Intézmények:ESZCSM, Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ
Évfolyam: I. évfolyam
Lapszám:2002. / 5
Hónap:december
Oldal:7-11
Terjedelem:5
Rovat:MENEDZSMENT
Alrovat:FINANSZÍROZÁS
Absztrakt:
A szerzők a járóbeteg-szakellátásban használt eljárások kódés pontrendszerének és az eljárások alkalmazásáról szóló SZABÁLYKÖNYV-nek a 2001-2002. évi általános revíziójáról adnak tájékoztatást. Ismertetik a revízió célját és elveit. Beszámolnak a karbantartási munka menetéről, a felmerült problémákról és a revízió eredményeként kiadott új Szabálykönyv szerkezetéről.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT FINANSZÍROZÁS A Járóbeteg Szabálykönyv 2001 - 2002. évi általános revíziójáról Dr. Illyés Sarolta, Dr. Bordás István Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, ESZCSM GYÓGYINFOK A szerzők a járóbeteg-szakellátásban használt eljárások kód- és pontrendszerének és az eljárások alkalmazásáról szóló SZABÁLYKÖNYV-nek a 2001-2002. évi általános revíziójáról adnak tájékoztatást. Ismertetik a revízió célját és elveit. Beszámolnak a karbantartási munka menetéről, a felmerült problémákról és a revízió eredményeként kiadott új Szabálykönyv szerkezetéről. ELÔZMÉNYEK Az egészségügyi járóbeteg-szakellátásban 1993-ban bevezetett teljesítményelvű finanszírozás mérésére használt OENO (Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozása) kódrendszert Németországból vettük át. Bevezetése óta, az elmúlt 9 év alatt – kisebb-nagyobb mértékben – módosult, de nem került sor a rendszer átfogó karbantartására. Az átfogó revízió lényege úgy foglalható össze, hogy most először valósult meg a rendeletben közzétett kódok és pontok, valamint a Szabálykönyvi meghatározások egyidejű összevetése, megújítása. A kódkarbantartás jogszabályi alapját „Az egészségügyi ellátásban használt szakmai kódrendszerek és finanszírozási paraméterek karbantartásának jogi szabályozásáról” szóló 6/1998. (III. 11.) NM rendelet adja. Ez a rendelet szabályozza a Finanszírozási Kódkarbantartó Bizottság (Munkabizottság) feladatát is. A Munkabizottság koordináló szerepével 2001-2002-ben megvalósuló karbantartási feladatok túlnyomó részét a járóbeteg-szakellátásban alkalmazott orvosi eljárások átfogó kód- és pontrevíziója jelentette. A revízió megvalósításában mindvégig az orvos-szakmai kollégiumok és országos intézetek vezetőinek és szakértőinek közreműködését kértük és vettük igénybe. A munka előzményeként 2000-ben a Szabálykönyv „rendbetétele” céljából javaslatot kértünk a szakmáktól. A módosítások összeállítását követően, mielőtt a közzétételre sor került volna, döntés született az egyidejű, teljes kód-karbantartásról. Tehát az általános revízió következő lépéseként a szakmai kollégiumokat felkértük az OENO kódrendszer felülvizsgálatára. A REVÍZIÓ CÉLJA Az OENO kódrendszer felülvizsgálata annak érdekében, hogy – a WHO eredeti kódrendszerének a struktúráját megtartva – • minden kódhoz egyértelmű, jól definiált eljárásnév tartozzon, • egy eljárásnak csak egy kódja legyen (duplikációk megszüntetése), • a gyakorlatban alkalmazott eljárásoknak legyen kódja (új kódok befogadása), • a nem alkalmazott eljárások kerüljenek ki a kódrendszerből. A szakmai kollégiumok és országos intézetek vezetőitől, illetve az általuk kijelölt szakértőktől kértük, hogy a fenti szempontok szerint tegyenek javaslatot a kódrendszer megújítására. A „vattapontok” törlése A Munkabizottság áttekintette azon eljárásokat, amelyek nem jellemzik ténylegesen egy-egy szolgáltató munkáját, olyan általános jellegű kiegészítő tevékenységek, melyek az orvos-beteg találkozás vagy