Az egészségügyre fordított összes kiadásban álljuk a versenyt, de az állami hozzájárulásban elmaradunk a környező országoktól.

Az elosztási politikával nem foglalkoznak, az a szakterületek szakembereinek feladata, fogalmazott Kovács Árpád professzor, a Költségvetési Tanács elnöke az IME-MEMT egészség-gazdaságtani konferencia második napján tartott, a jövő évi költségvetésről szóló előadásában. Mint mondta, középmezőnyben vagyunk hazánk fejlettségét, fejlődését, egyensúlyi mutatóit tekintve a környező országok között.

Négy százalék körüli a gazdasági növekedéssel lehet számolni, csupán a külső feltételek jelenthetnek veszélyt növekedésre és annak fenntarthatóságára. A GDP növekedése a kormány szerint 4,1, a Századvég és a GKI szerint 3,2, az OECD szerint 3,6 százalékos lesz. A Tanács szerint a kormány várakozása akkor teljesülhet, ha jelentősen nőnek a keresetek és a foglalkoztatottság, valamint a fogyasztás is bővül. A Tanács szerint kockázatot jelentenek a nemzetközi gazdasági környezet bizonytalanságai. Úgy vélik, ha a béremelés mérsékeltebb lesz, akkor a szociális hozzájárulási adó 2019 közepre tervezett csökkentése későbbre halasztható.

A kormány és az OECD 4,4 százalékos fogyasztásbővüléssel számol, a Századvég 4, a GKI 3 százalékossal. Háromszázalékosra tervezi az inflációt a kormány, ugyanekkorára számít a Századvég és GKI, míg az OECD 2,3 százalékosra.

Az uniós módszertan szerint számított 1,8 százalékos GDP-arányos hiánycél a tartalékok figyelembevételével érhető el, a költségvetésben Kovács Árpád tájékoztatása szerint a szokásosnál magasabb, 1500 milliárd forintos tartalékot terveznek. (A GKI és az OECD 2,5, illetve 2,4 GDP-arányos hiánycéllal számol.)

Csökkenő pályára került az adósságráta, amely 2020-ban 70 százalék alá mérséklődhet, s 2022-23 környékén 60 százalék közelébe kerülhet az elnök szerint.

Az egészségügy forrásaival kapcsolatban elmondta: hazánk az egészségügyre fordított összes kiadást tekintve állja a versenyt a környező országokkal. Az adatokból ugyanakkor kiderült, hogy ez a magánforrások magas arányának köszönhető. Az állami hozzájárulás területén ugyanis elmaradunk a környező országoktól, s az állami finanszírozás mértéke csak az utóbbi években emelkedett kicsit jobban, mint a magánforrásoké. Az elmúlt 25 év során 14-ről 34 (!) százalékra nőtt a magánfinanszírozás aránya a teljes kiadásban.

Kisebb polémia alakult ki az egészségügyi szakemberek és Kovács Árpád között az Egészségbiztosítási Alapot kezelő szervezet csökkenő (saját) kiadásainak értelmezésekor. Az elnök pozitívumként értékelte, hogy erőteljes megtakarítást hozott az Alapkezelő működtetése azzal, hogy 1998 után a központi költségvetés intézményrendszerébe integrálták. A korábbi többmilliárdos saját kiadás ma nem éri el a félmilliárd forintot. Az egészségügyi szakközgazdászok másként vélekedtek: szerintük ez is csak azt mutatja, hogy alig van saját forrása az Alapkezelőnek, s hogyan is várhatnánk el tőle, hogy biztosítóként szolgáltatásokat vásároljon.

A jövő évi költségvetési tervezet előirányzatai.

Cikk forrása | 2018-06-22