A cikk a magyarországi közforgalmú gyógyszertárak környezettudatosságának bemutatására vállalkozik. A szerző a témát egy kérdőíves vizsgálat formájában kutatta 100 hazai patika véleményét megkérdezve. Az eredményekből kiderül, hogy bár a gyógyszerészek többsége nyitott a környezettudatos magatartás iránt, terjesztését és terjedését a mindennapokban több tényező is hátráltatja.
[1] www.kornyezetbarat-termek.hu
[2] www.kornyezetbarat-termek.hu
[3] 20/2005. (VI. 10.) EüM rendelet a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezeléséről
[4] Vitnyi Andrea: A szelektív hulladékgyűjtés humán vonatkozásainak vizsgálata. Doktori értekezés tézisek. Nyugat- Magyarországi Egyetem, Sopron, 2006, 4. oldal
[5] Dr. Gaál Péter: Egészségpolitika. Jegyzet. Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ, Budapest, 2005, 49. oldal
[6] Dr. Gaál Péter: Egészségpolitika. Jegyzet. Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ, Budapest, 2005, 49. oldal
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT NÉPEGÉSZSÉGÜGY Környezettudatosság a gyógyszertárakban Dr. Gönye Anikó tanácsadó A cikk a magyarországi közforgalmú gyógyszertárak környezettudatosságának bemutatására vállalkozik. A szerző a témát egy kérdőíves vizsgálat formájában kutatta 100 hazai patika véleményét megkérdezve. Az eredményekből kiderül, hogy bár a gyógyszerészek többsége nyitott a környezettudatos magatartás iránt, terjesztését és terjedését a mindennapokban több tényező is hátráltatja. A környezetbarát termékeket forgalmazók megfelelő tájékoztatást nyújtanak a termékekről, mely során felhívják a figyelmet az adott termék alkalmazásából származó előnyökre. A környezetvédelmi jogharmonizáció során az EU-konform intézményrendszer kiépítésével a jogszabályi háttér is elősegíti a környezetbarát eljárások illetve termékek elterjedését. BEVEZETÉS MÓDSZERTAN Jelen dolgozatban megkísérelem bemutatni, mennyire érvényesül a környezettudatosság az egészségügyi szolgáltatói piac egy kiemelt szereplőjénél, a gyógyszertárakban, egy, a gyógyszerészek körében végzett vizsgálat alapján, illetve ennek eredményeiből kiindulva teszek kísérletet következtetések levonására. A következő kérdésekre kerestem a választ: • Mennyire van jelen – ha egyáltalán tetten érhető – a környezettudatos gondolkodásmód a gyógyszertárakban? • Megjelennek-e a környezetbarát termékek a patikákban? • Lényeges-e, illetve mennyire fontos szempont a gyógyszertári beszerzésekben a termék környezetbarát tulajdonsága? • Megfelelőnek tartják-e a gyógyszerészek a tájékoztatást a környezetbarát termékekről a forgalmazók részéről? • Magánemberként hogyan gondolkodnak a gyógyszerészek a környezet védelméről? A cikkben a gyógyszertár és a patika, illetve a gyógyszerész és a patikus kifejezéseket egymás szinonimájaként használom, melyek egyenértékű jelentéstartalommal rendelkeznek. A felmérés hazai közforgalmú gyógyszertárak körében készült. Azért szűkítettem le a kört ezekre az egységekre, mert a lakossággal közvetlen kapcsolatban állnak, így az ő vélekedésük és magatartásuk lehet leginkább hatással a közvéleményre, ők lehetnek alkalmasak a közösség magatartásának direkt formálására. A közforgalmú patikák körében reprezentatív felmérés végzésére vállalkoztam, célom az volt, hogy az egységek megközelítően öt százaléka, azaz 100 gyógyszertár részt vegyen benne, s ezt a célt sikerült is megvalósítanom. A felmérés alanyait négy szempont szerint soroltam csoportokba: • területi elhelyezkedés szerint • forgalmi adatok alapján • a válaszadók neme szerint • a válaszadók életkora alapján. A résztvevők kiválasztásánál területi megoszlás szempontjából követtem az országos arányokat. Forgalom tekintetében a gyógyszertárakat három csoportba sorolva vizsgáltam: „kis forgalmú” (10 millió forint/hó alatt), „közepes forgalmú” (10-20 millió forint/hó között) és „nagy forgalmú” (20 millió forint/hó feletti patikák). Mindhárom vizsgált földrajzi területen képviselteti magát mind a három kategória, lásd az 1. táblázatban. HIPOTÉZISEK A cikk írójának alapfeltételezése, hogy az egészségügy bármely szektorában tevékenykedők, így a gyógyszerészek is, elkötelezettek az egészségügy iránt, szem előtt tartják az egészséget mint az emberi élet egyik legfontosabb és legmeghatározóbb tényezőjét, és érzékenyek minden olyan terület iránt, mely ezzel összefügg. Az egészségügyben dolgozók tevékenyen közreműködnek az egészséget befolyásoló területek, így a környezettudatos gondolkodás- és életmód elterjesztésében. A lakossággal közvetlen kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltató alkalmas az emberek véleményének formálására. 