az orvosi vizsgálat részei. Ezeknek a külön nevesített eljárásoknak a jelentése az elmúlt évek során a finanszírozási rendszerben torzulást idézett elő. A szolgáltatók – az ellátás kiegészítéseként – egymás példáját követve a legváltozatosabb csoportjait tüntették fel ezen kódoknak. Így tapasztalhattuk, hogy az egy betegre jutó esetleg néhány perces időtartam mellett is diétás tanácsadás történt, egyre több szakrendelés élt a pszichológiai tanácsadás lehetőségével és a hozzátartozói kapcsolattartás feltüntetésével. A szolgáltató részéről a bevétel fokozása iránti igény talán érthető, bár a rendszer szempontjából sem mindegy, hogy ez milyen áron történik. A Munkabizottság úgy foglalt állást, hogy a szakellátás presztízsének javítása érdekében töröljük ezeket a kódokat, a szolgáltatóknak ne kelljen ilyen módszereket alkalmazni. A cél az volt, hogy ezek a kódok ne kerüljenek külön finanszírozásra, mert alkalmazásuk során a betegellátást szolgáló eljárások rovására indokolatlan kifizetések történnek. A 68 kód törlésével évente 4,3 milliárd (!) pont szabadult fel, mindezt a „11041 – Vizsgálat” és az „endoszkópiás” kódok pont-növelésére lehetett fordítani. A szakmai kompetencia meghatározása A Szabálykönyv revíziója során a kitűzött célok között szerepelt, hogy tisztázódjon minden orvosi eljárás definíciója és szakmai „hovatartozása”, ez utóbbi új eleme a rendszernek. Mivel a kompetencia vizsgálata eddig nem volt jellemző a járóbeteg-szakellátásban, ezért a karbantartás során nagyon óvatosan alkalmaztuk. Igyekeztünk elkerülni a túl szi- IME I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2002. DECEMBER 7 MENEDZSMENT FINANSZÍROZÁS gorú előírásokból eredő hibákat, hogy ne veszélyeztessük a sikeres bevezetést, alkalmazást. A tapasztalatok alapján későbbi pontosításokra is szükség lesz. Általános előírásként szerepel a Szabálykönyvben, hogy valamely rendelkezéstől eltérő eljárás esetén, ha az egyébként szakmailag helyes és indokolt, el lehet térni az előírás merev alkalmazásától. További néhány kisegítő szabályra is szükség volt: • a kompetencia listában nem szereplő szakma-kódok értelemszerűen besorolandók addig, amíg a szolgáltató a szükséges pontosítást elvégzi, • az „56 = Speciális diagnosztika” munkahelyeken a személyi és tárgyi feltételeknek megfelelően értendő a kompetencia, • a „nem orvos szakmai kódok” 71-78 kódtartomány (pl. pszichológia, paramedicina…) alatt szereplő tevékenységekre a Szabálykönyv kompetencia szabályai a megfelelő – ténylegesen végzett – szakterület szerint terjednek ki. A Szabálykönyv IV. fejezetében az „x” jelölés az eljárás karbantartásáért felelős, azaz fő-kompetens szakmáé, míg az „o” jelölést kapta az összes többi szakma, amelyik jelentheti az eljárást. A 2001. évben 4.000.000.000 pont kifizetése történt nem kompetens tevékenységekre(!). Az eljárásokat januártól azon szakmák számára lehet elszámolni, amelyek rovatában az OENO kód sorában „o” vagy „x” jelzés található. Itt kell megjegyezni, hogy sem a törölt kódok, sem a kompetencia tábla tiltása nem orvos-szakmai előírás, hanem a pont forint-értékének devalválását megakadályozni szándékozó finanszírozás-technikai szabály. A MUNKA MENETE, ELVEK, CÉLOK Az elvégzett karbantartás során kitűzött és elvégezhető feladat az volt, hogy az egyes szakterületeken belül történjen meg az arányosítás az eljárások teljesítményarányait kifejező pontértékek között. A szakmák közötti aránytalanságok vizsgálatára, korrekciójára a jelenlegi munka befejezését követően kerülhet sor. Ennek megfelelően a pontértékek korrekciójánál törekedni kellett arra, hogy