A colitis ulcerosa (CU) és Crohn-betegség (CD) az ismeretlen eredetű gyulladásos bélbetegségek (IBD) csoportjába tartozik. Ide soroljuk még az indeterminált colitiseket, valamint egyes szerzők a lymphocytás, kollagén és eosinophyl colitist is. Az IBD lényege, hogy genetikailag fogékony egyénekben kóros immunválasz jön létre a szokásos, egyébként ártalmatlan enterális flóra mellett. A folyamat fenntartja önmagát, ami krónikus gyulladáshoz vezet. Az IBD szisztémás betegség, ami klinikailag igen változó formában és erősségben manifesztálódhat. Mondhatjuk azt is, hogy a CU és CD valódi multidiszciplináris betegség, hiszen nemcsak emésztőszervi, hanem extraintesztinális tüneteket is okozhat, bármely életkorban jelentkezhet, így szinte minden orvosi szakma képviselője találkozhat vele.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
KLINIKAI KÖZLEMÉNYEK MEDICINA 2000 VI. JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA A colitis ulcerosa és a Crohn-betegség multidiszciplináris megközelítése Dr. Banai János, Országos Gyógyintézeti Központ A colitis ulcerosa (CU) és Crohn-betegség (CD) az ismeretlen eredetű gyulladásos bélbetegségek (IBD) csoportjába tartozik. Ide soroljuk még az indeterminált colitiseket, valamint egyes szerzők a lymphocytás, kollagén és eosinophyl colitist is. het. Még változatosabbá teszi a klinikai képet, hogy vékonybél érintettség esetén annyira csökkenhet a felszívó felület, hogy malabszorpció alakulhat ki. Felszívódási zavarhoz vezethet a vékonybél bakteriális kontaminációja (bacterial overgrowth syndrome) is. Az IBD lényege, hogy genetikailag fogékony egyénekben kóros immunválasz jön létre a szokásos, egyébként ártalmatlan enterális flóra mellett. A folyamat fenntartja önmagát, ami krónikus gyulladáshoz vezet. Az IBD szisztémás betegség, ami klinikailag igen változó formában és erősségben manifesztálódhat. Tovább bonyolítja a klinikai képet, hogy mindkét betegség extraintestinalis tünetekkel is járhat (2. táblázat). Mondhatjuk azt is, hogy a CU és CD valódi multidiszciplináris betegség, hiszen nemcsak emésztőszervi, hanem extraintesztinális tüneteket is okozhat, bármely életkorban jelentkezhet, így szinte minden orvosi szakma képviselője találkozhat vele. Szemtünetek az uveitis, episcleritis. Arthritis mindkét betegséget kísérheti. Sacroileitist inkább a CD okoz. Jellegzetes bőrtünetek mindkét betegségben az erythema nodosum és pyoderma gangrenosum. Vasculitist inkább a CU okoz. Thrombophylia is kísérheti mindkét betegséget, de valamivel gyakrabban fordul elő CU-ban. Steatosis hepatis ugyancsak mindkét betegségnél bekövetkezhet. A primer sclerotizáló cholangitis (PSC) elsősorban a CU kísérője. A két betegség társulása annyira jellemző, hogy PSC felismerésekor a vastagbelet is kötelező megvizsgálni akkor is, ha a betegnek ilyen panasza nincs. KLINIKAI TÜNETEK A CD és CU jellegében különbözik egymástól (1. táblázat). A Crohn-betegség a szájtól az anusig az egész tápcsatornát érintheti, a gyulladás transmuralis, szegmentálisan jelenik meg. Klinikai tünetei sokfélék lehetnek attól függően, hogy a tápcsatorna melyik része beteg, fisztulázó, sztenotizáló, vagy főleg gyulladásos formáról van szó. A colitis ulcerosa csak a vastagbél mucosáját, tehát nem az egész bélfalat érinti. A betegség diffúz, a rectum mindig érintett. Az okozott emésztőszervi tünetek, panaszok CU esetén könnyebben felismerhetők. Az aktív gyulladás sine qua nonja a véres hasmenés. Jellemző a hasi fájdalom, tenezmussal járó székelés, éjszakai széklet, gyakori székelési inger, amit esetleg csak vér, nyák ürítése követ. Aktív szakban jelentkezhet láz, a hasmenés, vérzés következtében vérszegénység, folyadék és elektrolit hiány, fogyás, az általános állapot romlása. A betegség lehet egészen enyhe, de okozhat súlyos, életveszélyes állapotot is. A CD által okozott panasz függ a betegség lokalizációjától és formájától. Hasmenés előfordulhat, de vékonybél érintettség esetén például nem feltétlenül jelentkezik. Fistula, tályog esetén láz, fájdalom, akár görcs is bekövetkezhet. Lehet az első tünet appendicitisre utaló erős ileocoecalis fájdalom. Stenosis esetén görcs, hányás, subileus, ileus is fellép- AZ IBD MULTIDISZCIPLINÁRIS MEGKÖZELÍTÉSE A betegség diagnózisát sokszor nem gasztroenterológus állítja fel, hiszen az első tünet, panasz