Népegészségügyi fókuszú egészségügyi stratégiát dolgozott ki az egészségügyért felelős államtitkárság az év elején, amelyet a kormány el is fogadott, ennek ellenére hazánkban mindössze az egészségügyi közkiadások egy százalékát fordítják a népegészségügyre, ugyanez a részesedés az uniós országokban átlagosan 3 százalék – derült ki többek között az IME egészségügyi szaklap és a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) szerdai konferenciáján.

Rossz megoldás az egészségügyi források csökkentése a költségvetési egyensúly érdekében.

Összehangolt kormányzati tevékenységre van szükség az egészség javítása és az egyenlőtlenségek érdekében, az egészség ugyanis politikai döntés – fogalmazott Jakab Zsuzsanna, a WHO regionális igazgatója az IME egészség-gazdaságtani konferenciáján tegnap.

Új szükséglet és új presszió a preventív orvoslás iránti igény erősödése.

Az eddig bevett gyakorlatok, az eddig követett elvek nem, vagy csak részlegesen működnek a válság idején, változás és változtatás szükséges – fogalmazta meg a válság üzenetét Tótth Árpád, a META elnöke, a zirci kórház főigazgatója az IME-META hetedik országos egészség-gazdaságtani konferenciáján, amelyet „Lehetőség vagy átok a válság" címmel rendeztek ma. Kérdés persze, hogy mit, hogyan kell változtatni, s elvárás, hogy a válasz evidenciákon alapuljon, tette hozzá. 

Kovács Árpád szerint tudomásul kell venni, hogy a gazdaság teherbíró képessége nem tesz több kiadást lehetővé.

A gazdaság teherbíró képessége nem engedi, hogy több pénz jusson egészségügyre – mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke az IME-META tegnapi konferenciáján.

A gyógyszerkutatás jövője

Iparral összeölelkező akadémiák és egyetemek

Másfél év után a cégek már tudják, nem érdemes túllihegni az árcsökkentést, mert azon csak veszíthetnek.

A vaklicit 2011-es bevezetése óta összesen 1057 gyógyszer – 169 hatóanyag –esetében adtak be legalább egyszer árcsökkentési javaslatot. Az érintett készítmények nagyságrendjére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) ártámogatásra fordítható keretének 29 százalékát „fedi” le ez a szegmens, hangzott el egy közelmúltban megtartott szakmai konferencián, ahol az előadók arra kerestek választ: vajon kinek érte meg jobban – az egészségpénztárnak, a cégeknek vagy a betegeknek? – az újdonságként bevezetett preferált referencia ársáv rendszer.

Lezárultak az egészségügy informatikai fejlesztéséhez igénybe vehető pályázatok, startra kész az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, már csak a jogi háttér, a kapcsolódó törvények és rendeletek elfogadása hiányzik az utolsó gombnyomás előtt. Minderről az IME egészségügyi szaklap XIII. Vezetői Eszköztár Konferenciáján beszélt dr. Schiszler István, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) Dél-Közép-Magyrországi Térségi Egészségszervezési Igazgatóságának vezetője. A szerdai rendezvényen dr. Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke arra figyelmeztetett, a januártól életbe lépő, új számviteli törvény komoly gondokat okozhat a kórházi betegellátásban.

Új rendszermodell épül, amelyben azonban nincsenek ösztönzők és érdekeltségek, az alulról érkező kezdeményezések nem nyernek támogatást, nem teszi lehetővé a magánforrások szervezett bevonását, és a helyi, társadalmi kontroll sem érvényesülhet keretei között. Minderről dr. Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának (SE EMK) igazgató-helyettese beszélt az IME egészségügyi szaklap tizenharmadik alkalommal megrendezett Vezetői Eszköztár Konferenciáján szerdán, Budapesten.

A laborkassza zárt marad, viszont a költségkeretet szétosztanák, s egységesítenék a laborba szóló beutalót, amelyen kötelezően szerepelne a vizsgálat oka is.