IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Az egészséghatás értékelés szerepe az egészségügyben

  • Cikk címe: Az egészséghatás értékelés szerepe az egészségügyben
  • Szerzők: Dr. Kincses Gyula, Borbás Ilona
  • Intézmények: , GYEMSZI IRF
  • Évfolyam: VIII. évfolyam
  • Lapszám: 2009. / 5
  • Hónap: június
  • Oldal: 39-44
  • Terjedelem: 6
  • Rovat: EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
  • Alrovat: MÓDSZERTAN

Absztrakt:

Az egészséghatás értékelés igényének kialakulása, az alkalmazás fejlődése szoros összefüggésben van az egészség fogalmának változásával, az egészségi állapot meghatározóinak komplex szemléletével. A cikk összefoglalja az egészséghatás értékelések nemzetközi és hazai alapjait, a hazai alkalmazást illetően pedig vázolja egy erőforrásoldalról és időtávokban reálisnak tűnő megoldás kereteit. A javaslat értelmében egyrészt a nagy beruházások környezeti hatáselemzésének kötelező elemévé kell tenni az egészséghatás értékelést is, másrészt pedig kétfázisú metodikával az egészséghatás becslés illetve értékelés a kormányzati döntés-mechanizmus részét kell, hogy képezze.

Angol absztrakt:

The need for health impact assessment and the development of its application is in close relation with the changing definition of health and the complex approach of health status determinants. The article summarises the international and Hungarian framework of health impact assessment, and drafts a possibly realistic solution from the standpoint of resources and time factor regarding the Hungarian practice. According to the proposal, on the one hand it is necessary to put health impact assessment into environment assessment of large-scale projects as a mandatory element, on the other hand health impact appraisal and assessment done in two-phased method should be a part of the governmental decision-making.

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő Dr. Pásztélyi Zsolt
Székely Tamás egy éve Nagy András László
A válság sordában Nagy András László
Állásfoglalás a Magyar Kórházszövetség 2009. június 10-i rendkívüli Közgyűlésen Magyar Kórházszövetség Közgyûlése
A betegszállítás kapacitás és teljesítmény adatai, II. rész - 2007. január - 2008. július Kiss Zsolt, Pázmány Krisztina, Falusi Zsófia, Dr. Kőrösi László
Olvasói levél Dr. Vasas Péter
A Semmelweis Egyetem gyógyszerellátási hatékonyságának javítása Dr. Stubnya Gusztáv, Dr. Hankó Balázs
Maradandó vesekárosodást okozhat a magasvérnyomás és a cukorbetegség Tamás Éva
DVD lejátszó nem szabályozható vonal szintű jelkimenetének használata beszédaudiometriában Rüllné Barabás Ildikó, Dr. Rüll Miklós, Buchmann János, Kutassy László, Balonyi László
Quo vadis haladó laparoszkópia? A hazai laparoszkópos sebészet gazdasági aspektusai 2009-ben Dr. Botos Ákos
Inkretinhatáson alapuló antidiabetikus terápia Szakértônk: Prof. Dr. Jermendy György Boromisza Piroska
Sclerosis Multiplex világnap IME Szerkesztőség
Bayer a férfiak egészségéért - országos szűrőprogram indul IME Szerkesztőség
Miről mondunk le az Irányított Betegellátási Rendszer megszüntetésével? Dr. Marczell Mihályné, Jobban Eszter
Az egészséghatás értékelés szerepe az egészségügyben Dr. Kincses Gyula, Borbás Ilona
Töretlen a magyar orvosképzés külföldi sikere Tamás Éva
A dohányzás makrogazdasági összefüggései Dr. Bodrogi József
Mammográfia központ Debrecenben Tamás Éva
Beszámoló az IME IV. Képalkotó Diagnosztikai Konf. K+F szekciójában elhangzott előadásairól Prof. Dr. Kozmann György
Az ágazati elvárások és az informatikai megoldásokBeszámoló az IME VII. Infokommunikációs Konferenciájáról, 2. rész Dévényi Dömötör
Az innováció élmezônyében az EGISGál Péterné vezérigazgató kedvezôbb adófeltételeket remél az új kormánytól Boromisza Piroska
Őssejt transzplantáció a rosszindulatú vérképzôszervi betegségekben Tamás Éva

Szerző Intézmény
Szerző: Dr. Kincses Gyula Intézmény:
Szerző: Borbás Ilona Intézmény: GYEMSZI IRF

[1] Health Impact Assessment, Main concepts and suggested approach. Gothenburg Consensus Paper. European Centre for Health Policy, World Health Organization Regional Office for Europe. 1999. http://www.euro.who.int/document/pae/gothenburgpaper.pdf (letöltés: 2009. február 9.)
[2] Marc Lalonde: A New Perspective on the Health of Canadians, Ottawa, 1974, http://www.phac-aspc.gc.ca/ph-sp/pdf/perspect-eng.pdf (letöltés: 2009.február 9.)
