IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Az egészségi állapot szerepe a gazdasági növekedésben

  • Cikk címe: Az egészségi állapot szerepe a gazdasági növekedésben
  • Szerzők: Asztalos Péter
  • Intézmények: Magyar Nemzeti Bank
  • Évfolyam: XVIII. évfolyam
  • Lapszám: 2019. / 7
  • Hónap: szeptember
  • Oldal: 3-6
  • Terjedelem: 4
  • Rovat: EGÉSZSÉGPOLITIKA
  • Alrovat: HELYZETÉRTÉKELÉS

Absztrakt:

miközben az egészségi állapot fontossága egyéni szinten mindenki számára egyértelmű, az egészségügy reálgazdaságra gyakorolt hatása mégsem kap elegendő hangsúlyt a hazai közbeszédben. az egészségi állapot olyan terület, ahol az egyének, a családok, a gazdasági szereplők és a teljes társadalom érdekei egybe esnek: mindenki azzal jár a legjobban, ha az egyén minél hoszszabb ideig, minél egészségesebben él. az egészségügy gazdaságban betöltött szerepéről, illetve az ebben rejlő potenciálisan kiaknázható tartalékokról mégis meglehetősen kevés alkalommal esik szó, még a szakmai döntések meghozatala során is. fontos lenne, hogy a társadalom tagjai minél szélesebb körben felismerjék, hogy az egészségi állapot egyúttal versenyképességi tényező is, és a lakosság egészségi állapotának javítása számottevő mértékben tudja támogatni a gazdasági növekedést.

Angol absztrakt:

While the importance of health status is clear to every one at the individual level, the impact of health on the economy is not sufficiently emphasized in domestic public discourse. Health status is a topic where the interests of individuals, families, economic operators and the entire society coincide: everyone benefits from living longer and healthier lives. However, the role of healthcare in the economy and the potential reserves that can be exploited are mentioned only a few times, even during professional decision making. It would be important that broad sections of society recognize that health status is also a factor of competitiveness and that improving the health condition of the population can make a significant contribution to economic growth.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
egészségpolitika HelyzetértékeléS Az egészségi állapot szerepe a gazdasági növekedésben Asztalos Péter, Magyar Nemzeti Bank miközben az egészségi állapot fontossága egyéni szinten mindenki számára egyértelmű, az egészségügy reálgazdaságra gyakorolt hatása mégsem kap elegendő hangsúlyt a hazai közbeszédben. az egészségi állapot olyan terület, ahol az egyének, a családok, a gazdasági szereplők és a teljes társadalom érdekei egybe esnek: mindenki azzal jár a legjobban, ha az egyén minél hoszszabb ideig, minél egészségesebben él. az egészségügy gazdaságban betöltött szerepéről, illetve az ebben rejlő potenciálisan kiaknázható tartalékokról mégis meglehetősen kevés alkalommal esik szó, még a szakmai döntések meghozatala során is. fontos lenne, hogy a társadalom tagjai minél szélesebb körben felismerjék, hogy az egészségi állapot egyúttal versenyképességi tényező is, és a lakosság egészségi állapotának javítása számottevő mértékben tudja támogatni a gazdasági növekedést. While the importance of health status is clear to everyone at the individual level, the impact of health on the economy is not sufficiently emphasized in domestic public discourse. Health status is a topic where the interests of individuals, families, economic operators and the entire society coincide: everyone benefits from living longer and healthier lives. However, the role of healthcare in the economy and the potential reserves that can be exploited are mentioned only a few times, even during professional decision making. It would be important that broad sections of society recognize that health status is