Az intézmények is nehezen adják át a betegeket, és a páciensek is ragaszkodnának azokhoz az ellátókhoz, akik várólistára vették őket, a várólista-csökkentési programban 12-13 ezer műtétből mintegy 10 ezret végeznek el saját várólistájukról a kórházak, 2-3 ezer operációt át kell adniuk oda, ahol rendelkezésre áll a szükséges kapacitás a nagyízületi endoprotetikára és gerinc deformitás korrekcióra. Többek között erről is beszámolt Kiss Zsolt, az OEP stratégiai és szakigazgatási főigazgató-helyettese, aki az elmúlt években a várólisták lefaragására költött 7,3 milliárd forint felhasználásáról beszélt az IME egészségügyi szaklap és a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) konferenciáján.

Bár még most is vannak ijesztő adatok a várólistákon, így előfordul 2020-21-re előjegyzett beavatkozás, ám a szükségleti és kínálati szempontok összehangolása megindult, amire idén újabb 5 milliárd forintot szánt a finanszírozó. A forrás 2013-ban, 2014-ben és idén is célzottan érkezett a rendszerbe, az ellátásszervezésben is nagyobb szerephez jutó Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) transzparens intézményi várólistákra, és a betegek fél éven belüli ellátására törekszik. Az OECD adataihoz viszonyítva hazánk egyes régiói között is kiugró különbségek vannak az elvégzett nagyízületi protézis beültetések számában. Egyelőre nincs protokoll szerinti várakozási idő, szakmai irányelvet kell kialakítani arról, hogy mikor kell nagyízületi protézisműtét esetén várólistára venni a beteget. Az egységesítés után az időtúllépésért finanszírozási szankciók lennének bevezethetőek, ahogyan erre más uniós államokban van is példa. Mint azt lapunk megtudta, az ellátásszervező, finanszírozó részéről támogatott a nagyízületi endoprotetikai műtétek centrumosítása – a szakma egy része 9-10 ilyen központ létrehozását támogatná – de egyelőre ebben nincs teljes konszenzus az ortopédsebészek és traumatológusok között.

Már a beteg sem akarta

A nagyízületi endoprotetikára országosan legrégebben várakozó betegek soron kívüli ellátására első ízben 2013 év végén érkezett többletfinanszírozás. A 786 millió forintot 23 intézményben 1300 csípő- és térdprotézis beültetésére fordították tavaly, ezzel párhuzamosan összesen 4700 beteg felülvizsgálatát végezték el. A várakozók számáét már a listák szakmai tisztítása is csökkentette. Tavaly decemberben ugyanis újabb egymilliárd forint érkezett célzottan a rendszerbe, a várólistára 2013. december 31-ig felvett, valamint a nyitott szívműtétre 180 napnál régebben várakozók számának csökkentésére. A pénz 1460 beteg ellátására biztosít fedezetet, ebből 900 beavatkozást már el is végeztek. A várólisták felülvizsgálatánál kiderült, hogy csupán a bejegyzett betegek 40 százaléka volt műthető, a páciensek 4,5 százaléka szakmailag volt alkalmatlan az operációra, míg 20 százalékuk már nem is tartott igényt a beavatkozásra. 

A várakozási idők további lefaragására az E. Alap 2015. évi költségvetéséből újabb 5 milliárd forintot szánnak az eddigieken felül. Ebből év végéig 12-13 ezer plusz műtét lesz elvégezhető, a tervezetteken felül. Finanszírozási ösztönzők is beépültek a rendszerbe, így az ellátások tvk-mentesítése mellett 10 százalékkal emelkedett a finanszírozási díj, és nem érvényes a száznapos, és a krónikus áthelyezésre vonatkozó 3/5 napos szabály sem. A nagyízületi protézis beültetésre várakozók közül 10 ezer esetet saját várólistájukról láthatnak el az intézmények, 2-3 ezer pácienst át kell irányítaniuk más szakellátóhoz, ahol rendelkezésre állnak a beavatkozáshoz szükséges kapacitások. Mint azt Kiss Zsolt elmondta, a sorrendiség figyelembevételével történő átadás nehezen indul, mert a kórházak nem szívesen adják át az eseteket, és a betegek sem szívesen mennek másik szolgáltatóhoz. 

Míg 2012-ben több mint hetvenezer beteg várakozott ellátásra, számuk a célzott forrásoknak és az ellátás átszervezésének köszönhetően 45 ezerre csökkent, az előjegyzett páciensek száma 9,5 ezer, bár még mindig vannak olyan területek az országban, ahol nem jutnak időben csípő- és térdprotézis műtéthez a betegek, de a várakozási idő összességében 10 százalékkal csökkent. A várólista csökkentési programokat – az eddig tapasztalt pozitív hatások ismeretében – várhatóan a jövőben is folytatni fogják azzal a céllal, hogy a nagyízületi endoprotetikára fél évnél többet ne kelljen várnia betegnek.