a szakmák között a kasszából való részesedési arány lényegében ne változzon. Ezt úgy lehetett elérni, hogy a 2001. évi bázisidőszak forgalmi adataiból számított – szakmák szerinti össz-pontszámok – lehetőség szerint megmaradjanak az új pontértékekkel is. Ezért minden egyes szakmán belül – a pontnövekedéshez, vagy új kód(ok) befogadásához – fedezetet kellett adni más eljárások pontszámának csökkentésével. A szakmák közti arányok megtartásához minden szakmánál kiszámított mértékű visszaosztást kellett alkalmazni. A feladat a szakmai vélemények megkérésével, a szakmákkal történt többszöri egyeztetéssel teljesült. 8 IME I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2002. DECEMBER Az eredmény értékeléséhez azonban szükséges az alábbiakat figyelembe venni: • A pontszámok csak arányokat fejeznek ki. A kifizetéseket a pontszám mellett az egy pontért fizethető forintérték határozza meg, amely a rendelkezésre álló kasszanagyságtól függ. Ezért a módosítás a pontarányokkal és nem a kifizetésekkel foglalkozik. • Az összes pontszám növelésére a pénzügyi korlátok miatt nincs lehetőség. Az egy pontért fizethető összeg növelésére – a teljesítmények függvényében – a kasszanagyság növekedése ad lehetőséget. • Mint fentebb már írtuk, a szakmáknak a kasszából való részesedési arányát a mostani karbantartási menetben nem tudtuk megváltoztatni. Erre az elkövetkező karbantartás kapcsán kerülhet sor. Az elkészített anyag a 2001-2002. évi egyeztetések eredményeit tartalmazza. Célunk volt, hogy a szakmákon belül az eljárások pont-arányai javuljanak. További célunk, hogy az egy eljáráshoz tartozó átlagpontszám azonos értékre állítását bevezessük és a jövőben – nagyobb karbantartási ciklusonként – rendszeresen elvégezzük. Ezzel elértük, hogy • a pontérték nagysága állandó értéket fejezzen ki, • a különböző változatok egymással összehasonlíthatók legyenek, • a Ft/pont érték pontosabban tervezhető legyen, • az egyéb ellátási formákkal (pl. a fekvőbeteg ellátással) való teljesítmény-arány számítható és stabilan tartható legyen. Az eljárások közül kiválasztottuk és preferáltuk a majdnem minden szakmát érintő, az orvosi munka értékének jelentőséget adó általános vizsgálatot, amelynek pontszám növelésére a megszüntetett eljárások (vattapontok) adták a fedezetet. Pontértékét visszaosztás nélkül emeltük: 500 pont helyett 750 pontra. Az évi 16 millió „vizsgálat” eddig 8 milliárd pontot képviselt a teljesítményekben, az 50%-os pontnövelésre a „vattapontok” adták a fedezetet. Ahhoz, hogy az emelt pontérték – a zárt kasszára figyelemmel – tartható legyen, kiegészítő szabályozásra is szükség van, vagyis a „vizsgálat” 1 hónapon belül nem számolható el ugyanannál a betegnél (TAJ) és folyamatos kezelés során ismételten sem számolható el. Az 1 hónap letelte után, újabb betegség ellátása során, amennyiben a Szabálykönyv szerinti teljes vizsgálat megtörtént, ismét jelenthető. A munka menete, egyeztetések • A Munkabizottság tagjai a munka során „szakma-felelősök” voltak. • A szakmai kollégiumok és országos intézetek vezetői tájékoztató és egyben felkérő levelet kaptak a revízióhoz történő javaslattételre. • A beérkezett javaslatokat minden szakmával egyeztettük (2001. október-november folyamán). • A szóbeli egyeztetések során kiderült, hogy az előkészített anyagok még további pontosításra szorulnak, tehát MENEDZSMENT • • • • • • • • FINANSZÍROZÁS nem tudtuk lezárni az egyeztetéseket. A változtatások átvezetése elhúzódott, a szakmáktól folyamatosan érkeztek újabb és újabb pontosító javaslatok. Az egyeztetések eredményét a GYÓGYINFOK-ban készített jegyzőkönyvek rögzítették, ezeket ismét kiküldtük a szakmai kollégiumoknak és országos intézeteknek 2002. márciusban. A kompetencia lista összeállítása és véleményezése újabb komoly egyeztetési folyamatot igényelt. A beérkezett javaslatok alapján megtörtént a „karbantartásért felelős szakmai kompetencia” kijelölése és ennek alapján kezdődhetett a számítás. A Munkabizottság hetente ülésezett, hogy a szakmai egyeztetéseken felmerült problémáknál, valamint az általános, illetve határterületi kérdésekben döntsön. 