[3] Global strategy for health for all by the year 2000, World Health Organization, Geneva, 1981.
[4] HEALTH21 – health for all in the 21st century. WHO, 1998, http://www.euro.who.int/document/EHFA5-E.pdf (letöltés: 2009. február 9.)
[5] The Maastricht Treaty, Maastricht, 1992 http://www.eurotreaties.com/maastrichteu.pdf (letöltés: 2009. február 10.)
[6] The Treaty of Amsterdam, Amsterdam, 1997. http://www.eurotreaties.com/amsterdamtreaty.pdf (letöltés: 2009. február 10.)
[7] Matthias Wismar, Julia Blau, Kelly Ernst, Josep Figureas: The Effectiveness of Health Impact Assessment: Scope and limitations of supporting decision-making in Europe. European Observatory on Health Systems and Policies, 2007. http://www.euro.who.int/document/E90794.pdf (letöltés: 2009.február 9.)
[8] Saving Lives: Our Healthier Nation, 1999. http://www.archive.official-documents.co.uk/document/cm43/4386/4386.htm (letöltés: 2009.február 10.)
[9] Choosing Health: Making healthy choices easier Department of Health, 2004. http://www.dh.gov.uk/en/Publicationsandstatistics/Publications/PublicationsPolicyAndGuidance/DH_4094550 (letöltés: 2009.február 10.)
[10] Hegedűs József, Makara Péter, Szemző Hanna: A panelprogram egészséghatás vizsgálata. Népegészségügy 87. évf. 1. sz.
[11] Környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélykérelem Holcim Hungária Cementipari Zrt. 2007. http://www.holcim.hu/gc/HU/uploads/Kozertheto_Holcim%20_HU__2007%5B1%5D.02.27k.pdf (letöltés: 2009. február 12.)
[12] OEFI: Az Egészséghatás Vizsgálat – Összefoglaló – Egészséggel kapcsolatos szempontok integrálása szakpolitikákba és fejlesztési tervekbe, http://www.oefi.hu/hia_osszefoglalo.pdf (letöltés: 2009. február 6.)
[13] OEFI: Nemzetközi gyakorlat – Egészséggel kapcsolatos szempontok integrálása szakpolitikákba és fejlesztési tervekbe http://www.oefi.hu/hia_nemzetkozi.pdf (letöltés: 2009. február 6.)
[14] Reiner Banken: Health impact assessment – how to start the process and make it last. Bulletin of the World Health Organization Volume 81, Number 6, 2003, 387-472
[15] Karen Lock: Health impact assessment BMJ 2000;320:1395-1398 ( 20 May )
[16] Molnár Ágnes, Ádám Balázs, Ádány Róza: Az egészséghatás vizsgálatok nemzetközi története. Népegészségügy 87. évf. 1. sz.

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Az egészséghatás értékelés szerepe az egészségügyben Dr. Kincses Gyula, Borbás Ilona, ESKI Az egészséghatás értékelés igényének kialakulása, az alkalmazás fejlődése szoros összefüggésben van az egészség fogalmának változásával, az egészségi állapot meghatározóinak komplex szemléletével. A cikk összefoglalja az egészséghatás értékelések nemzetközi és hazai alapjait, a hazai alkalmazást illetően pedig vázolja egy erőforrásoldalról és időtávokban reálisnak tűnő megoldás kereteit. A javaslat értelmében egyrészt a nagy beruházások környezeti hatáselemzésének kötelező elemévé kell tenni az egészséghatás értékelést is, másrészt pedig kétfázisú metodikával az egészséghatás becslés illetve értékelés a kormányzati döntés-mechanizmus részét kell, hogy képezze. The need for health impact assessment and the development of its application is in close relation with the changing definition of health and the complex approach of health status determinants. The article summarises the international and Hungarian framework of health impact assessment, and drafts a possibly realistic solution from the standpoint of resources and time factor regarding the Hungarian practice. According to the proposal, on the one hand it is necessary to put health impact assessment into environment assessment of large-scale projects as a mandatory element, on the other hand health impact appraisal and assessment done in two-phased method should be a part of the governmental decision-making. AZ EGÉSZSÉGHATÁS ÉRTÉKELÉS KIALAKULÁSA, FOGALMA Az egészség szerepének változása a közpolitikában Az egészséghatás értékelés (Health Impact Assessment – HIA) a XX. század végén született, folyamatosan felértékelődő tudományterület. A WHO meghatározása [1] szerint: az egészséghatás értékelések azon kombinált eljárások, módszerek és eszközök, amelyek alapján a szakpolitikák, programok, projektek népesség egészségére gyakorolt potenciális hatásai, illetve azok népességen belüli megoszlása (az érintettek köre) értékelhetők. Magyarországon a Health Impact Assessment (HIA) fordítására az egészséghatás vizsgálat