Egészség-társadalom – Finanszírozás és forrásteremtés – Technológiaértékelés A XIII. IME Országos Egészség-gazdaságtani Konferenciáról jelentjük
Cikk címe:Egészség-társadalom – Finanszírozás és forrásteremtés – Technológiaértékelés A XIII. IME Országos Egészség-gazdaságtani Konferenciáról jelentjük
„Forrásteremtés a magyar egészségügyben – makrogazdasági keretek és lehetőségek” címmel, Prof. Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Prof. Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora fővédnökségével tartotta meg XIII. Országos Egészség-gazdaságtani Továbbképzését és Konferenciáját az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja. A tanácskozás egyszersmind az IME és a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság második közös konferenciájaként került megrendezésre 2019. június 19-20. között, Budapesten. A konferencia második napján elhangzott plenáris előadásk legfontosabb megállapításait jelen tudósításunkban adjuk közre.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN KONFERENCIA öSSzEFOGLALó Egészség-társadalom – Finanszírozás és forrásteremtés – Technológiaértékelés A XIII. IME Országos Egészség-gazdaságtani Konferenciáról jelentjük „Forrásteremtés a magyar egészségügyben – makrogazdasági keretek és lehetőségek” címmel, Prof. Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Prof. Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora fővédnökségével tartotta meg XIII. Országos Egészség-gazdaságtani Továbbképzését és Konferenciáját az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja. A tanácskozás egyszersmind az IME és a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság második közös konferenciájaként került megrendezésre 2019. június 19-20. között, Budapesten. A konferencia második napján elhangzott plenáris előadásk legfontosabb megállapításait jelen tudósításunkban adjuk közre. EGÉSZSÉG-TÁRSADALOM Dr. Grózli Csaba stratégiai és orvos igazgató (Magyar Szervátültetettek Szövetsége) előadása bevezetőjében elmondta, hogy az alacsony egészségértés és a non-adherencia sokszor észrevétlen marad az egészségügyi ellátórendszeren kívüli zónában, anyagi terhei viszont óriásiak. Az EU Health Literacy Survey kutatása szerint Magyarországon kirívóan kevés a kitűnő kompetencia. A Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. 2015-ben végzett országos, reprezentatív felmérése azt mutatta, hogy hazánkban minden második embernél problémás az egészségértés. A Magyar Szervátültetettek Szövetsége 2015-ben programot indított, hogy felmérje a szervátültetettek és hozzátartozóik betegségértését, elsődleges információik forrását és főbb kommunikációs csatornáit. A „Rajtad is múlik! Képzett beteg” programban főként egy éven belül transzplantáltak és hozzátartozóik vettek részt a háromnapos, bentlakásos képzésen, amely orvosi, életmód és lelki egészség blokkból állt. A szervátültetés előtt kapott információkat a megkérdezettek 47 százaléka ítélte elegendőnek, a transzplantációt követő felvilágosítással 74 százalék volt elégedett. A válaszadók 62 százaléka ítélte meg úgy, hogy pontosan ismeri a gyógyszereit és azok szedésének módját, és csupán 43 százaléka mozog hetente legalább háromszor harminc percet. A betegek 89 százaléka kapott új információt a képzésen. Influenza ellen – bár halálos szövődménye is lehet – a transzplantáltak 48 százaléka és a hozzátartozók 33 százaléka oltatná be magát. A program eredményei alátámasztották, hogy a betegek és hozzátartozóik kevésnek érzik a transzplantáció előtt és után kapott 68 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGyAR EGÉSZSÉGüGy