IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása 2019. szeptember 11., Balatonfüred

  • Cikk címe: A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása 2019. szeptember 11., Balatonfüred
  • Szerzők: A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség Közgyűlése
  • Intézmények: A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség
  • Évfolyam: XVIII. évfolyam
  • Lapszám: 2019. / 7
  • Hónap: szeptember
  • Oldal: 18
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: MENEDZSMENT
  • Alrovat: JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁS

Absztrakt:

A 2019. év a magyar egészségügyben a szakdolgozói béremelésekről és várakozásokról szól. Ezért különösen fontos, hogy a rendszert feszítő számos probléma, mint az egyre inkább érezhető humánerőforrás-krízis, a fejlesztési programok felgyorsítása, a finanszírozás megújítása minél hamarabb, az ágazattal egyeztetett módon választ kapjon. Az ország pénzügyi helyzete és az ágazat vezetése szempontjából a feltételek adottak a változásra, az egészségügyi szolgáltatók nyitottak, a politika támogatását is meg kell szerezni.

Cikk letöltése




Vissza az előző oldalra

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő Béres Margit, Dr. Ari Lajos
Tartalom IME Szerkesztőség
Az egészségi állapot szerepe a gazdasági növekedésben Asztalos Péter
A Betegségek Nemzetközi Osztályozása, 11. verzió, 3. rész: A BNO-11 kódrendszer szerkezete és a kódok kombinálhatósága – kulcs a különböző orvosi információrendszerek összekapcsolhatóságához Dr. Balkányi László
Felmérés az egészségünkről OGYÉI Kommunikációs Iroda
A funkcióképesség kódolása a Betegségek Nemzetközi Osztályozása 11. verziójában Dr. Kullmann Lajos
Felmérés az egészségünkről című cikk folytatása 11. oldalról OGYÉI Kommunikációs Iroda
A jógyakorlatok szerepe a módszertani levelek implementációjában Dr. Benyó Mátyás
Kormányzati és szakmai párbeszéd indult a GYSE támogatási rendszer átalakítása érdekében IME Szerkesztőség
A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása 2019. szeptember 11., Balatonfüred A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség Közgyűlése
Kormányzati és szakmai párbeszéd indult a GYSE támogatási rendszer átalakítása érdekében című cikk folytatása a 17. oldalról IME Szerkesztőség
A biofilm klinikai jelentősége Dr. Lakatos Botond
Lelki egészségnap a Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézet szervezésében IME Szerkesztőség
Biolumineszcens monitoring eszközök alkalmazhatósága az ápolói gyakorlatban, különös tekintettel az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére Kiss-Orosz Józsefné, Rajki Veronika, Kádár László
XIX. Vezetői eszköztár – Kontrolling Konferencia 2019. december 3. (kedd) IME Szerkesztőség
Betegbiztonsági szakértelem a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karán Dr. Lám Judit, Dr. habil. Belicza Éva
VIII. IME Országos Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia 2019. október 16-17. (szerda-csütörtök) IME Szerkesztőség
A LINK2019 Budapest Kongresszusról Dr. Bánky Balázs
Látszik a jövőkép, csak ki kell várni… IME Szerkesztőség
Menni, maradni, vagy megújulni? Előrelépési irányok a Debreceni Tüdőgyógyászati Klinikán Dr. Bittner Nóra
Betegbiztonság Világnapja IME Szerkesztőség
A SMART kórház működése ápolási szemszögből Vörösmarty Attila
Elérte az ezret a májtranszplantáción átesett betegek száma Magyarországon Semmelweis Egyetem
A diabétesz a magatartásorvoslás modell-betegsége. II. rész Az inzulinrezisztencia új koncepciója Dr. Sal István
Az OGYÉI újabb felméréséből kiderül, változnak-e a táplálkozási szokások és az elhízás aránya Magyarországon OGYÉI Kommunikációs Iroda
Új típusú fejlett terápiás gyógyszerkészítmények vizsgálatával és alkalmazásával kapcsolatos tudományos, gazdasági és etikai kihívások Dr. Kerpel-Fronius Sándor
Stratégiai együttműködés az IME és a MediKlaszter között IME Szerkesztőség
A regiszterek és a tanuló egészségügy Dr. Radnai Andrea
Rendszerszintű fejlesztési javaslatok a hazai betegregiszterek hatékonyságának növelésére Tóth Ágnes , Dr. Dankó Dávid, Páll Nóra
Innováció az egészségügyi szektorban – Kihívások és válaszok Pusztai Gertúd, Sóvágó Krisztina, Dr. Mészáros Ádám, Dr. Birkner Zoltán
Informatika – fél évszázad tükrében - Interjú Alföldi Istvánnal Boromisza Piroska

