Új hatásmechanizmusú biológiai terápia érhető el 100%-os támogatással június 1. óta a súlyos plakkos pszoriázisban szenvedő betegek számára. A Janssen-Cilag usztekinumab hatóanyagot tartalmazó, Stelara® néven törzskönyvezett készítménye humán monoklonális antitest, amely az interleukin 12 és az interleukin 23 citokinek működését gátolja.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Az Ön online előfizetése lejárt!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás. Annak megtekintése csak érvényes online előfizetéssel rendelkezők számára lehetséges.
A jelenlegi online előfizetése sajnos dátummal lejárt!
Az online előfizetésének lejáratát az "Előfizetés" oldalon megtekintheti.
A regisztrációhoz tartozó online előfizetését a "Előfizetés" oldalon hosszabbíthatja meg.Online előfizetés vásárlása
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ • • • KONFERENCIA BESZÁMOLÓ sokra és a központi törzsadatbázisokra. Ezt előzze meg egy reális és őszinte állapotfelmérés, amely az EMKI és az ÁNTSZ számára tájékoztatást ad a jelenlegi állapotról és a követelmények biztosításának – szakmai és elsősorban finanszírozási – feltételeiről. Legyenek a piaci informatikai rendszerek a minimumkövetelmények szerint akkreditálva annak érdekében, hogy az intézményi beszerzéseknél, pályázati kiírásoknál ellenőrizhetők legyenek a műszaki megfelelőségek. Nyitott kérdésként maradtak az alábbiak: Ki tartsa kar- ban, ki ellenőrizze, mikor és milyen ütemben vezethető be, ki finanszírozza a feltételek megvalósítását? Befejezésként az IME szerkesztősége nevében a kérdéskör horderejére, a felvetett javaslatok előremutató jellegére és a számos nyitott kérdés megválaszolásának szükségességére tekintettel, Tamás Éva lapigazgató ígéretet tett arra, hogy az IME Infokommunikációs Rovatában vitafórumot biztosít a szakemberek véleményének részletes kifejtésére. Összeállította: Dévényi Dömötör Infokommunikációs rovatvezető Élhetőbb élet pszoriázisban biológiai terápiával Új hatásmechanizmusú biológiai terápia érhető el 100%-os támogatással június 1. óta a súlyos plakkos pszoriázisban szenvedő betegek számára. A Janssen-Cilag usztekinumab hatóanyagot tartalmazó, Stelara® néven törzskönyvezett készítménye humán monoklonális antitest, amely az interleukin 12 és az interleukin 23 citokinek működését gátolja. A pikkelysömör egyike a népességet sújtó leggyakoribb gyulladásos bőrbetegségeknek. Európában 18 millióan, Magyarországon körülbelül 150-200 ezren szenvednek pszoriázisban. Az akár egész testfelületre kiterjedő, égő, viszkető, hámló bőrtünetek az életminőséget és a munkavállalás esélyeit súlyosan befolyásolják. A betegek mintegy 20%ánál fellépő ízületpusztulás mozgáskorlátozottsághoz, akár teljes mozgásképtelenséghez vezethet – hívta fel a figyelmet sajtótájékoztatón Dr. Holló Péter, a SE Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi adjunktusa. A betegek általában elégedetlenek a hagyományos kezelések terápiás eredményével: egy 2006-ban, tehát a biológiai terápiák megjelenése előtt végzett felmérés szerint 17 990 megkérdezett beteg egyharmada hatástalannak minősítette a saját kezelését – tudtuk meg Dr. Gyulai Rollandtól, a SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika egyetemi docensétől. A részben örökletes genetikai tényezők, részben különböző provokáló faktorok – például stressz, vagy bakteriális fertőzés – olyan autoimmun mechanizmusokat indíthatnak el a szervezetben, amelyek következménye pszoriázis kialakulása lehet. Az elmúlt évek vívmánya – fejtette ki Dr. Kemény Lajos professzor, a SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika igazgatója, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke –, hogy sikerült elérni a betegség kialakulásáért felelős gyulladáskeltő molekulák célzott gátlását. Ezeket a biotechnológiai úton előállított fehérjetermészetű gyógyszermolekulákat az orvostudomány számos területén alkalmazzák. A pszoriázis kialakulásában központi szerepet betöltő TNF-α gátlására eddig három szert törzskönyveztek Magyarországon. A legújabban törzskönyvezett usztekinumab abban tér el az eddigi biológiai terápiáktól, hogy az IL-12 és IL-23 rendszer célzott gátlásán alapul. Az új terápiás lehetőség, akárcsak a többi biológiai terápiával történő kezelés azoknál a súlyos pikkelysömörben szenvedő betegeknél alkalmazható, akik a korábbi, lokális illetve szisztémás kezelésekre nem reagáltak, illetve azok számukra ellenjavalltak. A biológiai szerekkel végzett terápiák nagyon hatékony kezelési módot jelentenek és a betegek életminőségét alapvetően befolyásolják, mivel akár 60-80%-ban teljesen tünetmentes állapotot eredményeznek. Mivel azonban igen költségesek, kizárólag akkreditált Biológiai Terápiás Centrumokban rendelhetőek, amelyek listája a www.derma.hu internetes oldalon tekinthető meg. Munkatársunktól IME IX. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2010. JÚLIUS – AUGUSZTUS 47