információt. Fókuszálni kell a gyógyszerek jobb ismeretére, a védőoltás fontosságára és a sport pozitív hatására. Fontos a betegek nyelvén történő többszintű tájékoztatás és a betegségértés rendszeres monitorozása, amiben a betegszervezeteknek kiemelt szerepe lehet. A szakmával közös célzott kommunikációval, tervezett akciókkal e nagy értékű beavatkozásoknál komoly egészségnyereség és kiáramlás-megtakarítás lenne elérhető – vonta le a következtetést Dr. Grózli Csaba. Az előadás publikációja az IME 2019 júniusi 5. lapszámában olvasható. Dr. Németh Attila PhD főigazgató főorvos (Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet) az IME Pszichiátria rovatvezetője a „Mentális zavarok prevenciója és kezelése” című Nemzeti Program főbb célkitűzéseit ismertette. A program célja egy korszerűbb ellátórendszer kialakítása, melynek feltétele az optimális betegutak kialakítása, klinikai szakpszichológusok bevonása, infrastrukturális fejlesztés és a háziorvosok továbbképzése. A prevenció prioritási sorrendjében első helyre került a harmadlagos megelőzés, amely magában foglalja a lépcsőzetes és koordinált ellátás kiépítését, az akut ellátás centralizációját, a nappali terápiás részlegek decentralizációját és a profilírozást. Szükség van bizonyos betegcsoportok ellátása szempontjából speciális tudást igénylő szakambulanciák kialakítására fekvőbeteg részleggel, ami azonban többletforrás-bevonást igényel. A finanszírozással kapcsolatban Dr. Németh Attila kiemelte: fontos lenne, hogy a pszichiátrián és az addiktológián kívül más szakma ne használja az „F” kódokat, ugyanis számos szakma indokolatlanul visszaél a depresszió diagnózissal. Dr. Herold Róbert egyetemi docens (PTE KK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika) a szkizofréniával élők betegútjait felmérő, 155 páciens bevonásával végzett vizsgálat eredményeiről számolt be. Elmondta, hogy Magyarországon 85 ezer ember él szkizofréniával, amely a 15 leggyakoribb rokkantságot okozó betegség közé tartozik. A szkizofréniás betegek várható élettartama 10-25 évvel rövidebb az átlagnépességhez viszonyítva. Populációs szinten alig változott a szkizofrénia kimenetele, holott optimalizált kezeléssel, hatékony antipszichotikumokkal és megfelelő pszichoszociális intervenciókkal hosszú távon körülbelül 80 százalékos remisszió lenne elérhető. A kutatás azt volt hivatott értékelni, hogy a betegek hogyan élik meg a kórképet az első tünetek XVIII. ÉVFOLyAM 6. SZÁM 2019. AuGuSZTuS EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN KONFERENCIA öSSzEFOGLALó jelentkezésétől a betegség különböző stádiumain át, milyen megválaszolt, vagy megválaszolatlan igényeik vannak a betegséggel való együttélés, illetve a terápia kapcsán. A válaszokból kiderült, hogy a betegek nem csupán a relapszust szeretnék elkerülni, hanem jobb életminőségre, teljes életre vágynak. Ehhez a szükséges farmakoterápiás eszközök rendelkezésre állnak, de a kezelés optimalizálásához meg kell nyerni a betegek együttműködését. Ennek módja a hatékony információátadás, a betegek szükségleteinek figyelembe vétele, a pszichoszociális intervenciók integrálása és a hozzátartozók támogatása. Dr. Nagyjánosi László market acces and health outcome manager (Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete, AIPM) a betegközpontú onkológiai ellátás népegészségügyi aspektusait vette számba. Az AIPM és az Ideas & Solutions Kft. közös munkacsoportja három onkológiai területen – nőgyógyászati daganatok, tüdőrák és vastagbélrák – 13 mélyinterjút készített olyan betegekkel, akik betegségük során az onkológiai betegút minden állomásával