Mintegy 1100-1600 milliárd forintnyi, az EU Strukturális és Kohéziós Alapjaiból származó fejlesztési forrás felhasználására válunk jogosulttá 2004-2006 között Európai Uniós tagságunk egyik legkézzelfoghatóbb eredményeként. A Miniszterelnöki Hivatal a támogatások előkészítésére és koordinációjára létrehozta a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalát, amelynek elnökhelyettesét, Dr. Dobrev Klárát kérdeztük a részletekről.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
KITEKINTÔ PORTRÉ Pályázni tudni kell Dr. Dobrev Klára tájékoztatója az EU-támogatásokról Mintegy 1100-1600 milliárd forintnyi, az EU Strukturális és Kohéziós Alapjaiból származó fejlesztési forrás felhasználására válunk jogosulttá 2004-2006 között Európai Uniós tagságunk egyik legkézzelfoghatóbb eredményeként. A Miniszterelnöki Hivatal a támogatások előkészítésére és koordinációjára létrehozta a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalát, amelynek elnökhelyettesét, Dr. Dobrev Klárát kérdeztük a részletekről. – Mikor és milyen céllal alakult a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala? A Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala 2002 júniusában alakult azzal a céllal, hogy az uniós támogatásokkal kapcsolatos magyarországi felkészülést koordinálja. Feladata egyrészt az ún. előcsatlakozási PHARE és IPSA támogatások gondozása – a jelenleg futó harmadik, SAPARD elnevezésű program a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozik –, másrészt a tagállami teendők megalapozása. Ez utóbbinak azért van nagy jelentősége, mert abban a pillanatban, hogy tagállammá válunk, megnyílnak előttünk a fejlesztési források, s ezek fogadását elő kell készíteni. – Mekkora összegről van szó? Az EU Strukturális és Kohéziós Alapjaiból mintegy 1100-1600 milliárd forintra számíthatunk 2004 és 2006 között. A 2007-től kezdődő új EU költségvetési időszakra szóló források remélhetőleg még a mostaninál is lényegesen nagyobb összeget tesznek majd ki. Éppen ezért figyelnünk kell arra, hogy az első etap keretében folyó fejlesztések illeszkedjenek a másodikra tervezett beruházásokhoz. A következő ciklus nagy költségvetési csatáira jól fel kell készülnünk: egy nagyon határozott álláspontot kell képviselnünk, amelynek sarokköve az elmaradott térségek fejlesztésének kohéziós politikája. 2007-ben, teljes jogú tagállamként már beleszólásuk lesz abba, hogy mire költse az Unió a pénzt, tehát olyan átfogó fejlesztési elképzelést kell kialakítanunk, ami tükrözi a jövőképünket, hogy hová akarunk eljutni. Ehhez viszont pontosan kell ismernünk a saját érdekeinket. Éppen ezért széles társadalmi vitát kezdeményeztünk, melynek során hatszáz partnertől háromezer vélemény érkezett be hozzánk. – Mely lépések vezetnek az uniós kasszáig? A Strukturális Alapok általános szabályozásáról szóló Európai Tanácsi Rendelet értelmében a kevésbé fejlett régióknak, illetve tagállamoknak (ahol a GDP nem éri el a Közösség átlagának 75%-át) – így nekünk is – Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében kell előterjeszteniük fejlesztési célkitűzéseiket. Ez egy olyan egységes koncepció, amely Magyarország célzott felhasználási tervezetét foglalja össze. A fejlesztési terv helyzetértékeléssel kezdődik, ez alapján készül a stratégia. Az egésznek az alapját az Unió által kötelezően előírt SWOT-analízis képezi. Ezen elemzés alapján került kialakításra az NFT hosszú távú célja, s amelynek eléréséhez három specifikus cél társul: a termelési környezet fejlesztése és a gazdaság versenyképességének erősítése, a foglalkoztatottság növelése és a humánerőforrás fejlesztése, valamint a környezetvédelem és egészségi állapot javítása. A specifikus célok megvalósítását a NFT négy fejlesztési prioritáson keresztül kívánja elérni, ezek a következők: gazdasági versenyképesség fejlesztése, emberi erőforrások (ebbe tartozik az egészségügy), infrastruktúra, mezőgazdaság és vidékfejlesztés. – Visszatérhetnénk a SWOT-analízisre? Érdekelne, hogy az elemzés során az emberi erőforrások prioritásán belül milyen erősségek-gyengeségek illetve lehetőségek-veszélyek merültek fel. Erősségünk, hogy a közép- és