Az EFI nem egészségügyi ellátó
Az elmúlt időszakban 58 kistérségben nyílt Egészségfejlesztési Iroda (EFI), amelyeknek hálózatszervezési, életmód és prevenciós tanácsadási, közösségi egészségfejlesztési feladataik vannak. Emellett egészségi állapotfelmérést is végeznek, úgy tűnik azonban, hogy adatgyűjtési és adatkezelési tevékenységük aggályos lehet.
Egy felhőben az egészségügy
Hetente számoltatja be dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a jelentős késésben lévő informatikai tenderek felelőseit, ám hiába várták a szakpolitikust az IME egészségügyi szaklap XII. Országos Egészségügyi Infokommunikációs Konferenciáján, hogy beszámoljon arról, hogyan áll a hazai eHealth. Így a Nemzeti Egészségügyi Informatikai Rendszer (NEIR) helyzetéről a csütörtöki rendezvényen dr. Schiszler István, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) Dél-Közép-Magyrországi Térségi Egészségszervezési Igazgatóságának vezetője számolt be.
Továbbképzési pontok adatfrissítésért
Tavaly október óta folyik az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) újravalidálási projektje, amelynek keretében az orvosok és szakdolgozók frissíthetik nyilvántartási adataikat. A határidőt meghosszabbították: július 31-ig tart.
Új irányok az egészségügyi informatikában
Az IME, az egészségügyi vezetők szaklapja által szervezett konferenciák az egészség-gazdaságtan kiemelt eseményei. Nem volt ez másként május 29-én Budapesten, a Best Western Hotel Hungáriában az IME XII. Országos Egészségügyi Infokommunikációs Konferencián, amelynek a címe Egységesítés és decentralizálás? Új irányok az egészségügyi informatikában volt.
Van ágy és beteg, mégsem rehabilitálják a rászorulókat
Miközben 30 százalékkal csökkent az aktív kórházi ágyak száma, az intézmények 70 százalékos kihasználtsággal működnek, vagyis további közel 10 ezer aktív férőhely felszámolható, hangzott el az IME szokásos évi egészséggazdasági konferenciáján.
Folytatódik a lemaradás
„Nem tartozom azok közé, akik az elmúlt években a legsötétebb szcenáriókat vázolták fel”, mondta Surányi György volt jegybankelnök az IME-META legutóbbi egészséggazdasági konferenciáján. Arról már a bemutatott adatok tehetnek, hogy a felvázolt kép – akárcsak az IME hasonló tematikájú rendezvényein korábban előadást tartó Chikán Attila, Csaba László, Kovács Árpád és Bod Péter Ákos esetében – az előadó szándéka ellenére igencsak sötét tónusúra sikeredett.
Surányi: kicsi az egészségügy büdzséje
Úgy látszik, hogy az egészségügynek magának kell saját magáról gondoskodnia.
Lényegesen több pénzt kellene fordítani az egészségügyre, ugyanis kicsi a büdzsé, fogalmazott Surányi György professzor, aki 1995 és 2001 között a Nemzeti Bank elnöke volt, s jelenleg a Corvinuson tanít. A fiskális szemléletet azért nem dobta sutba, ugyanis rögtön hozzátette, hogy nem az a megoldás, hogy százmilliárdokat beletömnek a rendszerbe minden előzetes vizsgálódás nélkül. Az ellátórendszer mellett a megalázóan alacsony béreket is tovább kell emelni, tette hozzá a pénzügyi tudományok professzora az IME-META mai, VIII. országos egészség-gazdaságtani konferenciáján tartott előadásában. Megjegyezte: az egészségügyre, az orvosok, pedagógusok fizetésére fordított állami kiadások pontosan leképezik egy ország társadalompolitikáját.
Miért érdemes átnézni a betegek házipatikáját?
Meglepően magas arányban kerültek a maradékok közé a fő betegség kezelésére szolgáló szerek.
Az otthon tárolt gyógyszerek, vagyis a házipatika időnkénti feltérképezése objektív képet adhat a betegek együttműködéséről és a gyógyítási gyakorlatról Simon Tamásprofesszor, a Magyar Rákellenes Liga elnöke szerint, aki nemrégiben az IME konferenciáján beszélt egy házipatika-vizsgálat tanulságairól. A felmérés során három csoportra osztották a gyógyszereket: az aktuális betegség miatt használatos szerek, a készenléti, illetve a maradék orvosságok.
Ne játsszunk Hasfelmetsző Jacket!
Az intervenciós radiológia lehetőségeit csak negyedrészben használják ki a hazai ellátásban.
Az egynapos sebészet és a minimál invazív beavatkozások jelentős, még kiaknázatlan hatékonysági tartalékokat rejtenek egyelőre, derült ki Dózsa Csaba docens, egészségpolitikai szaktanácsadó előadásából az IME nemrégiben rendezett továbbképző konferenciáján, ahol a magyar egészségügyi rendszer hatékonyságjavulásának lehetőségeit és hatékonysági tartalékait vizsgálta átfogó módon többek között az OEP adatbázisait felhasználva.
Célkeresztben az EBOLA
A Larix kiadó az Országos Infekciókontroll Továbbképző Konferencia előadásai kilenc blokkban kerültek megtartásra. A blokkok címei: A múlt üzenete, Különösen veszélyes fertőzések, Intenzív betegellátás, Immuniáció krónikus ellátás, Szülés előtti időszak, Szülészeti-nőgyógyászati fertőzések, PIC, Higéne.