IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

A jógyakorlatok szerepe a módszertani levelek implementációjában

  • Cikk címe: A jógyakorlatok szerepe a módszertani levelek implementációjában
  • Szerzők: Dr. Benyó Mátyás
  • Intézmények: Nemzeti Népegészségügyi Központ Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Urológiai Tanszék
  • Évfolyam: XVIII. évfolyam
  • Lapszám: 2019. / 7
  • Hónap: szeptember
  • Oldal: 15-17
  • Terjedelem: 3
  • Rovat: INFEKCIÓKONTROLL
  • Alrovat: INFEKCIÓKONTROLL

Absztrakt:

napjainkban, mikor az egészségügyi ellátás és annak hatékonysága egyre jobban fókuszba kerül, fokozódó figyelem övezi a gyógyítási tevékenység lehetséges kedvezőtlen hatásait. ezek közül egy egyik legkiemelkedőbb a kezelések során fellépő, azokhoz kapcsolódó (nozokomiális) fertőzések jelentősége. az alaposan átgondolt és kidolgozott, az egészségügyi vezetés által felkarolt infekciókontroll- programok bemutatása jógyakorlat formájában lehetőséget ad a gyógyító ellátáshoz kapcsolódó infekciók megelőzésére, mely a betegbiztonság egyik legfőbb sarokköve.

Angol absztrakt:

The medical care and its effectivity gained public attention nowadays focusing especially on the possible negative output of the recovery process. Among them one major concern is the possibility of the medical activity related (nosocomial) infections. The most effective way of prevention and to assure patient safety is the setting up and launching of decision makers supported, evidence- based infection control programs, presented as best practice.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
infeKcióKontroll A jógyakorlatok szerepe a módszertani levelek implementációjában Dr. Benyó Mátyás, Nemzeti Népegészségügyi Központ Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Urológiai Tanszék napjainkban, mikor az egészségügyi ellátás és annak hatékonysága egyre jobban fókuszba kerül, fokozódó figyelem övezi a gyógyítási tevékenység lehetséges kedvezőtlen hatásait. ezek közül egy egyik legkiemelkedőbb a kezelések során fellépő, azokhoz kapcsolódó (nozokomiális) fertőzések jelentősége. az alaposan átgondolt és kidolgozott, az egészségügyi vezetés által felkarolt infekciókontroll-programok bemutatása jógyakorlat formájában lehetőséget ad a gyógyító ellátáshoz kapcsolódó infekciók megelőzésére, mely a betegbiztonság egyik legfőbb sarokköve. The medical care and its effectivity gained public attention nowadays focusing especially on the possible negative output of the recovery process. Among them one major concern is the possibility of the medical activity related (nosocomial) infections. The most effective way of prevention and to assure patient safety is the setting up and launching of decision makers supported, evidence-based infection control programs, presented as best practice. Bevezetés Napjainkban, mikor az egészségügyi ellátás és annak hatékonysága egyre jobban fókuszba kerül, fokozódó figyelem övezi a gyógyítási tevékenység lehetséges kedvezőtlen hatásait. Ezek közül az egyik legkiemelkedőbb a kezelések során fellépő, azokhoz kapcsolódó fertőzések jelentősége, mivel a nozokomiális infekciók kedvezőtlen hatásai a gyógyító tevékenység erőfeszítése ellenére akár súlyosbíthatják a beteg állapotát. Az antibiotikumok alkalmazása a mindennapokban kiemelten javította az emberek túlélését. Mára azonban a túlzott használatuk egy újabb veszélyre hívja fel a figyelmet, mely a baktériumok fokozódó ellenálló képessége az antibiotikumokkal szemben. A helytelen kórházi eszközhasználat, a sterilitás szabályainak megsértése mellett ez is hozzájárul a nozokomiális fertőzések kialakulásához. A gyógyító ellátáshoz kapcsolódó infekciók időben történő azonosítása és kezelése nem elegendő, a hangsúlyt a megelőzésre kell fektetni, mely a betegbiztonság egyik legfőbb sarokköve. A különböző egészségügyi intézmények vezetősége által felkarolt infekciókontroll-programok segítik a primer prevenciót, javítva ezáltal az intézmények eredményes gyógyító munkája mellett a költséghatékonyságot is; hiszen mérséklődik vagy jó esetben teljesen eltűnik a nozokomiális ime – interdiszciplináris magyar egészségügy infekciók kezelésének pluszköltsége (antibiotikum-alkalmazás, többlet ápolási napok, extra beavatkozások). Nagyon fontos, hogy csak bizonyítékokon