A hatékonyabb stroke-ellátást tűzték ki célul a Telestroke program megalkotói, akiknek köszönhetően most lehetőség nyílik az agyérbetegségek diagnosztikájával és terápiájával foglalkozó három országos centrum – az Agyérbetegségek Országos Központja, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet és a Országos Érés Szívsebészeti Intézet – és további, később bekapcsolódó kórházak közötti „on-line” sürgősségi konzultációra. A rendszer videokonferenciás összeköttetést létesít a partnerek között és megjeleníti a képalkotó diagnosztikai eljárások eredményeit a szakkonzulens számára is. A programot a Veszprémi Egyetem által koordinált „Költséghatékony egészségmegőrzés és gyógyítás információtechnológiai módszerekkel” című NKFP projekt részeként dolgozták ki dr. Kozmann György professzor vezetésével. „Amikor kiélezett helyzetekben rapid szakmai döntést kell meghozni, az ellátó orvos számára létkérdést jelenthet egy tapasztalt szakorvos véleménye” – nyilatkozta lapunknak Dr. Nagy Zoltán professzor. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet és az annak keretein belül működő Agyérbetegségek Országos Központja igazgatója szerint a Telestroke rendszer célja, hogy a beteg a kritikus időn belül részesüljön a hatékony és legkorszerűbb ellátásban – függetlenül attól, hogy az ország mely pontján lett rosszul.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
KITEKINTÔ PORTRÉ Távkonzultációs rendszer a STROKE-ellátás esélyegyenlőségéért „A közös bölcsesség jobb, mint az egyéni…” Interjú Prof. Dr. Nagy Zoltánnal A hatékonyabb stroke-ellátást tűzték ki célul a Telestroke program megalkotói, akiknek köszönhetően most lehetőség nyílik az agyérbetegségek diagnosztikájával és terápiájával foglalkozó három országos centrum – az Agyérbetegségek Országos Központja, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet és a Országos Ér- és Szívsebészeti Intézet – és további, később bekapcsolódó kórházak közötti „on-line” sürgősségi konzultációra. A rendszer videokonferenciás összeköttetést létesít a partnerek között és megjeleníti a képalkotó diagnosztikai eljárások eredményeit a szakkonzulens számára is. A programot a Veszprémi Egyetem által koordinált „Költséghatékony egészségmegőrzés és gyógyítás információtechnológiai módszerekkel” című NKFP projekt részeként dolgozták ki dr. Kozmann György professzor vezetésével. „Amikor kiélezett helyzetekben rapid szakmai döntést kell meghozni, az ellátó orvos számára létkérdést jelenthet egy tapasztalt szakorvos véleménye” – nyilatkozta lapunknak Dr. Nagy Zoltán professzor. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet és az annak keretein belül működő Agyérbetegségek Országos Központja igazgatója szerint a Telestroke rendszer célja, hogy a beteg a kritikus időn belül részesüljön a hatékony és legkorszerűbb ellátásban – függetlenül attól, hogy az ország mely pontján lett rosszul. – Professzor úr, remélhetjük-e egy „on-line” konzultációs rendszer alkalmazásától azt, hogy javítson a szomorú statisztikai adaton, mely szerint az agyérbetegségek a harmadik haláloki tényezőt alkotják és listavezetők a túlélők maradandó egészségkárosodása vonatkozásában? Igen, amennyiben a rendszer révén az akut ellátás színvonala javulhat és ezáltal a halálozás csökkenhet. A stroke betegség heveny szakaszában történő szakszerű ellátás ugyanis perdöntően befolyásolhatja a beteg sorsát, és a rehabilitáció eredményességét is. Individuális szempontból arról van szó, hogy egy beteg Csornán ugyanolyan joggal várja el a magas szakmai színvonalú ellátást, mint az, aki a fővárosban lakik. Magyarországon mindössze néhány, a stroke események korszerű ellátására specializálódott központ van. Ahol nincs helyben vascularis neurológus szakorvos, ott létfontosságú kérdés, hogy a szakember azonnal odaidézhető legyen. Amikor kiélezett helyzetekben