Másfél év után a cégek már tudják, nem érdemes túllihegni az árcsökkentést, mert azon csak veszíthetnek.

A vaklicit 2011-es bevezetése óta összesen 1057 gyógyszer – 169 hatóanyag –esetében adtak be legalább egyszer árcsökkentési javaslatot. Az érintett készítmények nagyságrendjére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) ártámogatásra fordítható keretének 29 százalékát „fedi” le ez a szegmens, hangzott el egy közelmúltban megtartott szakmai konferencián, ahol az előadók arra kerestek választ: vajon kinek érte meg jobban – az egészségpénztárnak, a cégeknek vagy a betegeknek? – az újdonságként bevezetett preferált referencia ársáv rendszer.

A forgalmi trendeket illetően két dolog biztosnak látszik: a vaklicit 2011. októberibevezetése óta valóban jelentős támogatás-kiáramlás csökkenés történt, amelynek szintje azonban stagnálni látszik. Ráadásul ebben az eredményben az is benne foglaltatik, hogy több, jelentős forgalmú biológiai készítmény kikerült a patikai forgalomból, mivel tételes elszámolásúvá vált. A közel két éves tapasztalat alapján az is biztosnak látszik, hogy a preferált ársávba került gyógyszerek iránti kereslet állandó maradt.

Az új szabályok szerint eddig négy alkalommal megtartott árverseny abszolút győztese az OEP, hiszen összességében 33,9 milliárd forinttal kevesebbet kell ártámogatásra fordítania, mint korábban. Ebből a szempontból a legsikeresebb időszaknak a tavalyi esztendő mutatkozik, amikor a két vaklicittel összesen 23,6 milliárd forintos megtakarítást sikerült elérniük. Egy másik megközelítésben: mára az úgynevezett megtakarítás-napi terápiás költség az eredeti 76 százalékára csökkent, vagyis az egészségpénztár számára egy napra vetítve 24 százalékos megtakarítás keletkezett.

Ami a gyógyszercégeket illeti, az általuk forgalmazott készítmények 55-60 százalékát távol tartották a vaklicittől. Az eddig lezajlott négy (2011. október, 2012. április, 2012. október, 2013. április) árversenyből az már egyértelműen látszik, hogy csökken a drasztikus, 50 vagy még ennél is nagyobb árcsökkentési kezdeményezések száma a licitek első körében. (Ez utóbbi azért fontos, mivel ez szolgálja a tényleges árletörést, illetve a referencia ár meghatározását, míg a második kör egyfajta korrekciót eredményez.) Idén tavasszal már csak öt, míg az első három ciklusban 9 cég 40 hasonló mértékű árcsökkentési kérelmet adott be.

Bár forgalmi adatok ma még csak a 2011-2012-es vaklicitekkel kapcsolatban állnak rendelkezésre, az már egyértelműen látszik, hogy egyetlen cégnek sikerült nyereségre fordítania összesen három termékét érintő hatalmas árcsökkentési kezdeményezését, a többiek azonban alaposan ráfizettek bátorságukra. Az első három ciklusban a fennmaradó 37 készítményen 214 millió forintot buktak a cégek – mindössze fél év alatt.

Ami a betegeket illeti, még mindig meglehetősen nagy arányban döntenek a preferált referencia ársávon kívül eső készítmények mellett. Ennek oka azért is szorulna további vizsgálatra, mivel a jelenleg érvényes rendszer bünteti a gyógyszerhasználókat, ha azok nem a legolcsóbb készítményeket választják, mégpedig oly módon, hogy a legolcsóbb gyógyszer árához adott támogatást 15 százalékkal csökkentik. Ezzel lényegében tehát csak az OEP jár jól. Az új szisztémával a betegek egyelőre nem nyertek túl sokat, hiszen az egy napra eső térítési díjuk mindössze 3 százalékkal csökkent. 

Cikk forrása | 2013-07-08