Nagy érdeklődés kísérte az IME egészségügyi szaklap és a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) kétnapos budapesti konferenciáját.

A két nap során 8 blokkban kerültek megvitatásra az egészség-gazdaságtan legfontosabb kérdései; az első napon tíz órás, a második napon nyolc órás időtartamban. A hallgatói létszám szinte végig egységes volt (telt ház) kivéve a két napon az ebéd előtti poszterbemutatót, amelyen Vakó Zoltán professzor 15-15 poszter beszámolót mentorált. A professzornak nemrég jelent „A betegágy melletti döntéselemzés kiskátéja” című könyve.

A konferencián megtudtuk, hogy hazánkban az egészségügyi közkiadások mindössze egy százalékát fordítják a népegészségügyre, ugyanez a részesedés az uniós országokban átlagosan 3 százalék.

Mellár Tamás, a pécsi Tudományegyetem közgazdász-professzora előadásában elmondta, hogy a piacgazdaság nem hozott jobb gazdasági viszonyokat, mint ami a szocializmusban volt – ez a közvélekedés. Ezt a kijelentését számokkal bizonyította:

Alacsonyabb a növekedési ütem (3% versus 1%), nagy és növekvő jövedelem- vagyonkülönbségek (1:4, versus 1:8 a legalsó és legfelső tized aránya), masszív vagyonfelélés: adósság (GDP 80%, 60% volt 1990-ben), megtorpant felzárkózásunk az EU-hoz, és a visegrádi országoknál is rendre gyengébben teljesítünk. A gyenge teljesítmény oka a professzor szerint: „Ahogyan mi csináltuk ezeket, rossz! Felemás modernizáció, a piaci rendszer és a demokrácia működésének akadályoztatása. Valós problémákra rossz válaszok jöttek. Nem jól működik a piacgazdaság. Államosítsunk, legyen egy erős államkapitalizmus. Nem játszott pozitív szerepet a külföldi tőke a felzárkózásban. Adóztassuk és üldözzük őket, nem sikerült az európai felzárkózás és beilleszkedés, orientálódunk keletre! Formális és nem hatékony parlamenti demokrácia. Üresítsük ki és legyen direkt központi irányítás? A professzor szerint masszív forráskivonás zajlott le, a humán tőke újratermeléséből a nagy vesztesek az oktatás és az egészségügy. A közfinanszírozás nemcsak az esélyegyenlőséget, hanem a makro-szintű hatékonyságot is jobban képes biztosítani, mint a magánbiztosítás.

CSc. Bodoky György professzor, az Egyesített Szent István és Szent László korház onkológia főorvosa A vastag- és végbélrák szűrésének lehetőségei című előadásban. Elmondta, hogy Magyarországon évente tízezer új vastag- és végbélrák kerül diagnosztizálásra. Sajnos elsősorban a diagnózis kései felállítása miatt ötezer beteget elveszítünk. Így a vastag- és végbélrák az összes daganatos halálozás 15% -át okozza és a második leggyakoribb daganatos halálokokat képezi. A teljes lakosság körében 1:18 az esélye a vastagbél és végbélrák kialakulásának. Bár több kockázati tényező is ismeretes, mely a betegség kialakulásához vezet, szűréssel csökkenthető a legjobban a daganat kialakulásának kockázata. Összességében kijelenthető, hogy bármilyenféle vastagbélrák szűrés alkalmazása előrelépést jelentene hazánkban a betegség halálozási kockázatának csökkentésére – húzta alá előadásban Bodoky professzor.

Cikk forrása | 2015-07-20