kapcsolatban releváns tapasztalatokkal rendelkeznek. A „bottom-up” megközelítésű tanulmányban megállapították, hogy betegoldalról vizsgálva a hazai onkológiai ellátás számos, a terápiás területtől független kihívással küzd. Főként az általános ellátás-szervezési, betegirányítási és kommunikációs hiányosságok jellemzőek. A magyarországi opportunisztikus szűrési lehetőségek korlátozottan eredményesek, a behíváson alapuló szűrések akadoznak, a betegeknek még a daganatra utaló jelek megjelenése esetében is nagy erőfeszítéseket kell tenniük a diagnosztikus vizsgálatok elérése érdekében. A helyzetet csak egy szakmailag és népegészségügyi szempontból is részletesen megtervezett, a jelenlegi rendszert alaposan feltérképező, a gyengeségek és veszélyek elhárítására épülő, a megelőzést előtérbe helyező program képes orvosolni. Az onkológiai ellátás magasabb szintű és a hatékonyság irányába mutató reformjához a kormányzati támogatottság megszerzésével párhuzamosan kiemelt feladat a szakmai és betegoldali beavatkozási pontok kezelése. A tanulmány rávilágított, hogy az ellátásszervezés, a betegútmenedzsment, a kommunikáció és az egyes összekötő szervezéshez kapcsolódó koordinatív elemek fontos részei a kezelésnek, melyek nagymértékben kihatnak a gyógyulási esélyekre, így a népegészségügyi mutatószámokra is. A vizsgálat további részletei Páll Nóra és munkatársai „A magyar onkológiai ellátás betegközpontú értékelése” című cikkében olvashatók az IME 2019. márciusi számában. Dr. Lantos Zoltán kutatásvezető (Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, iASK) előadásában az egészség, felelősség és társadalmi innováció összefüggéseit elemezte. Rámutatott, hogy az egészségtelen ökoszisztéma nem magyar jelenség. Alapvetően rosszul IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGyAR EGÉSZSÉGüGy közelítjük meg az egészség kérdését, hiszen az egészségügyi rendszerek mindössze 10-17 százalékban járulnak hozzá az egészséghez, és ennél sokkal nagyobb szerepet játszik benne az egyéni felelősség. Ugyanakkor a WHO adatai szerint az egyes államok a kiadásaik kevesebb mint egy százalékát fordítják egészségfejlesztésre. A Frome modell szerint a magányosság megszüntetésére való összpontosítással és a szociális háló erősítésével három év alatt jelentősen csökkenthető lenne a sürgősségi beavatkozások száma, 17 százalékkal kevesebb hospitalizáció és 21 százalékos költségmegtakarítás lenne elérhető. Társadalmunk beteg – hangsúlyozta az előadó –, ám ahelyett, hogy felismernénk saját egyéni felelősségünket, az egészségügyre mutogatunk. Az életképes társadalom alapja a bizalom lenne, ám az csak a nagyon kis közösségekben van jelen. A kreativitás inkább a szabályok megkerülésében mutatkozik meg, a közösségi építkezésben való cselekvő részvétel 35 éves kor felett jelenik meg, a felelősségvállalás pedig inkább fiatalkorban jellemző. Dr. Horváth Katalin igazgató (Roche Magyarország Kft., Pharma Divízió, External Affairs Osztály) elmondta, hogy a fenntartható egészségügy kialakításának egyik fontos feltétele az egészségügy valós helyzetének és a társadalom egészségi állapotának megismerése. A publikusan elérhető egészségügyi adatforrások felhasználásával 2018-ban kialakításra került Future Proofing Healthcare platform az EU28 országok adatait tartalmazza. Az adatbázis jól mutatja, hogy európai összehasonlításban melyek a magyar egészségügy erősebb és gyengébb pontjai. A fenntarthatóság tekintetében Észak-Európa országai járnak az élen, és Svédország áll az első helyen. Hazánk a maximum kapható 100 pontból 42 pontot elérve a rangsor utolsó harmadában foglal