24 IME VI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2007. FEBRUÁR 1. táblázat A felmérésben résztvevő gyógyszertárak csoportosítása forgalmuk szerint A kiválasztott patikák körében a válaszadó gyógyszerészek neme szerint az 1. ábrán látható megoszlás figyelhető meg: MENEDZSMENT NÉPEGÉSZSÉGÜGY A felmérés a résztvevők hozzájárulásával történt. A kérdőívek visszaérkezésének magas arányát nagymértékben elősegítette a résztvevők anonimitásának biztosítása. A kérdőívek kiértékelését egy hónap alatt saját magam végeztem el. EREDMÉNYEK 1. ábra A felmérésben résztvevő gyógyszerészek megoszlása nemek szerint A válaszadók kora alapján a 2. ábrán látható arányok tapasztalhatók: 2. ábra A felmérésben résztvevő gyógyszerészek csoportosítása kor szerint Egy gyógyszertárból egy visszaérkezett kérdőív került feldolgozásra. A fenti adatok alapján állíthatjuk, hogy a vizsgált alanyokat az országos arányokhoz közelítve választottam ki, ezért az adatok reprezentativitásának figyelembe vétele mellett alkalmasak arra, hogy belőlük következtetéseket vonjunk le általánosságban az ország közforgalmú gyógyszertáraira vonatkozóan. A felsorolt szakirodalmi források mellett a felmérés elkészítéséhez egy tíz kérdést magában foglaló kérdőívet állítottam össze. A kérdések megfogalmazásakor a következő szempontok kerültek előtérbe: • a hipotézisek alátámasztására illetve megcáfolására alkalmasak legyenek, • összességében képet nyújtsanak a gyógyszerész és a környezettudatos szemléletmód kapcsolatáról, • egyszerűen értelmezhetők és megválaszolhatók legyenek, • egyértelmű kiértékelhetőségre adjanak lehetőséget. A kérdőívek kitöltésére két hónap állt rendelkezésre, személyesen látogattam gyógyszertárakat Budapest és Pest megye különböző területein, a felmérésben résztvevő vidéki patikák esetében pedig levél, illetve fax formájában tettem fel a kérdéseket. Környezetbarát termékek, eljárások használata a gyógyszertárban „Környezetbarát minősítést kaphat az a termék vagy szolgáltatás, amely jó felhasználási tulajdonságok mellett életciklusának több szakaszában jelentős környezeti előnyökkel rendelkezik a piacon lévő átlagos termékekhez képest.” [1] 1993 óta nem folytatható az az ellentmondásos gyakorlat Magyarországon, melyben az érdekelt gyártó vagy forgalmazó saját maga minősíti „környezetbarátnak” a termékét, hiszen a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium alapította meg a Környezetbarát Termék Közhasznú Társaságot [2], melynek feladata a minősítő - tanúsító rendszer koordinálása és működtetése. A környezetbarát védjeggyel ellátott és gyógyszertárakban a napi működés során alkalmazott termékek a következők lehetnek: • Bevásárló táskák: több gyártó kínálja különféle méretű termékeit, melyek megrendelhetők papír–, illetve műanyagtasak formájában is. A gyógyszertárak körében igen elterjedt e termékek alkalmazása, néhány nagykereskedő támogatja is őket e tevékenység során. • Tisztítószerek • Papíráruk Azonban nem csak a termékek, hanem a gyógyszertár által alkalmazott eljárások is lehetnek környezetbarát jellegűek: • Lejárt gyógyszerek összegyűjtése: hazánkban évente körülbelül 2000 tonna gyógyszerhulladék keletkezik, amely a lakosság által fel nem használt, lejárt szavatosságú humán gyógyszerekből és azok csomagolásából tevődik öszsze. Ezek nagy része a jelenlegi gyakorlat szerint a kommunális hulladékba kerül. 2005 vége óta a patikák kötelesek visszavenni a fel nem használt, lejárt szavatosságú gyógyszereket [3]. A maradványgyógyszerek veszélyes hulladéknak minősülnek. Begyűjtésük, szállításuk és megsemmisítésük uniós kötelezettség, melynek körülményeit rendelet határozza meg. A patikaszerek visszavétele kiterjed a gyógyszertárra, a nagykereskedő cégekre és a gyártókra, melyek biztosítják gyűjtőedények kihelyezését, megszervezik a szállítást és a hulladék elégetését is. A hulladékgyűjtő tartályok olyan rendszerűek, hogy a gyűjtőhelyről az ártalmatlanítás helyszínére történő eljuttatás folyamán a gyógyszer a rendszerből nem kerülhet ki, a hulladékhoz nem lehet hozzáférni. A rendelet értelmében a gyógyszerhulladék lakosságtól történő begyűjtésében valamennyi, működési engedéllyel rendelkező közforgalmú és fiókgyógyszertár a nyitvatartási ideje alatt vesz részt. IME VI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2007. FEBRUÁR 25 MENEDZSMENT NÉPEGÉSZSÉGÜGY Szelektív hulladékgyűjtés: Nyugat-Európában több évtizedes múlttal rendelkező magas színvonalú és jelentős ipari, valamint társadalmi támogatottságú szelektív hulladékgyűjtésű rendszerek működnek. A hulladékkezelési arány az EU-15 átlagában mára 50%-ot ért el, ugyanakkor az új tagországok átlaga csupán 10% körül mozog. [4] Bár – az előző ponttal ellentétben – nem törvényi kötelezettsége a gyógyszertárnak a hulladékok szelektív kezelése és gyűjtése, számos egységben mégis megvalósul ez az eljárás, amelyben egyértelműen az adott patikában dolgozók környezettudatosságát érhetjük tetten. A fentiek értelmében meglepő, hogy a megkérdezett gyógyszerészek 14%-a nyilatkozott úgy, hogy nem használnak sem környezetbarát terméket, sem eljárást mindennapi tevékenységük során! Elképzelhető, hogy a „környezetbarát termék, illetve eljárás” definiálásával volt problémájuk, hiszen a törvényi kötelezettségről mindannyian tudnak, illetve azt