2002. április 30-i határidővel végső véleményt kértünk a szakmáktól, 52 válasz érkezett, az észrevételeket átvezettük, az új javaslatokat a munka lezárása után, a következő karbantartás során tudjuk csak figyelembe venni. Feladatul tűztük ki a Szabálykönyv átszerkesztését azzal a céllal, hogy áttekinthetőbb, egyszerűbben kezelhető legyen. A Szabálykönyv is elkészült, június 25-ei határidővel véleményezésre ismét megküldtük a szakmai kollégiumok és országos intézetek vezetőinek. További 19 vélemény érkezett, a beérkezett észrevételek alapján módosítások és szövegpontosítások történtek. Tájékoztatásul kiküldtük az érintetteknek a revíziós munka módszertanáról szóló leírást is. Bázis pontok: 1. lépés 2. lépés 3. lépés A munka menete, az iterációs számítás A karbantartási munka nagyon nehéz lépése volt a szakmák közti arány megtartását biztosító számítás („pontvisszaosztás”). A számítás több lépésben végzett iteráció volt, amelynél a szakmákon belüli arányokat megtartva az összes pontszámot a bázisidőszaknak választott 2001. évi egy féléves forgalommal egyezően állítottuk be. Az iterációs számítás lépései: 1. lépés: A többletfedezettel rendelkező általános, a legtöbb szakmát érintő eljárás, a „vizsgálat”, illetve az „endoszkópiáknál” a javasolt pontok – lehetőség szerint – visszaosztás nélkül érvényesek. 2. lépés: Több szakmát érintő eljárások, az érintett szakmák esetén közös visszaosztással. A pontok ezután egységesen érvényesek. Ez az iterációs lépés több, párhuzamosan is végezhető számítást jelentett. 3. lépés: A többi (egy vagy kevés szakmát érintő eljárások) szakmánkénti visszaosztással és súlyozott átlagszámítással végzendő számítás. Itt is történt párhuzamos számítás. A számításnál még figyelembe vett szempontok: – Az eljárások szakmák közti megosztásánál csak a „főkompetens” (az eljárás karbantartásáért felelős szakma részéről érkezett) megjegyzést vettük figyelembe. – A folyamatot orvos-szakmai szempontból folyamatosan figyelemmel kísértük. Az intenzív, hosszan tartó egyeztetések eredményeként • elkészült az OENO kód- és pont javaslat (törlés, új eljárások, módosítások), Javasoltak: (visszaosztás) Új pontok: Általános eljárások Sok szakmát érintő eljárások Maradék eljárások 1. ábra Az iterációs számítás lépései IME I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2002. DECEMBER 9 MENEDZSMENT • • • FINANSZÍROZÁS elkészült a szakmák közti arányok megtartását biztosító számítás, a pontértékek végleges beállítása, elkészült az eljárások és a szakmák közti kapcsolatot jelző kompetencia-táblázat (adott szakmának elszámolható, illetve nem elszámolható orvosi eljárások köre, illetve, hogy melyik szakma felelős az eljárás paramétereinek karbantartásáért), elkészült a Szabálykönyv a járóbeteg-szakellátás tevékenységi kódlistájának alkalmazásáról. Az OENO rendszer finanszírozási paraméter-változtatásainak adatai: • Régi OENO rendszer tételeinek száma: • • • Új OENO rendszer tételeinek száma: 3054 Eljárások száma, ahol a megnevezés változott: 545 Eljárások száma, ahol pontszám változási javaslat volt: 1213 