also a factor of competitiveness and that improving the health condition of the population can make a significant contribution to economic growth. az egészségügyi kiadások mértéke magyarországon Az egészségügyi számlák rendszere (system of health accounts) alapján Magyarország 2016-ban a GDP 7,4 százalékát fordította egészségügyi kiadásokra (lásd 1. táblázat), ami elmarad az európai uniós országok átlagától, azonban meghaladja a többi visegrádi ország átlagos kiadási szintjét [1]. A 2600 milliárd forintot kitevő összes egészségügyi kiadás közel kétharmada állami forrásból származik, ezzel az egészségügy az egyik legnagyobb tétel a költségvetési kiadásokon belül [2]. Az önkéntes pénztári és biztosítási rendszereken keresztül – amelyek magukban foglalják az egészségpénztárakat, a magán egészségbiztosításokat és a nonprofit szervezetek tevékenységeit egyaránt [3] – összesen ime – interdiszciplináris magyar egészségügy több mint 100 milliárd forint kerül egészségügyi célú felhasználásra. Harmadik meghatározó forrásként, a háztartások közvetlen egészségügyi kiadásai 2016-ban 775 milliárd forintot tettek ki, ami a GDP 2,2 százalékát jelentette. 1. táblázat Egészségügyi kiadások mértéke Magyarországon, finanszírozó szerint (2016) (forrás: [2]) Megjegyzés: Egészségügyi számlák rendszerének módszertana szerint. Az egy főre jutó havi egészségügyi kiadás 22 ezer forint volt Magyarországon 2016-ban. Az állami egészségügyi rendszer fenntartása havonta 15 ezer forintba kerül egy lakosra vetítve, amelyet a lakosság – önkéntes rendszereken keresztül, illetve közvetlenül, saját zsebből fizetve – még több mint 7 ezer forinttal egészít ki havonta. Amennyiben az összes egészségügyi kiadást a foglalkoztatottakra vetítjük, akkor a 2016-os adatok alapján azt láthatjuk, hogy egy munkavállalóra jutóan évente 600 ezer forintot meghaladó összeget tesz ki az egészségügyi rendszer működtetése. az egészségi állapot és a gazdasági nöVekedés kapcsolata Az egészségügy számottevő szerepet játszik a gazdaság működéséhez szükséges humán erőforrás biztosításában, a lakosság egészségi állapota ugyanis jelentős mértékben befolyásolja a gazdaságban elérhető munkaerő mennyiségét és minőségét. Az egészségi állapot – hasonlóan például az oktatási rendszerben megszerzett tudáshoz – részét képezi annak a humántőke-állománynak, amely döntően meghatározza a gazdasági növekedés mértékét és jövőbeni lehetőségeit. Számottevő hatással van a munkaerőpiaci részvételre (és így a gazdaságban elérhető munkaerő-állomány létszámára), a munkaerő termelékenységére, a munkában töltött éveken keresztül a fogyasztási és megtakarítási rátára, valaXViii. éVfolyam 7. szám 2019. szeptember 3 egészségpolitika HelyzetértékeléS mint az egészségügyi ágazat a kibocsátásán keresztül is hozzá tud járulni a gazdasági növekedéshez. Az egészségi állapot mértékétől függően különböző mértékben korlátozódhat az egyén munkaerőpiaci részvétele is [4]. egy enyhébb tünetekkel járó betegség vagy baleset következtében az érintett egyén csak időszakosan esik ki a munkaerőpiacról. Az ilyen ideiglenes kiesések mértéke nemzetgazdasági szinten a munkaidő 3–6 százalékára tehető [5]. Magyarországon – részben a foglalkoztatás dinamikus bővülésének is köszönhetően – egy átlagos munkanapon több mint 100 ezer ember hiányzik a munkahelyéről egészségügyi okból (lásd 1. ábra). A betegszabadságokhoz és a táppénzes időszakokhoz kapcsolódó kiadások összege 2017-ben közel 160 milliárd forintra rúgott. kig (például: egy 56 éves korban elhunyt egyén esetében ez az érték 14 év). Az így kapott életév-veszteséget ezt követően 100 ezer 70 évnél fiatalabb lakosra vetítik, majd standardizálják az európai standard lakosság kori és nemi megoszlása alapján [6]. Az európai Unió országai 2015-ben közel 3700 potenciális életévet vesztettek el átlagosan 100 ezer főre vetítve a korai halálozás következtében, miközben Magyarországon a veszteség mértéke a csökkenő trend ellenére még mindig közel 6000 év volt egy év alatt (2. ábra). 