rapid szakmai döntést kell meghozni, az ellátó orvos számára létkérdést jelenthet egy tapasztalt szakorvos véleménye. – Vagyis aki időt nyer, életet nyer? Pontosan. Mondok egy konkrét példát: Balassagyarmaton negyvenágyas ideggyógyászati osztály működik a helyi kórházban, az akut stroke ellátás tárgyi feltételei adottak. Azonban összesen két ideggyógyász dolgozik az osztályon. Bekerül éjjel kettőkor egy beteg, ám az ügyeletes – tegyük fel – belgyógyász, tehát nincs gyakorlata a thrombusoldásban. Elkészítik a CT-vizsgálatot, majd annak eredményeit a mi intézetünkbe továbbítják a Telestroke rendszeren keresztül. Itt, az Agyérbetegségek Országos Központjában a nap bármely szakában készen áll egy vascularis neurológus szakember arra, hogy konzultációt nyújtson. A balassagyarmati kezelőorvos a mi kollégánkkal közösen értékelheti ki az adatokat, sőt meg tudja mutatni a videorendszeren keresztül a beteget. Mindehhez tíz perc szükséges! Tehát miről is van szó? Nem másról, mint a szakértelem exportjáról. A telemedicina, azaz a modern számítástechnika alkalmazása az egészségügyben nem új keletű dolog. Az országban nem egyenletes a szakember-ellátottság, bizonyos kérdésekben kevesen jártasak. Az ideális betegellátáshoz szükség van a legjobb szakmai véleményezésre – erre jó a telemedicina. – Bizonyítják-e külföldi példák, hogy a telemedicina eszközei hozzájárulhatnak a hatékonyabb betegellátáshoz? Hogyne. A telemedicinát elsősorban olyan országokban kezdték először alkalmazni, ahol kicsi a népsűrűség, nagyok a távolságok. Ilyen hely Texas – itt a lakosság jelentős része, az összes GP és az egészségügyi intézmények is rákapcsolódtak a rendszerre. A számítástechnikával a teljes vertikum lefedhető, tehát adott esetben a családorvos akár egy világnagysággal is konzultálhat. Az Egyesült Államokban négyszáz olyan esetet jegyeztek fel, amikor rezidens végezte el a thrombolízist egy kis kórházban, miközben az illető „on-line” konzultált a többszáz kilométerrel arrébb levő tapasztalt kollégával. Az utólagos felmérések alapján kiderült, hogy ezen beavatkozások eredménye semmivel sem maradt el azokétól, amelyeket kiemelt stroke centrumban végeztek el! – Eltér-e a magyar modell valamiben a külföldiektől? Létezik-e esetleg olyan szakterület, amiben más országoknál többet tudunk? Igen, létezik több önálló hazai fejlesztés, amit beépítettünk a rendszerbe. Ezek közül azt a szoftvert emelném ki, amelynek segítségével a stroke korai fázisában megjelenő, szemmel még nem észlelhető elváltozások kimutathatóak. Ennek azért van jelentősége, mert ebben a szakaszban a kezelőorvos az így nyert vizsgálati eredmények alapján IME I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2002. DECEMBER 49 KITEKINTÔ PORTRÉ olyan beavatkozást végezhet el, amely döntően befolyásolhatja a beteg gyógyulási esélyeit. – Jól tudom, hogy a három agyérbetegségekre szakosodott országos központon kívül három kórház csatlakozása várható? Elérhető-e az országos lefedettség? A rendszer továbbfejleszthető. A közös bölcsesség jobb, mint az egyéni – a cél nyilván egy szaktudást exportáló országos network kiépítése. Most ott tartunk, hogy első lépcsőben a három országos intézet – amelyek egyben egyetemi tanszékek is – kérhet egymástól konzíliumot. Második lépcsőben a kórházak csatlakoznak a rendszerre. Jelenleg a fővárosi Szent Imre Kórház Sürgősségi osztálya (mely regionális centrumként működik), a balassagyarmati és a kecskeméti kórházak kommunikációs hálózatának kiépítése zajlik. A kórházak érdeke azt diktálja, hogy rákapcsolódjanak a rendszerre. Ismerünk helyi kezdeményezéseket is – érdemes megemlíteni például a „Mona System” elnevezésű rendszert, amelyet egy nyíregyházai fejlesztőcsoport dolgozott ki. Ez nem más, mint egy internet-hálózat, amelyen megjelennek az alapvető információk, ám nem alkalmas a teljes „on-line” információcserére, az átjárásra azonban mégis lehetőséget ad. – A Telestroke rendszer telepítése milyen belső szervezeti változásokat, kiegészítő beruházásokat igényel? Alapvetően nem ezekre helyezném a hangsúlyt – a rendszer telepítéséhez szükséges feltételeket a programot kidolgozó konzorcium biztosította. Intézetünknek ez nem került egy fillérjébe sem. – Kikből áll ez a konzorcium és honnan teremtette elő a forrásokat? A három országos intézet, továbbá a KFKI és a Matáv mint fővállalkozók, és a Veszprémi Egyetem a „Költséghatékony egészségmegőrzés és gyógyítás információtechnológiai módszerekkel” elnevezésű projekt részeként fejlesztette ki közösen a Telestroke modell rendszert, amellyel a Széchenyi pályázat keretein belül támogatást nyert. Ami nekünk effektív pénzbe kerül, az ISDN vonalak bérleti díja. – És ki fizeti meg a konzíliumot adó szakembereket? Hivatalosan bruttó ezerötszáz forint a konzíliumért járó összeg, ki lehet számolni, hogy mennyit kap kézhez ebből az orvos. A Telestroke modellen belül ennek a tevékenységnek a díjazása még nincs kidolgozva. – Létezik-e szabályrendszer arra vonatkozóan, hogy ki, kitől, mikor és hogyan kérhet konzíliumot? Éppen ez a soron következő feladatunk: a konzultációs rend orvos szakmai protokollját ki kell dolgozni. A három nagy intézet, a „triumvirátus” között mindenesetre már kialakult egy belső rend, amely alapján a konzultációk működnek. – Gondolom, az Ön vezetésével működő Agyérbetegségek Országos Központja központi, koordináló feladatot lát el a Telestroke rendszerben. Milyen speciális szerepet játszik a másik két nagy országos centrum? A „triumvirátus” mindhárom tagja ugyanazon feladatokat látja el, természetesen a saját szakirányában. Központinak csak számítástechnikai értelemben tekinthető a mi intézetünk, mivel a rendszer „központi agyát” hozzánk telepítették. – Összefoglalva: a telekonzultáció legfontosabb hozadéka a stroke ellátásban az, hogy az egyik intézményben fekvő beteg összes vizsgálati adata átvihető egy másik intézménybe, ahol a konzulens mindezt láthatja, és magát a beteget is figyelemmel követheti a videorendszeren keresztül. Időveszteség nélkül láthatja el tanácsaival, javaslataival a konzultációt kérő kezelőorvost. Nyújt-e más előnyöket is a Telestroke rendszer? Hogyne. A másodlagos hozadék egyáltalán nem elhanyagolható. A telemedicina elősegíti az ismeretanyag rapid fejlődését. A specialisták professzionális informatikai háttérrel gazdagított együttműködése hatékonyabb ellátást eredményez. Idesorolnám még a betegvizsgálatok eredményeinek rögzítéséből és tárolásából kialakítható adatbázis horderejét. Ez az adatállomány további statisztikák készítését és tudományos vizsgálatok alapját képezheti. A tudományos kutatási célú visszakeresések pedig alkalmasak arra is, hogy az elhamarkodott, rossz döntéseket megelőzzük. – Mindezek közül melyik tényező jelenti az Ön számára a legfontosabb értéket? Az, hogy a Telestroke segítségével megteremthető a demokratikusság, az egyenlő esélyek elve a hazai stroke-ellátásban. – Professzor úr, köszönöm, hogy megosztotta gondolatait az IME lap olvasóival. Boromisza Piroska NÉVJEGY Prof. Dr. Nagy Zoltán • Az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár • Neurológus, pszichiáter, pathológus és neuropathológus • A Semmelweis Egyetem ÁOK Vasculáris Neurológia Tanszékének vezetője • Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet főigazgatója 50 IME I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2002. DECEMBER • Az Agyérbetegségek Országos Központja igazgatója • A Magyar Stroke Társaság elnöke • A Közép-Kelet-Európai Stroke Társaság elnöke •A magyarországi stroke-ellátás megszervezője, irányítója • A PhD képzésben végzett munkájáért állami kitüntetésben részesült • Az elméleti kutatásban és a klinikumban egyaránt iskolát teremtett
