IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Gál Péter: Nem szabad megengedni,hogy állami és magán ellátó rendszer legyen

| Készült: 2019-07-15 19:14:03

Gál Péter: Nem szabad megengedni,hogy állami és magán ellátó rendszer legyen

Az IME 2019. június 19-én és 20-án rendezte meg a XIII. Országos Egészség-gazdaságtani Továbbképzés és a II. IME-MEMT Országos Egészségügyi Konferenciákat. Az eseményen kilenc szekcióban (Egészségpolitika, Finanszírozás és forrásteremtés I., Gyógyszeripar, Változtatásmenedzsment, Vezetőképzés, Népegészségügy, Egészség, Társadalom Regiszterek, Finanszírozás és forrásteremtés II., Technológiai értékelés fejlesztések) 41 előadás és egy kerekasztal-beszélgetés hangzott el, az ebédet leszámítva tizenhat és fél órás időtartamban.

Dr. Gál Péter, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) elnöke „Az egészségügyi forrásteremtés kérdései az egészségpolitika szemszögéből” című előadásában annak a véleményének adott hangot, hogy nem szabad megengedni, hogy párhuzamosan két ellátórendszer – egy magán és egy állami – alakuljon ki, ahogy most ezt a folyamatok mutatják, mert a szegmentált egészségügyi rendszerekben nem csak a szegények, de a gazdagok is rosszul járnak.

Dr. Evetovits Tamás, a WHO barcelonai irodájának vezetője hozzáfűzte: a jómódú beteg is előbb-utóbb a közfinanszírozott ellátásba kerül vissza, és már csak ezért sem mindegy, hogy a rendszer milyen állapotban van. Senki ne akarja kivenni a pénzét a közellátásból, mondván, a magánellátásban vett igénybe szolgáltatást, mert aztán nem lesz hová mennie összetettebb betegségével.

A WHO folyamatosan vizsgálja 24 ország, ebből 14 EU-s ország egészségügyre fordított kiadásait, a magánkiadások alakulását. A legfrissebb eredmények még nem teljesek, de nem okozott meglepetést, hogy hazánk vezet azon a szomorú listán, amely szerint nálunk a legmagasabbak a betegterhek, vagyis a teljes egészségügyi kiadások közel egyharmadát a betegek állják, beleértve a gyógyszerkiadásokat, a magánellátás megfizetését. A betegek egy része nem is fordul orvoshoz, mert az például messze van a lakóhelyétől, vagy ha igen, akkor nem váltja ki a gyógyszerét, mert drágának tartja. Ha hozzá is férnek az ellátáshoz, akkor anyagi gondokat okoz számukra. Mint a tanulmányból kiderült, a magyar háztatások 6%-ának elszegényítő mértékű egészségügyi kiadásai vannak, s közel 12 % szembesül katasztrofális mértékű kiadásokkal. Elsősorban a gyógyszerekre fordított lakossági kiadások állnak ezen adatok mögött. A közfinanszírozás növelése mellett a támogatáspolitika átalakítása, fejlesztése jelentheti a megoldást erre a rendszerszintű problémára.

A jól teljesítő európai országok gyakorlata sok tanulsággal szolgál hazánk számára – leginkább a gyógyszerekre költött összegek okozzák a helyzetet.

„Innováció a szolgáltatói finanszírozásban” címmel nemzetközi példákkal mutatta be dr. Dózsa Csaba, a Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar docense, hogy milyen innovációk születtek a finanszírozásban például az alapellátást, a rehabilitációt, a kötegelt elszámolást, a telemedicinát érintően. Mint hangsúlyozta, nincs hová hátrálni a közfinanszírozásban, s a 20-25 éve kialakított rendszer alaposan megérett a változásokra.

Pofesszor Kerpel. Fronius Sándor „Új gyógyszerkészítmények vizsgálatával és alkalmazásával kapcsolatban gazdasági és etikai kihívások az egészségügyben” című előadásában elmondta, hogy gyakran a betegek számára tulajdonságaik figyelembevételével egyedileg kell terápiás készítményeket elkészíteni, ezáltal égbe szökő gyógyszerárak és kezelések keletkeznek.

A Glybera olyan génterápiás gyógyszer, amellyel a felmenőktől örökölt lipoprotein lipáz hiánnyal (LPLD) diagnosztizált felnőtt betegeket kezelik. Ez egy ritka genetikai rendellenesség, amely nagy zsírkoncentrációt eredményez a vérben. A gyógyszert a holland Uniqure gyógyszergyár fejlesztette ki. Költsége meghaladhatja az évi 1 millió dollárt (mindegy 260 millió forintot).

A Ravicti szintén genetikai eredetű megbetegedések, a karbamid-ciklus rendellenességek (UCD) kezelésére szolgál. Ez a zavar megakadályozza, hogy a szervezet megszabaduljon az ammóniától. A toxikus anyag felhalmozódása pedig agykárosodáshoz és halálhoz vezethet, így a betegséget nem lehet kezeletlenül hagyni. Kérdés, hogy a Horizon Pharma által kifejlesztett szerért (amely hétféle UCD esetében alkalmazható) ki képes évi 794 ezer dollárt (körülbelül 206 millió forintot) fizetni.

A világ hét legdrágább gyógyszere közül a legfrissebb a Spinraza, amely a spinális izomatrófia (SMA) ellen vethető be. A Biogen gyártja a gyógyszert, amelyet eredetileg a Ionis Pharmaceuticals fejlesztett ki. A Spinraza a kezelés első évében 750 ezer dollárba (195 millió forintba) kerül. A költség az első kezelést követően 375 ezer dollárra csökken, mert több injekcióra van szükség az első évben, mint a következő időszakban.



Cikk forrása | 2019-07-15


Rólunk írták