Intézmények:Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógiai Módszertani és Rehabilitációs Intézet
Évfolyam: XVIII. évfolyam
Lapszám:2019. / 7
Hónap:szeptember
Oldal:12-14
Terjedelem:3
Rovat:EGÉSZSÉGPOLITIKA
Alrovat:EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS
Absztrakt:
A Betegségek Nemzetközi Osztályozásának (BNO) 11. verziója kiegészítő V kódokat alkalmaz a funkcióképesség legfontosabb területeinek a leírása céljából. Ezek a kódok a Funkcióképesség, Fogyatékosság és Egészség Nemzetközi Osztályozásának (FNO) választott kategóriáit, vagy az FNO alapján fejlesztett két kérdőív kérdéseit jelölik. Használatuk elsősorban az aktív ellátásban lenne kívánatos, hiszen ott az FNO alkalmazása rehabilitációs szempontból új megközelítést jelentene a beteg számára. Megfelelő FNO kategóriák alkalmazásával a páciensek funkcióképességgel kapcsolatban megélt tapasztalatai is megismerhetők. A BNO-11 V kódjai által leírható funkcióképesség önértékelési célú használatának a vizsgálata is ajánlott.
Angol absztrakt:
International Classification of Diseases 11th version applies complementary V codes for description of the most important functioning areas. Those codes denote selected categories of the International Classification of Functioning, Disability and Health (ICF) or items of two instruments developed on ICF basis. Their use would mostly be preferred in acute care where application of ICF can add new approaches for defining rehabilit a tion needs. Lived experiences of patients concerning their functioning may be learned by the use of relevant ICF categories. Testing of functioning described by ICD-11 V codes for self-assessment is also recommended.
Intézmény: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógiai Módszertani és Rehabilitációs Intézet
[1] World Health Organization: International Classification of Diseases for Mortality and Morbidity Statistics 11th Revision (ICD-11), https://www.who.int/classifications /icd/en Megtekintve: 2019. 06. 23.
[2] Balkányi L: Jön, jön, jön … A Betegségek Nemzetközi Osztályozása 11. verzió, Interdiszciplináris Magyar Egész ségügy, 2019; XVIII(5): 11-13.
[3] Egészségügyi Világszervezet: A funkcióképesség, fo - gyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása, Medicina, Budapest, 2004. http://mek.oszk.hu/09700/ 09756/09756.pdf
[4] World Health Organization: International Classification of Health Interventions, https://www.who.int/classifica - tions/ichi/en/ Megtekintve: 2019. 06. 23.
[5] Kullmann L, Kullmann T: A páciensek véleményének figyelembe vétele az egészségügyi ellátás tervezése és értékelése során. A páciensek egészségértékelése, Orv Hetil, 2018; 159(6): 215-222.
[6] Escorpizo R, Kostanjsek N, Kennedy C, Robinson Nicol MM, Stucki G, Üstün TB. Harmonizing WHO’s Inter - national Classification of Diseases (ICD) and Inter - national Classification of Functioning, Disability and Health (ICF): importance and methods to link disease and functioning, BMC Public Health, 2013; 13, 742. DOI: 10.1186/1471-2458-13-742
[7] Alford VM, Ewen S, Webb GR, McGinley J, Brookes A, Remedios LJ.: The use of the International Classification of Functioning, Disability and Health to understand the health and functioning experiences of people with chronic conditions from the person perspective: a systematic review, Disability and Rehabilitation, 2015; 37: 655–666.
[8] Lénárt z, Szabó-Szemenyei E, Tóth AA, Kullmann L: Self-reported upper limb functioning of pupils with cerebral palsy by the International Classification of Func - tioning, Disability and Health (ICF), International Journal of Rehabilitation Research, 2018; 41: 262-266.
