Hazánkban jelenleg tíz kötelező védőoltás van. A fertőző betegségek ellen, mint a TBC, a diftéria, a pertussis, a tetanusz, a gyermekbénulás, a kanyaró, a rubeola, a mumpsz, a bakteriális agyhártyagyulladás és a hepatitis B ellen életkorhoz kötötten oltják a gyermekeket. Jövőre a pneumococcus elleni védőoltás kötelező, a HPV elleni vakcina pedig kötelezően felajánlandó lesz – számolt be a minap az MTI, Beneda Attilára hivatkozva. Az egészségügyért felelős államtitkár kabinetfőnökének tájékoztatása szerint az eddig az ajánlott kategóriába tartozó pneumococcus oltást szinte valamennyi két éven aluli gyerek megkapta, a szakmai tapasztatok indokolták, hogy ezt az oltást felvegyék a kötelező védőoltások sorába.

Az idén október 16–17-én rendezték meg az II. IME Országos Infekciókontroll Továbbképzést és Konferenciát. Az első nap orvos szakmai előadásai szerteágazóan foglalkoztak napjaink égető problémáival. Az infekciókontroll örök, soha nem csökkenő jelentőségű kérdés a mindennapi életben és különösen az egészségügyben. Állampolgári, alaptörvényben rögzített jogunk fűződik az egészséghez, az egészséges környezethez. Ennek biztosításában fontos szerep jut az egészségügynek.

Az oltáselutasítók azt kockáztatják, hogy elfelejtett betegségek térnek vissza.

Bár eddig semmiféle tudományos bizonyíték nincs arra, hogy ártanának a védőoltások – az ellenkezőjére annál több -, mégis az egész világon és Magyarországon is nő az oltásellenzők száma. Nehéz harcolni az ellenzők többnyire irracionális érvei ellen, talán mégis a leghatásosabb módszer a minél szélesebb körű, hiteles tájékoztatás. Minderről az IME kétnapos Országos Infekciókontroll Konferenciájának a hazai védőoltási rendszerről tartott záróblokkjában esett szó.

A pandémia megszűnése óta rendkívül visszaesett az egészségügyiek átoltottsága.

Minden ősszel előkerül az influenza elleni védőoltás problémája, fogalmazott dr. Maszárovics Zoltán, az egri kórház higiéniai osztályát vezető főorvos az IME múlt heti infekciókontroll konferenciáján. Statisztikai adatokra utalva elmondta, hogy a világon 2 és 82 százalék között mozog az egészségügyiek átoltottsági aránya. Bár ma ingyenesen és könnyen hozzáférhető a hazai intézményekben dolgozók számára a vakcina, ennek ellenére a korábbi, jellemzően 20-25 százalékos arány ma alig 15 százalékos, legalábbis az egri kórházban, tette hozzá. Csak akkor sikerült meghaladni ezeket arányokat, amikor évekkel ezelőtt pandémiás pánik söpört végig az egészségügyben dolgozókon is: akkor harminc százalék fölé ugrott a mutató, egyébként azóta hiába kampányolnak, erősködnek, nincs igazán hatása erőfeszítéseiknek. Felvetette, hogy a kötelezővé tétel javítana az arányokon, ezzel ugyanis 90 százalék fölötti átoltottságot lehetne elérni az egészségügyi dolgozók körében.

Az ágazat legfontosabb ügyeiről február 27-ére szervez fórumot az egészségügyi szaklap.

Az IME, az egészségügyi vezetők szaklapja fontosnak tartja az elmúlt időszak tapasztalatainak bemutatását a térségen belüli, de akár a határon átnyúló együttműködésekről, beleértve az egészségügyi ellátórendszer egységesítésének kérdését. Az IME 72. konferenciájaként ennek jegyében teremt fórumot a témának immáron kilencedik alkalommal, február 27-én - tájékoztattak a szervezők.

A praxisfinanszírozásban a fejkvóta arányát jelentősen csökkenteni kellene.

Másfél éve kezdődött a svájci modellkísérlet Észak-Magyarország és az Észak-Alföld 24 háziorvosi praxisának bevonásával egy svájci-magyar együttműködés keretében. A projekt lényegéről, eredményeiről, várható hatásairól dr. Sinkó Eszter egészségpolitikai elemző tartott előadást az IME mai konferenciáján.

Ciklusokon átívelő népegészségügyi programokból, kutatásokra alapozott projekttervezetekből sosem volt hiány, ám ezek megvalósítása pénz híján rendszerint elmaradt. Az elmúlt időszak TÁMOP pályázatainak, illetve egyéb forrásoknak köszönhetően most hosszabb távon is megvalósulhat néhány népegészségügyi program, amelyek folytatására a kormányzati akarat megvan, remélhetőleg az ehhez szükséges anyagi keretek is rendelkezésre állnak majd a kifutó pályázatok lezárultával is. Minderről az IME egészségügy szaklap budapesti, IX. Regionális Konferenciáján beszéltek a szakemberek csütörtökön.

Ugrás előtt áll az egészségbiztosítások piaca?

Bár a biztosítók javarészt még mindig a helyüket keresik a magán egészségbiztosításban, és a mainál tisztább viszonyokat szeretnének, egyre többen belépnek a piacra. Sokan fejlesztenek „új termékeket”, amelyek között egy-két éven belül a gyógyszer-biztosítások is megjelenhetnek.