), a Rockefeller Egyetem adjunktusa az ún. Millenniumi Fejlesztési Célokat foglalta össze. 2000-ben 189 ENSZ-tagállam kötelezte el magát amellett, hogy csökkentik a gyermekhalandóságot az öt év alatti korosztályban, és minimalizálják a gyermekágyi halandóság arányát. Ennek megvalósulásához arra van szükség, hogy könnyen hozzáférhető és egyszerűen használható családtervezési módszerek álljanak a nők rendelkezésére. Fontos, hogy a nők maguk dönthessék el a teherbeesésük időpontját, így elérve azt, hogy minden megszületett gyermek kívánt gyermek legyen. Az újfajta technológiák közül SitrukWare professzor az egyhónapos hüvelygyűrű kifejlesztését emelte ki, és üdvözölte, hogy olyan ígéretes, férfiak által alkalmazható módszerek láthatnak napvilágot a nem is olyan távoli jövőben, amelyeknek köszönhetően a férfiak is részt vállalhatnak a fogamzásgátlás terheiből. IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY FÉRFI FOGAMZÁSGÁTLÁS „Hetven éve zajlott le a női fogamzásgátlás forradalma, ám azóta változott a világ, és a kutatók egyre modernebb módszerek kifejlesztésén dolgoznak. Ideje a férfiakról is beszélni, ha a fogamzásgátlás a téma, hiszen a közeljövőben lesznek számukra is elérhető fogamzásgátló módszerek az óvszeren túl.” – világított rá Prof. David Serfaty (Franciaország), a Férfi Fogamzásgátlás Nemzetközi Konzorcium (ICMC) alapítója az ESC budapesti sajtóbeszélgetésén. Központi kérdés az ICMC kutatói számára, hogy a férfiak is olyan fogamzásgátló módszerek közül választhassanak, amelyek hosszú távra jelentenek kényelmes, de visszafordítható megoldást. A fiatal generáció férfi tagjai egyre korábban és így több partnerrel kezdenek szexuális életet élni, ezért nyitottak azokra a lehetőségekre, amelyek révén maguk szabályozhatják a gyermekvállalást. Háromféle módszer lesz elérhető a számukra: a tabletta, a bőrön át felszívódó gél és spray, valamint a háromhavonta egyszer beadandó injekció. A jelenleg zajló kutatások arra irányulnak, hogy az új technológiák minél egyszerűbbek és hatékonyabbak legyenek. Serfaty professzor hangsúlyozta, hogy a nőknek és a férfiaknak közösen kell vállalniuk a felelősséget a terhességért, ezért a fogamzásgátlásnak, a védekezésnek is közös elhatározásból kell megtörténnie. A legfontosabb cél az, hogy csökkenjen a nem kívánt terhességek száma, és ebben a felelősséget a két nem képviselői közösen vállalják. Merki professzor hozzátette: a fiatal férfiak között végzett felmérések eredményei azt mutatják, hogy az utóbbi időben egyre több férfi kíván aktív részese lenni a családtervezésnek. Bártfai professzor azt is megjegyezte, hogy hosszú távú, ugyanakkor visszafordítható fogamzásgátló módszerekre van szükség. Ebből az aspektusból nézve a vasectomia nem tekinthető megfelelő módszernek, hiszen a beavatkozás irreverzibilis változást idéz elő a férfi szervezetében. Fontos, hogy a védekezésben szerepet vállaló férfiaknak a későbbiekben lehetősége nyíljon a gyermekvállalásra, és erre minden reményük meglehet a lassan finisbe érkező kutatások tükrében. A fogamzásgátló módszerek folyamatos fejlesztése és az egyszerűen használható új termékek szélesítik a védekezési lehetőségek tárházát, és ezzel segítik a reprodukciós egészség megőrzését a férfiak és nők körében. Boromisza Piroska XVII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2018. MÁJUS 25
