A minőségirányítás bevezetése és alkalmazása eszköz a kiválóságra való törekvéshez. A rendszer fejlesztés irányát és szükségszerűségét az elégedettségi vizsgálatok és a vezetőségi átvizsgálások eredményei határozzák meg. A meglévő informatikai infrastruktúrára épített, integrált, egységes dokumentációs rendszer kialakítása jól áttekinthető és gazdaságos. A MIR, KIR, MEBIR alkalmazása szabályozza az alaptevékenységet, a környezethez való kapcsolatunkat és munkahelyünk, munkakörülményeink biztonságát.
[1] Irányelv az MSZ EN ISO 9001:2001 Minőségügyi rendszer alkalmazásához egészségügyi szolgáltató szervezetekben (V.0 ) Egészségügyi Szociális és Családvédelmi Minisztérium 2003., munkaanyag
[2] Dr. Belicza Éva: A minőségügy hazai aktuális kérdései Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző
Központ, jegyzet
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT MINÔSÉGIRÁNYÍTÁS Minőségirányítás és integráció a Kenézy Gyula Kórházban Csépes Imre, Kenézy Gyula Kórház, Debrecen Petrikné Jakab Zsuzsa, Kenézy Gyula Kórház, Debrecen A minőségirányítás bevezetése és alkalmazása eszköz a kiválóságra való törekvéshez. A rendszer fejlesztés irányát és szükségszerűségét az elégedettségi vizsgálatok és a vezetőségi átvizsgálások eredményei határozzák meg. A meglévő informatikai infrastruktúrára épített, integrált, egységes dokumentációs rendszer kialakítása jól áttekinthető és gazdaságos. A MIR, KIR, MEBIR alkalmazása szabályozza az alaptevékenységet, a környezethez való kapcsolatunkat és munkahelyünk, munkakörülményeink biztonságát. BEVEZETÉS Kevés fontosabb kérdés fogalmazódik meg az egyén és a társadalom részéről az egészségügyi ellátással kapcsolatban, mint a minőség. Számos olyan lehetőség van, – a betegek szakszerű tájékoztatása, folyamatos törekvés az elégedettségre, rendezett és jól szervezett munkavégzés – melyek napi gyakorlata a betegellátás fontosságát tettekben is igazolja. A tanúsítás valójában akkor nyer igazi értelmet, ha ezeket a lehetőségeket kihasználjuk és alkalmazzuk. A Kenézy Gyula Kórház tanúsítása 2001-ben megtörtént. Tapasztalatainkat, további törekvéseink összehangolását és az általunk fontosnak tartott néhány elképzelést az alábbiakban foglaljuk össze. MINÔSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER – KÖVETELMÉNYEK • a probléma meghatározásával, • a probléma kialakulás okainak megismerésével, • a megoldási lehetőségek kidolgozásával, • a hatásvizsgálattal, • a bevezethető megoldás kiválasztásával. A minőségügyi rendszer kiépítését azoknak az intézményeknek ajánljuk, akik kiválóságra törekszenek. Számos ilyen intézmény van, és az érdeklődés az elmúlt években folyamatosan emelkedett. A Magyar Minőségi Társaság által regisztrált ISO 9000 szabványsorozat szerint tanúsított szervezetek listáján 2002. szeptemberéig 61 egészségügyi intézmény szerepelt. Az ágazati tendenciaelemzés szerint az egészségügyben jelentősen nő a tanúsított intézmények száma. IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK (MIR, KIR, MEBIR) FEJLESZTÉSÉNEK ALTERNATÍVÁI A kiválóságra való törekvés további értékmérője, hogy a tanúsított szervezetek missziójukban megfogalmazott folyamatos fejlesztések iránti elkötelezettsége nem marad meg a Minőségirányítási Rendszer (MIR) keretein belül. Egyre többen látják szükségességét a Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) alkalmazásának. Az egészségügyben még nem gyakori a Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági Irányítási Rendszer (MEBIR), alkalmazása. Amennyiben a kötelező kockázatelemzéseket lelkiismeretesen és körültekintően elvégzi az intézmény, ennek az irányítási rendszernek a bevezetése is óhatatlanul napirendre fog kerülni. A minőségügy hazai aktuális kérdéseit elemezve, alapvetően két kérdéscsoportot célszerű megválaszolni: • Milyen célból érdemes megszerezni a tanúsítást? • A megszerzett „papír” marketing-piaci előnyökkel jár, • divat lett, és a környéken már mindenkinek van. • Azért vezeti be és működteti a minőségirányítást az intézmény, mert: • csökkenni fognak a költségek, • az üzleti folyamatokat rendezetté teszi, • a működés átláthatóbbá válik, • a standardok és protokollok sok támogatást adnak a napi munkához. A kockázat