A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
Beköszöntő Előre a kiválóság útján „Folyamatszervezés”, „állandó mérés”, „tanulás”, „a legjobb gyakorlat implementációja az önértékelés alapján” – legtöbbünk számára ismerősen csengenek ezek a minőségfejlesztés tárgyköréhez kapcsolódó fogalmak, és néhanapján talán még arra is jut időnk, hogy a gyakorlatban alkalmazzuk őket, elvégezzük a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket. Az igazi kérdés persze az, hogy valóban áthatják-e ezek a tevékenységek a mindennapi munkánkat, átitatják-e a gondolkodásmódunkat, és ott vannak-e a döntéseink hátterében? Rendszerszerűen, módszeresen foglalkozunk-e velük, vagy csupán ötletszerűen, egy-egy probléma megoldására, projekt-jelleggel vetjük-e bele magunkat ezekbe a témákba? Marad-e energiánk az adminisztratív teendők napi taposómalmában ezekre a stratégiai jellegű feladatokra? Az intézményi menedzserek nevében mondhatom: sokszor bizony csak nagyon kevés idő és erő jut erre. Munkánkban jelenleg túlságosan is sok az ad hoc jellegű feladat. A makroszinten elindított és nem eléggé átgondolt szabályozási beavatkozások kórházszinten kapkodó, gyors változtatásokat követelnek a menedzsmenttől és a szervezettől, állandó és gyors alkalmazkodást; a felülről indított változtatásokat azután szeszélyes módon nemegyszer követi a visszavonás, a rendszer visszaállítása egy korábbi állapotába. Röviden: egy lépés előre, majd kettő hátra, így pedig nehéz haladni. Az a cikksorozat, amely külön rovatként, a B. Braun Avitum Hungary Zrt. támogatásával jelen lapszámban indul útjára, egy egészen más gondolkodásmódot tükröz. „Szervezeti kiválóság az egészségügyben” – ezt a címet választottuk, hogy jelezzük: a rovat a szervezeti kiválóságra, a hosszú távú célokat szolgáló szervezetfejlesztési témákra fókuszál. A rovatot annak reményében indítjuk el, hogy ezzel a tavasszal talán eljön végre a nyugodt, hosszú távú építkezés ideje, amely minden szervezetfejlesztésnek, így a kiválóság keresésének is az alapja. Az egészségügyi minőségbiztosítási technikákkal elért eredményeket bemutató hagyományos rovatunk mellett az új rovattal a stratégiai dimenziót szeretnénk jobban kiemelni. Várhatóan egész évben lesz majd muníciónk a folyamatos minőségfejlesztés, a teljeskörű minőségmenedzsment témakörének a megjelenítésére. A kulcsszó a szervezeti szereplők és folyamatok rendszeres és rendszerszerű önértékelése, aminek alapján azonosíthatók a szervezet erősségei és fejlesztendő területei, és amit azután tervszerű fejlesztésnek kell követnie. Az IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja életében a másik fontos esemény a soron következő, V. Regionális konferenciánk szervezése. A konferencia aköré a kérdés köré szerveződik, hogy az egészségügy szervezésében mi lesz a regionalitás szerepe a jövőben. Miképpen foghatók össze a sokszor divergáló erők egy-egy területi egységen belül, az átalakuló rendszer miképpen szolgálhatja jobban a betegellátást. Az előző ciklusban az egészségpolitika lépéseket tett a decentralizáció irányába, amelynek meghatározó eleme a kapacitásszabályozás regionális alapokra való helyezése. Az intézmények és a szolgáltatók nagy reményeket táplálnak azzal kapcsolatban, hogy beindul egy, a lakossági szükségleteket, az intézményi üzemgazdasági érdekeket, a racionális forrásallokációt szolgáló intézményrendszer kialakítása. A regionális kérdésekkel foglalkozó konferencián a gyakorlati szakemberek számára a szabályozási környezet mélyebb megértésére, a témában felmerülő kérdések kezelésére teremtünk lehetőséget. Célkitűzésünk bemutatni a regionalitás szerepét az egészségügyben, a RET-ek működésének tapasztalatait, az előző időszak regionális átszervezéseinek értékelését, valamint az ágazatot leginkább befolyásoló, várható eseményeket. Minden kedves Olvasónknak kívánunk hasznos és tartalmas konferenciát március 25-én! Dr. Pásztélyi Zsolt felelős szerkesztő IME IX. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2010. MÁRCIUS 3
