Még Miskolcról, Pécsről, Veszprémből is jöttek egyetemisták, radiológus szakorvosjelöltek az április végén Budapesten tartott IX. Képalkotó Diagnosztikai Konferenciára. Számukra a szervezők térítésmentesen kínálták fel a szakma legújabb eredményeit bemutató prezentációkat. De nemcsak a fiatalok részéről volt nagy az érdeklődés az IME egészségügyi szaklap által rendezett „Képalkotó Diagnosztikai Újdonságok 2014” című konferencia iránt, a rendezvényre több mint 130 szakorvos, radiográfus regisztrált.

Több blokk moderátora, illetve az előadás egyik előadója dr. Battyány István, a Radiológiai Szakmai Kollégium elnöke bevezetőjében többek között arról beszélt, hogy a radiológia területén óriási volt a technikai fejlődés az elmúlt 25 évben, és szerencsére az új eszközök Magyarországon is egyre szélesebb körben hozzáférhetőek. Mint mondta, fontos, hogy az új adottságokat, eszközöket ésszerűen, indokolt esetben használják, mert a felesleges diagnosztika nem szolgálja a betegek érdekeit. „Egy jó orvosi vizsgálat értéke több lehet, mint egy rossz indikációval végrehajtott, nem megfelelő protokollal végzett, drága képalkotó vizsgálaté”.

A terem szinte teljesen megtelt dr. Szikora István, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet osztályvezető főorvosának mindkét előadásán. Az elsőt az intervenciós radiológia blokkban tartotta, és a vérzéses és ischaemiás stroke kezelésének jelenlegi neurointervenciós lehetőségeiről szólt. A főorvos többek között elmondta: a koponyaűri aneurysmák kezelésében az endovaszkuláris eljárás egyértelműen polgárjogot nyert. E módszernek is vannak azonban korlátai, amelyek kiküszöbölésére új módszerek váltak elérhetővé: az oki terápia, az áramlásmódosítás.

 

Szikora István a második előadásában, amelyet a kutatás-fejlesztés blokkban adott elő, egyebek mellett az említett új terápiához használt áramlásmódosító eszközök hatásáról beszélt. Mint mondta: jelenleg egy fejlesztés alatt álló, angiográfiából nyert 3D modellen végzett számítógépes áramlás szimuláció és porózus anyag technikával végzett sztent szimuláció segítségével igyekeznek az ilyen eszközök hatását előre pontosan meghatározni és ezzel a beavatkozást tervezhetővé tenni. 

Dr. Harmat Zoltán, a pécsi radiológiai klinika főorvosa az intervenciós radiológia lehetőségeiről beszélt a nőgyógyászati betegségekben. Többek között bemutatta a pécsi klinika eredményeit a mióma embolizáció terén. Kifejtette, hogy a tapasztalatok alapján ez a pár éve alkalmazott új katéteres eljárás például krónikus állapotú betegeknél is elvégezhető, hiszen nem kell kitenni őket nagy műtéteknek. Két másik előadás is szólt az intervenciós lehetőségekről: az egyik a gasztroenterológiában, a másik a tüdőembóliában végzett eljárásokról.

Külön blokk foglalkozott a szűrővizsgálatokkal, ezen belül a tervezett szűrőprogramokkal, valamint a virtuális kolonoszkópia nemzetközi eredményeivel. Ez utóbbit dr. Tarján Zsolt, az Egyesült Királyságban dolgozó radiológus mutatta be. Előadásában a vastag-, és végbélrák lehetséges új szűrésének, a CT kolonográfia (CTC) a pozitív eredményeit mutatta be, amely alternatívája lehet a jelenlegi kolonoszkópiának. Különösen azért, mert a kényelmetlen kolonoszkópiával ellentétben a CTC szűrő-eljárást jobban el tudják fogadni az érintettek, tehát a részvételi hajlandóság sokkal nagyobb lehetne.

 

Nagy tetszést aratott dr. Garami Zsolt Houstonban dolgozó magyar radiológus, a Methodist kórház agyi ultrahang részlegének vezetője, aki egyébként a NASA-nak is dolgozik és részt vesz űrhajósok felkészítésében. Nemcsak „Neuroimaging a Földön és az Űrben” című előadása kötötte le a konferencia résztvevőit, hanem azok XXII. századi kis eszközök is, amelyeket a magyar radiológus magával hozott az amerikai úrközpontból, s amelyet mindenki kipróbálhatott.

A nukleáris medicina blokkban a multiplex csontáttétek izotóp-terápiájával, valamint a prosztatarák diagnosztikájával foglalkoztak. Előbbiről dr. Szilvási István a Honvédkórház osztályvezető főorvosa tartott előadást, dr. Galuska László, a Debreceni Egyetem, Nukleáris Medicina Intézet képviselője pedig a szén alapú radiofarmakon, a 11C-kolin szerepéről beszélt a PET/CT vizsgálatoknál. A vizsgálatok alapján ez a radiofarmakon a jelenleg használt cukor alapú izotópnál hatásosabb a prosztatarák kimutatásában.

A képalkotó diagnosztika kutatás-fejlesztéséről szóló blokkban sokan voltak kíváncsiak például az EEG-alapú képalkotás újabb eredményeiről, a bioelektromos képalkotás újabb megoldásairól, a mellkas tomoszintézisről, valamint a konvolúciós ultrahang képalkotási modell fejlesztéséről és validálásáról tartott előadásokra. Az Uzsoki Kórház főigazgatója, dr. Ficzere Andrea ismertetőjét is sokan kísérték figyelemmel, amely a kórház felügyeleti és telemedicinális rendszereit mutatta be.

Cikk forrása | 2014-05-01