alkalmazzák. Ugyanakkor örvendetes, hogy a válaszadók 86%-a tisztában van azzal, hogy tevékenysége során olyan termékeket vagy eljárásokat használ, amelyekkel óvja a környezetet. A legnagyobb arányban a keleti országrészben élők nyilatkoztak „nem“-mel, csaknem 20%-ban. A többi területhez képest ez az adat talán nemcsak a környezetbarát termékek/eljárások iránti csekélyebb fogékonyságot tükrözi, hanem részese lehet ebben információáramlási probléma (a lebomló tasakok még nem jutottak el e régiókba), vagy financiális korlátok is (kisebb vásárlóerő). A válaszokat értékelve elmondható, hogy válaszadók neme nem befolyásolta a negatív, illetve a pozitív válaszok arányát. A legfiatalabb korcsoportban egyetlen nemleges válasz sem érkezett, a legidősebbek körében azonban 18%-os volt a „nem” válasz támogatottsága. Köszönhető a témával kapcsolatos általános nyitottságnak a fiatalabb generációk körében. A legérdekesebb mégis a válaszok forgalom szerinti alakulása: a legkevesebb, 8% „nem” válasz a legnagyobb forgalmú patikáktól érkezett, ugyanakkor 17, illetve 18% a közepes, illetve a kis forgalmúaktól. Tapasztalat szerint a nagykereskedők patikalátogatói, a termékügynökök és a reklámcéllal patikákat „ostromló” vállalkozások a legtöbb figyelmet a legnagyobb forgalmú patikáknak szentelik, tehát ezek az egységek válnak a legjobban informálttá. Alátámasztja ez az adat is korábbi felvetésemet, miszerint a patikák körében az információáramlás és a tudatos környezetvédelem között összefüggés fedezhető fel. A termékek beszerzésénél felmerülő szempontok, fontossági sorrendben Ennél a kérdésnél a válaszadók az ár, a minőség, a folyamatos ellátás a termékből, a környezetbarát termék, az akciós termék, az „aktív reklám támogatja a terméket” lehetőségekből választhattak. A hét szempontra adott válaszokat értékelve az tapasztalható, hogy a gyógyszertár számára a felsoroltak közül a 26 IME VI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2007. FEBRUÁR termékek beszerzésénél a legfontosabb, hogy a terméket aktív reklámtevékenység kísérje. A patikában forgalmazható termékeket – a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvénynek megfelelően – audio-vizuális és írott médiában lehet népszerűsíteni. A gyógyszerek szakmai célú reklámozása, azaz a gyógyszerismertetés, ami nem közvetlenül a lakosságnak szól, megengedett, de tilos a gyógyszertárból kizárólag orvosi rendelvényre kiadható vagy kizárólag fekvőbeteg gyógyintézeti felhasználásra engedélyezett, valamint kizárólag orvosi rendelők, gondozóintézetek által beszerezhető gyógyszerek hirdetése. A reklámtörvény szerint szabad reklámozni az embergyógyászati célra szánt, gyógyszertárból vény nélkül is kiadható gyógyszert, továbbá gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményeket, a megfelelő feltételekkel. Minden értékesítést elősegítő eszköz, így a reklám is, hozzájárul a termék egyszerűbb és gyorsabb eladásához, s ezzel segíti a patika munkáját és egybeesik a vállalkozás érdekeivel. Egyértelműen igazolja a gyártók, forgalmazók rendszeres reklámtevékenységének eredményességét az utóbbi 6-8 éven „felszaporodott”, kizárólag a patikákban elérhető, lakosságot célzó folyóiratok száma is. Második legfontosabbként jelölték meg a válaszadók, hogy a vevők keresik-e az adott terméket. Ez a jellemző összefügghet az elsővel, amennyiben azért vásárolnak meg egy terméket, mert ahhoz aktív reklámtevékenység párosul. Természetesen más szempontok is felmerülhetnek a vásárlás során, például az, hogy jól bevezetett, már régóta jelen van a piacon. A patika számára a meghatározó, lényegi tényezők között szerepel – s ezekre a dolgozatban korábban már kitértem – a megfelelő készletgazdálkodás és pénzügyi egyensúly, illetve profittartalom. A termékbeszerzés során az első két helyre sorolt jellemző ezeket az elveket direkt módon támogatja. A fontossági sorrendben harmadik helyen található az ár, ami a vásárlók viszonylagos árérzékenységét mutatja. Ennek oka, hogy a gyógyszertár vevőinek meghatározó része idős, többségében nyugdíjas lakos, illetve nagy arányban vannak köztük krónikus betegségben szenvedők és kisgyermekes családok. E rétegek anyagi helyzete az összlakosság átlaga alatt, vagy a körül mozog. Másfelől a makrogazdasági mutatókból eredően általánosan tapasztalható a vásárlóerő gyengülése. A minőség a termékbeszerzés szempontjai között a negyedik helyre került. Köztudott, hogy a vásárlóerő és a minőség egymással összefüggő tényezők. Abban az esetben, ha egy csoport erős vásárlóerővel rendelkezik, akkor alacsony árérzékenységéből adódóan nagyobb hangsúlyt fektethet az áron kívül más, számára lényeges szempontokra, s ebben az esetben alakulhat ki a márkahűség, illetve a magasabb minőség preferálása. Magyarországon a gyenge vásárlóerő miatt a minőség a vásárlói döntésnél nem feltétlenül elsődleges szempont – és a tömegesen megjelenő és elérhető olcsó távol-keleti áruk tovább erősítik ezt a tendenciát. A termékből