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉGPOLITIKA EGéSzSéGBIzTOSíTáS A funkcióképesség kódolása a Betegségek Nemzetközi Osztályozása 11. verziójában Dr. Kullmann Lajos, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Gyógypedagógiai Módszertani és Rehabilitációs Intézet A Betegségek Nemzetközi Osztályozásának (BNO) 11. verziója kiegészítő V kódokat alkalmaz a funkcióképesség legfontosabb területeinek a leírása céljából. Ezek a kódok a Funkcióképesség, Fogyatékosság és Egészség Nemzetközi Osztályozásának (FNO) választott kategóriáit, vagy az FNO alapján fejlesztett két kérdőív kérdéseit jelölik. Használatuk elsősorban az aktív ellátásban lenne kívánatos, hiszen ott az FNO alkalmazása rehabilitációs szempontból új megközelítést jelentene a beteg számára. Megfelelő FNO kategóriák alkalmazásával a páciensek funkcióképességgel kapcsolatban megélt tapasztalatai is megismerhetők. A BNO-11 V kódjai által leírható funkcióképesség önértékelési célú használatának a vizsgálata is ajánlott. International Classification of Diseases 11th version applies complementary V codes for description of the most important functioning areas. Those codes denote selected categories of the International Classification of Functioning, Disability and Health (ICF) or items of two instruments developed on ICF basis. Their use would mostly be preferred in acute care where application of ICF can add new approaches for defining rehabilitation needs. Lived experiences of patients concerning their functioning may be learned by the use of relevant ICF categories. Testing of functioning described by ICD-11 V codes for self-assessment is also recommended. ELŐZMÉNYEK, CÉLKITŰZÉS A Betegségek Nemzetközi Osztályozásának 11. verziója (BNO-11) 2018. június 18. óta elérhető a WHO honlapján [1]. A WHO 2019. évi Közgyűlése kihirdette a nemzetközi adatgyűjtések szempontjából kötelezően alkalmazandó 2022. január 1-jei bevezetési dátumot is. Minderről az IME adott hírt [2]. A WHO Osztályozási Rendszereinek Családja (Family of International Classifications: FIC) referenciaosztályozásainak továbbfejlesztése egységes alapelvek szerint történik. Ez többek között azt jelenti, hogy a funkcióképesség és annak kódolási lehetősége mindhárom osztályozásban megjelenik. A három referenciaosztályozás a BNO, a Funkcióképesség, Fogyatékosság és Egészség Nemzetközi Osztályozása (FNO) [3] és az Egészségügyi Beavatkozások Nemzetközi Osztályozása (International Classification of Health Interventions: ICHI) [4]. 12 IME – INTErdISZCIPLINárIS MAGYAr EGÉSZSÉGüGY Jelen közlemény célja a BNO-11-ben megjelenő új lehetőség bemutatása a funkcióképesség kódolására és arra, hogy a kódok segítségével nemcsak a funkcióképesség fajtája, hanem annak a mértéke is leírható. További cél a figyelem felhívása a páciensek funkcióképesség önértékelésének a lehetőségére és jelentőségére a funkcióképesség kategóriák segítségével. A FUNKCIÓKÉPESSÉG A BNO-11-BEN A funkcióképesség és az azzal kapcsolatos problémák a pácienseket közelről érintik, ezért mindig érdeklik. A velük ezekről szóló megbeszélés, véleményük megkérdezése, pl. az anamnézisfelvétel vagy a vizitek során, javíthatja a kommunikációt, valamint együttműködésüket is [5]. A funkcióképesség kódolásának szükségessége és lehetősége már a BNO-11 fejlesztésének korábbi időszakában is felmerült [6]. A lehetőségek hosszabb tanulmányozása és szakmai viták eredményeként a BNO-11 új kiegészítő „V” kódjai teszik lehetővé a funkcióképesség kódolását – és állapotának a felmérését is. A V kódok két, az FNO alapelveinek