a gyakrabban használt kifejezés. Az ESKI a kifejezések egységesítése érdekében a „vizsgálat” helyett az „értékelés” kifejezést ajánlja, a Health Technology Assessment (HTA) fordításában jogszabályi környezet is az egészségügyi technológiaértékelés megnevezést használja. Az egészséghatás értékelés kialakulásában meghatározó jelentőségű volt az 1974-ben készült úgynevezett Lalonde jelentés [2], amely megalapozott kutatással alátámasztva először mutatott rá arra, hogy a populációs szintű egészségi állapot leginkább meghatározó tényezője nem elsősorban az egészségügyi ellátás minősége, fejlettsége, hanem a környezeti hatások és az életmód. Mindez szoros összefüggésben van az egészség-fogalom fejlődésével. Az egészséget hagyományosan a betegség hiányaként értelmezték, így érthető, ha az egészséget meghatározó tényezőnek a betegségek gyógyítását tekintették. Alapvető változást hozott a WHO meghatározása, amely a „Global Strategy for Health for All by the Year 2000” (1981) dokumentumában az egészség ideál-tipikus célállapotát fogalmazza meg, amikor az egészséget a „teljes testilelki és szociális jólét”-ként definiálta [3]. Ez a megközelítés alapvető paradigmaváltást eredményezett, hiszen az egészséget nem a betegség hiányaként fogalmazza meg, hanem egy funkcionális állapotként, amelybe beletartozik az egészség feltételeinek biztosítása is. Ezek a WHO megállapítások ma is igazak és érvényesek, hiszen – az egészségügyi ellátás, a közegészségügy egy elfogadható szintje felett – más, az egészségügyön kívüli tényezők a meghatározók egy populáció egészsége szempontjából. A Lalonde jelentés üzenetét részletezve, azt továbbgondolva megállapíthatjuk, hogy az egészségi állapotban az alábbiak játsszák a meghatározó szerepet: • Az egyén biológiai adottságai (genetikai állománya). • Az életmód, illetve az életmódot elsődlegesen meghatározó tényezők, a környezet: • a gazdaság fejlettsége (egy főre jutó GDP), • a társadalmi egyenlőtlenségek mértéke, • a környezeti káros hatások mértéke, • a társadalmi minták, elvárások, és ezek leképeződése a szokásokban. • Az egészségügyi ellátás • hozzáférésének egyenletessége (equity, a rendszer igazságossága), • az egészségügyi ellátás fejlettsége, minősége, a közfinanszírozású csomag tartalma. • Az egyén problémakezelő-képessége, informáltsági pozíciója. • • Mindezek alapján kimondható, hogy: Az egészség nagy része nem az egészségügyben keletkezik, és (legtöbbször...) nem is ott vész el. Az egészségi állapot meghatározottsága igen széleskörű, ezért minden cselekedetnek, döntésnek van valamilyen hatása az egészségre. IME VIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2009. JÚNIUS 39 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN • • Ezek a hatások mérhetők és becsülhetők. Az egészség-központú politika megköveteli ennek figyelembevételét a döntéseknél. Az egészséghatás értékelés a fentiekből a 3. ponttal foglalkozik, melynek definiálásához természetesen meg kell határoznunk magának az egészséghatásnak a fogalmát. A hatások két nagy csoportba oszthatók: • Egészségre gyakorolt hatás: Az egészségi állapot változásai (gyógyulás sebessége és eredménye, egészségkárosodások, az egyes betegségek csökkenése, szaporodása stb.). Ennek mérőszámai pl.: a morbiditási, mortalitási mutatók változása, a megnyert/elvesztett életévek, a megnyert/elvesztett életminőséggel korrigált életévek. Az egészséghatás értékelés alapvetően ezeket a hatásokat elemzi. • Az egészségre gyakorolt hatás gazdasági következményei: egészségügyi kiadások változásai (csökkenés, növekedés), a munkaképes korú lakosság gazdasági aktivitásának változása (munkaképesség csökkenés, táppénz, munkaképes korúak halálozása stb.). Az ezzel kapcsolatos (elsődlegesen a gazdasági hatásokra koncentráló) tudományos vizsgálatokat betegségteher vizsgálatoknak hívjuk. Az egészségre ható számos tényező két nagy csoportba sorolható: • az egészségügy, egészségügyi ellátás, technológiák fejlettsége, hatékonysága, • az egyes gyógyításon kívüli cselekedetek (döntések, szabályozások, forrásallokációk, beruházások stb.). A XX. század végének növekvő jelentőségű értéke a hatékonyság, a források minél jobb felhasználása. Ezért mindkét területen elindult a technológiák értékelése. Az egészségügyi technológiák tekintetében kialakult az egészségügyi technológia-értékelés (Health Technology Assessment, HTA). Az egészségügyi technológia-értékelés a 