felsőoktatásban résztvevők aránya magas, a női népesség képzettségi szintje pedig kiemelkedő. Ebből logikusan következik tehát, hogy a lehetőségek között említhető az ún. „tudásintenzív” iparágak (pl. informatika, genetika, biotechnológia) telepítése. Ugyanakkor veszélyként értékelhető, hogy a tömeges felsőoktatás az egyetemi és főiskolai képzés presztízsének csökkenéséhez vezethet. Ha az egészségügyi ellátórendszeren belül vizsgálódunk, megállapítható, hogy szakember-állományunk európai színvonalú szaktudással rendelkezik. Ez az ismeret azonban mégsem érvényesül kellőképpen az elavult eszközállomány miatt, hiszen az orvosok megfelelő eszközök hiányában nem tudják alkalmazni az általuk ismert új és hatékony eljárásokat. Százezer lakosra 362 orvos jut, ami megközelíti a közösség 375-ös átlagát, ám a területi megoszlás egyenlőtlen. IME II. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2003. SZEPTEMBER 51 KITEKINTÔ PORTRÉ – Gondolom, az ápolók aránya közel nem ilyen magas... Valóban, jelentős, körülbelül 30-40%-os hiány van az egészségügyi szakdolgozói állományban, az ápolószám fele az EU átlagnak. A nem megfelelő ellátási szerkezetet mutatja az is, hogy a betegek gyakran az állapotukhoz képest indokolatlanul magas szinten, kórházakban kerülnek ellátásra. Ez a helytelen gyakorlat fokozhatja a források ellátási szintek közötti elosztásának problémáit és a hozzáférésben a területi egyenlőtlenségeket. De említhetném az egészségügyi ellátórendszer hiányos informatikai eszközállományát is. Különösen a járóbeteg-szakellátásban alkalmazott informatikai eszközök elmaradottak. – Hogyan jeleníthetők meg az egészségügyi ellátórendszer terén szükséges fejlesztések a program egészében? A specifikus célok között a munkaerő egészségi állapotát, mint a versenyképesség kulcselemét jelenítjük meg. A népesség rossz egészségi állapota jelentősen csökkenti a munkaerő foglalkoztathatóságát, magas inaktivitáshoz és a munkaerőpiacon töltött időszak megrövidüléséhez vezet. Ezért a munkavégző-képesség és az egészség megőrzése és helyreállítása szintén szükséges a versenyképes munkaerő biztosításához. Ehhez az ezt segítő szolgáltatások fejlesztése szükséges. A várható hatás, hogy javul a munkaerő egészségi állapota, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a szolgáltatások minősége az elmaradott térségekben. – Említene egy konkrét példát? Az ország leghátrányosabb térségeiben a betegségek korai diagnosztizálása nem megfelelően biztosított. Ezért e régiókban kiemelt jelentőségű a nemzetközi gyakorlattal összhangban lévő szűrések bevezetése. Magas szintű, digitális technológiával felszerelt szűrőállomások létesítésére van szükség, azon belül is a területileg vagy társadalmilag hátrányos helyzetű és magas rizikónak kitett populáció, például a romák részére mobil szűrőállomások rendszerbe állítására. – Ha jól értem, az unió által meghatározott egységes nyelvrendszer szerint kódolva tulajdonképpen bármilyen beruházásra kaphatunk támogatást, ha be tudjuk bizonyítani, hogy az számunkra fejlődést eredményez? Így van. Brüsszel nem finanszírozza a kultúrát, ám egy emlékmű, vagy vár restaurálására kérhetünk pénzt a turizmusfejlesztésen belül. Az unió alapvetően nem finanszírozza a közoktatást, azonban a humán erőforráshoz kapcsolódó, társadalmi egyenlőtlenség felszámolásához kapcsolódó programot igen. Összefoglalva azt mondhatom, hogy azokat a programokat támogatja, amelyeknek az 52 IME II. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2003. SZEPTEMBER eredménye egységes indikátorokkal mérhető. Ezért nemcsak arra kell figyelni, hogy szabályosan költsük el a megkapott támogatást, hanem legalább annyira fontos, hogy okosan tegyük azt. Mondok egy példát: hiába képeznek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tévériportereket, ha ott viszonylag kevés ilyen szakemberre van szükség, és ezáltal ez a program nem is jelenthet megoldást az ottani munkanélküliségre. Szóval az uniós források elköltése nagyon sok szabályt kényszerít ránk, a kötelező bürokratikus eljárások lelassítják ugyan a folyamatot, ugyanakkor sokkal hatékonyabbá teszik a pénz felhasználását. – Hol