Intézmények:Petneházi és Balla Ügyvédi IrodaMagyar Betegjogi Közhasznú Egyesület
Évfolyam: III. évfolyam
Lapszám:2004. / 10
Hónap:január (2005)
Oldal:49-50
Terjedelem:2
Rovat:MENEDZSMENT
Alrovat:MENEDZSMENT
Absztrakt:
Egészségügyi ellátáshoz való jog alatt beteg és az egészséges ember ellátásához kapcsolódó egészségügyi tevékenységek összességét kell érteni. Ebből értendő, hogy az egészségügyi ellátás nem csupán a beteg embert illeti meg. Ezen belül a betegjogok egy szűkebb szabályozást jelentenek, melyet a hatályos Egészségügyi Törvény szabályoz részletesen. Mit értünk betegjogok alatt? Betegjog mindazon jogosultságok összessége, melyek az egészségügyi ellátás során az azt igénybevevő személyt megilletik, függetlenül attól, hogy az ellátást igénybe vevő személy betegsége miatt vagy más okból kerül kapcsolatba az egészségügyi ellátással (pl. szűrő vizsgálatok). A betegjogok minden egyént, aki az ellátással bármilyen módon kapcsolatba kerül, egyaránt és egyenlő mértékben megilletik.
Intézmény: Petneházi és Balla Ügyvédi IrodaMagyar Betegjogi Közhasznú Egyesület
[1] Takács A.: Az egészségügyi ellátáshoz való jog (In: Kismarton; Vasváry: Betegek jogai és kötelezettségei (2005) Millenium csoport)
[2] Kismarton J.: Polgárjogi kártérítési Felelősség (Családorvos Fórum 2003; (3)
[3] Dr. Jakab Tivadar www.szoszolo.hu/08bjogok_mnek Emberi méltósághoz való jog www.obh.hu/allam/1999/3
[4] Dósa Á.: Konfliktusrendezés közvetítői eljárással LAM 2001; 11 (5): 393-396
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
BETEGJOG MEDICINA 2000 I. JÁRÓBETEG SZAKDOLGOZÓI KONFERENCIA Betegjogok érvényesülése az egészségügyi ellátás során Dr. Kismarton Judit, Petneházi és Balla Ügyvédi Iroda, Magyar Betegjogi Közhasznú Egyesület Egészségügyi ellátáshoz való jog alatt beteg és az egészséges ember ellátásához kapcsolódó egészségügyi tevékenységek összességét kell érteni. Ebből értendő, hogy az egészségügyi ellátás nem csupán a beteg embert illeti meg. Ezen belül a betegjogok egy szűkebb szabályozást jelentenek, melyet a hatályos Egészségügyi Törvény szabályoz részletesen. Mit értünk betegjogok alatt? Betegjog mindazon jogosultságok összessége, melyek az egészségügyi ellátás során az azt igénybevevő személyt megilletik, függetlenül attól, hogy az ellátást igénybe vevő személy betegsége miatt vagy más okból kerül kapcsolatba az egészségügyi ellátással (pl. szűrő vizsgálatok). A betegjogok minden egyént, aki az ellátással bármilyen módon kapcsolatba kerül, egyaránt és egyenlő mértékben megilletik. A hatályos Egészségügyi Törvény az alábbi betegjogokat nevesíti: • • • • • • • • • a megfelelő szintű egészségügyi ellátáshoz való jog, az emberi méltóság tiszteletben tartásához való jog, a kapcsolattartás joga, az intézmény elhagyásának joga, a tájékoztatáshoz való jog, az önrendelkezéshez való jog, az ellátás visszautasításának joga, az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga, az orvosi titoktartáshoz való jog. Az itt felsorolt betegjogok közül csupán egyet, a tájékoztatáshoz való jogot szeretném kiemelni. Bár a hatályos egészségügyi törvény megfogalmazza a beteg tájékoztatáshoz való jogát és az orvos tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségét, ez mégsem érvényesülhet maradéktalanul a gyakorlatban. Ennek egyik oka, hogy a beteg nagyon gyakran nem mer kérdezni, mivel többnyire fél az igazságtól. Másik ok, hogy az orvosnak a legtöbb esetben nincs elég ideje. Amennyiben ezen mulasztás eredménye maradandó egészségkárosodás, annak komoly jogi következményei lehetnek, holott kellő tájékoztatás mellett ez elkerülhető lenne. A tájékoztatási kötelezettség azonban