való folyamatos ellátás és az akciók az ötödik helyre kerültek egyforma súlyszámmal. A folyamatos el- MENEDZSMENT NÉPEGÉSZSÉGÜGY látás biztos hátteret és megbízható partnert jelenthet a gyógyszerész számára, ugyanakkor ő maga is ezt a képet közvetíti vásárlói felé. Az akciók átmenetileg kedvezőbb feltételeket kínálnak, melyeknek adott esetben rövid ideig lehet élvezni az előnyeit, de hosszabb távú stratégia esetén tartósan nem lehet velük számolni. A termék környezetbarát tulajdonsága kapta a legalacsonyabb súlyszámot a válaszható szempontok közül, tehát az összes felsorolt többi tényező nagyobb fontossággal bír a patika számára. Környezetbarát termékek forgalmazása A nagykereskedők által kínált termékpaletta áttanulmányozása alapján kijelenthetjük: adott annak lehetősége, hogy a gyógyszertár termékválasztékában környezetbarát termékek is megtalálhatók legyenek. Számuk azonban a teljes választékot figyelembe véve csekély. A következő kategóriákban biztosan szerepelhetnek a kínálatban környezetbarát termékek: lázmérők, kozmetikumok, napozók, gyermekápolási termékek, gyógyteák, étrend kiegészítők. A válaszok értékelésénél ismét felmerülhetne a kérdés, mennyire tudták a válaszadók a „környezetbarát termékek” szókapcsolat jelentését meghatározni, és a termékkörre adaptálni. Mivel azonban egyetlen „nem tudom” válasz sem érkezett, ezt a lehetőséget kizárjuk. A válaszadók 57%-a állította, hogy forgalmaznak környezetbarát termékeket, a megkérdezett nyugat-magyarországi gyógyszerészek 80%-a. Ez az eredmény kimagaslóan jónak tekinthető, ha figyelembe vesszük, milyen alacsony arányban képviselteti magát e termékcsoport a nagykereskedők termékválasztékában. Mindamellett a termék elérhetőségét a lakosság 43%-a számára nem teszik lehetővé a gyógyszertárak, ezáltal csorbul az egészségpolitikai célkitűzések közül az igazságosság, azon belül az egyenlő hozzáférés elve, a termék használatából származó haszon pedig az ő számukra nem elérhető! A nagy- és közepes forgalmú patikák 74%-a, illetve 65%-a adott pozitív választ, melynek oka – hasonlóan az 1. kérdéshez – preferált helyzetüknek és jobb tájékozottságuknak köszönhető. Az életkor szerinti megoszlás azt mutatja, hogy a legfiatalabb korosztályt követően az 50 év feletti patikusok százalékos aránya a legmagasabb az „igen” választ adók között, tehát minden korosztály, és mindkét nem nyitottnak bizonyul a környezetbarát termékek forgalmazására. A környezetbarát termékek ára az „átlagos” termékekéhez képest magasabb, elképzelhető, hogy a patikák egy része ezért nem tartja őket választékában. A magasabb ár miatt több vásárló számára nem elérhetők ezek a termékek. A jelenségnél ismét tetten érhető az igazságosság sérülése mind az egalitáriánus („Minden ember egyenlő értékkel bír, amennyire lehetséges, a többihez képest egyenlő egészségi állapotra jogosult, így arra az ellátásra, amely ennek megteremtéséhez szükséges.” [5]), mind a méltányosság („Azok az egészségi állapotbeli különbségek, melyek az egyén választásán alapulnak igazságosak a többi nem” [6] ) elméletek alapján. A környezetbarát termékekről való tájékoztatás megfelelősége a forgalmazók részéről A válaszadók 98%-a nem tartja megfelelőnek a forgalmazók által történt tájékoztatást a környezetbarát termékekkel kapcsolatban. Két nyugat-magyarországi patika jelölte meg csupán az „igen” választ. Ez az eredmény arra a tényre világít rá, hogy a tájékoztatás nem megfelelő, illetve a gyógyszerészek nem tartják azt megfelelőnek, tehát másra – esetleg többre – volna igényük. Tájékoztatás hiányában a gyógyszertár nem képes a termékhez való egyenlő hozzáférést biztosítani a vásárlók számára! Miért nem nyújtanak más, vagy több tájékoztatást a környezetbarát termékek gyártói, forgalmazói? Néhány lehetséges alternatívát említek meg a következőkben: • A termék disztribúciójára nem fordítanak megkülönböztetett figyelmet, és a más termékeknél bevált, sikeres értékesítési és marketing eszközöket alkalmazzák. Nem rendelkeznek a kiemelt reklámtevékenységhez szükséges többlet háttér- vagy promóciós anyagokkal. • A termék árrése nem fedezi a tájékoztatás költségeit. • Nem ismerik fel a tájékoztatás jelentőségét, ezért nem végzik e tevékenységet. • Létezik tájékoztatás, de nem a megfelelő módon. A gyógyszerészek véleménye szerint legtöbb esetben egyáltalán nem kapnak információt arról, hogy egy termék környezetbarát, és általában csak „véletlenül” derül ki számukra ez a tény a forgalmazás során, a termékkel történő direkt fizikai kapcsolatba lépéskor, ha a környezetbarát címkét, vagy a termék ezen tulajdonságára utaló egyéb feliratot meglátják. Pedig a gyártónak és forgalmazónak érdekében állna a termékben rejlő piaci versenyelőnyt minél inkább kihasználni! A megkülönböztető védjegyet viselő termék forgalma nagyobb, ezáltal többletbevételhez juthat mind a gyártó, mind a forgalmazó; reklámköltség megtakarítás jelentkezhetne a gyártó és a forgalmazó számára egyaránt; valamint