IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

A Betegségek Nemzetközi Osztályozása, 11. verzió, 3. rész: A BNO-11 kódrendszer szerkezete és a kódok kombinálhatósága – kulcs a különböző orvosi információrendszerek összekapcsolhatóságához

  • Cikk címe: A Betegségek Nemzetközi Osztályozása, 11. verzió, 3. rész: A BNO-11 kódrendszer szerkezete és a kódok kombinálhatósága – kulcs a különböző orvosi információrendszerek összekapcsolhatóságához
  • Szerzők: Dr. Balkányi László
  • Intézmények: Pannon Egyetem
  • Évfolyam: XVIII. évfolyam
  • Lapszám: 2019. / 7
  • Hónap: szeptember
  • Oldal: 9-11
  • Terjedelem: 3
  • Rovat: EGÉSZSÉGPOLITIKA
  • Alrovat: EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS

Absztrakt:

Ez a cikk a BNO-11 kódrendszer szerkezeti alkotóiról és a kódok összekapcsolhatóságáról szól. a BNO-11 alkotói az „alap” adatbázis, az ebből generált „táblá zatos listák” és az „eszközök”. a BNO-11 adatmodellje a szinonimák regisztrációjával lehetővé teszi, hogy az orvosi információrendszerek tervezői, fejlesztői és a gyakorló orvosok akár a megszokott klinikai szótárukkal dolgozhassanak. Új lehetőséget ad az utó-koordináció eszköze és a kódrendszer komoly mértékű tartalmi gazdagodása, megnégyszereződése is. a BNO-10-es kódok sima felsorolásával szemben a BNO-11 „kódsorozat” a valódi állapotleíráshoz közelít (pl. súlyosság, oldaliság stb. megadásával). Jól elkészített kód-szótárakkal a kódolás folyamata nagyrészt, hosszútávon egészében, automatizálhatóvá válik, így a klinikai esetdokumentáció válhat a különböző célú felhasználás közvetlen információforrásává. az BNO-11 más egészségügyi osztályozásokkal, terminológiákkal is könnyen együtt használható. a cikksorozat következő részében a kódok mikroszerkezetével és a BNO-11 bevezetésének lehetséges feladataival foglalkozunk.

Angol absztrakt:

This article discusses the structural components of ICD-11 and the code combinations. The main com - ponents of ICD-11 are the 'Foundation', the 'Tabular Lists' generated from it, and the 'Tools'. The ICD-11 data model, used appropriately (with registration of syno - nyms), allows developers of medical information systems and clinicians to use their usual vocabulary. The post-coordination tool and the significant enrichment, the quadrupling of the codes also provide new opportunities. In contrast to the plain listing of ICD-10 codes, the ICD-11 structured 'cluster' allows the true patient state description (eg. severity, sidedness of disease, etc.). The coding process can be automated to a large extent so that clinical case documentation can become a direct source of information for different purposes. ICD-11 can be used in conjunction with other health classifications, terminologies. In the following article, we will discuss the micro - structure of the codes and then the possible tasks of implementing ICD-11 in Hungary.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