2. ábra Potenciálisan elvesztett életévek száma (forrás: [6]) 1. ábra Betegség miatt elmulasztott munkanapok száma és az ezekhez kapcsolódó juttatások (forrás: [2]) Megjegyzés: A „Kiadások összesen” tartalmazza a munkáltatók által fizetett betegszabadságra eső juttatásokat és a társadalombiztosítás által kifizetett táppénzt. A betegszabadságok száma alapvetően munkanapra, a táppénzes napok száma pedig naptári napra értelmezhető. A súlyosabb tünetekkel járó megbetegedések számos esetben a munkahely elvesztésével vagy akár tartós inaktivitással is végződhetnek. Az európai Unió becslése szerint a korábban alkalmazottak 10 százaléka döntően egészségügyi okokból veszítette el az előző munkáját [5]. ennek következményeként 2017-ben az európai Unióban a munkaképes korú lakosság (15–74 éves korosztály) 4 százaléka volt inaktív, ami az inaktív lakosság 11 százaléka [6]. Magyarországon közel 400 ezer ember inaktív elsődlegesen egészségügyi problémák miatt, ami arányát tekintve kismértékben meghaladja az európai Unió átlagát. A potenciálisan elvesztett életévek száma is jelentősen csökkenti a munkaerő-állomány szintjét. A korai halálozás mértékének egyik legfontosabb mérőszáma a potenciálisan elvesztett életévek száma, amely azt mutatja meg, hogy mekkora egy konvencionálisan elvárt élettartam (ami jelenleg 70 év) előtti halálozás miatti életév-veszteség egy ország esetében [7]. A mutató keretében első körben tehát az kerül összesítésre, hogy az adott évben a 70 évnél fiatalabban elhunytak összesen még hány évet éltek volna 70 éves koru- 4 ime – interdiszciplináris magyar egészségügy Megjegyzés: 70 évnél korábban elhunytak esetén a 70. életévükig fennálló életéveik kumulált száma, 100 ezer főre standardizálva. A nem megfelelő egészségi állapot jelentősen befolyásolja a munkaerő minőségét is, hiszen a nem megfelelő egészségi állapotban lévő egyén nem tudja figyelmét teljes mértékben a munkájára fordítani, így csökken a termelékenysége is. Az európai lakosság negyede szenved valamilyen krónikus betegségben, ami korlátozza őket a mindennapi tevékenységükben [8]. A közép-európai régióban és Magyarországon a károsodott egészségi állapotban leélt életévek (years lived with disability) alapján a legnagyobb betegségterhe a hátfájdalmaknak volt, miközben szintén jelentős terhet jelentett például a fejfájás, a kimerültség és a halláskárosodás is [9]. A Magyarországon a halálozás legnagyobb részéért felelős kardiovaszkuláris megbetegedések már a betegek életében is komoly termelékenység-veszteséget okoznak. Az európai Bizottság felmérése során arra jutott, hogy a magas vérnyomás átlagosan 30 perc munkaidő-kiesést eredményez a betegek esetén egy átlagos 8 órás munkanapon, miközben például a depresszióban szenvedők napi körülbelül 70 perc kiesésről számoltak be [8]. A lakosság jó egészségi állapota a munkaerőpiacon kívül számos más csatornán keresztül is hozzá tud járulni a gazdaság bővüléséhez. A magasabb várható élettartam növeli az oktatási beruházások hasznosulásának időtartamát, ami megtérülőbbé teszi az ezen a téren történő egyéni és társadalmi kiadásokat, valamint megnöveli a nyugdíjban töltött évek számát. ez egyfelől növeli a háztartási szektor fogyasztási kiadásait, így az aggregált keresletet is, másfelől az idősXViii. éVfolyam 7. szám 2019. szeptember egészségpolitika HelyzetértékeléS kori fogyasztás biztosítása érdekében nagyobb tőkefelhalmozást, azaz magasabb megtakarítási rátát eredményez [4]. Az egészségügy és az ehhez kapcsolódó egészségipar továbbá alapvetően egy humántőke- és tudásintenzív szektor, ahol a dolgozók hozzáadott értéke magasabb a nemzetgazdasági átlagnál, ami így a k+F+I tevékenységek egyik legkifizetődőbb területe lehet. érdemes továbbá megemlíteni az egészségturizmusban rejlő lehetőségeket is, amely területen egyes hazai egészségügyi szolgáltatások már most versenyképesek lehetnek, akár nemzetközi szinten is (például: fogászat, gyógyfürdők). Az egészségi állapot gazdasági növekedésre gyakorolt pozitív hatását empirikus elemzések is alátámasztották. Bloom és szerzőtársai [10] irodalmi áttekintésükben arra jutottak, hogy a vonatkozó kutatások alapján az időszak elején fennálló várható élettartam szintje és ennek emelkedési üteme is szignifikánsan pozitív hatással vannak az egy főre jutó GDP növekedési ütemére [4]. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az egészségügyi rendszer fejlődésének hatása nem ugyanakkora mértékű a fejlődő és a fejlett országok körében, hiszen a hatás mértékét számos más tényező (például képzettségi szint, korlátozottság mértéke) is befolyásolja [11]. az egészségügyi állapot jaVulásának potenciális nöVekedési hatásai magyarországon A munkaerő mennyiségére és minőségére vonatkozó számítások azt mutatják, hogy a magyar lakosság nem megfelelő egészségi állapota jelentős hatékonysági, termelékenységi és növekedési tartalékokat jelent a gazdaság számára. Az MNB számításai [4] szerint az egészségi állapot elérhető mértékű javításával éves szinten 8,8 millió munkanappal, azaz az összes ledolgozott munkanapok 0,9 százalékával lehetne növelni a munkaerő-kínálatot hazánkban (2. táblázat). A potenciálisan megnyerhető munkaerő mennyiségére vonatkozó becslés során több cél is kitűzésre került. (i) egyrészt, hogy a korai halálozások szintjét sikerül 20 százalékkal, a többi visegrádi ország átlagára csökkenteni hazánkban. (ii) további feltevés, hogy az egészségügyi okból inaktívak közül 10 ezer főt sikerül ismételten munkába állítani (például az otthonról történő munkavégzés elősegítségével). (iii) Mivel a betegség miatt elmulasztott munkanapok számáról nem áll rendelkezésre nemzetközileg is összehasonlítható adat, így a számítások során e területen azzal a további feltételezéssel éltünk, hogy a betegségek miatt kieső munkanapok száma ismét visszacsökken a hazai történelmi minimumra, azaz a 2013-as szintre. A három cél sikeres teljesíIroDAloMjeGyzék [1] Magyar Nemzeti Bank: Versenyképességi program 330 pontban. 2019 https://www.mnb.hu/letoltes/versenykepessegi-program.pdf ime – interdiszciplináris magyar egészségügy tése segítségével az egészségügyi okból kieső munkanapok aránya 0,9 százalékponttal csökkenthető lenne. Az MNB a 2019 februárjában megjelent Versenyképességi programjában [1] részletes javaslatokat fogalmazott meg, hogy milyen intézkedések segítségével lehetne javítani a magyar lakosság egészségi állapotát, ami hozzájárulhatna a számítás során tett feltételek teljesüléséhez. 2. táblázat Kieső munkaerő csökkentésére vonatkozó becslés (forrás: [4]) Megjegyzés: Az adatok a 2015-ös évre vonatkoznak. Az egészségi állapot munkaerő minőségére és termelékenységére gyakorolt hatását nehéz számszerűsíteni, azonban a kapcsolódó eredmények alapján e téren is pozitív kapcsolat áll fenn. Becslésem szerint például önmagában a magasvérnyomás-betegségben szenvedők magyarországi arányának a többi visegrádi ország átlagos szintjére történő csökkentése (a jelenlegi 23 százalékról 16 százalékra) ceteris paribus körülbelül 0,3 százalékponttal tudná növelni a foglalkoztatottak termelékenységét. köVetkeztetés Az egészségügyi állapot a versenyképesség egyik kulcspilléreként is értelmezhető, ami az