használatuk során kevesebb, társadalmilag igen költséges környezeti ártalom keletkezik. A patikák, patikusok tájékoztatására számos lehetőség kínálkozik: szakmai folyóiratok, továbbképzések, direkt megkeresés; a vásárlókat pedig a különböző, tömegeket célzó médiaeszközök segítségével érhetnék el a gyártók és a forgalmazók. Patikai tapasztalatok mutatják, hogy a vásárlók fogékonyak a környezetkímélő termékekre, gyakorlati példák sora támasztja alá, hogy a környezetbarát tasak bevezetését követően a vásárlók kifejezetten ezt kérték a gyógyszerésztől, illetve visszautasították a hagyományos, környezetszennyező tasakot. A gyártók és a forgalmazók épp azt veszítik el a nem megfelelő, vagy a hiányos tájékoztatás eredményeképp, ami a környezetbarát termékek lényegét jelenti, és számukra piaci előnyt biztosít: annak kommunikálását, hogy a termék nem átlagos! Részvétel a környezetbarát magatartásmód népszerűsítésében A WHO, az Egészségügyi Világszervezet már évtizedek óta be kívánja vonni a gyógyszerészeket az egészségügyi IME VI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2007. FEBRUÁR 27 MENEDZSMENT NÉPEGÉSZSÉGÜGY felvilágosításba, a betegségek megelőzésének folyamatába. 1992-ben jött létre a WHO által megfogalmazott célok megvalósítása céljából az Europharm Fórum. Az európai országos gyógyszerészi szervezetei folyamatosan tájékoztatják az Europharm Fórumot az egyes országokban végrehajtott programokról és azok eredményeiről. A Fórumnak Magyarország 1992 óta tagja, hazai képviseletét a MOSZ (Magángyógyszerészek Országos Szövetsége) látja el. A gyógyszerészi gondozás elsősorban azokra a betegségekre, illetve tevékenységekre terjed ki, amely betegségek jelentős népességet érintenek, és ahol a megelőző, preventív munka komoly eredményekkel járhat adott betegség elterjedésének megakadályozását illetően. A gondozás körén belül a gyógyszerész-szakmai szervezetek megosztották a feladatokat. A MOSZ már a ‘90-es évek eleje óta foglalkozik a gyógyszerészi gondozással, 2000 óta több továbbképzést is szervezett. A patikákat nem a MOSZ vonja be, azok jelentkezhetnek. Sok minden közrejátszhat abban, hogy egy gyógyszertár bekapcsolódik-e egy programba: szakmai érdeklődés, elkötelezettség, a szolgáltatások színvonalának bővítési igénye. A program általános célja, hogy az emberek tudatába „bevésődjön” az a tény, hogy egészségükkel – saját magukon és a háziorvoson kívül – a gyógyszerészek szívesen és hozzáértően foglalkoznak. A gyógyszerészi gondozás során a gyógyszerész elbeszélget a visszatérő pácienssel, tanácsokat ad a gyógyszeres terápiától kezdve az egyéb, étkezési terápiás lehetőségeken át a mindennapos testmozgásig. Ennek kapcsán kitűzött cél az embereket arra „nevelni”, hogy saját egészségük szinten tartásáért tenniük kell, s hogy az időnként ellenőrzést igényel. Az, hogy a gyógyszerész szakma részéről a fogadtatás igen kedvező, bizonyítja az Europharmban való aktív részvételen kívül a kérdőív jelen kérdésére adott válaszok eredménye is. A megkérdezettek 93%-a állította, hogy a gyógyszertár, amelyben dolgozik, részt vesz a környezetbarát magatartásmód népszerűsítésében. A nagy forgalmú patikában és 35 év alatti korcsoportban senki nem jelölte meg a „nem” választ. Szempontként merült fel azonban, hogy jelenleg az alapgyógyszerészi tevékenységbe nincs még megfelelően beépítve a prevenciós és a gondozási feladat – egyszerűen nincs rá elég idő és szakember –, ennek kialakítása, a gyógyszertár dolgozóinak és szerkezetének átstrukturálása jelenleg folyamatban van. A gyógyszerészek egészségnevelése eredményeképp a gyógyszertárban az alábbi a 3. ábrán látható változások várhatók. Higanymentes üveglázmérő vásárlása a gyógyszertár számára A környezetbarát termékek piaci bevezetésének nehézségeit saját tapasztalatom alapján a higanymentes üveglázmérő esetével kívánom bemutatni. Az eszköz hazai forgalmazását 2001 óta végzi a kizárólagos magyarországi képviselet. A termék egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik, disztribúciója és minél szélesebb körű alkalmazása mellett több olyan érv is 28 IME VI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2007. FEBRUÁR felsorakoztatható, melyekkel más, a piacon megtalálható lázmérőket nem jellemezhetünk (lásd 2. táblázat). 