helyet. Kiválónak bizonyult a gyermekkorú lakosság körében bevezetett és évtizedek óta jól működtetett hazai oltási programunk, amely egyedülálló Európában. Az index besorolása alapján az Egyesült Királyság bizonyult a leginnovatívabbnak, Szlovénia állampolgárai gyógyulnak a leggyorsabban, és Cipruson a legmagasabb fokú az egészségértés. A Future Proofing Healthcare platform szabadon hozzáférhető, érdemes tanulmányozni, és a legjobb példákat egymástól eltanulni. Dr. Radnai Andrea ügyvezető (OPTIHEALTH Hungary Kft.) a tanuló egészségügyről szólva elmondta, hogy az nem más, mint egy rendszer, amelyben folyamatos a fejlesztés és az innováció, ahol a kutatás szorosan összekapcsolódik a mindennapi betegellátás gyakorlatával. Az ilyen rendszerek nem csak alkalmazzák az elérhető legjobb bizonyítékokat, de hozzájárulnak azok előállításához is. A tanuló egészségügyi rendszer az Amerikai Egyesült Államokból származik, ahol belátták, hogy sok évnek kell eltelnie, XVIII. ÉVFOLyAM 6. SZÁM 2019. AuGuSZTuS 69 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN KONFERENCIA öSSzEFOGLALó mire egy-egy tudományos információ eljut a mindennapi orvosi gyakorlatba, és emiatt nagyon sok az elszalasztott lehetőség és az azokból származó pazarlás és kár is. Dr. Radnai Andrea rámutatott, hogy a digitális adatok és technológiák rendelkezésre állnak ugyan, és a mesterséges intelligencia képes az öntanulásra, de ha nem a megfelelő adatokat tápláljuk be, rossz következtetéseket fogunk tudni levonni. Ezért standardizált információgyűjtésre van szükség, ami a regiszterek révén valósulhat meg. A 49/2018. (XII. 28.) EMMI rendelet meghatározza a népegészségügyi szempontból kiemelt jelentőségű, vagy egyébként jelentős költségteherrel járó megbetegedések körét, a megbetegedéseket nyilvántartó regisztert vezető szerveket, valamint a bejelentésre és nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat. Az ideális regiszter megkönnyíti az orvosi munkát, javíthatja a betegedukációs programokban való részvételt és segítséget nyújt a kutatásban. Dr. Kenessey István PhD központvezető (Országos Onkológiai Intézet, Nemzeti Rákregiszter és Biostatisztikai Központ) előadásában kifejtette, hogy az egyesített nemzeti adatbázisok hogyan állíthatók a regiszterfejlesztés szolgálatába. A populáció alapú statisztikai feldolgozás célja az epidemiológiai felmérés, hozzájárulás az ellátás minőségbiztosításához, a hazai onkológiai hálózat tervezéséhez és fejlesztéséhez, a kutatások és a prevenciós, illetve szűrési programok támogatása. A Nemzeti Rákregiszter kapcsolatban áll az egészségügyi adatokat előállító egészségügyi szolgáltatókkal, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) és a Központi Statisztikai Hivatallal, amelyekkel kétirányú kommunikációt folytat. A Nemzeti Rákregiszter jelentési kötelezettséggel rendelkezik: minden évben statisztikát készít és juttat el a NEAK, a KSH, az ÁNTSz és az EMMI részére a daganatos betegségek magyarországi előfordulásáról. A háromféle – NEAK, KSH és a Nemzeti Rákregiszter – adatbázis összevetése elősegítheti a megfelelő adattisztítást. Az adatkezelés buktatóját képezhetik az elavult kódtárak, a regionális sajátosságok (például az intézetek eltérő nomenklatúrája), a megoldatlan adatellenőrzés és az informatikai háttér hiányosságai. Az adatközlés javítható a kódok karbantartásával, a kódolási gyakorlattal, a pontosabb adatokkal és az adatok ellenőrzésével és tisztításával. A Nemzeti Rákregiszterrel kapcsolatos távlati tervek között szerepel az adatfeldolgozási algoritmus javítása, célzott hibajavítási listák létrehozása, a NEAK és a KSH