megfelelően fejlesztett, funkcióképesség-felmérő kérdőívet, valamint egy generikus FNO kategóriakészletet (a BNO-11 V kódjainak a céljából kiválasztott FNO fogalmakat, kategóriákat) tartalmaznak. Ezek az alábbiak. • A WHODAS 2.0 (World Health Organization Disability Assessment Schedule 2.0 verzió) 36 funkcióképességi kategóriát tartalmazó változata nemcsak egy személy funkcióképességi profiljának a kódolását teszi lehetővé, hanem a problémás területek súlyosságának a mértéke is kódolható. A fő funkcióképesség-területek az alábbiak: • kognitív képességek (figyelem, emlékezés, problémamegoldás, alapvető tanulás, kommunikáció…). • mobilitás (álló testhelyzet megtartása, testhelyzet változtatása, épületen belüli és kívüli járás…). • önellátó képesség (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, napi rutin ellátása), • közösségbe illeszkedés (kapcsolatok idegenekkel, barátokkal, családdal, informális és intim kapcsolatok…), • fő élettevékenységek (háztartás, kereső foglalkozás), valamint • a társadalmi környezet és az egészségi állapot hatásai a társadalmi életben való részvételre (szabadidő eltöltése, egészségre fordított idő, családi és emocionális hatások, üdülés, fizikai és jogi akadályok szerepe…). XVIII. ÉVFOLYAM 7. SZáM 2019. SZEPTEMBEr EGÉSZSÉGPOLITIKA EGéSzSéGBIzTOSíTáS A funkcióképességgel kapcsolatos problémák mértékének – ezeket az FNO-ban „minősítőknek” hívják – a leírása a BNO-11 V kódokra vonatkozóan a WHODAS 2.0 definíciójánál található meg, amelyek megegyeznek az FNO-ban használatos minősítőkkel. Ez olyan ötfokozatú Likert skála, ami a • nincs probléma helyzettől (.0) • az enyhe (.1), • a mérsékelt (.2) és • a súlyos (.3) fokozatokon át • a totális probléma: az adott személy a funkciót egyáltalán nem tudja megtenni, (.4) fokozatig terjed. • • A felsorolásban a számjegyek előtt álló pont minden esetben a kategóriakód és a minősítő kódjának az elválasztását szolgálja. A Brief Model Disability Survey a látással, hallással, vestibularis, mentális (energia és indíték, alvás, érzelmi funkciók, érzékelés és fájdalom érzése) funkciók kódolására és ezek mértékének a leírására alkalmas. A mértéket itt is a kategóriakód után, attól ponttal elválasztva leírt minősítő fejezi ki. VB-40 jelzésű generikus funkcióképesség tárgykörök az előzőekkel részben megegyező FNO kategóriákat tartalmaznak. Valamelyest másként részletezve ezeket, és kiegészíti a jellemzően testi funkciókkal, így a hangadás és beszéd, a kardiovaszkuláris-, a légző- és immunrendszeri, az emésztő szervrendszeri, anyagcsere és endokrin, a húgyivarszervi és reprodukciós, valamint a mozgásfunkciókkal és azok idegrendszeri szabályozásának a funkcióival. A felsorolásból látható, hogy egy-egy érintett személy (páciens) szükségleteinek megfelelően választható egyik vagy másik kérdőív, vagy a kategóriakészlet, illetve azok kombinációja, vagy a vizsgált emberek sajátságainak megfelelően kiválasztott kategóriák is. A minősítők bármelyik funkcióképesség kategóriához csatolva mindig ugyanazt jelentik. A minősítők és alkalmazásuk részletesebb leírása az FNO kötetben megtalálható. A kötet magyarul, elektronikus változatban is elérhető [3]. Sajnálatos módon megállapítható, hogy az FNO a hazai orvostársadalmon belül alig ismert, kivéve a rehabilitációs ellátásban dolgozókat, akik ennek bizonyos kategóriáit a finanszírozási előírások miatt kötelezően is használják. Az FNO nem egyszerűen csak kategóriákba sorolja a jelenségeket (az ilyeneket hívjuk nominális skáláknak, ilyen skála a BNO többi része és az ICHI is), hanem azokhoz minősítőket