egészségpolitika EgészségBIztOsítás A Betegségek Nemzetközi Osztályozása, 11. verzió, 3. rész: A BNO-11 kódrendszer szerkezete és a kódok kombinálhatósága – kulcs a különböző orvosi információrendszerek összekapcsolhatóságához Dr. Balkányi László, Pannon Egyetem, Egészségügyi Informatikai Kutató-Fejlesztő Központ ez a cikk a bno-11 kódrendszer szerkezeti alkotóiról és a kódok összekapcsolhatóságáról szól. a bno-11 alkotói az „alap” adatbázis, az ebből generált „táblázatos listák” és az „eszközök”. a bno-11 adatmodellje a szinonimák regisztrációjával lehetővé teszi, hogy az orvosi információrendszerek tervezői, fejlesztői és a gyakorló orvosok akár a megszokott klinikai szótárukkal dolgozhassanak. Új lehetőséget ad az utó-koordináció eszköze és a kódrendszer komoly mértékű tartalmi gazdagodása, megnégyszereződése is. a bno-10-es kódok sima felsorolásával szemben a bno-11 „kódsorozat” a valódi állapotleíráshoz közelít (pl. súlyosság, oldaliság stb. megadásával). Jól elkészített kód-szótárakkal a kódolás folyamata nagyrészt, hosszútávon egészében, automatizálhatóvá válik, így a klinikai esetdokumentáció válhat a különböző célú felhasználás közvetlen információforrásává. az bno-11 más egészségügyi osztályozásokkal, terminológiákkal is könnyen együtt használható. a cikksorozat következő részében a kódok mikroszerkezetével és a bno-11 bevezetésének lehetséges feladataival foglalkozunk. This article discusses the structural components of ICD-11 and the code combinations. The main components of ICD-11 are the 'Foundation', the 'Tabular Lists' generated from it, and the 'Tools'. The ICD-11 data model, used appropriately (with registration of synonyms), allows developers of medical information systems and clinicians to use their usual vocabulary. The post-coordination tool and the significant enrichment, the quadrupling of the codes also provide new opportunities. In contrast to the plain listing of ICD-10 codes, the ICD-11 structured 'cluster' allows the true patient state description (eg. severity, sidedness of disease, etc.). The coding process can be automated to a large extent so that clinical case documentation can become a direct source of information for different purposes. ICD-11 can be used in conjunction with other health classifications, terminologies. In the following article, we will discuss the microstructure of the codes and then the possible tasks of implementing ICD-11 in Hungary. ime – interdiszciplináris magyar egészségügy beVezetés A cikksorozat 3. részében a kódrendszer egészének szerkezetét és a kódok összekapcsolhatóságát, kombinálását ismerjük meg. A részletes ismertetés célja, hogy az ebben rejtőző lehetőségeket a gyakorló orvos, a népegészségügyi szakember, az egészségügyi intézmény vezetése és az orvosi informatikus egyaránt megértse. Fontos, hogy minden szereplő együttműködjön, hiszen az új kódrendszer akkor tudja jótékony hatását kifejteni. A kódrendszer új szerkezete és a kódok kombinálhatósága közép- hosszú távon oda vezethet, hogy maga a klinikai esetdokumentáció (legyen az (elektronikus) lázlap, kórlap, ambuláns lap, háziorvosi törzskarton stb.) válik a különböző célú felhasználás közvetlen információforrásává és a továbbiakban nem szükséges kódolni. Optimális esetben, hosszú távon, a különböző „regiszterek” burjánzása is megállítható. Az epidemiológiával, szakpolitikák és finanszírozási rendszerek alakításával, karbantartásával dolgozó szakemberek a kódolás szervezése, végzése helyett az adatok feldolgozására, hasznosítására koncentrálhatnak. a bno-11 egészének szerkezete A BNO-11 szerkezetének átlátásához az alábbi szakkifejezések megértésén át juthatunk el: XViii. éVfolyam 7. szám 2019. szeptember 9 egészségpolitika EgészségBIztOsítás A fenti fogalmak használatával írhatjuk le a BNO-11 szerkezetét. A megértést tovább segíti, ha két szintben gondolkodunk, előbb a rendszer makroszerkezetét, a főbb komponenseket és azok