alapuló, multimodális stratégiai elemeket tartalmazó és intézményi szintre emelt, és megfelelő módon implementált infekciókontroll-programokkal lehet elérni a kívánt hatást. KocKázatértéKelés és módszertani leveleK A fenti okok miatt és a fokozott figyelemnek köszönhetően sikerült azonosítani a négy leggyakoribb egészségügyi ellátással összefüggő fertőzést, melyek a pneumónia, a műtéti sebfertőzés, a véráramfertőzés és a húgyúti fertőzés. Az azonosított csoportokból kitűnik, hogy mind kapcsolódik valamely külső (az egészségügyi ellátással összefüggő) kockázati tényezőhöz, mint például gépi lélegeztetés, műtéti beavatkozások, vénás kanülök és húgyúti katéterek. Azonban ezek mellett ott vannak a pácienshez kapcsolódó belső kockázati tényezők (életkor, társbetegségek), melyek nem befolyásolhatók. Ezért fontos a gyógyító tevékenység kulcsponti lépéseinél az infekciókontroll-kockázat felmérése, és a megfelelő óvintézkedések beépítése az egészségügyi ellátás mindennapjaiba. Az infekciókontroll-programok feladatai a rizikótevékenységek beazonosítását követően a nemzetközi és hazai tapasztalaton alapuló, szakmai szakértők segítségével öszszeállított módszertani levelek megfogalmazása [1-4]. Ezek részletesen taglalják az epidemiológiai hátteret, a kockázati tényezőket, továbbá a megelőzésre vonatkozó ajánlást magában foglalva az infrastruktúrát, a surveillance-t, az egészségügyi szakszemélyzet képzési irányelveit, a megfelelő eszközhasználatot és a teljesítmény, illetve a hatékonyság mérésére szolgáló módszereket. Jellegükből adódóan ezeknek terjedelmesnek kell lenniük a fent említett célok miatt. Azonban a mindennapi használatban ezek nehézkesek lehetnek, és ez felhasználói szinten fennakadásra, félreértelmezésre, felületességre adhat okot, ahol elvész az infekciókontrollprogram alap szellemisége, és végül nem fog csökkenni a nozokomiális infekciók előfordulási gyakorisága. Ennek áthidalására születtek meg a jógyakorlatok [5]. a jógyaKorlat mint módszer A jógyakorlat általánosságban egy olyan módszer vagy technika, mely az adott munkafolyamat lehetséges alternatívái felé emelkedik hatékonyság és eredményesség tekintetében. Bevezetése egységesíti a gyakorlati megvalósítási Xviii. évfolyam 7. szám 2019. szeptemBer 15 infeKcióKontroll folyamatok véghezvitelét, és viszonyítási alapok képez a további eljárások kiindulási pontjához. A jógyakorlat az akkreditált vezetési sztenderdek részévé, fontos funkciójává vált [6]. A jógyakorlatok alkalmazása első körben az üzleti életben vált elterjedtté, mely az adott cég munkafolyamatainak gyakorlati szemléletű leírását foglalta magában folyamatábra formájában. Külön cégek specializálódtak szerte a világban az egyre növekvő igények kielégítésére a jógyakorlati folyamatok kialakítására. A speciális témakör miatt hazai vonatkozásban a módszertani levelek implementációjához szakmai szakértőkből álló csoportokat hozott létre a Nemzeti Népegészségügyi Központ, minden egyes témakört érintően külön-külön (a pneumónia, a műtéti sebfertőzés, a véráramfertőzés és a húgyúti fertőzés). Voltak szakemberek, akik részt vettek a módszertani levelek fejlesztésében is, de voltak, akik újonnan kapták feladatként a témával való foglalkozást. A szakértők kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy mind hosszú távú szakmai gyakorlattal rendelkezzenek az egészségügyi ellátást illetően, illetve legyen már tapasztalatuk az infekciókontroll területéről is. Az egyes csoportok munkáját külön koordinációs bizottság felügyelte és irányította. A jógyakorlatok folyamatábrájának, folyamattáblájának és hibamód táblájának kialakítása kapcsán a szakmai felkészülést követően az egyes munkacsoportok személyes diszkussziók során fogalmazták meg a kulcslépéseket. Kiemelkedően fontos volt, hogy a módszertani levelek gyakorlati implementációja realisztikus elvárásokat teremtsen az egészségügyi ellátórendszer, különösképpen az ellátó személyzet felé, hiszen a mindennapi gyakorlatba csak egy gyakorlatorientált és gördülékeny „újabb” munkafolyamat illeszthető be. Azért került idézőjelbe az „újabb” szó, mivel maga a folyamat új lesz, de egy már meglévő, bizonyos esetekben helytelen munkafolyamatot cserél le. Tehát lesznek elemei – szerencsés esetében egészen sok – ami nem jelenti a meglévő gyakorlat cseréjét. Ezért