IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Ha belül nem megy, kívülről dönthetnek a struktúráról

| Készült: 2015-07-22 15:39:34

Megyei konszenzus hiánya esetén mi lesz a felajánlott többlet tvk-kal, illetve, hogyan lehet így elérni a kormány által elvárt "0" szaldót?

A racionálisabban működő struktúra koncepciója helyett, az intézmények többsége olyan tervezetet küldött be a megyei egyeztetések után, amelyben annyi pénzt kértek, amennyiből az egész Európa lakosságát el lehetne látni – mondta csütörtökön a GYEMSZI, illetve vasárnaptól ÁEEK-ra átkeresztelt kórházfenntartó főigazgatója. Az IME X. Jubileumi Regionális Egészségügyi Konferenciáján Ónódi-Szűcs Zoltán szavaira ráerősített Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki szerint a belső konszenzus hiánya miatt várható, hogy a központ márciusban kívülről avatkozik be, egy gazdaságosabban működő struktúra létrejötte érdekében.

Ónódi-Szűcs Zoltán a konferencián bemutatta, hogyan alakul át, milyen feladatokat ad át a belőle kiváló intézményeknek, illetve más egészségügyi szervezeteknek, és mely feladatokra erősít rá vasárnaptól a GYEMSZI. A 700 helyett körülbelül 300 fővel továbbműködő új kórházfenntartó, az ÁEEK egyik legfontosabb küldetése a stratégiaalkotásban lesz, igaz ebben a céljában egyelőre eszköztelen a központ – tette hozzá. (Az átalakulásról szóló jogszabály a Magyar Közlönyben.)

A főigazgató beszélt a nehézségekről is, például arról, hogy nehéz elérni az intézményeknél, hogy csak a minőségben versenyezzenek egymással, és ne „szipkázzák" el a jobb helyzetben lévő kórházak a többiektől például a szakembereket.

Elmondta azt is, hogy bizalmi válság van, a döntéshozók nem hiszik el, hogy az intézményeknek pluszforrásokra van szüksége. Ónodi-Szűcs Zoltán itt jegyezte meg azonban azt is, hogy a megyei egészségügyi egyeztető bizottságok benyújtott koncepciói egyelőre nem azt mutatják, hogy létre lehet hozni egy takarékosabb rendszert, hiszen az intézmények zöme nem kevesebb, hanem több ágyat, több pénzt szeretne.

A politika és az egészségügyi intézmények kölcsönös bizalmatlanságának okairól többen is beszéltek a konferencián. Így például Dózsa Csaba egyetemi docens, aki több esetet is felvázolt, amikor a döntéshozók plusz forrásokat adtak az ágazatnak, amely az „osztogatást" nem elégedettséggel, hanem hatalmas vitákkal nyugtázta. Ónódi-Szűcs Zoltán is emlékeztetett arra az esetre, amikor az évezred elején a kormány döntése értelmében több tízmilliárd érkezett az egészségügybe és három hónap után az intézmények már újabb forrásigénnyel jelentek meg.

Dr. Rácz Jenő, a Csolnoky Ferenc megyei kórház főigazgatója a veszprémi helyzetről, a megyei egyeztetésekről beszélt. A megye jó helyzetbe került, hiszen többlet súlyszámokat oszthatott szét. Ebben konszenzusra jutott a helyi 11 fekvőbeteg-intézmény. Viszont a csaknem egy tucat kórház szinte semmilyen integrációs kérdésben nem tudott megegyezni. A kórházvezető hangsúlyozta: nem lehet tudni, mi lesz, ha nem jut konszenzusra egy megye. De arra sincs válasz, hogy ebben az esetben nem veszik-e el, a felajánlott többlet tvk, illetve, hogy konszenzus hiány esetén, hogyan lehet elérni a kormány által elvárt „O" szaldót.

Dr. Tamás László János, a győri Petz Aladár megyei kórház főigazgatója is beszélt arról, hogy több ok miatt is nehéz megakadályozni az adósság újratermelődését. A „0" szaldóhoz például szükség lenne arra, hogy a konszolidáció ne csak részleges, hanem teljes körű legyen, hogy az alapdíj mértékét legalább 15 százalékkal emeljék. Mindebben egyébként a megye 3 intézménye teljesen egyetértett.

A Fejér megyei Szent György Egyetemi Oktató kórház főigazgatója optimistább volt. Dr. Csernavölgyi Istvánelmondta, hogy náluk, a megyében bár számos szegmensben hátránnyal indulnak, pozitív tapasztalatuk is van. Ez pedig a korábbi Móri integrációs program példája, amelynek során egy veszteségesen működő városi kórházból egy korszerű, új ellátási formákat, kontrolling rendszert alkalmazó sikeres intézmény jött létre.

Az IME konferencia több blokkja is az egészségfejlesztési irodák bemutatásával foglalkozott. Az egyik ilyen blokkon belül mutatták be a tervezett országos vastagbél szűrés koncepcióját. Kovács Attila helyettes országos tiszti főorvos elmondta, hogy a korábbi szakmai viták ellenére jó esély van arra, hogy akár idén ősztől, de jövőre mindenképp elindítsák a csaknem 50 százalékban halált okozó daganat szűrővizsgálatának országos kiterjesztését. A mostani hatásvizsgálatok alapján, ha az érintett populáció 40 százaléka megjelenne ezeken a vizsgálatokon, akár 20 százalékkal csökkenteni lehetne a vastagbélrák halálos áldozatainak számát. A helyettes tiszti főorvos nem titkolta el azt sem, hogy a székletvér, illetve gyanú esetén a minőségi teljes kolonoszkópiás vizsgálatnak nagy a forrásigénye, a számítások szerint 5,5 milliárd forint.



Cikk forrása | 2015-02-26


Rólunk írták