is rendel, azaz leírja a problémák mértékét. (Az ilyeneket ordinális vagy dimenzionális skáláknak nevezzük.) Ilyen skálák használata nem egyszerű, tanulást tételez fel, és legalább is a tanulási időszak alatt időigényes. Ugyanakkor a minősítők alkalmazása révén az FNO és a BNO-11 V kódok a funkcióképesség problémáinak és azok mértékének a felmérésére és leírására is alkalmasak. IME – INTErdISZCIPLINárIS MAGYAr EGÉSZSÉGüGY A BNO-11-ben megjelenő V kódok használata nem elsősorban a rehabilitációban dolgozó munkatársak részére fontos – főleg miután ők már amúgy is használják az FNO-t – hanem elsősorban a szakellátás további területein és az alapellátásban is. Ahol megismerik és megtanulják a V kódok alkalmazását, ott az egyúttal elősegítheti a funkcióképesség zavarainak, másként fogalmazva, a fogyatékosságnak és a rehabilitáció esetleges szükségességének a felismerését. Tehát elsősorban az aktív szakellátásban érdemes ezt szorgalmazni. A használat kezdeti nehézségeinek elhárításában a rehabilitációs szakorvosok segítséget nyújthatnak. Ez a befektetés részükre is megtérülhet, mert az aktív osztályokról, szakambulanciákról kért betegátvétel alkalmából esedékes konzílium időtartamát lerövidítheti és tartalmasabbá teheti, ha rendelkezésre állnak az adott személy V kódjai is. Az alapellátásban ugyanilyen okból, a fogyatékosság és az esetleges rehabilitációs szükséglet felismerése céljából lenne érdemes használni a V kódokat. A V kódokkal, ezen belül a minősítőkkel nemcsak egy adott funkcióképesség konkrét időpontban észlelt mértéke írható le, hanem az is, hogy a beavatkozás (ez esetben valamilyen rehabilitációs eljárás) elvégzése esetén milyen változást várunk el. Ezen túl, miután a beavatkozás megtörtént, ismét felmérhető a funkcióképesség, így követhetővé válik és dokumentálható a változás mértéke is. PáCIENSEK ÖNÉrTÉKELÉSE FUNKCIÓKÉPESSÉG KATEGÓrIáK MENTÉN Végül fontos további felismerés az FNO vonatkozásában, hogy az egyes kategóriák semleges, nem orvosi szaknyelven megfogalmazott terminológiájuk révén alkalmasak az érintett emberek véleményének a megismerésére, felmérésére a saját funkcióképességükről [7]. Ez nagy valószínűséggel érvényes az FNO alapján fejlesztett BNO-11 V kódjaira is. Egy hazai vizsgálat igazolta, hogy mind tipikus fejlődésű általános-, szak- vagy középiskolás, mind cerebrális parézissel élő, hasonló osztályfokozatokba járó tanulók képesek az FNO kategóriák felhasználásával saját funkcióikat, funkcióképesség-problémáikat és azok mértékét és időbeni változásait is jellemezni [8]. Ez az utóbbi vizsgálat arra is rámutatott, hogy a vizsgált fiataloknak olyan problémái is vannak, amelyek bár elvben ismertek, azonban ezekre az általános orvosi gyakorlat mégis sajnálatosan kevés figyelmet fordít. Ezáltal az önértékelésnek az ellátás megfelelőségének, kockázatainak és biztonságának a megítélésében is lehet szerepe. A BNO-11 V kódjaival leírható kategóriáinak a vonatkozásában, ismereteink szerint hasonló, önértékeléses vizsgálat eddig nem történt, ám az mindenképpen hasznos lenne. KÖVETKEZTETÉSEK A BNO-11 új V kódjai lehetővé teszik a funkcióképesség és a funkcióképesség zavarainak, azaz a fogyatékosságnak XVIII. ÉVFOLYAM 7. SZáM 2019. SZEPTEMBEr 13 EGÉSZSÉGPOLITIKA EGéSzSéGBIzTOSíTáS a leírását. A V kódok használatával elősegíthető a páciensek részére is fontos új szempontok bekerülése az egységes IRODALOMJEGYzéK [1] World Health Organization: International Classification of Diseases for Mortality and Morbidity Statistics 11th Revision (ICD-11), https://www.who.int/classifications /icd/en Megtekintve: 2019. 