3. ábra A gyógyszerész gondozás eredményeképp a gyógyszertárban várható változások 2. táblázat A higanymentes lázmérő tulajdonságai A környezetbarát termék forgalmazását az alábbi tényezők hátráltatták: Ár: A lázmérők árai drasztikusan csökkentek az európai piacokon a növekvő termékválaszték és az egyre éleződő versenyhelyzet miatt. A vállalkozás a piaci helyzet folyamatos változásához alkalmazkodni kényszerült. Nemzetközi, határokon átnyúló tendencia Európában az olcsó kategóriát képviselő, távol-keleti termékek térhódítása az egészségügyi piacokon is. A vérnyomásmérő- és lázmérőpiac árainak letörésében szintén meghatározó szerepet játszottak. Az európai gyártó cégek vagy áraik csökkentésével tudtak reagálni az új versenyhelyzetre, vagy a márkanevükhöz tartozó image erősítésével, bízva a vásárlók márkahűségében. Harmadik lehetőség az egyedi, „másolhatatlan” termék létrehozása és gyártói jogainak egyedüli birtoklása. Az első lehetőségnek jelentős korlátjai vannak az európai piacokon: elsősorban a munkabérek és a munkakörülmények miatt. A másodikként említett taktika a lázmérők tekintetében szintén kevéssé vezet sikerre, mivel a termékek az olcsó kategóriába tartoznak és a vevők nem kockáztatnak igazán sokat új márkák megvásárlásakor és kipróbálásakor. A higanymentes üveglázmérő árát a gyártó magasan kívánja tartani. Árképzési technikája, mely magas „rezsi” költségekkel és relatív nagy árréssel kalkulál, valamint az image fenntartása érdekében a higanymentes üveglázmérő a lázmérők piacán az egyik legmagasabb kategóriát képviseli. A termék árában a gyártó érvényesíteni kívánja a szabadalommal együtt járó értéktöbbletet. MENEDZSMENT NÉPEGÉSZSÉGÜGY Marketing- és reklámtevékenység. A termék forgalmazását – kiemelve egyedülálló tulajdonságait – a képviselet kezdetben kizárólag a más termékeinél bevált, sikeres értékesítési és marketing eszközökkel támogatta, majd – a gyógyszertárak és a végfogyasztók felé történő tájékoztatás jelentőségét felismerve – stratégiát váltva kiemelte azt többi terméke közül, és megkülönböztető figyelmet fordítva rá folytatta értékesítési tevékenységét. Az üveglázmérővel kapcsolatos reklámtevékenységhez ekkor a gyártó már többlet háttér- illetve promóciós anyagokkal is hozzájárult. Lobbitevékenység. A forgalmazás mikéntjét – bár az általánosan megfogalmazott környezetvédelmi elvek és szándékok indokolttá tennék – nemzetközi, jogilag kötelező érvényű eszközök nem írják elő, és nem kényszerítik ki. Ezt alátámasztandó, hogy az Európai Unió ugyan kihangsúlyozza a higanyos termékek forgalmazásának és felhasználásának visszaszorítására való törekvést, ez azonban „csak” az ajánlott jellegű direktívák között jelenik meg. A lázmérő forgalmának ugrásszerű emelkedése nem várható a közeljövőben a higanyos termékek használatának korlátozásától illetve betiltásától. A környezettudatos magatartás elterjedésének lehetőségei és korlátjai: Bár egyre szélesebb körben terjed a környezettudatosság gondolata, és egyre több fórumon kísérlik meg népszerűsítését, nagyon erős gazdasági érdekek védik és képviselik a környezetünket károsító termékek forgalmazását. Üzletpolitikai problémák. A hazai forgalmazó szerkezeti és értékesítési struktúrájának megfelelően cégképviseletekben és nem termékekben „gondolkodott“. Kezdetben nem fordított megkülönböztető figyelmet (értékesítés, marketing, promóció) sem a márkaképviseletre – hiszen több hasonló jelentőségű képviselettel rendelkezett –, sem a higanymentes lázmérőre, így a forgalmi adatok is ennek megfelelően alakultak. A magyarországi képviselet a termék forgalmának növelése érdekében 2005. év folyamán változtatásokat vezetett be a lázmérő értékesítési, marketing és promóciós stratégiájában. Ennek eredményeképp a termék eladási adatai jelentősen javultak. A higanymentes üveglázmérővel kapcsolatos kérdésekre érkezett válaszok visszaigazolják a képviselet megváltoztatott promóciós és reklámtevékenységének eredményességét, hiszen minden válaszadó gyógyszerész hallott már a higanymentes üveglázmérőről. Vásárlást 57%uk kezdeményezett, amit a képviselet igen jó eredménynek könyvelhet el. A legtöbben Budapesten és Pest megyében vásárolnak a termékből a patika számára, a legkevesebben Kelet-Magyarországon. A nagy forgalmú gyógyszertárak 94%-a tartja készleten a lázmérőt, mely egyértelműen tükrözi a képviselet termékforgalmazásban elért teljesítményét és előrevetíti a többi patikában várható tendenciát is, amennyiben e patikák preferáltabb és informáltabb helyzetét vesszük figyelembe. Megfontolandó adat, hogy a férfi patikusok a válaszok alapján sokkal nyitottabbnak tűnnek a termék forgalmazására, mint a nők. Némi el- lentmondást érzek ezen eredmény és a kérdőív 3. kérdésére érkezett válaszok között, mivel ott a férfi válaszadók 83%-a nyilatkozott úgy, hogy nem forgalmaznak környezetbarát terméket a patikában. A környezetbarát termékek vásárlói preferenciája A gyógyszerészek tapasztalata azt tükrözi, hogy a vásárlók 81%-a nem keresi a környezetbarát termékeket a patikákban. A válasz nem meglepő, hiszen leggyakrabban a szükség követeli meg, hogy a patikába betérjenek a vásárlók, s ennek kielégítése az elsődleges szempont, minden más csak ezután következhet. Másodsorban ismét vissza kell térnünk a tájékoztatás, a reklám és a disztribúció jelentőségéhez, mint a környezetbarát termékek keresését indukáló tényezőkre. Harmadik megállapításom, mellyel ugyancsak egy korábbi következtetésre utalok vissza, hogy a környezetbarát termékek relatív magas – az azonos kategóriájú átlagos termék árszintjénél mindenképp magasabb – árának megfizetését a patikába látogató vevők egy része nem tudja megfizetni. A