Ezért dolgoznak az orvosok a magyar magánegészségügyben

A magánegészségügy egyre nagyobb üzlet, a piac konszolidálódik és tisztul - állapította meg legutóbbi vizsgálódásai alapján Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász az IME Országos Egészség-gazdaságtani konferenciájának második napján. A szakember bemutatta saját felmérését, amelyet hazai orvosok körében végeztek és bemutatta, milyen motivációs tényezők alapján döntenek az orvosok, amikor a magánellátást választják. Sinkó Eszter levezetőelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly volt az első év az orvosok esetében, amikor többen választották főállásnak a magánellátást, mint ahányan külföldre mentek.

Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász a magánegészségügy hazai fejlődését mutatta be előadásában. Megállapítása szerint a magánegészségügy fejlődése kiemelkedő volt az elmúlt években. Mára a magánegészségügy fejlődésének egyik komoly gátja szintén az egészségügyi dolgozói, orvos hiány. Szerinte a társadalmi esélyegyenlőséget és a fenntarthatóságot is komolyan veszélyezteti a magánegészségügy ilyen mértékű növekedése.

A magánellátás miközben bizonyos feladatokat átvesz a közfinanszírozott egészségügytől, és csökkenti annak leterheltségét, keresletet generál és hozzáférési esélyegyenlőség szempontjából torzító hatású - mondta előadásában a szakember.

A magán járóbeteg és közfinanszírozott járóbeteg ellátást is összehasonlította. Hangsúlyozta, hogy betegszámban még nincsenek egy szinten, viszont értékben a magánellátás 100-120 milliárd forintra becsült piaca már megközelíti a közfinanszírozottt járóbeteg ellátás 132 milliárdos összegét.

A magánegészségügy kapcsán a politika abban bízik, hogy növekszik a verseny és javul a lakosság egészségi állapota. A magánellátók azonban jellemzően a fiatal és egészséges embereket célozzák meg.

Az egészségügyi közgazdász széleskörű felmérést végzett orvosismerősei körében. Ebből kiderült, hogy a szakemberek 9%-a már nem dolgozik egyáltalán a közszférában. Arra a kérdésre, hogy a magánellátásban hol dolgozik az orvos, ilyen megoszlás adódott: egyszemélyes rendelőben 22%, nagyobb magánklinikán 27%, több orvosos rendelőben 21%-uk dolgozik.

Arra a kérdésre, hogy miért dolgozik az illető a közfinanszírozott ellátásban, többségében a hivatástudatot, a biztonságot és a szakterületen való fejlődést említették. Arra a kérdésre pedig, hogy miért dolgoznak a magánellátásban, többségében a jó munkakörülményeket, fizetést említették valamint sokan azt, hogy a betegeik elvárják, hogy találkozzanak az orvosukkal nyugodt körülmények között.

Azt is kimutatta, hogy a jövedelem alapján két jól azonosítható csoport van ma az orvosok körében. Van, aki ideje egyharmadát tölti a magánellátásban, viszont ezzel megkeresi teljes jövedelmének 50%-át, és van, aki viszonylag kevés időt tölt bent és jövedelme harmadát keresi meg.

A díjakat is egymás mellé tette a szakember. A járóbeteg-ellátásban a 15 perces vizsgálati idő körülbelül 2200 forint, egy órára vetítve ez 8800 forint. A magánellátásban a 20-30 perces vizsgálat 18 ezer forint, ami egy órára vetítve 40 ezer forint.

Felmérése alapján a következő megállapításokra jutott:

-Az orvostársadalom alkalmazkodott.

-A jövedelemszerzés diverzifikált.

-Az orvosok egyre jobb alkupozícióban vannak.

-Régen a hálapénz volt a keresetkiegészítés, ma már a magánrendelés.

-Nincsenek elrugaszkodott jövedelemigények Magyarországon.

Előadásában külön felhívta a figyelmet arra, hogy az egészségbiztosítások drágábbak a biztosítók költségei és a szolgáltatásszervezés költségeinek beépülése miatt. Becslése szerint ennek mértéke 20-30 százalék.

A magánegészségügyben várható folyamatok között előrevetítette, hogy a szektorban meg fognak jelenni a politikához közeli vállalkozások, a cégek elindulnak a hálózatosodás irányába, a fogyasztói árak emelkedni fognak és a vidéki ellátók is megerősödnek.

A magyar egészségügyi piac kettészakadása egy folyamat. A jelentős korábbi folyamatos forráskivonás érezteti hatását. A politikának és a társadalomnak is van azonban ennek felelősséget - vélekedett.

Szerinte fenntarthatatlan, hogy nincs egységes minőségbiztosítási rendszer az állami és egészségügyi szektorra. Enélkül nem engedném tovább a működést - hangsúlyozta.