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet meghatározása szerint: „az egészségügyi technológiákat eredményesség, hatékonyság, költség-hatékonyság, gazdasági és társadalmi következmények szempontjából értékelő eljárások összessége.” A technológia-értékelés alapvetően azt elemzi, hogy az adott technológia milyen költség mellett milyen egészségnyereséget hoz (élettartam hosszabbodás és életminőség javulás), illetve, hogy az adott probléma kezelésére rendelkezésre álló egyéb technológiákhoz képest milyen az új technológia hatásossága és költséghatékonysága. • • • • 40 A technológia-értékelés elemei: egészségügyi szolgáltatás-szükséglet bemutatása (epidemiológia), a betegség hatásai (betegségteher stb.), az egészségjavulást alátámasztó klinikai evidenciák bemutatása, költséghatékonysági elemzés, IME VIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2009. JÚNIUS • a közkiadásokra gyakorolt hatás elemzése (kasszahatás-elemzés). A technológia-értékelés tehát az egészségügyi technológiák (gyógyító eljárások, gyógyszer, GYSE) egészségre gyakorolt hatását és költséghatékonyságát méri, az egészséghatás értékelés az egyes intézkedések, döntések hatását elemzi. Ezek a döntések lehetnek ágazaton belüli döntések (beutalási rend megváltoztatása, fejlesztéspolitikai döntések, ellátási csomag változtatása stb.), és lehetnek ágazaton kívüli döntések (dohányzás betiltása zárt közterületen, az alapvető élelmiszerek áfájának emelése, sebességkorlátozás stb.). Az egészséghatás értékelés döntési állapothoz való viszonyában lehet: • prospektív egészséghatás értékelés (fejlesztés alatti politikához vagy programhoz köthető, egy javaslat végrehajtása előtt történik, módot adva a lehetséges egészséghatások megfontolására), • jelenbeli (még felülvizsgálható a politika vagy program, a végrehajtás alatt folytatják le, így a politika azonnali korrekcióját teszi lehetővé), • retrospektív (a végrehajtás után végzik, ami a jövőbeli szakpolitikák fejlesztésében lehet hasznos). Az egészséghatás értékelés szintjei Az egészséghatás értékelésnek, mint eljárásnak a szemléletmódját, szakaszait a WHO European Centre for Health Policy által készített, a témában alapdokumentumnak tekintett Gothenburg consensus paper (1999) [1] alapján mutatjuk be, foglaljuk össze. (1. ábra) 1. ábra Az egészséghatás értékelés szemléletmódja EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Az egészséghatás értékelés szakaszai tehát az 1. ábra figyelembevételével: • Az egészséghatás értékelés szükségességének megítélése, szűrése (van-e és milyen a kapcsolat az adott politika, program vagy projekt és az egészség között). Amennyiben a várható egészséghatás elhanyagolható, vagy jól ismert, a döntéshozók számára készülő jelentés ezt dokumentálja. • Az egészséghatás értékelés módszereinek, forrásainak, résztvevőinek, alkalmazási kereteinek meghatározása az értékelés céljához igazodva. • Az értékelés elvégzése (gyors, mély vagy átfogó értékelés), jelentés készítése (lehetséges hatások, a pozitív hatások megerősítésére és a negatív hatások minimalizálására vonatkozó választási lehetőségek), a jelentés közzététele, a jelentés értékelése, szükség szerinti javítása. • Az egészséghatás értékelés ajánlásai alapján a politika, program vagy projekt kiigazítása, módosítása. • Monitorozás és értékelés: annak vizsgálata, hogy az eredmények elérhetők-e más értékelések számára is, valamint az elfogadott ajánlásokban elvárt hatás és a tényleges hatás különbségének összehasonlítása. tékelés tapasztalatait dolgozza fel Európa-szerte. Esettanulmányai több ágazatot érintenek (közlekedés, környezet, várostervezés, mezőgazdaság, ipar, infrastruktúra), példákat mutatnak be helyi, országos és nemzetközi szintű programokról. Ez a kutatás is megállapítja: az egészséghatás értékelés alkalmazása Európában hiányos, fejlődése egyenlőtlen. Széleskörű, rendszerszintű alkalmazásáról nehéz lenne tehát beszélni, még ha vannak is országok, amelyek már rendelkeznek (részleges) tapasztalatokkal az egészséghatás értékelés használatában. Ezek közé tartozik pl. az Egyesült Királyság, Hollandia, Finnország vagy Svédország. Módszereik változatosak, intézményes hátterük különböző. A vizsgálatok az országok többségében elsősorban projektek, városi vagy regionális politikák köré csoportosulnak és alig találhatók meg országos politikai, szakmapolitikai döntések hátterében. Angliában a 90-es évek végétől több