is volt igen fontos a szakmai gyakorlat a szakértők részéről, és az egészségügyi ellátórendszer nem csak lokális, hanem legalább regionális ismerete a különböző progresszivitási szinteken, hiszen e nélkül a megvalósítás továbbra is csak elméleti síkon marad. Alacsonyabb progresszivitású egészségügyi szolgáltatók más mindennapi problémával küzdenek, mint a magasabb intézmények. Jelenti ez a szakembergárdát (mind orvosi, mind szakdolgozói szinten), az eszközellátottságot (az alapfolyamat ellátása, a szövődmények felismerése és elhárítása) és a betegszámot. Bár alacsonyabb progresszivitási szinten nem minden infekciókontroll-protokoll jelent ugyanilyen problémát, vannak bizonyos témakörök, amelyek infekciókontroll szempontjából a korábban ismertetett különbözőségek miatt akár nagyobb problémát is jelentenek. Szolgáljon példaként, hogy egy háziorvosi ellátás keretein belül a gépi lélegeztetés problémái lényegesen kisebb hangsúlyt kapnak, mint a húgyúti katéterrel összefüggő nozokomiális infekciók. Fontos megjegyezni, hogy a jógyakorlat munkacsoportjai nem csak szigorúan az egészségügyi ellátás helyén történő infekciókontrollt vették figyelmébe, hanem 16 ime – interdiszciplináris magyar egészségügy lehetőség szerint kiterjesztették azt a beteg otthonára is. Például a húgyúti katéter okozta nozokomiális infekciók kapcsán is bekerült lényeges pontként a beteg és/vagy hozzátartozó edukációja a katéterek és a vizeletgyűjtő zsákok helyes kezeléséről, ugyanis a háziorvosi/urológiai ügyeleti ellátásban számos eset kapcsolódik a katéter helytelen kezeléséhez. a KommuniKáció jelentősége Azonban egy módszertani levél, egy jógyakorlati folyamatábra megszületése még nem jelenti feltétlenül azt, hogy az megfelelő módon fog eljutni az érintettekhez. Erre egyik jó példa az iskolai képzés során az írásjegyek jelentőségét bemutató mondat, melyet levélben a történet szerint Merániai János esztergomi érsek (1205-1223) küldött az összeesküvőknek 1213-ban a Gertrúd királyné ellen tervezett merénylet kapcsán: „A királynét megölni nem kell félnetek helyes, ha mindenki beleegyezne én nem ellenzem.” Így a mondat két féle módon is értelmezhető. Azonban, ha elhelyezzük az írásjeleket, az információtartalom egyértelművé válik: „A királynét megölni nem kell, félnetek helyes, ha mindenki beleegyezne, én nem, ellenzem.” A jógyakorlatok ismertetéséhez azonban ez is kevés lehet, hiszen egy terhelt egészségügyi ellátórendszerben, ha nincs kiemelt hangsúlyozása egyes kulcslépéseknek, az olyan, mintha nem tennénk írásjeleket a mondatba. „a királynét megölni nem kell, félnetek helyes, ha mindenki beleegyezne, én nem, ellenzem.” Már a szövegkiemelés is megteszi hatását, de egy szóbeli előadás egy gyakorlott előadóval, plusz információval, gyakorlati példákkal szemléltetve sokkal nagyobb valószínűséggel éri el a kívánt hatást, és hoz változást. Érdemes átgondolni továbbá a William Glasser (19252013) amerikai pszichiáter által megfogalmazott gondolatokat: „10%-át tanuljuk meg annak, amit olvasunk; 20%-át tanuljuk meg annak, amit hallunk; 30%-át tanuljuk meg annak, amit látunk; 50%-át tanuljuk meg annak, amit látunk és hallunk; 70%-át tanuljuk meg annak, amit megbeszélünk; 80%-át tanuljuk meg annak, amit tapasztalunk; 95%-át tanuljuk meg annak, amit tanítunk másoknak.” Mindenki, aki rendszeresen tart előadásokat, képzéseket, tisztában van a fenti mondatok igazságával. Az egészségügyi ellátásban érintetteket érdekeltté kell tenni a jógyakorlatok bevezetésére a mindennapi gyakorlatba. Ezt segítik elő a jógyakorlatokat bemutató képzések, melyek 2019 szeptemberétől beindultak folyamatábrát megfogalmazó szakemberek bemutatásában. Jól látható, hogy a fenti, alaposan átgondolt és kidolgozott az egészségügyi vezetés által felkarolt infekciókontroll-programok koncepciója lehetőséget ad a gyógyító ellátáshoz kapcsolódó infekciók megelőzésére, mely a betegbiztonság egyik legfőbb sarokköve. Xviii. évfolyam 7. szám 2019. szeptemBer infeKcióKontroll IrODALOMJEGyZÉK [1] Az országos tisztifőorvos módszertani levele a műtéti sebfertőzések megelőzésére. https://www.antsz.hu/ felso_menu/temaink/jarvany/modszertani_levelek Megtekintve 2019.09.22. [2] Az országos tisztifőorvos módszertani levele a gépi lélegeztetéssel összefüggő pneumónia megelőzésére. https://www.antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/modszertani_levelek Megtekintve 2019.09.22. [3] Az országos tisztifőorvos módszertani levele a hólyagkatéterrel összefüggő húgyúti fertőzés megelőzésére https://www.antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/modszertani_levelek Megtekintve 2019.09.22. A SZErZő BEMUTATÁSA dr. Benyó mátyás 2006 óta dolgozik a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának Urológiai Klinikáján, 2014 óta egyetemi adjunktusként. 