Szerző Intézmény
Szerző: A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség Közgyűlése Intézmény: A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség
mEnEdzsmEnt járóBETEg SZAKElláTáS A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása 2019. szeptember 11., Balatonfüred A 2019. év a magyar egészségügyben a szakdolgozói béremelésekről és várakozásokról szól. Ezért különösen fontos, hogy a rendszert feszítő számos probléma, mint az egyre inkább érezhető humánerőforrás-krízis, a fejlesztési programok felgyorsítása, a finanszírozás megújítása minél hamarabb, az ágazattal egyeztetett módon választ kapjon. Az ország pénzügyi helyzete és az ágazat vezetése szempontjából a feltételek adottak a változásra, az egészségügyi szolgáltatók nyitottak, a politika támogatását is meg kell szerezni. • • Javaslataink: Béremelések folytatása, meghirdetett életpályamodell szükséges. Véget kell vetni az intézmények közötti „kannibalizmusnak” a vállalkozó orvosok alkalmazása terén, ez hosszú távon szétfeszíti a rendszert. Az intézmények kényszerű, finanszírozhatatlan vállalásaikkal adósságba kergetik magukat. A vállalkozó orvosok díjának folyamatos emelkedését finanszírozási oldalról is követni kell. A finanszírozási technikában érvényesíteni kell az alacsonyabb költségigényű járóbeteg szakellátás preferálását. Ennek eszköze lehet egyebek mellett az innovatív finanszírozási formák (ambuláns HBCs, fejkvóta) bevezetése, ambuláns és egynapos sebészeti beavatkozások volumenkorlátjának megszüntetése a járóbeteg szakellátásban. • • • • • Kórházi keretek között működő járóbeteg ellátásnak intézményen belül határozott szervezeti, gazdasági önállósággal kell rendelkeznie, hogy a járóbeteg szakellátás előnyei minden intézményben megjelenhessenek, és mérhetők legyenek a költségek. Tisztázni kell a kórházi osztály keretében működő ambulanciák és az önálló szakrendelések definícióját, funkcióját, szabályozásukat sajátosságaiknak megfelelően el kell különíteni. Mind a fekvő, mind a járóbeteg szakellátásban el kell indítani az intézmények minőségi értékelését, ezeket nyilvánossá kell tenni. Az ország közvéleményének és a szakmának is joga van tudni, hogy egyes ellátóhelyek minőségi mutatói hogyan alakulnak. Az alap- és szakellátás együttműködésének erősítése, valamint a gazdasági, műszaki területen dolgozók bérének folyamatos erősítése nélkülözhetetlen a rendszer hatékonyabb működtetése érdekében. Ezzel a népegészségügyi programok végrehajtása is felgyorsítható lenne. Csökkenteni kell az adminisztratív terheket, a szakellátást a ténylegesen szakorvost igénylő esetekre kell fenntartani, felesleges számos gyógyszer, gyógyászati segédeszköz felírását szakorvosi véleményhez kötni. Sürgősen rendezni kell a közfinanszírozott és magánfinanszírozott ellátás viszonyát, a párhuzamosságokat, átfedéseket meg kell szüntetni. A betegek és az orvosok is számos esetben a két rendszer közötti mozgásra vannak kényszerítve, ez méltánytalan a beteggel és a társadalombiztosítással szemben egyaránt. A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség Közgyűlése Kormányzati és szakmai párbeszéd indult a GYSE támogatási rendszer átalakítása érdekében című cikk folytatása a 17. oldalról Az ágazat annak ellenére került válságba, hogy évről évre emelkedett a gyógyászati segédeszközök kormányzati támogatása, idén 70 milliárd forint, a jövő évi, 2020-as költségvetésben pedig már 73,8 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra. „A segédeszközök támogatására fordított költségvetési források növekedése elsősorban az igénybevevők számának emelkedésével magyarázható. Magyarországon több mint egymillió ember szorul – időszakosan vagy állandóan gyógyászati segédeszközökre a mindennapi élete során. Az utóbbi tíz évben a 70 év felettiek köre folyamatosan bővült és a 90 év feletti felhasználók száma megduplázódott. Az idősödő társadalom mellett a technológiai fejlődés is kikényszeríti a gyógyászati segédeszközökre fordított támogatási összeg emelkedését. A költségek további növekedése várható. A támogatás mértéke és szerkezete jelenlegi formában nem lesz fenntartható. Megújított szakmai irányelveken, finanszírozási protokollokon, felülvizsgált indikációkon alapuló finanszírozással, valamint a forgalmazók szorosabb elszámolási és szakmai ellenőrzésével biztosítható csak a jövőben a kassza egyensúlyban tartása” – hangoztatta Dr. Margitai Barnabás, a Forgalmazók az Egészségért Szövetség elnöke a FESZ XIX. Kongresszusán. Szerk. 18 imE – intErdiszciplináris mAgyAr Egészségügy XViii. éVfolyAm 7. szám 2019. szEptEmbEr