értékelés nem más, mint gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen milyen tényezők, körülmények károsíthatják, veszélyeztethetik a dolgozókat, milyen óvintézkedések szükségesek a károsodások megelőzésére. E megelőzési feladatokkal kapcsolatosan kell konkrét intézkedéseket tenni, bevezetésüket ellenőrizni, és az egész folyamatot évente megismételni. Valójában sem a célt, sem a kiváltó okot nem célszerű ilyen konkrétan meghatározni, ellenben olyan eszközként ajánlatos a minőségügyet és tágabb értelemben annak különböző irányítási rendszereit kezelni, mely a kiválóságra való törekvést támogatja: Az egészségügy legnagyobb „üzemeiben”, a kórházakban végzett áttekintő helyzetértékelésből is kiderül, számos olyan tényezővel – a kórház tevékenységeinek, szolgáltatásainak azon elemei, amelyek kölcsönhatásba kerülhetnek a környezettel – kell számolni, amelyek akár káros, akár hasz- 22 IME II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2003. MÁJUS A fentieken túl természetesen még számos indok szól az egyes irányítási rendszerek kiépítése mellett. Anélkül, hogy a teljesség igényére törekednénk, néhány fontos jellemző paramétert szükségesnek tartunk megemlíteni. MENEDZSMENT MINÔSÉGIRÁNYÍTÁS nos, de hatást gyakorolnak a környezetre. A törvény nem írja elő kötelezően a KIR bevezetését, de az előírások szerint a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy: • az a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézzen elő, • megelőzze a környezetszennyezést, • kizárja a környezetkárosítást. kal mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a rendszerünk átjárható, valóban rendszer és nem az információk rendetlen halmaza. 2002. novemberében a KES szerinti sikeres audit bebizonyította, hogy egy ISO 9001 szerint tanúsított kórházban viszonylag gyorsan meg lehet felelni a KES követelményeknek is. Az ISO 9001 nem váltható ki a KESsel, a KES viszont egy lényegesen mélyebb szakmai szabályozást biztosít a kórházi működéshez. Nyilvánvalóan ennek a követelménynek tudatosan kialakított és folyamatosan fejlesztett irányítási rendszer, a KIR bevezetésével lehet megfelelni. A szabványok harmonizációja A három irányítási rendszer kereteinek vizsgálata során, a MIR: az alaptevékenységünkre, a nyújtott szolgáltatásokra, a KIR: a körülvevő környezetre, a MEBIR: a működtetést végző emberre és munkahelyére fókuszál. A RENDSZERINTEGRÁCIÓ GYAKORLATI MEGVALÓSÍTÁSA A rendszerek és szabályzatok harmonizációja A Kenézy Kórházban 2001. februárban történt meg az MSZ EN ISO 9001:1996 szabvány szerinti tanúsítás. Ennek kapcsán számos területen bekövetkezett egyfajta rendcsinálás, racionalizáció, a működés átláthatóbbá vált. A 2001. novemberében megjelent Kórházi Ellátási Standardok (KES) moduláris felépítésben határozzák meg a legfontosabb standard egészségügyi követelményeket a kórházi betegellátás számára. 2002-ben realizálódott a KES alapú tanúsítás lehetősége a kórházak számára. Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a Kenézy Kórház természetesen az elsők között vállalta a megmérettetést. A kiindulási pontot az írásban szabályozandó standardok, és a mérhető tényezőkre összpontosító indikátorok jelentették. Ennek ismeretében került sor annak vizsgálatára, hogy melyek azok a minőségi és egyéb dokumentációk, szabályzatok, utasítások és protokollok, melyek a standard előírásoknak megfelelnek vagy módosítással felhasználhatóvá tehetők. Ahol az adott standardhoz az elkészített dokumentum mátrixban nem tudtunk már meglévő dokumentációt vagy gyakorlatot hozzárendelni, azt ki kellett dolgozni, és a megfelelőt be kellett vezetni. A projektmunka kapcsán számos értékes felismerés született. A korábban összeállított, majd felülvizsgálatra és átdolgozásra került Szervezeti és Működési Szabályzat működési része a KES követelmények szempontjából hiányosnak mutatkozott. Azokra – a betegellátást alapvetően meghatározó – eljárásokra, amelyek már a minőségirányítás kapcsán kidolgozásra kerültek, az SZMSZ megfelelő fejezetében pontos azonosítással hivatkoztunk. Ezek a hivatkozások természetesen fordítva is működnek a rendszerben. A kereszthivatkozások eredményeképpen egyrészt gyorsabban ment a munka, másrészt a hivatkozások- Az