gyógyszertár különféle gondozási és megelőző programokban való részvételének megalapozottságát az e kérdésre adott válaszok egyértelműen visszaigazolni látszanak. Sokat tehetnek a patikák a vásárlóik véleményének és gondolkodásmódjának formálásáért! Bár a vásárlók nem keresik a környezetbarát terméket, mégis a válaszadó patikák 57%-a forgalmazza őket, tehát el is tudja adni! Amennyiben viszont a vevők többsége direkt nem keresi ezeket a termékeket, valószínű, hogy a patika javasolja a megvásárlását, hiszen a válaszok 93%-a vallja, hogy részt vállalnak a környezetbarát magatartásmód népszerűsítésében! Megállapítható tehát, hogy a gyógyszertár kulcsfontosságú színtere a környezetbarát termékek lakossági körben történő elterjesztésének. Hozzájárulás a környezettudatos magatartáshoz, a környezet védelméhez A környezetre ártalmas termékek használatának csökkentése a tömegeket célzó médiában is állandó téma, természetesen a szakma számára ez kézenfekvő napi problémaként jelenik meg, s vele a gyógyszerészek azonosulása egyöntetű. A környezetvédelem ügye, s a rendelkezésre álló eszközök és módszerek alkalmazása magánemberként is megérinti és foglalkoztatja őket. Az eredmények alapján állíthatjuk, hogy a gyógyszerészek a környezettudatos gondolkodás- és életmód képviselői. EREDMÉNYEK A VÁLASZADÓK EGYES CSOPORTJAI SZERINT A válaszadók csoportosítása és a tőlük kapott visszajelzések alapján az alábbi megállapításokat tehetjük: A területi megoszlás tekintetében a budapesti és Pest megyei régióban használnak munkájuk során a legtöbben környezetbarát termékeket, eljárásokat a három régió közül, IME VI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2007. FEBRUÁR 29 MENEDZSMENT NÉPEGÉSZSÉGÜGY de a környezetbarát termékek forgalmazásában az utolsó helyre került a terület. A környezetbarát magatartás népszerűsítésében szintén az élen jár Budapest és Pest megye, és higanymentes üveglázmérőből is e válaszadók vásároltak legnagyobb arányban annak ellenére, hogy ez a régió csak a második helyre került az alapján, hogy vásárlók keresik-e a környezetbarát termékeket. Az eredményből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a területi megoszlás alapján a nyugat-magyarországi régió képviseli leginkább a környezettudatos magatartás- és gondolkodásmódot. Forgalom szerinti megoszlás alapján a három csoportot tekintve a kis forgalmú gyógyszertárak támogatták legkevésbé a környezetbarát termékek, eljárások alkalmazását és forgalmazását. A magatartásmód népszerűsítésében, a higanymentes lázmérő vásárlásában, valamint a vásárlók környezetbarát termékekkel kapcsolatos érdeklődése alapján is a harmadik helyen találhatók e gyógyszertárak. A nagy forgalmú patikáktól érkezett a legtöbb pozitív válasz, e válaszadók körében fordult elő egyedül, hogy minden megkérdezett úgy nyilatkozott, patikája részt vesz a környezetbarát magatartásmód népszerűsítésében. Korcsoport szerinti megoszlás nyomán elmondható, hogy a 35-50 év közötti korosztály több környezetbarát terméket használ, de kevesebbet forgalmaz, mint a legidősebb csoport. Arányaiban legkevesebben e korosztály körében vásároltak higanymentes üveglázmérőt és válaszaik alapján az ő esetükben a legalacsonyabb a vásárlók környezetbarát termékek iránti fogékonysága. A 35 év alatti gyógyszerészek képviselik leginkább a környezettudatos magatartásés gondolkodásmódot. AZ EREDMÉNYEK ÉS A FELÁLLÍTOTT HIPOTÉZISEK VISZONYA Az eredmények egyértelműen visszaigazolják, hogy a gyógyszerészek elkötelezettek a környezetvédelem, a környezettudatos magatartás- és gondolkodásmód iránt. Alátámasztja ezt a megállapítást, hogy minden válaszadó egyhangúlag fontosnak tartja a környezetre ártalmas termékek használatának csökkentését, valamint magánemberként is aktívan tesznek a környezet védelméért (lásd a kérdőív 9. és 10. kérdéseire érkezett válaszokat). A környezettudatos gondolkodás- és életmód elterjesztésében tevékenyen közreműködnek a gyógyszerészek, a 93%-os pozitív válasz értelmében. Igazolja ezt a tényt többek között a gyógyszerész-gondozással kapcsolatos kezdeményezés és a környezetbarát termékek forgalmazásában való aktív részvétel is. A gyógyszerész alkalmas a lakosság véleményének formálására. Alátámasztható ez a megállapítás azzal az eredménnyel, hogy, bár relatív kevesen keresik a környezetbarát termékeket a gyógyszertárban (19%), a válaszadók 57%-a forgalmaz ilyen terméket a patikában. Ugyancsak e tényt támogatják a gyógyszerész-gondozás pozitív eredményei). 