nem csak az orvost terheli. Jogilag szabályozott, hogy a beteg köteles bizonyos tényekről az ellátó személyzetet tájékoztatni. Amennyiben ez elmulasztásra kerül akár véletlenül, akár szándékosan, annak komoly következményei lehetnek mind e betegre, mind pedig az ellátó személyzetre. A hatályos Egészségügyi törvény által szabályozott tájékoztatás, mint jog és kötelezettség jelenik meg. Ami az egyik oldalon jogként jelenik meg, az a másik oldalon, vagyis az orvos oldalán, mint kötelezettség szerepel. A betegnek joga van ahhoz, hogy egyéniesített formában részletes tájékoztatást kapjon az egészségi állapotát érintő kérdésekben. Az orvos tájékoztatási kötelezettsége azzal a korláttal érvényesül, hogy a tőle elvárható ismereteknek megfelelően és legjobb tudása szerint tájékoztatja a beteget annak egészségi állapotáról. Mit jelent ez a megfogalmazás? A tőle elvárható részletes és teljes körű felvilágosítást az tudja biztosítani a beteg részére, aki az adott beavatkozásban maga is jártas. Természetesen más az elvárhatóság mércéje egy bizonyos beavatkozást ismerő, és művelő között. Természetesen az egészségi állapottal és betegséggel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség a beteget is terheli. A beteg köteles tájékoztatni az ellátásában részt vevő egészségügyi dolgozókat mindarról, ami szükséges a kórisme megállapításához, a megfelelő kezelési terv elkészítéséhez és a beavatkozások elvégzéséhez, így különösen minden korábbi betegségéről, gyógykezeléséről, gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény szedéséről, egészségkárosító kockázati tényezőiről. A beteg köteles továbbá tájékoztatni az ellátásában részt vevőket – saját betegségével összefüggésben – mindarról, amely mások, akár a személyzet életét vagy testi épségét veszélyeztetheti, így különösen a fertőző betegségekről és a foglalkozás végzését kizáró megbetegedésekről és állapotokról. A tájékoztatás során a beteget megilleti a kérdezés joga. Bármilyen, számára nem érthető információról kérdezhet a kezeléssel, vizsgálattal és betegségével összefüggésben, valamint a benne felmerülő aggályoknak hangot is adhat. A kérdezési jog a kezelés egész időtartama alatt és azt követően is fennáll. A betegnek joga van tudomást szerezni arról is, hogy az adott beavatkozás elvégzésében az ellátó intézmény milyen tapasztalattal rendelkezik. A szóbeli tájékoztatás nem helyettesíthető az előre elkészített általános ismertető segédanyagok átadásával. Ezt bizonyítja az is, hogy egyes beavatkozások, szövődmények, mellékhatások stb. magyar elnevezése sem biztos, hogy közérthető, ráadásul a beteg pszichés állapota, izgalma miatt könnyen megesik, hogy akár lényeges mondatokat is átugrik olvasás közben, valamint a kezelőorvos a beteg tájékoztatását körülte- IME III. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2005. JANUÁR 49 BETEGJOG MEDICINA 2000 I. JÁRÓBETEG SZAKDOLGOZÓI KONFERENCIA kintően, szükség szerint fokozatosan, a beteg állapotára és körülményeire tekintettel végzi. Tehát tévedés abba a hibába esni, hogy a diagnózis felállításának vagy a kezelés elindításának a kezdetén a tájékoztatási kötelezettség teljesített lett, ugyanis minden új tény felmerülésekor a beteget tájékoztatni kell. A beteg tájékoztatása során kiemelt figyelmet kell fordítani a kezelés általánosan ismert, jelentős mellékhatásaira, az esetleges szövődményekre és a beavatkozások lehetséges következményeire, azok előfordulási gyakoriságára. Elvárható, hogy a beteg kielégítő információt kapjon az alkalmazott gyógyszer hatásáról, mellékhatásáról, és alkalmazási módjáról. Az alkalmazott terápia vonatkozásában pontos utasítást és