program, köztük az 1999-es „Saving Lives: Our Healthier Nation” program [8] tartalmazta, hogy a kormányzati politikák minden területén biztosítani kell a lakosság egészsége javítására vonatkozó célok figyelembevételét, ezért a jelentősebb, új kormányzati politikák egészséghatását értékelni szükséges. Az egészséghatás értékelés ma a kormány törvényhozási tevékenységéhez kötődő hatásvizsgálatok kötelező eleme (2004-es „Choosing Health” Fehér Könyv) [9]. AZ EGÉSZSÉGHATÁS ÉRTÉKELÉS ELTERJEDÉSE A hazai alkalmazás helyzete Nemzetközi alkalmazások Az egészséghatás értékelés elterjedésének támogatását nemzetközi szervezetek emelték tevékenységükbe. A WHO 1998-ban elfogadott Egészséget mindenkinek a XXI. században (Health21) [4] politikájának cselekvési stratégiái között szerepel, hogy a multiszektorális stratégiáknál biztosítani kell az egészséghatás értékelések alkalmazását. A WHO egészséghatás értékelésre vonatkozó programot indított annak érdekében, hogy támogassa a tagországokat egészséghatás értékelési mechanizmusaik fejlesztésében. Health Impact Assessment (HIA) oldalain témakörökbe csoportosítva számos példát sorol fel az egészséghatás értékelések nemzetközi gyakorlatából. Az EU-ban a Maastrichti Szerződés (1992) [5] 129. cikkelye és az Amszterdami Szerződés (1997) [6] 152. cikkelye fogalmazza meg annak igényét, hogy a politikai javaslatokat a lakosság egészségére gyakorolt hatásuk szempontjából is vizsgálni kell. „ A Közösségnek hozzá kell járulnia az emberi egészség magas szintű védelmének biztosításához...” „Valamennyi közösségi politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét.” 2007-ben jelent meg az EU támogatásával 19 ország részvételével, 3 éven keresztül végzett kutatási munka eredményeképpen a „The Effectiveness of Health Impact Assessment: Scope and limitations of supporting decisionmaking in Europe” c. kötet [7], amely az egészséghatás ér- Nem tekinthetjük előzmények nélkülinek az egészséghatás értékelés hazai múltját sem. Bár az ágazatok közötti együttműködési mechanizmusokon keresztül az egészséghatás értékelés alapvető céljai közé tartozik, hogy befolyásolja a döntéshozókat az egészség-egyenlőtlenségek csökkentésében – az egyenlőtlenségek az ország legégetőbb problémái közé tartoznak – mégis a policy, vagyis az ágazati politikák, szabályozások szintjén kevés előrelépés történt a témában. A tárcaközi egyeztetések a tervezett döntéseket csak az alábbi szinteken vizsgálják: • várható szakmai hatások, • várható gazdasági hatások, • várható társadalmi hatások. Ha a projekteket a beruházások szintjén vizsgáljuk, akkor találkozhatunk az első eredményekkel. A környezeti hatásvizsgálatban léteznek egészséghatás értékelési elemek (környezeti hatás, zajterhelés, szennyezőanyag kibocsátás, élőhelyekre vonatkozó hatás stb.), amiket a beruházóknak kötelezően el kell végeztetniük. A környezeti hatástanulmányok a tervezett létesítményeknek a környezetre, annak fizikai-kémiai, ökológiai, társadalmi stb. elemeire gyakorolt közvetlen és közvetett hatásait, kölcsönhatásait tárják fel annak érdekében, hogy azok optimalizálhatók legyenek. Ez a fajta vizsgálat jogszabályban szabályozott, ami nem jelent azonban egészséghatás értékelésre vonatkozó kötelezettséget. IME VIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2009. JÚNIUS 41 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Az OEFI koordinációjában végzett modellkísérlet volt az akadálymentesítés egészséghatás vizsgálata 2004-2005-ben [7]. A vizsgálat kettős céllal indult: egyrészről a középületek, munkahelyek akadálymentesítésének hatását vizsgálta a fogyatékkal élők, gondozóik és családjuk egészségére és életminőségére, másrészt az egészséghatás vizsgálat módszertanának hazai kipróbálására illetve fejlesztésére irányult. A retrospektív vizsgálatokra példa a panelprogram egészséghatás vizsgálata 2006-2007-ben (OEFI, Mediconsult Kft., Városkutatás Kft.) [10]. A vizsgálat során két lakótelepen végeztek felmérést, felhasználták továbbá a témában fellelhető korábbi tanulmányokat, sajtóhíreket, dokumentumokat. Eredményeik igazolták a lakhatás és az egyének, közösségek egészségi állapotának kapcsolatát, de nem találtak szignifikáns összefüggést a panelfelújítás és az egészségi helyzet változása között. Környezeti hatásvizsgálat részeként készült egészséghatás vizsgálat példája a HOLCIM Hungária Cementipari Zrt. Nyergesújfaluban tervezett új cementgyárának