használatát értjük meg, azután megvizsgáljuk a mikroszerkezetet, azaz a kódokat. (A mikroszerkezetre a cikksorozat következő részében térünk vissza.) A „makroszerkezet” alkotói a BNO-11 Alap adatbázis (Foundation), az ebből generált táblázatos listák (tabular lists) és a BNO-11 Eszközök (tools). A gyakorlati felhasználás a táblázatos listákon alapul, ezeket a listákat az Alap adatbázisból az Eszközökkel állíthatjuk elő, tarthatjuk karban és használhatjuk fel az orvosi információrendszerekben. a bno-11 makroszerkezete Az alap adatbázisban való tájékozódást segíti a fejezetekre osztás. Ezek a nagy fejezetek hasonlítanak a korábbi, BNO-10-es fejezetekre, ugyanakkor jóval bővebbek annál. Az első 20 fejezet az orvoslás területei mentén tartalmazza a betegség entitások törzskódjait. A 21-23. fejezet kóros állapotokat (például tüneteket, sérüléseket stb.) leíró törzskódokat tartalmaz. A 24-25. fejezet az egészségállapottal kapcsolatos más entitásokat kódol, a 26. fejezet úgynevezett „tradicionális orvoslás” entitásoknak ad kódot anélkül, hogy ezek érvényességéről állást foglalna, majd az ún. V. és X. fejezetek kiegészítő kódok. A V. fejezet a megfelelő kódkészlettel hozzájárul a beteg állapotának funkcionális értékeléséhez, míg a X. fejezet a betegségek jellegének pontosítását, lefolyását és a kapcsolódó orvoslás tevékenységeinek kódolását teszi lehetővé. A táblázatos listákból angol nyelven már elérhetőek a következő táblázatok: • ICD-11 Mortality and Morbidity statistics (ICD-11 MMs, azaz BNO-11 Halálozási és Megbetegedési statisztikák) • ICD-11 Mortality and Morbidity statistics special tabulation list of infectious agents (azaz BNO-11 Halálozási és Megbetegedési statisztikák, fertőző ágensek speciális táblázatos listái) • ICD-11 Primary Care (azaz ’BNO-11 Alapellátás’- folyamatban) Fontos megérteni, hogy a BNO-11 nemzeti verziói ugyanígy az Alapból generált táblázatos listák lesznek: az egyes nyelvi változatok az egységes kóddal jelölt fogalmi entitások természetes (szak-)nyelvi szinonimáit rendezik táblázatokba. A BNO-11 eszközök alatt széles értelemben a kódokat és azok szabályos kombinációit leíró szintaxist (azaz egy szabályegyüttest) és az ezeket kezelő, webes szoftvereszközöket értjük. Az eszközök világa arra épül, hogy minden egyes BNO11 fogalmi entitásnak van egy egyedi azonosítója a WHO által fenntartott ún. névtérben (name space). Ez az URI (Uniform Resource Identifier) fizikailag egy rövid karaktersorozat. Közismert példái a webcímek, más néven URL-ek, amelyek a segítségével a világhálón megtalálunk egy-egy webhelyet. A WHO szolgáltatásaként egy szabványos felü- 10 ime – interdiszciplináris magyar egészségügy leten (API-n) keresztül az URI-val „címzett” webhelyen megtalálható pl. az betegségfogalom összes leíró eleme. Pl. a kolera URI-ja a id.who.int/icd/entity/257068234 karaktersorozat, melyet pl. itt oldhatunk fel: https://mitel.dimi.uniud.it/icdapi-playground/ (regisztráció szükséges). Az erre az egységes címtárra felépülő eszköz- és szolgáltatás-együttes nagymértékben könnyíti meg az orvosi információrendszerek összekapcsolhatóságát és a rendszerek tervezőinek, fejlesztőinek, illetve karbantartóinak az életét. A cikk írásakor az alábbi eszközök érhetőek el: Webes szolgáltatások: • ICD API, ami lehetővé teszi, hogy számítógépes programok közvetlenül elérjék az ICD-11 kódállományt. A szolgáltatás http alapú REst API. • ICD-11 böngésző • ICD-11 kódoló eszköz • ICD-11 karbantartás platform Dokumentációk: • ICD API Dokumentáció • ICD-11 Implementációs és átmenet útmutató • ICD‑11 Referencia útmutató Ezek az eszközök együttesen megteremtik a szemantikus interoperabilitás – azaz a rendszerek közötti, jelentésen alapuló közvetlen együttműködés lehetőségét. Az orvosi alkalmazások összekapcsolásának egyik kulcsproblémája a mai napig, hogy a különböző rendszerekben használt fogalmi entitások, az adatelemek neve és jelentése messze van az egységes használattól. Ráadásul az orvosi szakmák a mindennapokban hely- és alkalomspecifikus zsargont használnak. A BNO-11 logikai szerkezete engedi, hogy a rendszerfejlesztők, karbantartók ezeket a szaknyelvi kifejezéséket érvényes szinonimaként regisztrálják és a továbbiakban a gyakorló orvosok a saját megszokott klinikai szótárukkal dolgozzanak az esetek dokumentálásánál. Ehhez azonban sok munkát kell elvégezni, létre kell hozni azokat a kifejezés szótárakat, melyek megfeleltetik egymásnak a kódolt entitásokat és a szaknyelvi kifejezéseket. A BNO-10-hez képest további, lényegi, új lehetőségek az utó-koordináció eszköze és a kódrendszer komoly mértékű gazdagodása, megnégyszereződése. A jóval részletesebb kódkészletből utó-koordinációval olyan kódsorozatot (clustert) hozhatunk létre, mely már valóban alkalmas egy beteg állapotának leírására, akár a felvételkor, majd hazabocsátáskor. A kódolt diagnózis eddig a BNO-10-es kódok sima felsorolása volt, a BNO-11-nél valódi állapotleíráshoz közelíthetünk. Jól elkészített kódszótárakkal a kódolás folyamata nagy részben, hosszú távon egészében, automatizálhatóvá válik. a bno-11 használata más orVosi kódrendszerekkel és terminológiákkal Az BNO-11 által kódolt entitások más egészségügyi szempontból releváns osztályozásokkal vagy terminológiákkal együtt is használhatók akár epidemiológiai, klinikai kezeXViii. éVfolyam 7. szám 2019. szeptember egészségpolitika EgészségBIztOsítás lési, finanszírozási célokra vagy kutatási esetek dokumentálására. Egyik lehetséges használati mód az integrált használat más osztályozási rendszerekkel és szakterminológiákkal (a kettő különbségére itt most nem térünk ki). Az adott osztályozás vagy szakterminológia (pl. laboratóriumi vizsgálatok esetén LOINC) használata lehetővé teszi az információk bármilyen mélységű, kívánt részletességgel történő közlését. A releváns részekről szóló nemzetközi szabványok biztosítják, hogy az összesített információk nemzetközileg összehasonlíthatók maradjanak. A külső szakmai terminológiát vagy osztályozási rendszert a BNO-11 kiegészítőjének kell tekinteni. A sNOMED Ct egy jó lehetőséget mutat az BNO-11-nek a kapcsolódó terminológiák használatára. A sNOMED Ct-n keresztül kódolt információk a BNO-11-el kategorizálhatók. további terminológiák közé tartozik például az ICD-O, INN vagy az ICECI. speciális eset a más WHO-s osztályozások használata: Példa az FNO. A WHO az FNO-t (a Funkcióképesség, Fogyatékosság és Egészségi állapot Nemzetközi Osztályozását) a BNO-10 megjelenése után adta ki. A BNO- 11 fogalmak további pontosítására az FNO továbbra is használható. Ez a használat bizonyos speciális szakterületeken segíthet: • általános orvosi gyakorlat értékelése (pl. munkaképesség) • társadalmi ellátások értékelése (pl. rokkantság, nyugdíj) • finanszírozási célok • rehabilitáció, foglalkozási segítségnyújtás, tartós ápolási szükségletek megítélése • beavatkozások eredményének értékelése. így pl. a