2018 óta a Nemzeti Népegészségügyi Központ szenior szakmai szakértője. 2012-ben magyar és európai urológus szakvizsgát tett – Fellow of the European Board of Urology (FEBU). 2013-ban PhD fokozatot szerzett. Ebben az évben vezette be Debrecenben a mikrosebészeti andrológiai műtétek végzését az Urológiai Klinikán. 2014ben magyar, majd 2018-ban európai andrológiai szakvizsgát tett – European Academy of Andrology: Clinical Andrologist. [4] Az országos tisztifőorvos módszertani levele az érkatéterrel összefüggő véráramfertőzések megelőzésére. https://www.antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/ modszertani_levelek Megtekintve 2019.09.22. [5] Benyó M. A jógyakorlatok szerepe a módszertani levelek implementációjában. „Az infekciókontroll gyakorlat fejlesztése: hazai és nemzetközi irányok és lehetőségek” konferencia. 2019.03.06, MOM Kulturális Központ, Budapest [6] Nash J, Ehrenfeld J: Code Green: Business Adopts Voluntary Environmental Standards. Environment: Science and Policy for Sustainable Development 2010, 38 (1):16-45 Jelentősebb tanulmányútjait Salzburgban (Ausztria), Budapesten és Zágrábban (Horvátország) végezte. 2019-ig tudományos közleményeinek száma 43 (Impact factor 15,122), három tankönyvfejezet szerzője, előadásainak és posztereinek száma 182. Legfőbb kutatási területei a szexuális problémák, a férfi meddőség, a vizelettartási panaszok és a trombózis megelőzés. Külföldi és hazai tudományos folyóiratok szerkesztőbizottságának, valamint a Magyar Andrológiai Társaság vezetőségének a tagja. Kormányzati és szakmai párbeszéd indult a GYSE támogatási rendszer átalakítása érdekében Közös cél az egészségügyi kiadások hatékony felhasználása 2019. szeptember 25. – Konstruktív párbeszéd és szakmai egyeztetés kezdődött a gyógyászati segédeszköz finanszírozási rendszer megújításáról a kormányzat, a betegszervezetek, az orvosi szakmai szervezetek és az eszközöket gyártó és forgalmazó képviseletek között. a forgalmazók az egészségért szövetség XiX. szakmai Kongresszusán az érintett felek közös célként határozták meg, hogy a gyógyászati segédeszközök használatára szoruló több mint 1 millió beteg a lehető legjobb minőségű eszközöket, szolgáltatást kapja, a jelenlegi állami támogatás hatékonyabb felhasználása mellett. A gyógyászati segédeszközrendszer teljes körű átalakítása érdekében a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ) az idei Kongresszusán újabb eszmecserére hívta a betegszervezetek, az orvosi szakmai szervezetek és az eszközöket gyártó és forgalmazó képviselőket az egészségügyi és gazdasági hatóságok, valamint a szociális és az egészségügyi tárcák delegált képviselőit, hogy problémáikat és megoldási javaslataikat megosszák egymással. A FESZ XIX. szakmai Kongresszusára, Harkányban szeptember 20-22. között került sor, melyen a Szövetség meghívására részt vett és felszólalt Vízvári László az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság Ápolásügyi Osztály vezetője és Orsós Zsolt a Szociális Ügyekért Felelős Államtitkárság Fogyatékosságügyi Főosztály vezetője. Dr. Horváth Ildikó, az EMMI egészségügyért felelős államtitkára 2019. július 16-án a minisztériumba hívta össze az érintett szervezetek képviselőit, és ott munkacsoport felállítását kezdeményezte a gyógyászati segédeszközrendszer felülvizsgálata érdekében. Két hónap elteltével, a megtorpant egyeztetések folytatódtak, a felek kifejthették álláspontjukat Mindezt jelentős előrelépésnek ítélték meg a résztvevők, mivel a finanszírozási rendszer átalakítása évek óta húzódik, a szakma és a betegszervezetek által megfogalmazott javaslatokat pedig a jelenlegi és az előző kormányzati ciklusokban nem vették figyelembe a költségvetés tervezésekor. Folytatás a 18. oldalon ime – interdiszciplináris magyar egészségügy Xviii. évfolyam 7. szám 2019. szeptemBer 17