06. 23. [2] Balkányi L: Jön, jön, jön … A Betegségek Nemzetközi Osztályozása 11. verzió, Interdiszciplináris Magyar Egészségügy, 2019; XVIII(5): 11-13. [3] Egészségügyi Világszervezet: A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása, Medicina, Budapest, 2004. http://mek.oszk.hu/09700/ 09756/09756.pdf [4] World Health Organization: International Classification of Health Interventions, https://www.who.int/classifications/ichi/en/ Megtekintve: 2019. 06. 23. [5] Kullmann L, Kullmann T: A páciensek véleményének figyelembe vétele az egészségügyi ellátás tervezése és értékelése során. A páciensek egészségértékelése, Orv Hetil, 2018; 159(6): 215-222. A SzERző BEMUTATáSA dr. Kullmann Lajos, orvos, egészségügyi menedzser. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, az Utrechti állami Egyetemen és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben végzett klinikai, oktató- és kutató munkát, 15 évig az utóbbi intézet főigazgatója volt. Dolgozott a Magyar Kórházszövetség Elnökségében és a Nemzetközi Kórház- egészségügyi adatbázisba. A páciensek funkcióképességének önértékelése ezeket további fontos adatokkal egészítheti ki. [6] Escorpizo R, Kostanjsek N, Kennedy C, Robinson Nicol MM, Stucki G, Üstün TB. Harmonizing WHO’s International Classification of Diseases (ICD) and International Classification of Functioning, Disability and Health (ICF): importance and methods to link disease and functioning, BMC Public Health, 2013; 13, 742. DOI: 10.1186/1471-2458-13-742 [7] Alford VM, Ewen S, Webb GR, McGinley J, Brookes A, Remedios LJ.: The use of the International Classification of Functioning, Disability and Health to understand the health and functioning experiences of people with chronic conditions from the person perspective: a systematic review, Disability and Rehabilitation, 2015; 37: 655–666. [8] Lénárt z, Szabó-Szemenyei E, Tóth AA, Kullmann L: Self-reported upper limb functioning of pupils with cerebral palsy by the International Classification of Functioning, Disability and Health (ICF), International Journal of Rehabilitation Research, 2018; 41: 262-266. szövetség Irányító Tanácsában. A Rehabilitációs Szakmai Kollégiumban több tisztséget viselt. A WHO időszakos tanácsadója volt. Az FNO előmunkálataiban részt vett, a hazai adaptációt irányította. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán és annak jogelődjében 1976 óta tanít, a Gyógypedagógiai Módszertani és Rehabilitációs Intézetben professzor emeritus. Az International Journal of Rehabilitation Research társszerkesztője. Felmérés az egészségünkről című cikk folytatása 11. oldalról Az Európai lakossági egészségfelméréshez kapcsolódóan az Országos Gyógyszerészeti és élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYéI) az egészséget nagymértékben meghatározó táplálkozási szokások megismerésére külön vizsgálatot végez az ELEF válaszadói körében. Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági állapot Vizsgálat (OTáP2019) 178 településen zajlik majd, mintegy 6 ezer személy felkeresésével. A felmérést igazolvánnyal rendelkező egészségügyi szakemberek végzik. Az OTáP2019-ben való részvételt okosórával köszönik meg. Az elvégzett vizsgálatok eredményei fontosak a betegségek megelőzése, valamint az egészségesen eltöltött életévek meghosszabbítása érdekében szükséges intézkedések megtervezésében. Az ELEF-ről további információk a KSH honlapján, az OTÁP-ról pedig az OGYÉI honlapján érhetők el. 14 IME – INTErdISZCIPLINárIS MAGYAr EGÉSZSÉGüGY XVIII. ÉVFOLYAM 7. SZáM 2019. SZEPTEMBEr
