Az informatika ma már több mint számítógépes írógép, vagy hálózatos munkacsoport kapcsolat, több mint funkcionális szolgáltatásokat nyújtó számítástechnika: az informatika ma komplex, stratégiai vezetéstámogató rendszer, amely meghatározó jelentőségű döntéstámogató eszközzé vált, a hatékony és eredményes intézményi menedzsment céljainak eléréséhez.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ DÖNTÉSTÁMOGATÁS Az informatika megváltozott szerepe az egészségügyi intézményeknél Kovács Géza, Synergon Informatika Rt. Az informatika ma már több mint számítógépes írógép, vagy hálózatos munkacsoport kapcsolat, több mint funkcionális szolgáltatásokat nyújtó számítástechnika: az informatika ma komplex, stratégiai vezetéstámogató rendszer, amely meghatározó jelentőségű döntéstámogató eszközzé vált, a hatékony és eredményes intézményi menedzsment céljainak eléréséhez. tézmény gazdasági, diagnosztikai, gyógyszerelési feladatain át, a kontrolling adatszolgáltatásig. Megjelent a „betegszámla” fogalomkör is, amely az egy beteghez, az egy ellátási eseményhez kapcsolódó részletes költség kimutatását ígéri. A vezetői információs modul pedig, komplex kimutatások révén folyamatosan jeleníti meg a fontosabb mutatókat, határértékeket és összefüggéseket. Mi kellhet még, ezek után? AZ INFORMATIKA SZEREPE A GAZDASÁGBAN A KORSZERÛ KÓRHÁZI INFORMATIKA KÖVETELMÉNYEI Az informatika szerepváltozása az elmúlt 10 évben nemcsak technológiáját tekintve változott ugrásszerűen, hanem szolgáltatásai oldaláról is jelentős motorjává vált a századvégi információs társadalmaknak. A mai műholdas-, internetes-, fax- és mobil-kommunikációs rendszerek – megszokott mindennapos eszközeink éppúgy számítógépes technológiát alkalmaznak, akárcsak a gépkocsik, bankautomaták, videók, mosógépek és játékok láthatatlan, „intelligens” vezérlői. Az igazi áttörést azonban a vállalati és intézményi folyamatok támogatásában érte el az informatika. A versenyszférában, a vállalatirányítási (ERP) rendszerek az elmúlt évtizedben a versenyhelyzet meghatározó eszközévé váltak. A költséghatékonyság, a felgyorsult folyamatok pontos követése, a naprakész és átfogó döntési információk felhasználása olyan mértékű versenyelőnyt jelent, amely létkérdéssé vált. INFORMATIKA A KÓRHÁZI SZEKTORBAN Az egészségügyi intézmények, jelentős méretű, komplex és kritikus „nagyüzemek”. Mindennapos tevékenységükben a betegellátás és folyamatainak támogatása mellett, a teljesítmény-finanszírozás bevezetésével megjelent a költséghatékonyság szigorú követelménye. A különböző adottságú, fejlettségű intézmények sokféle módon próbáltak alkalmazkodni egy igen nehéz és szorongató helyzet megoldásához. Az informatika eszközét is szolgálatba állították, lehetőségeikhez mérten. Megjelentek a különféle önerős, hazai fejlesztésű vagy költségesebb, import kórházi alkalmazások. A 90-es évek végére kialakult egy piaci kínálat, amely „integrált rendszer” néven, az intézmény folyamatainak teljes körű lefedését célozta meg. (Itt kell megjegyezni: informatikai értelemben az integráltság alatt nem csupán a funkcionális alrendszerek „összekapcsolását” értjük, hanem azt, hogy az alrendszerek egyetlen központi adatbázisba dolgoznak és a közöttük folyó tranzakciók az adatbáziskezelő által vezéreltek és védettek!) Ma, a különféle fejlettségű rendszerek egyaránt a komplettséget tűzték zászlajukra: a járó- és fekvőbeteg ellátási folyamatok támogatásától az in- 46 IME II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2003. MÁJUS Mint a versenyszférában, az egészségügyi intézmények esetében is az informatika önmagában egyfajta „szerszám”. Kritikus azonban, hogy ez a „szerszám” csak korlátozott szolgáltatásokat nyújt-e, illetve