ISO 9001:2000 szabvány kiadását követően a nemzetközi szabványosító szervezet deklarálta, hogy 2003. december 15-ig minden tanúsított szervezetnek át kell térni az ISO 9001:1994 szabványról az új 2000-es szabvány alkalmazására. Számos publikációban megjelent már a szabványok követelményei közötti különbség, ezért csak a leglényegesebbeket emeljük ki. A korábbi, 1994-es szabvány szerint a megfelelést a szabvány követelmények teljesítésének, illetve a teljesítésre való képességeknek a megléte biztosította. Az új szabványra a vevőközpontúság, a folyamat és rendszerszemlélet és a tényeken alapuló döntéshozatal kiemelten jellemző. Korábban 20 fejezetben szerepeltek a rendszer követelményei, az átdolgozás után csak 8 fejezetet kell figyelembe venni. Az átvizsgálás során a dokumentációinkat annak alapján tekintjük át, hogy azok melyik régi szabvány követelményeket teljesítették, a régi szabványfejezetek az újaknak mennyire felelnek meg, ennek megfelelően milyen átdolgozásokat kell elvégezni. Ehhez a munkához két nagyon jól használható anyagra szeretnénk a figyelmet felhívni: • • a vonatkozó szabványok tájékoztató melléklete „Kapcsolat az ISO 9001:2000 és az ISO 9001:1994 között”, az Egészségügyi Szociális és Családvédelmi Minisztérium által készített irányelv ISO 9001:2001 [1]. Itt érdemes megjegyezni, hogy azokban az intézetekben, ahol el kell végezni az új szabvány szerinti átállást, és elkötelezettek a KIR bevezetésével kapcsolatban, a két feladatot összevontan célszerű elvégezni. Egyébként minden korábbi dokumentációt az új szabvány szerint felül kell vizsgálni és az eljárások jelentős részébe a KIR követelmények is praktikusan beépíthetők. Ennek eredményeként több követelményt kielégítő dokumentáció készíthető, jelentősen csökkentve a mindenki által nehezen kezelhető dokumentáció halmazt. Arról nem is beszélve, hogy ennek eredményeként a dokumentációk karbantartása, aktualizálása és számos vonatkozó feladat elvégzése leegyszerűsödik. Az új szabvány 4.2.4. fejezete a feljegyzések kezelésével foglalkozik. Különös figyelmet érdemel a szabvány köve- IME II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2003. MÁJUS 23 MENEDZSMENT MINÔSÉGIRÁNYÍTÁS telmény (… „feljegyzéseket kell készíteni és ezeket meg kell őrizni, hogy bizonyítékul szolgáljanak a minőségirányítási rendszer megfelelőségére a követelményeknek és a rendszer eredményes működésére.”). A szabvány egészségügyi alkalmazását az „Irányelv” 11 pontban foglalja össze, kiemelve azt az elvárást, hogy a feljegyzéseknek bizonyítékul kell szolgálniuk a minőségirányítási rendszer megfelelőségéhez. A kórházi informatikai rendszerek, – a nálunk alkalmazott CliniCom is – képesek ezeket a betegdokumentációkat (feljegyzéseket) megfelelő módon kezelni. A feljegyzésekkel kapcsolatos alapelvárások tartalmát, terjedelmét, formáját, az események minden elemének rekonstruálhatóságát viszont belső szabályozással kellett biztosítani. A végrehajtást, az egységes alkalmazást minden szervezeti egység számára kötelezővé kellett tenni, a folyamatos ellenőrzést meg kellett szervezni. Az irányítási politika összefogja a rendszereket, alapját az 1. számú ábra szerint a feljegyzések, a munkaköri leírások, valamint a speciális kiegészítések képezik. Számos intézet – a kórházunk is – rendelkezik Internet és IP alapú intranet hozzáféréssel. Szinte kézenfekvő, hogy a dokumentáció hozzáférés megoldása az intranet alkalmazása legyen. A korábban elkészített dokumentációink elektronikus formában is rendelkezésre állnak, így különösebb ráfordítás nélkül ezek felhasználhatók. Az új, vagy aktuálisan átdolgozásra kerülő dokumentációk természetesen azonnal felkerülnek a belső hálózatra. Munkánkban a legnagyobb körültekintést a dokumentációk struktúrájának kialakítása, a különböző hozzáférések beállítása, valamint a könnyű elérhetőség (navigálás) biztosítása jelenti. Terveink szerint a jövőben a Kenézy Kórházban a szűken vett rendszer dokumentációkon kívül az intraneten keresztül elérhetővé tesszük az aktuális és vonatkozó jogszabályokat, a használt bizonylatokat, protokollokat, körleveleket, utasításokat és minden olyan információt, mely közérdekű. Az információk teljes körű és közvetlen hozzáférésének