változatos lehet. Háziorvos, gyermekorvos, belgyógyász, gasztroenterológus, sebész, infektológus, rheumatológus, hepatológus, bőrgyógyász, szemész, immunológus, haematológus is lehet, akinél a beteg először jelentkezik. A betegség felismerésében talán mégis a legfontosabb szerepe a háziorvosnak van, hiszen a legtöbb orvos-beteg találkozás nála történik. A hasfájós, hasmenéses beteg rendszerint nála jelentkezik. Akut panasz (pl. hasmenés) esetén természetesen az első faladat, hogy az ismert etiológiájú betegséget felismerje, vagy kizárja. Leggyakoribb az infekciós eredet (baktérium, vírus, parazita), de az anamnézist ismerve felmerülhet pseudomembranosus colitis, irradiatios, ischaemiás colitis, gyógyszer okozta hasmenés, maldigeszció, diabetes mellitushoz, endokrin betegséghez társuló hasmenés is. A háziorvos, ha ismeri a betegét, akkor viszonylag könnyen gondolhat IBD-re, vagy inkább más eredetűnek vélheti a panaszt. Sokszor infektológushoz kerül először a páciens például véres hasmenés miatt. Meglepően sok téves beutalás történik fertőző osztályra IBD, vagy colon tumor miatt. Az appendicitishez hasonló tünetek, periproctalis tályog, fistula, subileus, ileus, vérzés lehetnek az IBD el- IME III. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2005. JANUÁR 19 KLINIKAI KÖZLEMÉNYEK ső jelei, ami miatt sebészhez kell fordulni. Előfordul főleg CD esetében, hogy a betegséget műtét során diagnosztizálják (pl. appendectomia, ileus, tályog miatt végzett operáció). Ritkán fordul elő, hogy nem a hasi panaszok dominálnak, ezért a beteg valamilyen extraintesztinális megjelenés miatt fordul bőrgyógyászhoz, szemészhez, rheumatológushoz, hepatológushoz, haematológushoz. Elvétve megtörténhet, hogy még nem ismert az alapbetegség, tehát a diagnózis felállítása is ilyen szakorvostól indul. Jóval gyakoribb, hogy tudottan colitis ulcerosás, crohnos beteg észlel szem, bőr, vagy ízületi tünetet. Az erythema nodosum, episcleritis, uveitis, arthritis a betegség aktivitásának jele, így a kezelés is dominálóan általános kell legyen, tehát az alapbetegségre irányuljon. A szakmák közötti együttműködés igen fontos. A thrombophylia, PSC, Bechterew kór nem párhuzamos a betegség aktivitásával, itt is multidiszciplináris megközelítésre, együttműködésre van szükség. Krónikus betegségről van szó, melynek intenzitása változó, ritkább gyakoribb orvos-beteg találkozásokra van szükség. A diagnózis, a differenciál diagnózis sem mindig egyszerű. A megfelelő kezelés vezetéséhez speciális képzettségre és gyakorlatra van szükség. Ideális lesz a terápia, ha a háziorvos és a gasztroenterológus folyamatos kapcsolatban van. A gondozás, ellenőrzés (labor, UH, endoszkó- 1. táblázat A colitis ulcerosa (CU) és a Crohn-betegség (CD) elkülönítése a klinikai tünetek alapján A szerző bemutatását lapunk 22. oldalán olvashatják. 20 IME III. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2005. JANUÁR MEDICINA 2000 VI. JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA pia) így valósulhat meg. Állandó társ sok esetben az IBD műtéteiben jártas sebész is. Nem elhanyagolható a beteg együttműködése. Jó orvosbeteg viszony esetén a páciens érti a betegség lényegét, tisztában van a kezelés és ellenőrzés fontosságával, tudatosul benne, hogy a megfelelő életminőség akkor tartható fenn, ha állapotát komolyan veszi. Ugyanakkor fontos tudatosítani, hogy törekedjen a normális életvitel folytatására. Nem ritkán nagy segítséget nyújthat pszichológus is a beteg vezetésében. Nagyra kell értékelni a betegszervezetek működését. Itt a hasonló problémával szembesülő emberek találkozhatnak egymással és olyan napi dolgokban segítenek, amit a kívülálló egészséges orvos, vagy asszisztens nem, vagy nem megfelelően tud megvilágítani. ÖSSZEFOGLALÁS Az ismeretlen eredetű gyulladásos bélbetegségek (IBD) a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség eredete pontosan nem ismert. Mai tudásunk szerint genetikailag fogékony egyedekben egyébként ártalmatlan antigénekre adott kóros immun válasz következménye. Változatos klinikai formában jelenik meg intesztinalis és extraintesztinalis tünetekkel. Éppen ezért a betegség multidiszciplináris megközelítése szükséges mind diagnosztikus, mind terápiás szempontból. 2. táblázat A colitis ulcerosa és a Crohn-betegség extraintesztinalis tünetei