mennyire rugalmasan képes az adott intézmény egyedi, stratégiai céljait, struktúráját támogatni, mire ad megoldást, lehetőséget és azt hogyan teszi. Nem utolsó sorban mennyire ad teret a fejlődésnek! A „szerszám” tehát lehet sokféle, végső soron azonban a felhasználói igény és a professzionális követelmény rendszer határozza meg használati értékét! A korszerű kórházi informatika tehát felülről lefelé építkezik: előbb az intézmény stratégiáját és struktúráját képezi le, mindenek előtt naprakész átláthatóságot biztosítva a menedzsment részére. Döntéstámogató információval segíti a menedzsment, az osztályok és az ellátás munkáját valamint a költséggazdálkodás hatékonyságát. Technológiája korszerű, azonnali válaszidőt és egyszerű használatot biztosít: segítő „szerszám” nem pedig teher a betegellátás folyamatában, adminisztrációjánál. Rugalmasan méretezhető, de nagy adat- és üzembiztonsággal rendelkezik. Mivel jelentős befektetésnek számít, hosszú távú és értékálló beruházást kell, hogy nyújtson az intézmény számára. Menedzsment szemléletű ellátásra, valamint korszerű, hatékony informatikai technológiára épüljön. Stabil szolgáltató és üzleti háttérrel rendelkezzen az informatikai szállító. Az egyes intézményi kritériumokat nyilván, csak gondos előtervezés és hozzáértő szakértelem segítségével lehet megítélni, mérlegelni. De hol térül meg a jó „szerszám”, mitől válik nélkülözhetetlen stratégiai eszközzé az informatika használata az egészségügyi intézményekben? (1. ábra) A MENEDZSMENT SZEMLÉLETÛ ELLÁTÁS INFORMATIKAI TÁMOGATÁSA A kórház, mint intézmény összetett orvos-szakmai és gazdálkodási menedzsmentre támaszkodik – ezt naprakész, menedzsment információkkal kell, hogy támogassa az INFOKOMMUNIKÁCIÓ DÖNTÉSTÁMOGATÁS 1. ábra Komplex kórházi-informatikai rendszer elemei informatikai rendszer. A klinikum, mint „termelő nagyüzem” eredményessége azonban az ellátás helyén és annak hatékonyságán nyugszik! Ezt pedig gyors, egyszerű és korszerű módon kell, hogy segítse az informatikai rendszer. Az eredményes ellátásban az orvos-szakmai kvalitás és a fejlett műszerezettség mellett, meghatározó szerepe van a szervezettségnek, a hatékony belső folyamatoknak és az ezeket szabályozó, támogató intézeti döntéshozatali rendszernek. Az informatikai rendszernek pedig ehhez kell stratégiai módon illeszkednie. Ahhoz, hogy a menedzsment gyors és hatásos döntésekkel tudja támogatni a pozitív folyamatokat, időben láthassa, és megfelelő intézkedéssel korrigálja a negatív tendenciákat, a következő feltételeknek kell teljesülniük: • Az ellátás helyén – a beteg, az ellátó orvos és az intézmény érdekeinek összhangját figyelembe vevő, menedzsment szemléletű ellátó tevékenységnek kell megvalósulnia. Ezt magas színvonalon kell biztosítania, valamint követnie az informatikai rendszernek. • Az eredményes, „bevétel-termelő ellátási tevékenységek” finanszírozására fokozottan figyelmet kell fordítani, míg a veszteséget okozó tényezőket időben korlátozni kell. Tehát a bevételi oldalt – azaz az ellátási tevékenységet naprakész módon átláthatóvá, értékelhetővé és elemezhetővé kell tennie az informatikai rendszernek, a vezetés döntési helyzetének biztosításához: egyaránt intézményre, osztályra, az egy ellátási esetig. • Az intézmény, osztály, orvos teljesítmény- és ellátási adatoknak – megfelelő jogosultsággal hozzáférhetően – pontosan és folyamatosan elérhetőnek kell lennie, közvetlenül az ellátás lezárása pillanatától az informatikai rendszerben. Ez teszi lehetővé, hogy a vezetői szinteken folyamatos áttekinthetőség és döntési információk álljanak rendelkezésre. Ilyen egyszerű volna ez? Majdnem ... A HIÁNYZÓ LÁNCSZEM Az informatika nem gyógyszer, hanem „rend-szer”! Tisztán