egyén és egyben az ország gazdasági teljesítőképességét is számos csatornán keresztül befolyásolja. Az egészségügy gazdaságban betöltött szerepének megítélését át kell formálni ahhoz, hogy a társadalom tagjai minél szélesebb körben felismerjék az egészségügy önmagán túlmutató gazdasági jelentőségét. A hazai egészség-gazdaságtani elemzéseknek a jövőben fokozottan koncentrálniuk kellene az egészségi állapot és a gazdasági növekedés kapcsolatának vizsgálatára. érdemes hangsúlyozni, hogy a magyar gazdasági felzárkózáshoz elengedhetetlen a humán erőforrások fejlesztése, amelyhez mind az egyéni felelősség felismerése, mind pedig az egészségügyi ágazat további fejlesztése is számottevő mértékben tudna hozzájárulni. A prevenció erősítése, az állami ellátórendszer hatékonyságának növelése, valamint az állami és a magán ellátórendszer viszonyának tisztázása egyaránt szükséges lenne ahhoz, hogy javuljon a lakosság egészségi állapota. [2] kSH (2019): StADAt táblák. [3] Asztalos Péter: A háztartások közvetlen hozzájárulása az egészségügyi kiadásokhoz Magyarországon. XViii. éVfolyam 7. szám 2019. szeptember 5 egészségpolitika [4] [5] [6] [7] [8] HelyzetértékeléS Statisztikai Szemle 2017 95. évfolyam 8–9. szám. http:// real.mtak.hu/55116/1/2017_08-09_873.pdf Magyar Nemzeti Bank: Növekedési jelentés 2018. https://www.mnb.hu/letoltes/novekedesi-jelentes-2018digitalis.pdf eUroFoUND: Absence from work report. 2010 https:// www.eurofound.europa.eu/sites/default/files/ef_files/doc s/ewco/tn0911039s/tn0911039s.pdf eurostat: Database 2019. áeek: egészségtudományi Fogalomtár 2019. https:// fogalomtar.aeek.hu/index.php/kezd%C5%91lap európai Bizottság: Health of People of Working Age. 2011 https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/social A Szerző BeMUtAtáSA asztalos péter a Budapesti Corvinus egyetemen végzett gazdaságelemzés szakon, majd az elte egészségpolitika mesterszakján folytatta tanulmányait. 2012-től a GyeMSzI Intézményelemzési főosztályán, majd pedig az áeek központi adattárház főosztályán dolgozott. ez idő alatt ösztöndíjasként két hónapot töltött a WHo barcelonai irodájában, valamint több uniós projekt munkájában is részt vett. _determinants/docs/final_full_ecorys_web.pdf [9] egészségügyi Világszervezet: Global Burden of Disease. http://www.healthdata.org/gbd 2019 [10] Bloom De, Canning, D, Sevilla j: the effect of Health on economic Growth: A Production Function Approach. World Development Vol. 32. 2004 https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0305750X03001943 [11] Inotai A, Petrova G, Vitezic D, kaló z : Benefits of investment into modern medicines in Central-eastern european countries. expert rev. Pharmacoecon. outcones res. early online, 1–9. 2014 https://www.tandfonline. com/doi/abs/10.1586/14737167.2014.868314?journalCo de=ierp20 2016 óta a Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi és strukturális elemzések főosztályán dolgozik, ahol a humán tőke minőségi és mennyiségi helyzetének elemzésével foglalkozik. részt vett az MNB versenyképességi javaslatainak kidolgozásában, mint az egészségügyi és az oktatási fejezet témafelelőse. rendszeresen tart órákat a Heller Farkas Szakkollégiumban és a Budapesti Corvinus egyetemen. Fő kutatási területe az egészségügyi rendszerek finanszírozása és a magánforrások bevonásának lehetséges módszerei. Megbízható megoldások több mint ötven intézményben KVIK Kórházi Vezetői Információs és Kontrolling rendszer modulok KON Osztályos gazdálkodási kontrolling rendszer OEP Finanszírozás és teljesítmény elemző rendszer MUT Vezetői mutatószám rendszer ERF Esetszintű kontrolling rendszer BSoft Informatikai Kft. • 1022 Budapest, Mák u. 5. • Telefon: +36 1 387-2048 • bsoft@bsoft.hu • bsoft.hu