tartunk most? A Nemzeti Fejlesztési Tervet március 31-én, az operatív programokat április 30-án benyújtottuk az Európa Bizottságnak. Mindkét dokumentumot elfogadták, és ezzel megkezdődtek a tárgyalások a Brüsszeli Bizottsággal az EU illetve a magyar fél tényleges pénzügyi kötelezettségvállalását jelentő Közösségi Támogatási Keret kialakítására. Október 15-ig kell átadnunk az ún. programkiegészítő dokumentumokat, amelyek már pályázati kiírásoknak tekinthetők. Decemberben lezárulnak a tárgyalások, és aláírják azt a megállapodást, amely konkrétan tartalmazza, hogy a felsorolt célokra milyen összegeket fizet Brüsszel illetve a magyar kormány. Januártól pedig már lehetőség lesz bizonyos programok elindítására. – Milyen vélemény alakult ki az eddig beérkezett pályázatokról? Igen jók az első benyomásaink. Ötletből persze van elég, inkább az a kérdés, hogy abból tud-e születni uniós elvárásoknak megfelelő pályázat. Ezért elindítottuk a Pályázat Előkészítő Alap (PEA) elnevezésű programot, amely tanácsadással támogatja a beérkező ötleteket. Első lépcsőben önkormányzatok és civil szervezetek jelentkezhettek az elképzeléseikkel. A nyertesek megkapták mindazt a műszaki, környezetvédelmi, jogi és közgazdasági tanácsadást, ami egy igazi pályázati dokumentáció összeállításához szükséges. Számításaink szerint a részben PHARE, részben hazai társfinanszírozású hatmilliárdos PEA alapból közel száz-százötven milliárd forintnyi beruházást tudunk előkészíteni. Igen jók a tapasztalataink: eddig közel háromezer ötlet érkezett, önkormányzatok fogtak össze egymással vagy civil szervezetekkel egy-egy közös cél, például csatorna-beruházás vagy foglalkoztatási terv megvalósítása érdekében. Tehát attól nem kell félnünk, hogy pályázó híján nem tudjuk felhasználni az uniós támogatást. – Milyen információs csatornákból értesülhetnek az érintettek a kiírásokról? Az önkormányzatok és civil szervezetek felé nagyon célzottan, direkt módon kommunikáltuk az információt, a KITEKINTÔ PORTRÉ soron következő kis- és középvállalkozói kör részére egy nagyobb kampányt tervezünk. Nemrég írtunk alá ezzel kapcsolatban együttműködési megállapodást a Magyar Marketing Szövetséggel, amely vállalta, hogy kiterjedt kapcsolatrendszerüket felhasználva segítenek a tájékoztatási koncepció kialakításában. Boromisza Piroska (Szerkesztőségünk Dr. Dobrev Klárával megállapodott arról, hogy a továbbiakban e lap hasábjain folyamatos, részletes tájékoztatást adunk olvasóinknak az egészségügyet érintő programokról, pályázatokról. Következő lapszámunkban az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium részéről Dr. Németh Ilona összefoglalóját olvashatják e témában. A szerk.) NÉVJEGY Dr. Dobrev Klára 1995-ben szerzett diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, Külgazdasági szakirányon illetve az ELTE Államés Jogtudományi Karán. 1997-től az ELTE ÁJK Pénzügyi Jog Tanszékén PhD képzésen vett részt, majd jogi szakvizsgát szerzett. 1994-ben Baráth Etele főpolgármester-jelölt személyi titkára az önkormányzati választásokon, 1995-től a Pénz- ügyminisztérium közigazgatási államtitkárságán titkárságvezető, majd 1997-től az ALTUS Befektetési és Vagyonkezelő Rt. Jogtanácsosa. A Pénzügyminisztérium Vállalkozási és Szabályozási főosztályán főosztályvezető-helyettes, és az ELTE ÁJTK Pénzügyi jogi tanszékén egyetemi adjunktus. 2001-2002-ben Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt kabinetfőnökeként dolgozik, majd 2002-től a Miniszterelnöki Hivatal, Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala elnök-helyettese. A számviteli jog körében jelentek meg publikációi. Informatika és Menedzsment az Egészségügyben 2003. évi konferencia naptár IV. „Outsourcing szemlélet – jövőkép” konferencia 2003. október 8. (szerda) III. Kontrolling konferencia „Vezetői menedzsment eszközök” 2003. november 26. (szerda) Hotel Tulip Inn, Budapest (1089 Budapest, Üllői út 94-98.) Bővebb információ LARIX Kiadó Kft. 1089 Budapest, Kálvária tér 3. T/F: 333-2434, 210-2682 ime@imeonline.hu, larix@larix.hu, www.imeonline.hu, www.larix.hu IME II. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2003. SZEPTEMBER 53