tájékoztatást kell adni a betegnek. Szabályellenes, sajnos azonban ma is előfordul, hogy a gyógyszerek rendelése „utasítás szerint” jelzéssel történik. Meg kell győződni arról, hogy a beteg a tájékoztatást megértette, ezért ezt kötelező a beteg értelmi szintjéhez, intelligenciájához mérten elmondani. Szükség esetén gondoskodni kell a tájékoztatott lelki gondozásáról is. Az orvos tájékoztatási kötelezettsége a betegség diagnózisára is kiterjed. Ahhoz, hogy a beteg egy adott beavatkozáshoz hozzájárulását adja, megfelelő ismeretanyaggal kell rendelkeznie, amit tájékoztatás útján szerez meg. A beavatkozás elvégzéséhez pedig nem elegendő a megfelelő tájékoztatás, hanem a betegnek beleegyezését is kell adni. A tájékozta- tásról a cselekvőképes beteg le is mondhat, kivéve azt az esetet, ha betegsége természetét ismernie kell ahhoz, hogy mások egészségét ne veszélyeztesse (pl. fertőző megbetegedés). Amennyiben a beavatkozásra a beteg kezdeményezésére kerül sor (pl. esztétikai műtét, infertilissé tétel stb.), a tájékoztatásról való lemondás csak írásban érvényes. Figyelembe kell venni, hogy ezen rendelkezéseket a 16. életévét betöltött kiskorú személy esetén is alkalmazni kell. Ezek alapján látható, hogy a tájékoztatásról a fenti kivételektől eltekintve szóban is le lehet mondani. Úgy tűnik, hogy a beavatkozásba történő beleegyezés és a tájékoztatás nem választható el egymástól, ezek egymás függvényei, tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt indított kártérítési perek során minden esetben az orvosnak kell azt bizonyítania, hogy betege a kellő tájékoztatást megkapta (vagy a beteg lemondott a tájékoztatásról). Bár a jogszabály a tájékoztatásról történő lemondást nem köti írásos formához, mégis tanácsos, hogy a beteg ez irányú döntését írásban rögzítse, és azt a dokumentációhoz csatolják, különös tekintettel az invazív beavatkozások beleegyező nyilatkozatára. A tájékoztatás joga a beteget akkor is megilleti, ha beleegyezése egyébként nem feltétele a gyógykezelés megkezdésének. Amennyiben a beteg cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes, a kezelőorvos az egészségügyi törvény szerinti hozzátartozókat, vagy meghatalmazott személyeket tájékoztatja, ugyanakkor az ilyen betegnek is joga van, hogy a korának megfelelő és pszichés állapotához mért korrekt tájékoztatást kapjon. IRODALOMJEGYZÉK [1] Takács A.: Az egészségügyi ellátáshoz való jog (In: Kismarton; Vasváry: Betegek jogai és kötelezettségei (2005) Millenium csoport) [2] Kismarton J.: Polgárjogi kártérítési Felelősség (Családorvos Fórum 2003; (3) [3] Dr. Jakab Tivadar www.szoszolo.hu/08bjogok_mnek Emberi méltósághoz való jog www.obh.hu/allam/1999/3 [4] Dósa Á.: Konfliktusrendezés közvetítői eljárással LAM 2001; 11 (5): 393-396 A SZERZÔ BEMUTATÁSA Dr. Kismarton Judit Középiskolai tanulmányait követően fél évig az ózdi kórház Vérellátó osztályán dolgozott. 1980-1986 között a Debreceni Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán folytatta tanulmányait. Orvosként a DOTE I. sz. Sebészeti Klinikáján Anaesthesiológus és Intenzív Therápiás Osztályán dolgozott 1992. évig 50 IME III. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2005. JANUÁR majd az Országos Onkológiai Intézet Fájdalomcsillapítási Osztályán kifejezetten a betegek fájdalomcsillapításával foglalkozott. Ez idő alatt tapasztalatait a Szent János Kórház Neurológiai Osztályán bővítette. A Szegedi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán jogi diplomát szerzett. Beteg és Orvos jogokkal 2000. óta foglalkozik behatóbban. A Magyar Rákellenes Liga elnökségének tagja és a Magyar Betegjogi Közhasznú Egyesület elnöke.
