A háziorvosok 99, a patikák 95, az intézmények 96 százaléka már elindította az EESZT-hez a csatlakozási folyamatot.

A rendszer kétnapos kényszerleállása miatt némi öniróniával kezdte előadását az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) kialakításáért és működtetéséért felelős főosztályvezető. Szabó Bálint az Állami Egészségügyi Ellátó Központ képviseletében számolt be az utóbbi évek egyik legnagyobb egészségügyi fejlesztéséről az IME csütörtöki konferenciáján. A leállásról szólva azonban rögtön azt is hozzátette, hogy pénteken már biztosan újra elérhető az elektronikus tér. Vele együtt egyébként a konferencia többi előadója is arról beszélt, hogy a november elsejei indulás óta tapasztalható kezdeti "gyermekbetegségek" ellenére remélik, hogy hamarosan olajozottan működik majd a rendszer.

Szabó Bálint szerint egyébként az egyik fő probléma, hogy bár azt remélték, hogy az elektronikus tért a jövőben használni fogó, összesen csaknem 10 ezer orvos, patikus és közintézmény szeptembertől fokozatosan csatlakozik majd, ehelyett november elején, az éles indulás napján mindenki egyszerre nyomta meg a gombot. Az óriási terhelés miatt akadozott a rendszer, de azóta megoldották a hibákat, és csütörtök estére, péntek reggelre ismét minden működik majd - ígérte az főosztályvezető. Hogy érzékeltesse mekkora rendszerről van szó hozzátette: naponta 6 milliószor "szólítják meg" a teret és 400 ezer e-recept kerül be.

A konkrét helyzetet ismertetve Szabó Bálint azt is elmondta, hogy a 10 ezer közszolgáltató közül 8 ezer már használja az EESZT-t, sőt a háziorvosok 99 százaléka (6357 fő), a patikák 95 százaléka (3030), az intézmények 96 százaléka (393) már elindította a csatlakozási folyamatot, akik, illetve amelyek közül a legtöbben (97 százalék) meg is kapták már a csatlakozáshoz a tanúsítványt. A főosztályvezető szerint az is nagy eredmény, hogy az EESZT használatához kötelezően előírt vizsgát már a több mint 45 ezren letették.

Az EESZT-ben már most is érzékelhetően nagy lehetőséget lát Szikora István, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet főorvosa. A stroke katéteres kezelésének elismert szakembere szerint óriási jelentősége van annak, hogy egy szélütött beteg CT leletét például egy vidéki centrumból a rendszeren keresztül pillanatok alatt át tudják küldeni hozzájuk, az országos intézetbe. Ez alapján tudják ugyanis eldönteni, hogy a gyógyszeres kezelésen kívül érdemes-e a náluk végzett katéteres eljárással is megműteni a beteget, tehát van-e értelme az utaztatásnak. Az EESZT-n belüli képtovábbítás lehetőségét a főorvos minél szélesebb körben szeretné elérni, a János kórházzal már meg is állapodtak, és reméli a többi centrummal is sikerül megegyezni.

A hibák ellenére több pozitívumot láttak az új rendszerben a konferencián az EESZT-ről tartott kerekasztal résztvevői. A fejlesztők nevében Király Gyula, a Hospitaly Kft. stratégiai vezetője azt mondta, a kezdeti gyermekbetegségek természetesek, nem kell tőlük tartani, nem katasztrófák. Hankó Zoltán, a gyógyszerész kamara elnöke is alapvetően jó irányról beszélt, igaz, hozzátette, hogy az EESZT indulása óta nemcsak a reményeik, de az aggályaik is visszaigazolódtak. Tóth Péter, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. projektigazgatója biztos volt benne, hogy a rendszer egyre jobb lesz. S hogy mit várnak hosszú távon? Király Gyula kicsit pesszimista volt, azt mondta: korábban is voltak hasonló nagyívű informatikai fejlesztések uniós és világbanki forrásból, amelyek elkészültek, de a működtetés, fenntartás már nem volt fontos, tehát leálltak. Mint kifejtette, reméli, most nem így lesz.

Tényleg lesz új egészségügyi struktúra a fővárosban? (az IME konferencia EBP-ről szóló része)