30 IME VI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2007. FEBRUÁR Egyértelműen cáfolja a kapott eredmény a felállított hipotézist: a gyógyszerészek nem érzik úgy, hogy megfelelő tájékoztatást kapnának a környezetbarát termékekről, holott az eziránti igény megfogalmazódik bennük. Ugyanakkor egy jól bevezetett termék – esetünkben a higanymentes üveglázmérő – ismertségével kapcsolatosan minden válaszadó pozitívan nyilatkozott. A jogszabályi háttér elősegíti a környezetbarát eljárások és termékek elterjedését, sőt a gyógyszertárak esetében már van, ahol ezt ki is kényszeríti, például a lejárt gyógyszerek visszagyűjtése esetében. Visszaigazolja e megállapítást, hogy a válaszadó gyógyszerészek 86%-a nyilatkozott úgy, hogy munkája során használ környezetbarát termékeket és eljárást. A hipotézis alátámasztását támogatja a gyógyszerészek prevenciós és gondozási tevékenysége is. KÖVETKEZTETÉSEK A felmérésben a gyógyszertárak környezettudatosságát vizsgáltam, különös tekintettel a közforgalmú gyógyszertárakra. A téma aktualitását indokolja, hogy rohanó világunkban az emberek egyre egészségtelenebbül élnek, ugyanakkor vagy éppen ezért az egészség egyre nagyobb értékként jelenik meg számukra. Az egészség megőrzése és az ezzel kapcsolatos, erre hatást gyakorló területek egyre hangsúlyosabbá válnak. A környezet, amely életterünket jelenti, direkt kölcsönhatásban áll az egészséggel. A gyógyszerészeknek összeállított kérdőívek válaszai azt igazolják, hogy ők tudatosan gondolkodnak és cselekednek a környezet védelme érdekében. Összegzésként megállapítható, hogy a gyógyszerészek többsége nyitottnak bizonyult a környezettudatos gondolkodás- és életmód iránt – tekintet nélkül a patika elhelyezkedésére, forgalmára, illetve a válaszadó nemére és korára –, amelynek nemcsak képviselői, hanem egyben közvetítői is. A gyógyszertár ugyanis a lakosság prevenciós és véleményformáló folyamataiban az egészséggel és az egészségre hatást gyakorló területekkel kapcsolatosan kulcsszereplőként jelenik meg. A patika – korlátozott eszközeinek igénybevételével – tevékenyen részt vállal abban a folyamatban, hogy a lakosság a környezettudatossággal kapcsolatos alapvető ismereteket és magatartásformákat alakítson ki, majd ezeket folyamatosan az optimális szintre emelje. A környezet védelméért tenni akaró csoportoknak tudni kell élni ezzel a kínálkozó lehetőséggel! Amennyiben a gyártók és a forgalmazók a termékválaszték bővítésével, megfelelő mennyiségű és minőségű tájékoztatással hozzásegítik a gyógyszertárakat, hogy több környezetbarát termék lehessen a gyógyszertárakban, további előremutató lépéseket lehetne tapasztalni a környezetvédelem ügyében. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a gyógyszerész nem gátja ezeknek a folyamatoknak – sőt éppen ellenkezőleg –, és a további fejlődés a gyógyszertárakban egyértelműen nem rajta múlik! Napjainkban a gyógyszertárak jelen cikkben bemutatott és MENEDZSMENT NÉPEGÉSZSÉGÜGY elemzett piaci körülményeiben, illetve az egészségügyi szolgáltató szektorban betöltött elhelyezkedésükben és szerepükben, valamint a gyógyszerészek jelenlegi státuszában jelentős és meghatározó változások előjeleit tapasztalhatjuk. A gyógyszerforgalmazás liberalizálása feloldotta a jelenlegi patikaalapítási korlátokat, s lehetővé teszi, hogy bizonyos készítményeket – nem vényköteleseket – patikán kívül is megvásárolhassanak a betegek. A változtatások a verseny erősödését jelentik a gyógyszertárak számára, mely a patikusok szemszögéből nézve számos veszélyt tar- togathat: szűkülhet a termékválaszték, a kisforgalmú patikák tönkremehetnek, tőkeerős csoportok kezében koncentrálódhat a kiskereskedelem. A gyógyszerészek félelmei között az első helyen szerepel, hogy „megfoszthatják” őket a gyógyszertártól, és a szakmai szempontok, illetve a szakképzettség leértékelődhet. A cikkben ismertetett kérdőívet adaptálva természetesen a mindenkori állapotokhoz, érdemes és érdekes lesz a liberalizálást követően ismét kitöltetni, s a kapott válaszokat a jelen dolgozat eredményeivel összevetni. IRODALOMJEGYZÉK [1] www.kornyezetbarat-termek.hu [2] www.kornyezetbarat-termek.hu [3] 20/2005. (VI. 10.) EüM rendelet a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezeléséről [4] Vitnyi Andrea: A szelektív hulladékgyűjtés humán vonatkozásainak vizsgálata. Doktori értekezés tézisek. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron, 2006, 4. oldal [5] Dr. Gaál Péter: Egészségpolitika. Jegyzet. Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ, Budapest, 2005, 49. oldal [6] Dr. Gaál Péter: Egészségpolitika. Jegyzet. Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ, Budapest, 2005, 49. oldal A SZERZÔ BEMUTATÁSA Dr. Gönye Anikó 1994-ben végzett az ELTE BTK-n, majd 1996-ban közgazdász diplomát szerzett. 2001-ben védte meg PhD. fokozatát szociolingvisztika témakörben. 2005-2006-ban elvégezte az SE EMK kurzusát. 1995 óta az egészségügyi ellátórendszer gyógyszertári szegmensében tevékenykedik, dolgozott hazai gyógyszergyárnál, nagykereskedőnél, valamint importőr vállalatnál. II. Képalkotó Diagnosztika Konferencia 2007. május 23-24. Új helyszín! Best Western Hotel Hungaria – 1074 Budapest, Rákóczi út 90. LARIX Kiadó Kft. 1089 Budapest, Kálvária tér 3. II. 29. • Telefon/fax: 333 2434, 210 2682 www.imeonline.hu • ime@imeonline.hu • www.larix.hu • larix@larix.hu IME VI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2007. FEBRUÁR 31