látást, gyors és pontos vezetést biztosít a „volán mellett ülő” vezetők részére – akik nyugodtan, biztonságosan, avagy tempósan akarják venni a „kanyarokat”. Azonban a tisztán látást valami elhomályosítja: az endo-finanszírozásból következő majd 3 hónapos késéssel előálló intézményi teljesítmény validálás. Ezt nem lehet megkerülni, azonban elébe lehet menni. Sok intézményben felismerték ezt, így a besorolás rendszeres elvégzésével közelítik az időközi állapo- tokat. Vannak azonban olyan informatikai rendszerek, amelyekbe „integrált” módon beépült a besoroló algoritmus. Ez lehetővé teszi, hogy minden lezárt ellátási eset után automatikusan lefutva, naprakész tervezési információt nyújtson a teljesítmény adatokról. Ilyen módon on-line „bevételi” információ áll azonnal rendelkezésre. És ettől kezd izgalmas lenni az intézmény képe: naprakész bevételi és kiadási információk alapján, bármely pillanatban láthatók és elemezhetők a teljesítmény adatok: intézményre, osztályra, orvosra, egy ellátásra bontva! A „volán” mögött száguldó vezető számára eltűnt a homály, az „ablaktörlő” folyamatosan működik! Nem is új megoldás ez, egyes intézmények már DOS-os fejlesztéseikben eljutottak idáig... A helyzet ott válik stratégiai jelentőségűvé, amikor az integrált informatikai rendszer, ennek segítségével – már nem több hónapos késéssel, hanem napra készen – képes egybevetni a kiadási és bevételi oldalt! Bármikor látható, elemezhető az intézmény és egységei pillanatnyi egyenlege, teljesítmény és költség helyzete, ezáltal pedig kalkulálható és tervezhető költséggazdálkodása. Például a szekszárdi megyei kórház tapasztalatai szerint, ez a pontosság meghaladja a 99%-ot! Jár az „ablaktörlő”..., 99%-os biztonsággal látunk előre, időben elkerülve a kátyúkat és veszélyes helyzeteket... De mint tudjuk, a „kritikus láncszem” a bevételi oldal átláthatósága: az ellátás helyén képződik az eredmény vagy veszteség! Az ellátás folyamatának naprakész monitorozása teszi lehetővé, hogy a megfelelő vezetői intézkedések pontosan, ellenőrizhetően valósuljanak meg, hatásuk időben láthatóvá váljon. Az orvosszakmai vezetés és gazdasági vezetés összhangján múlik tehát, hogy értelmezze és motiválja a menedzsment szemléletű ellátás megvalósulását. Nem mindegy, hogy fiskális szemlélet áldozata lesz-e az ellátás, vagy többletbevételt gyümölcsözik a hatékony finanszírozás oldaláról. Megérkeztünk: a korszerű informatika stratégiai célja, hogy olyan naprakész, stratégiai információkkal lássa el az egészségügyi intézmény menedzsmentjét, amellyel nemcsak költség-hatékonyan képes gazdálkodni, hanem belső folyamatait a menedzsment szemléletű ellátás igényével, kifinomultan támogathassa. Itt térül meg az értékes, korszerű „szerszám” használata. A privatizáció és az uniós csatlakozás küszöbén járunk, a folyamatos változások korában. Erős kanyarokra, meredek lejtőkre és előre nem látható körülményekre kell felkészülnie az egészségügyi intézményeknek. A korszerű informatika szerepe ebben a folyamatban nem kétséges, még ha nem is „csodaszer”, csak megbízható „szerszám”, amelyre fokozott szüksége van az intézményi vezetésnek, az ellátó orvosnak és nem utolsó sorban a kiegyensúlyozott, eredményes ellátásra számító betegeknek. AZ INFORMATIKAI PROJEKT SIKERE Ahhoz, hogy egy komplex informatikai rendszer bevezetése sikeresen záruljon, számos előfeltételnek, körülménynek kell teljesülnie. Csak néhány lényeges szempontot felsorolva, kritikus, hogy: IME II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2003. MÁJUS 47 INFOKOMMUNIKÁCIÓ • • • • • • • • • • DÖNTÉSTÁMOGATÁS az intézmény pontos célkitűzésekkel, előre megfogalmazott stratégiával rendelkezzen már az informatikai rendszer