OENO tétel-szám változás: – 423 • csökkenés: 778 • törlés, mert a kód „vatta” eljárás: 68 • törlés, mert az eljárás elavult: 382 • törlés összevonás miatt: 328 • növekedés: 355 • új eljárás, alábontás miatt: 178 • új eljárás, korábban nem volt: 177 • 3477 A Szabálykönyvben végrehajtott pontosítások: Definíciók száma: 1579 (45%) – a revízió után: 2714 (89%). Az eddigi szabályozás 423 esetben ír elő elszámolhatósági feltételt. Az elkészített Szabálykönyvben 1282 elszámolási feltétel és mennyiségi vagy időkorlátozás került meghatározásra. A Szabálykönyv szerkezete: I-IV. fejezetre tagolódik: I. II. III. IV. Általános szabályok Részletes szabályok OENO-k és BNO-k kapcsolata (jelenleg csak a nukleáris medicina vonatkozásában) Eljárások kompetencia-listája szakmánként Az I. „Általános szabályok” rész a már eddig is ismert szabályozást tartalmazza. Ilyenek például az (A03) Csak az elvégzett eljárás számolható el, vagy az (A06). A beteg egy ellátási napon egy intézet több szakrendelésén is ellátásra kerülhet, az elszámolási szabályokat – a megjelölt kivételektől eltekintve – szakrendelésenként kell alkalmazni, az (A11) Páros érzékszervek, szervek, illetve testrészek esetén csak egy orvosi- vagy nem-invazív eljárás számolható el, és általában annyi invazív eljárás számolható el, amenynyi megtörtént, ha más mennyiségi és elszámolhatósági korlát nem került meghatározásra. (A12) Nem számolhatók el a műtéti jellegű tevékenységeknél önálló eljárásként a 10 IME I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2002. DECEMBER műtét bevezető tevékenységei (bemetszések, feltárások stb.) és a befejező tevékenységei (sebkötözés stb.). Új szabály az (A20), mely szerint a *-jelzésű OENO tételek csak a vonatkozó jogszabály lábjegyzetében leírt rendelkezés szerint számolhatók el. További újdonság, hogy a 11041 (11042) „Vizsgálat” szakmánként meghatározásra került, valamint külön meghatározásra került a laboratóriumi eljárásokra vonatkozó szabály. A II. „Részletes szabályok” rész külön felsorolja az eljárás kódját, megnevezését és definícióját az eddigiek szerint. Újdonság az eljárás elszámolhatósági szabályainak az alábbi csoportosítás szerinti meghatározása: • • • Mennyiségi és időbeli korlátok; Kizárva: az adott OENO mellett nem elszámolható OENO(k): vagy az összetett OENO része(i), vagy azonos típusú eljárások egyidejű elvégzése vagy elszámolása kizárt; Együtt: adott OENO akkor számolható el, ha egyidejűleg elvégeztek mellette a felsoroltakból legalább egy másik eljárást. A III. rész tartalmazza az elszámolhatósági feltételhez meghatározott BNO csoportok leírását. Ez a „megjelölt betegségekre” jelzésű OENO tételekhez tartozó BNO kódok listája a nukleáris medicina területén. A IV. rész a Kompetencia táblázat. Használatához a szakma-kód jegyzék és az alkalmazásának kiegészítő szabályozása ad útmutatást. A tájékoztatás nem lenne teljes, ha a még fennmaradó hibákról és a munkát nehezítő körülményekről nem szólnánk: • A mostani átfogó munkához hasonló karbantartásra eddig még nem került sor, és a feladat sokkal nagyobb volt, mint azt a tervezéskor feltételeztük. • A feladat nagysága nem tette lehetővé minden probléma megoldását (pl. a szakmák közti aránytalanságok korrekcióját), ezért a munkát folytatni kell úgy, hogy az eddigi munka eredményeit a gyakorlatban hasznosítani lehessen. • A szakmákkal való egyeztetés sokkal több időt igényelt, mint feltételeztük. • A szakmán belüli vélemény különbségek miatt többször újra kellett kezdeni a már lezártnak hitt kérdések tárgyalását. • A jelenlegi strukturális problémákból eredő forgalmi