BNO-11 tüneti felosztásai is összhangban vannak az FNO testfunkcióival. Arra is ügyeltek, hogy a BNO11 kódjai lehetővé tegyék a WHO fogyatékosságértékelési skálájának (WHODAs) további használatát. Az FNO ezentúl is, továbbra is használható a szükséges részletek kódolására. A következő cikkben a kódok mikroszerkezetével, majd a BNO-11 bevezetésének lehetséges feladataival foglalkozunk. Dr. Balkányi László Ph.D. életrajzát lapunk előző számában találják meg Tisztelt Olvasóink Felmérés az egészségünkről szeptember 16-án indul a ksh európai lakossági egészségfelmérése (elef) a lakosság egészségi állapotáról gyűjt adatokat a központi statisztikai hivatal (ksh) 2019. szeptember 16. és december 16. között. magyarországon az európai lakossági egészségfelmérésre (elef) 2019 őszén – 2009 és 2014 után – már harmadik alkalommal kerül sor. 510 településen több mint tízezer, véletlen mintavétellel kiválasztott lakos válaszát várják. az adatok lehetőséget nyújtanak európai összehasonlításra is. Az Európai lakossági egészségfelmérés – amely 2019. szeptember 16-án indul – a 15 éves és annál idősebb, magánháztartásokban élő lakosságra terjed ki. A mintába került személyek kiválasztása matematikai-statisztikai módszerrel, véletlenszerűen történt. Az adatgyűjtés kísérleti jelleggel, az ELEF történetében első ízben, a 15 évnél fiatalabbakra vonatkozóan is tartalmaz kérdéseket, amennyiben a válaszadónak van vele közös háztartásban élő, 6 hónapos és 14 éves életkor közötti gyermeke. A 2019. évi felmérés végrehajtását európai uniós jogszabály (a Bizottság 255/2018/EU számú rendelete) teszi kötelezővé minden EU-tagállam számára. Az adatgyűjtés egységes módszertana, illetve kérdőíve lehetővé teszik, hogy a felmérés eredményei nemzetközileg is összehasonlíthatóak legyenek. Az így nyert adatok hozzájárulnak az egyes tagországok egészségpolitikai intézkedéseihez és az egészségügyi ellátórendszerek minőségének javításához, valamint kulcsfontosságúak az egészségüggyel és az egészségmegőrzéssel kapcsolatos kutatásokhoz, programokhoz is. Az adatgyűjtés segítségével – annak reprezentativitása miatt – a lakosság teljes körének egészségi állapotáról képet kaphatunk, nemcsak azokról, akik igénybe veszik az egészségügyi ellátórendszert. Az ötévente ismétlődő egészségfelmérések által megismerhetők az egészségi állapot és az azt befolyásoló háttértényezők közötti összefüggések, valamint a lakosság egészségi állapotában bekövetkező változások is nyomon követhetők. A mintába került személyeket a KsH postán küldött levélben kéri fel a válaszadásra, amely kétféle módon történhet. szeptember 16. és 30. között van lehetőség a kérdőív interneten való kitöltésére. Azokat, akik személyesen szeretnének válaszolni, fényképes igazolvánnyal rendelkező összeírók keresik fel október 1. és december 16. között. A válaszadás önkéntes. A felmérésben résztvevők között a KsH értékes ajándékokat – egy 250.000 forint értékű utazási utalványt, valamint az internetes kitöltők körében sportszerutalványokat – sorsol ki. A KsH a felmérésből származó adatokat bizalmasan kezeli, kizárólag statisztikai célra, összesítve, egyedi azonosítás lehetőségét kizáróan használja fel. A felmérés eredményeinek első hazai közlésére várhatóan 2020 tavaszán kerül sor, a tagállamok validált adatai az Eurostat honlapján lesznek majd elérhetők. Folytatás a 14. oldalon ime – interdiszciplináris magyar egészségügy XViii. éVfolyam 7. szám 2019. szeptember 11