építését megelőző 2007-ben lezárult munka, amelynek egészségügyi szakértői Ádány Róza és Ádám Balázs voltak [11]. A prospektív egészséghatás vizsgálat demográfiai és epidemiológiai adatbázisok, környezet-egészségügyi adatok, szakirodalmi források felhasználásával, valamint a helyi háziorvosokkal és érintett felekkel történt konzultációk információi alapján készült. Összefoglalásként megállapította, hogy az új cementgyári beruházás egészségre gyakorolt hatásai összességében mérsékeltnek tekinthetők. Eredményként kell még értékelni, hogy gyakorlata van a jogszabályban rögzített egészségügyi technológia-értékelésnek is, amely az egészségügyi technológiák egészséghatás értékelését is tartalmazza. Az egészséghatás értékelés alkalmazásának igénye folyamatosan felbukkant a szakpolitikában és műhelyeiben, végül program szintjére emelkedett: az Egészségügyi Minisztérium 2008-ban publikált BIZTONSÁG ÉS PARTNERSÉG: FELADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN 2010-IG programja határozott követelményként fogalmazza meg az egészséghatás értékelések alkalmazását: „Társadalmi-gazdasági területen minden alapvető változtatás előtt meg kell vizsgálni, hogy az hogyan hat a lakosság egészségi állapotára, ezért a kormányzati döntési folyamat kötelező elemévé tesszük az egészséghatás-becslést.” zetközi tapasztalatainak áttekintése, eredményeinek értékelése, a hazai feladatok áttekintése, az együttműködők körének meghatározása és a szükséges nemzetközi együttműködés előkészítése volt. A konferencia után végezte illetve végeztette az OEFI a korábban már említett – akadálymentesítés hatására vonatkozó, valamint a lakótelep felújítási programhoz kapcsolódó – egészséghatás vizsgálatokat. Az elemzések jó szakmai színvonala kevés volt ahhoz, hogy az egyes szaktárcák részéről valós politikai és szakmai igényt alakítson ki e tevékenyég iránt. A Népegészségügyi Tárcaközi Bizottság ülésein is rendre felvetették a tárca képviselői az egészséghatás vizsgálatok fontosságát, ezt azonban gyakorlati lépések nem követték. 2008 nyarán az OEFI projekttervet készített, melynek célja, hogy előkészítő lépéseket dolgozzon ki a döntéshozók bevonása érdekében, és hogy a vizsgálatok eredményei a döntéshozatalban felhasználásra kerüljenek. A tervezett projekt útmutatást nyújt ahhoz, hogy döntéshozatal előtt szűrésre kerüljenek azok a szakpolitikák, fejlesztési stratégiák és törvénytervezetek, amelyek potenciális egészséghatásaival számolni kell. A projekt megvalósítása során támaszkodik a nemzetközi tapasztalatokra, és együttműködik helyi, regionális és országos szakértőkkel és kulcsszereplőkkel. A projekt áttekinti a rendelkezésre álló nemzetközi gyakorlatokat, és számbaveszi a hazánkban eddig elvégzett egészséghatás vizsgálatok eredményeit. A nemzetközi példák és a hazai tanulságok áttekintése után meghatározza azokat a szakmai és szervezeti fejlesztéseket, amelyek szükségesek a hazai szakértői hálózatok kialakításához, ezzel elindítja a szükséges lépéseket az egészségközpontú döntéshozatal bevezetése felé Magyarországon. Az egészséghatás értékelés szakmapolitikai szintű elfogadtatása Magyarországon A becslés a hatáselemzés első szakasza, a „screening” az értékelés céljának megítélését jelenti, az értékelés szükségessége eldöntésének tekinthető. Szintén különbséget kell tenni a kutatás jellegű, eseti részletes elemzések és a döntéshozatal folyamataiba beépített elemzések között. Az előző alapvetően a kutatóműhelyek (intézetek) feladata, az utóbbi viszont a rendszerszerű, de a kiterjedt alkalmazási igény miatt nem lehet az előzővel minden esetben azonos részletességű. Az egészséghatás értékelés döntéshozatalba való rendszerszerű beépülésénél – a realitás szintjén – több korláttal is számolni kell. Az eddigi lépéseket az OEFI tanulmánya alapján foglaljuk össze [12]. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet a téma hazai szakmapolitikai szintű bevezetésének előkészítése érdekében 2003. december 4-5-én „Egészség – Gazdaság – Társadalom” című konferenciát szervezett, amely az egészséghatás vizsgálatok bevezetésének lehetőségeit elemezte az Egészség Évtizedének Nemzeti Népegészségügyi Programja keretében. A cél az egészséghatás vizsgálatok nem- 42 IME VIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2009. JÚNIUS Az egészséghatás értékelések – hatásbecslések lehetőségei Magyarországon Az egészséghatás értékelés, vagy hatásfelmérés alapvetően kétféle módon történhet: • egészséghatás becsléssel, ami az egyes cselekedetek egészséghatásának logikai úton való felmérését, becslését jelenti, • és egészséghatás elemzéssel, ami a tudományos alaposságú szakmai szabályok szerinti, a technológia-értékeléshez hasonló tudományos elemzést jelent. EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN • Nagyon lényeges megközelítés az, hogy az egészséghatás értékelés ne öncélú legyen, hanem épüljön be valamilyen döntéshozatalba. Ennek a nehézségét az adja, hogy a politikai és a tudományos életciklusok eltérőek, azaz a politikának megvan a maga idősíkja, döntési mechanizmusa, és ez sok esetben nem esik egybe a tudomány által elvárt/megfogalmazott döntési mechanizmusokkal, illetve idősíkokkal. Tudomásul kell venni, hogy az alapos – ámde a politikai döntés után megszületett – értékelést már senki nem veszi figyelembe. Ezért olyan rendszert célszerű kialakítani, amelyik az esetek egy részében esetleg felületesebb eredményt ad ugyan, de a politikai döntésekben használható. • Hasonlóképpen gátló tényezőként kell tekinteni a tudományterület kialakulatlanságát. Külföldön is többnyire pilot jellegű alkalmazások vannak, nincs gyakorlata annak, hogy az egészséghatás értékelés hogyan épül be a reguláris döntéshozatalba. Nincs EBM jellegű általánosan elfogadott metodika és azt megalapozó adatbázis. Ez egyrészt módszertani hiányokat vet fel, hiányoznak az értékelések során nehezen nélkülözhető evidenciák, másrészt kevés az értékelést végezni képes szakember, hiányoznak a megfelelő szakmai műhelyek. • A teljeskörű elemzés forrásigénye is magas, a költséghatékonysága megkérdőjelezhető. Ezért csak olyan megoldás hozhat társadalmi eredményt, ami egyrészről reális – vagyis erőforrásoldalról és időtávokban megvalósítható – egyúttal hatásos, és beilleszthető a közigazgatás és a jogalkotás folyamataiba. A megoldás Az egészséghatás értékelés „bevezetése” (folyamatba építése) nem történhet egységesen, hiszen az egészséghatás értékelés több szinten, több módon értelmezhető. Javaslatunk szerint az egészséghatás értékelés reguláris alkalmazásának két területen kell megjelennie: • A nagy beruházások kötelező környezeti hatás elemzésének kötelező elemévé kell tenni az egészséghatás értékelést is. Ez természetesen a beruházás jellegétől és helyétől függően változó részletességű. A javaslatnak kiemelt jelentőséget ad az UMFT projektrendszere, ahol, a döntési mechanizmusba ez beilleszthető, és a forrása is megteremthető. • Az egészséghatás értékelést kétfázisú metodikával a kormányzati döntés-mechanizmus részévé kell tenni. A javaslat értelmében valamennyi kormány-előterjesztésnek kötelező eleme lenne az egészséghatás becslés, a gyors szakértői becslés. Azaz minden előterjesztésben külön nevesített fejezetben kellene nyilatkoznia az előterjesztőnek a javaslat becsült egészséghatásáról. Így nem kerülhetne a kormány/országgyűlés elé olyan javaslat, amelynek nincs végiggondolva az egészségre gyakorolt hatása. A kormány ez alapján dönt, hogy a szakértői becslés elég támpontot ad-e a felelős döntéshez, vagy a témában részletes, a szakma szabályainak megfelelő egészséghatás értékelésre van szükség. IRODALOMJEGYZÉK [1] Health Impact Assessment, Main concepts and suggested approach. Gothenburg Consensus Paper. European Centre for Health Policy, World Health Organization Regional Office for Europe. 1999. http://www.euro.who.int/document/pae/gothenburgpaper. pdf (letöltés: 2009. február 9.) [2] Marc Lalonde: A New Perspective on the Health of Canadians, Ottawa, 1974, http://www.phac-aspc.gc.ca/ph-sp/pdf/perspect-eng. pdf (letöltés: 2009.február 9.) [3] Global strategy for health for all by the year 2000, World Health Organization, Geneva, 1981. [4] HEALTH21 – health for all in the 21st century. WHO, 1998, http://www.euro.who.int/document/EHFA5-E.pdf (letöltés: 2009. február 9.) [5] The Maastricht Treaty, Maastricht, 1992 http://www.eurotreaties.com/maastrichteu.pdf (letöltés: 2009. február 10.) [6] The Treaty of Amsterdam, Amsterdam, 1997. http://www.eurotreaties.com/amsterdamtreaty.pdf (letöltés: 2009. február 10.) [7] Matthias Wismar, Julia Blau, Kelly Ernst, Josep Figureas: The Effectiveness of Health Impact Assessment: Scope and limitations of supporting decision-making in Europe. European Observatory on Health Systems and Policies, 2007. http://www.euro.who.int/document/E90794.pdf (letöltés: 