jelentések tisztázása, értelmezése (a jelentett adatok mögött talált és a lekötött kapacitásban rejlő torzulások felszínre kerülése). • A Munkabizottság hatáskörét meghaladó orvosszakmai kérdések, • progresszív ellátással kapcsolatos kérdések, • strukturális kérdések, • szakmai definíciók pontatlanságai, • új eljárások befogadási rendje, MENEDZSMENT FINANSZÍROZÁS • nehézséget okozott a különböző szakterületek meg határozása, a szakmai határok, átfedések tisztázása, • a rész-szakmák önállósodási törekvése, … A munkafolyamat egész időszakát végig kísérte a szakmák közti aránytalanságok szubjektív módon történő kezelésének szándéka. Ez erős figyelmeztetés ennek a feladatnak a nehézségére és fontosságára. Úgy gondoljuk, hogy a 2001-2002. évi karbantartási munkával jelentős feladatot végeztünk el. A Szabálykönyv revíziójának eredményeként megállapíthatjuk, hogy mind a felhasználók munkáját, mind az ellenőrzést jobban szolgáló verzió készült el, mely tartalmában és formailag is megújult. A legnagyobb előrelépést – és a legnehezebb egyeztetési feladatot – a szakmák közötti kompetencia-határok kijelölése jelentette. A Szabálykönyv utolsó fejezetében levő kompetencia táblázat könnyen kezelhető, jól áttekinthető formában mutatja be az egyes eljárások szakmai hovatartozását, illetve az egyes szakmák által jelenthető eljárások körét. Végezetül a hatálybaléptetés körüli gondokról. Hangsúlyozva azt, hogy az új kódrendszer szerinti adatok mielőbbi elemzése – a jövő évi pont forint-érték meghatározása és a meghirdetett reform-lépések szempontjából – nagyon fontos; a szolgáltatók kérésére – a Szabálykönyv pontos informatikai leképezése érdekében – az eredetileg 2002. december 1-i bevezetés 2003. január 1-re módosult, ezzel is elősegítve, hogy a revízió eredménye valóban elősegítse a járóbeteg-szakellátást végző szakemberek munkáját. A SZERZÔK BEMUTATÁSA Dr. Illyés Sarolta: orvos-egyetemet végzett. 1972-től az akkor még Tétényi úti Kórház, jelenleg Fővárosi Önkormányzat Szent Imre Kórháza II. belgyógyászati osztályán dolgozott, 1976-ban belgyógyász szakvizsgát tett. Ezt követően a XI. kerületi üzemorvosi szolgálat központi üzemi szakrendelőjének vezetője és táppénzes ellenőrző főorvosa. 1989. júliustól a Fővárosi és Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztár ellenőrző főorvosa. Ebben a munkakörében közelebbi kapcsolatba került mind a háziorvosi, mind a kórházi- és járóbeteg-szakellátással. 1995. októberétől az akkori Népjóléti, jelenleg Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumban dolgozik, a Finanszírozási Kódkarbantartó Bizottság titkára. Jelenleg az Egészségbiztosítási Főosztály megbízott vezetője. Dr. Bordás István Jelenleg az ESZCSM GYÓGYINFOK igazgatója. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1964ben diplomát, majd 1973-ban egészségügyi szakmérnöki diplomát és 1977ben egyetemi doktori diplomát szerzett. 1979-ben a Nemzetközi Számítástechnikai Oktatási Központban rendszerszervezői diplomát, 1994-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szakokleveles Közgazdasági diplomát szerzett. 1996-ban végezte el a University of York egészség-gazdaságtani tanfolyamát. Szakmai érdeklődés: egészségügyi információs rendszerek, egészségügyi gazdaságtan, finanszírozási rendszerek, egészségügyi statisztika. Szakmai megbízatások: az Egészségügyi Informatikai Szakmai Kollégium, az Országos Statisztikai Tanács, az MTA Epidemiológiai Munkabizottság tagja, valamint a Magyar Egészségügyi Informatikai Társaság leendő elnöke. IME I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2002. DECEMBER 11
