Lassan, de tágul az e-tér

 BŐVÍTÉS Még az orvosok is tanulják az elektronikus receptek felírását, de indul a lakosság részletes tájékoztatása is az e-egészségügyről. Bővítették az e-egészségügy szolgáltatásait. Így például a patikákban már gyógyszerkiváltáshoz is használhatják az e-személyit. Erről Szabó Bálint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) e-egészségügy fejlesztéséért felelős főosztályvezetője beszélt az Interdiszciplináris Magyar Egészségügy (IME) című szakmai lap minapi konferenciáján. Eddig, ha a gyógyszertárban kéznél volt a recept, minden gond nélkül bárki átvehette akár a szomszéd gyógyszereit is. Ez a megoldás továbbra is érvényben marad. Nem változik az sem, hogy a hagyományos személyi igazolvánnyal és a tajkártyával akkor is kiadják az orvosságokat, ha nincs ott a felírási igazolás. A gyógyszerész az e-térben látja, hogy mit írt fel az orvos. Néhány hete az e-személyivel önmagában is kiváltható a gyógyszer. Mostanra ugyanis már csaknem valamennyi patikába telepítették az ehhez szükséges kártyaolvasókat. Az e-személyi pedig nemcsak a személyi azonosítókat, hanem a tajszámot és az adószámot is hordozza, így nincs szükség külön tajkártyára. Szabó Bálint beszélt arról is, hogy egyéb lakossági szolgáltatásokat is fejlesztettek az e-térben.

EESZT - Indul a lakossági tájékoztatás

Még az orvosok is tanulják az elektronikus receptek felírását, de indul a lakosság részletes tájékoztatása is az e-egészségügyről.

Az aktívabb egészség megőrzéssel valamint a magánköltések kiegészítő biztosításra váltásával mentenék a szakemberek az egészségügyet – derült ki az IME szakfolyóirat egészség-gazdasági konferenciáján.

Nettó 1,2 millióra vágynak az orvosok

Óriási üzlet van a magánegészségügyben. Már csaknem minden tizedik orvos kizárólag a magánszférában dolgozik – derült ki az IME szakmai folyóirat konferenciáján Rékassy Balázs egészségügyi-szakközgazdász kutatásából. A szakember orvosokat és magánszolgáltatókat kérdezett a piac jellemzőiről, és elemezte a legnagyobb cégek publikus adatait.

Legyen innovatív az egészségügyi vezetés

Nemzetközi összehasonlításban is rossz a magyarok egészségi állapota - mutatta be az IME Országos Egészség-gazdaságtani Konferencián tartott előadásában Bodrogi József. Az egészségügyi közgazdász az innovatív egészségügyi forrásteremtés fontosságára is felhívta a figyelmet.

Itt a legújabb javaslat: a cigire is vessék ki a chipsadót!

Tovább kell folytatni a harcot a dohányzás ellen, konkrét adóintézkedésekkel - hangoztatta az IME szerdai konferenciáján Joó Tamás, a Semmelweis Egyetem egészségügyi közgazdásza. Javaslata szerint csökkenteni kell a fogyasztási dohány adóelőnyét a jövedéki adó emelésével és a dohánytermékekre is ki kellene terjeszteni a népegészségügyi termékadót. Ugyanezen a rendezvényen Polgár Csaba, az Országos Onkológiai Intézet vezetője kardiológiai és onkológiai termékadó bevezetését javasolta a dohánytermékek esetében.

Ezért dolgoznak az orvosok a magyar magánegészségügyben

A magánegészségügy egyre nagyobb üzlet, a piac konszolidálódik és tisztul - állapította meg legutóbbi vizsgálódásai alapján Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász az IME Országos Egészség-gazdaságtani konferenciájának második napján. A szakember bemutatta saját felmérését, amelyet hazai orvosok körében végeztek és bemutatta, milyen motivációs tényezők alapján döntenek az orvosok, amikor a magánellátást választják. Sinkó Eszter levezetőelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly volt az első év az orvosok esetében, amikor többen választották főállásnak a magánellátást, mint ahányan külföldre mentek.

Nettó 1,2 millió az orvosok vágya

GYÓGYÍTÁS

Óriási üzlet van a magánegészségügyben. Már csaknem minden tizedik orvos kizárólag a magánszférában dolgozik – derült ki Rékassy Balázs egészségügyi- szakközgazdász kutatásából, amit az IME szakmai folyóirat konferenciáján ismertetett. A tavalyi volt az első olyan év, amikor több orvos választotta a hazai magánszektort, mint a külföldi klinikákat. A hazai doktorok valamivel több mint negyedének van kizárólag állami munkahelye, a nagy többség a fizetős szektorban vállalt munkája mellett is megtartja állását az állami intézményekben. Főleg a biztonságérzet miatt, illetve azért maradnak még a közfinanszírozott szektorban, mert bizonyos szakterületeket csak ott gyakorolhatnak. A doktorok kilenc százaléka viszont már soha nem dolgozik a közszférában. A magánellátást a kevesebb beteg, a jobb gyógyítási körülmények és a magasabb jövedelem teszi számukra vonzóvá. Míg az állami egészségügyben egyetlen óra alatt több mint három beteget kell ellátnia és ezért az intézmény 7200 forintot kap, addig a magánrendelőben ez alatt az idő alatt két páciens negyvenezer forint bevételt hoz a tulajdonosnak.

A korai koszorúér-halálozásban csak Kirgizisztán, Kazahsztán mutat nálunk rosszabb eredményeket.

Európa legtöbb országában még mindig a keringési rendszeri betegségek vezetnek a haláloki listán: a nőknél magasabb arányban, mint a férfiaknál (az erősebb nemnél nagyon közelítenek egymáshoz a daganatos és a kardiovaszkuláris halálozási okok). Vannak azonban olyan fejlett államok, amelyeknél a daganatos halálozás meghaladta a kardiovaszkulárist, mert a keringési betegségeket sikerült jelentősen visszaszorítaniuk, ilyen például Franciaország, Spanyolország, Portugália, a Benelux államok. Nálunk csak jóval később indult meg a csökkenés e megbetegedések okozta halálozásban az EU fejlettebb tagállamaihoz képest, és csak kisebb mértéket mutat, így lemaradásunk fokozódik – fogalmazott prof. dr. Tóth Kálmán, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ 1. sz Belgyógyászati Klinikájának igazgatója az IME-MEMT legutóbbi konferenciáján.

Napokon belül hozzájuthatnak az intézmények ahhoz a 2,2 milliárd forinthoz, amelyet arra kapnak, hogy maradéktalanul betarthassák az október elején megjelent, a kórházi fertőzések megelőzését célzó rendeletcsomagban foglaltakat.