kiválasztását megelőzően, az intézmény információs és szervezeti folyamat-modelljét az informatikai szolgáltatásokkal összhangban kell felülvizsgálni, újra tervezni, a stratégiai információk hasznosítására, az új döntési folyamatokra átfogó tervet kell készíteni, az intézmény és a szállító cég menedzsmentje részéről folyamatos elkötelezettség és kontroll kell, hogy biztosítsa a projekt célkitűzéseinek maradéktalan megvalósulását, a bevezetés jól meghatározott lépésekben, mérföldkövekkel valósuljon meg, az új rendszer használatát, oktatását körültekintő módon kell biztosítani, szervezni, az új rendszer üzemeltetéséről és jogosultsági védelméről gondoskodni kell, a pontos adatbevitel és az adatvagyon biztonságáról fokozottan gondoskodni kell, az intézmény felhasználóinak motiválása és támogatása kiemelt szempont, olyamatos figyelmet kell fordítani az intézményt érintő változás-kezelésre. 2. ábra Országos egészségügyi Informatikai hálózat séma KONKLÚZIÓK Az egészségügy területén sok erőfeszítés után, újabb jelentős informatikai beruházási hullám indult el. Érthető módon, a korábbi, alacsonyabb technológiai szinten kialakított 3. ábra Kormányzati információcsere országos sémája rendszerek már nem tudják azt a naprakész, megbízható tisztánlátást biztosítani, amely a teljesítményfinanszírozási rendszer és a menedzsment igények követelménye. Kórházaink, klinikáink, mint „kritikus nagyüzem”, a mai iparvállalatok nagyságrendjével és követelményeivel szembesültek. Az intézményi ellátás hatékonysága, a korszerű műszerezettség mellett az informatika magas színvonalú támogatásával képes minőségi változás irányába lépni. Mivel az informatika továbbra is „szerszám” marad, ennek használata az intézmény hatékony menedzsment szemléletével kell, hogy párosuljon. Bár a korszerű informatikai beruházások jelentősebb beruházást igényelnek, az intézményi stratégiai döntéstámogató szerepüknél fogva a befektetés egyértelműen megtérül. Nem tudtunk most kitérni a házi orvosi integráció, a regionális és országos adatközpontok, tudásbázisok fejlődésére. Az egészségügy, mint a legnagyobb országos intézményi hálózat informatikai összekapcsolása, hatékony rendszerbe foglalása nem várathat sokáig magára. Mindannyiunk érdeke, hogy az ellátáson túl, a források elosztása, a prevenció, a járványügy és a kormányzati döntéshozatal naprakész, megbízható ágazati információkon nyugodjon. Az informatika készen áll a kihívásra, a helyzet megérett, az idő sürget. Bízunk benne, hogy az információs társadalom korszakában jelentős segítség lesz az egészségügyi intézmények vezetői számára a folyamatok tisztánlátása, a pontos és naprakész döntéstámogató információk kiaknázása. A SZERZÔ BEMUTATÁSA Kovács Géza a Synergon Informatika RT. egészségügyi szektor kereskedelmi igazgatója. 1975-ben szerzett villamosmérnöki diplomát, majd a KFKI tudományos munkatársa. 1990-től kereskedelmi vezető a SZÁMALK RT.-nél, ahol egészségügyi kormányzati projektekben vesz részt. Az egészségügyi chip-kártya projekt vezetője, a NJSZT szakértője. 1994-től a UNISYS és a DEC világcégeknél a 48 IME II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2003. MÁJUS CARESYS egészségügyi-, és Alpha rendszerek kereskedelmével foglalkozik. Később a KPMG vezető tanácsadója, ahol a PIMS egészségügyi rendszer piaci bevezetésével foglakozik. 1997-től a Megatrend Kft. kereskedelemi igazgatójaként nagyvállalati ERP rendszerek értékesítését irányítja. 2000-től a Synergon kereskedelmi igazgatója. Az InfoRend® integrált klinikai rendszer piaci bevezetését, új üzletág kialakítását irányítja, mint Chief Architect. Az EGVE valamint több szakmai- és non-profit szervezet tagja. Az Egészségügyi Bizottság szakértője.