biztosítása, minőségileg is új fejezetet jelent a kórház életében. ÖSSZEFOGLALÁS 1. ábra Irányítási rendszerek kapcsolatai Az informatikával támogatott integrált rendszer üzemeltetése Úgy látjuk, hogy a kialakított integrált rendszer üzemeltetése és fejlesztése jelenti az igazi kihívást a kórház számára. A fejlesztés irányát együttesen az éves vezetőségi átvizsgálások, a stratégiai terv, valamint a beteg és dolgozói elégedettségi felmérések határozzák meg. A fejlesztés volumenének az intézet pénzügyi helyzete, teherviselő képessége szab határt. Üzemeltetésben komoly előrelépést jelenthet a kórházi informatika infrastruktúrájának felhasználása. A kórház minőségfejlesztési koncepciója szerves része a kórház egészére vonatkozó stratégiai fejlesztési tervnek, melyet a 12/2002 (II. 28.) EüM rendelet ír elő. Az említett (MIR, KIR, MEBIR) rendszerekből közvetlen számszerűsíthető eredmények előre nehezen határozhatók meg. A MIR tanúsításból származó, kedvező megítéléssel viszont már találkoztunk. (Pályázatoknál, ahol feltétel, vagy előírás volt az ISO tanúsítás). Minden bizonnyal az EU csatlakozást követően a minősítés értéke tovább fog emelkedni, és a nem kötelező KIR bevezetése, alkalmazása és folyamatos fejlesztése újabb potenciális lehetőség a kiválóság erősítéséhez. Gyakran ellenérvként merül fel, hogy a rendszer kiépítése és fejlesztése nem egyszeri, hanem folyamatos költségként kezelendő, megtérülése nehezen mutatható ki. Ez egyoldalú megközelítés, ugyanis a fejlesztések eredményeként várható és előre nehezen számszerűsíthető megtakarításokat (anyag- és energiaracionalizálás) realitásként és nem jóslásként célszerű kezelni. A ma realizálódott eredmények korábbi döntések következményei, a mai döntések a későbbi eredmények zálogai. A kórházakra is igaz az általános megállapítás: „Ha úgy gondolkozol, ahogy eddig gondolkoztál, azt kapod, amit eddig kaptál.” IRODALOMJEGYZÉK [1] Irányelv az MSZ EN ISO 9001:2001 Minőségügyi rendszer alkalmazásához egészségügyi szolgáltató szervezetekben (V.0 ) Egészségügyi Szociális és Családvédelmi Minisztérium 2003., munkaanyag 24 IME II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2003. MÁJUS [2] Dr. Belicza Éva: A minőségügy hazai aktuális kérdései Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ, jegyzet MENEDZSMENT MINÔSÉGIRÁNYÍTÁS A SZERZÔK BEMUTATÁSA Petrikné Jakab Zsuzsa A debreceni Kenézy Gyula Kórház ápolási igazgatója 1986-ban végzett az egészségügyi főiskola intézetvezető szakán, majd 1992-ben egészségügyi menedzser szakvizsgát tett. 2001-ben a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskola Egészségügyi Minőségbiztosítási, Minőségfejlesztési Szakon szerzett diplomát. A ’80-as évek végétől foglalkozik minőségfejlesztéssel, e témában több cikket is publikált. 2002-től az intézet minőségfejlesztését irányítja. Csépes Imre A Kenézy Gyula Kórház minőségfejlesztési osztályvezetője. 1992-2001 között a kórház számítástechnikai osztályvezetője. Ez idő alatt a kórházban megvalósult egy sikeres világbanki projekt. 1998-2002 között irányította a projektet, ennek keretén belül kiépítésre került a teljes integrált kórházi informatikai rendszer, mely az integráció alapját képezi. Automatizálási főiskolát végzett, számítástechnikai rendszerszervező. 1982-1986 között korábbi munkahelyén a Medicor Debreceni Orvosi Műszergyárban, nemzetközi projekt keretén belül, mint számítástechnikai osztályvezető részt vett a termelés irányítás számítástechnikai támogatásának kidolgozásában és bevezetésében. 2002-ben a kórházban 2 sikeres ISO felülvizsgálati auditra és egy sikeres KES auditra került sor. Aktuálisan kiemelt feladat az új szabvány szerinti rendszer átdolgozás és a számítástechnikai támogatás megteremtése a dokumentációs rendszer on-line eléréséhez. Még megrendelhető Outsourcing Szemlélet – Jövőkép Új módszerek az egészségügy működtetésében 1500 Ft Kontrolling és Vezetői Információs Rendszerek az Egészségügyben Ezredfordulós kórházi menedzsment eszközök 2000 Ft A szakmai kiadványok megrendelhetők: Larix Stúdió 1089 Budapest, Kálvária tér 3. II. em. 29. Tel./fax: 333 2434 E-mail: larix@larix.hu www.larix.hu IME II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2003. MÁJUS 25