2009.február 9.) [8] Saving Lives: Our Healthier Nation, 1999. http://www.archive.official-documents.co.uk/document/ cm43/4386/4386.htm (letöltés: 2009.február 10.) [9] Choosing Health: Making healthy choices easier Department of Health, 2004. http://www.dh.gov.uk/en/Publicationsandstatistics/ Publications/PublicationsPolicyAndGuidance/DH_ 4094550 (letöltés: 2009.február 10.) [10] Hegedűs József, Makara Péter, Szemző Hanna: A panelprogram egészséghatás vizsgálata. Népegészségügy 87. évf. 1. sz. IME VIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2009. JÚNIUS 43 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN [11] Környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélykérelem Holcim Hungária Cementipari Zrt. 2007. http://www.holcim.hu/gc/HU/uploads/Kozertheto_ Holcim%20_HU__2007%5B1%5D.02.27k.pdf (letöltés: 2009. február 12.) [12] OEFI: Az Egészséghatás Vizsgálat – Összefoglaló – Egészséggel kapcsolatos szempontok integrálása szakpolitikákba és fejlesztési tervekbe, http://www.oefi.hu/hia_osszefoglalo.pdf (letöltés: 2009. február 6.) [13] OEFI: Nemzetközi gyakorlat – Egészséggel kapcsolatos szempontok integrálása szakpolitikákba és fejlesztési tervekbe http://www.oefi.hu/hia_nemzetkozi.pdf (letöltés: 2009. február 6.) [14] Reiner Banken: Health impact assessment – how to start the process and make it last. Bulletin of the World Health Organization Volume 81, Number 6, 2003, 387472 [15] Karen Lock: Health impact assessment BMJ 2000;320:1395-1398 ( 20 May ) [16] Molnár Ágnes, Ádám Balázs, Ádány Róza: Az egészséghatás vizsgálatok nemzetközi története. Népegészségügy 87. évf. 1. sz. A SZERZÔK BEMUTATÁSA Dr. Kincses Gyula 1976-ban végzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1980-ban fül-orr-gégész szakorvosi szakvizsgaát szerzett. 1976-tól 1991-ig a DOTE-n dolgozott fül-orr-gégészként. 1990-től 1994-ig országgyűlési képviselő. 1991-től 1998-ig a Gyógyinfok igazgatóhelyettese. 1998-tól 2001-ig a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó Stra- tégiai Elemző Központban dolgozott. 2001-től a MEDINFO, az átalakulást követően az ESKI igazgatója. 2007. október 1-től az Egészségügyi Minisztérium államtitkára. A Fül- OrrGégegyógyászati Társaság tagja, valamint a Magyar Egészségügyi Informatikai Társaság, a Magyar Népegészségügyi Társaság és a Magyar Egészségügyi Telematikai Társaság alapító tagja.1993-ban a MOTESZ International pályázat I. díjat, 2003-ban „Pro Sanitate” díjat, 2007-ban a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetést kapott. Borbás Ilona tanulmányait a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma Budapesti Corvinus Egyetem) végezte. Az egyetem után piacelemzőként a Medicor Műveknél, majd a KOPINT Datorgnál dolgozott. 1993- tól a MEDINFO, annak átalakulása óta az ESKI munkatársa. Az egészségügyi rendszerek felépítésének, működésének, fejlődésének elemzésével, a működéssel kapcsolatos kérdések nemzetközi összehasonlításával foglakozik, az ESKI Egészségügyi Rendszertudományi Irodájának vezetője. Töretlen a magyar orvosképzés külföldi sikere Töretlen a magyar orvosképzés sikere külföldön a gazdasági válság ellenére is. Már 2008-ban is több mint háromszoros volt a túljelentkezés a Semmelweis Egyetem idegen nyelvű képzéseire, idén viszont az első 5 hónap alatt többen jelentkeztek, mint tavaly összesen. 2265 kiadott diploma, 8000 hallgató, négyszeres és egyre növekvő túljelentkezés – ezek a számok jellemzik a Semmelweis Egyetem immár negyedszázados múltra visszatekintő idegen nyelvű képzéseit. Jelenleg 52 országból több mint 1800 külföldi diák tanul az egyetemen olyan egzotikus országokból is, mint Mauritius vagy a Seychelleszigetek. Az orvosképzésben a teljes hallgatói létszám közel felét külföldi hallgatók teszik ki. Magyarország megítélésében jelentős szerepet játszik, hogy mennyire vonzó az itt zajló felsőoktatás a külföldi hallgatók számára. A külföldi diákok fogadása nem csak az egyetemek, főiskolák számára fontos, hanem az államnak is érdeke. Magyarországon elsőként a Semmelweis Egyetem indított idegen nyelvű orvosképzést 26 évvel ezelőtt, akkor 120 fővel. Azóta 1616 angol és 649 német nyelvű diplomát adott ki, és összesen 8000 hallgató vett részt a képzésben. Jelenleg 52 országból több mint 1800 hallgató tanul orvos, fogorvos és gyógyszerész szakokon angol és német nyelven. TÉ 44 IME VIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2009. JÚNIUS