jelentéseinek szélesebb körű feldolgozása, az adatbázis új paraméterekkel történő bővítése és az adatszolgáltatás javítása. Mindehhez új források bevonása szükséges. Dr. Ajzner Éva (Dél-pesti Centrumkórház, Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet), az IME Labordiagnosztika rovatvezetője előadásában a Nemzeti Hematológiai Betegségek Re- 70 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGyAR EGÉSZSÉGüGy giszterét mutatta be. Mint elmondta, a vérképzőrendszeri betegségek ellátásába a tömegeket érintő, népegészségügyi jelentőségű kórképektől – ilyen például az anémia – kezdve a ritka betegségeken át a több szakmát érintő véralvadási rendellenességeken keresztül az összes daganatos esetek 4-5 százalékát kitevő malignus hematológiai betegségek is beletartoznak. Magyarországon évente 3,5 ezer rosszindulatú vérképzőrendszeri betegséget fedeznek fel, melyek diagnosztikája és kezelése igen költséges. A célzott, élethosszig tartó terápiák akár havi 25-30 millió forintot is felemészthetnek. Az innovatív diagnosztikai és kezelési eljárásokhoz való országos szintű egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében professzionális szervezetek és rendszerek, valamint dinamikus betegségregiszterek szükségesek. A Nemzeti Hematológiai Program alappillére az országos kiterjesztésű dinamikus hematológiai beteg- és betegségregiszter. A koncepció gazdája a Dél-pesti Centrumkórház, Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet. A regiszter adatszolgáltatói körébe 23 hematológiai centrum, 75 hematológiai ellátó és patológiai osztály, 13 sugárterápiás centrum, valamint 21 hospice és palliatív ellátási centrum tartozik. Dr. Ajzner Éva vázolta a regiszter jogszabályi hátterét, feladatait és kihívásait. Ismertette a regiszter kiépítési logikáját, valamint a riportszolgáltatási kötelezettség irányát és tartalmát. Elmondta, hogy a program országos kiterjesztésével hosszabb távon egyenlő hozzáférés lesz biztosítható a magas innovációs értékű, személyre szabott kezelésekhez. A genetikailag kivizsgált és regiszterbe szervezett betegek nagyobb eséllyel vehetnek részt klinikai gyógyszervizsgálatokban. Az új diagnosztikai eljárások és gyógyszerek teljesítményének idősoros mérése alapján a finanszírozó a nem elvárt teljesítményt nyújtó kezelés költségeit visszaháríthatja a szponzor gyógyszercégre. Az idősoros mérések lehetővé teszik a kórházi és biztosítói ráfordítás analízisét. A regisztereken végzett K+F+I tudományos értéket képvisel. A Big Data elemzése támogatja a kormányzati szervek döntéshozatalát is. A Dél-pesti Centrumkórházban alkalmazott genomikai kutatási és esetmenedzsment rendszert Dr. Máté Attila ügyvezető (eHEALTH Software Solutions Kft.) ismertette. Mint elmondta, a precíziós medicina egyik hazai megalapozó projektje a Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Program keretében megvalósuló „Nemzeti innovációs onkogenomikai és precíziós program elindítása és kapcsolódó technológiák integrált fejlesztése” című, 3,2 milliárd forintnyi támogatással megvalósuló projekt, mely a precíziós medicina közfinanszírozott intézményekben való bevezetésének modellezésére tesz kísérletet. Az OncoGenomic rendszert az onkogenomikai kutatásban résztvevő háromezer onkológiai és hemato-onkológiai beteg klinikopatológiai és genomikai adatainak klinikai kutatásnak megfelelő részletes gyűjtésére, a betegek kezeléseinek menedzselésére, irányítására, valamint a medikai rendszerekkel való kapcsolatra tervezték meg. XVIII. ÉVFOLyAM 6. SZÁM 2019. AuGuSZTuS EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN KONFERENCIA öSSzEFOGLALó FINANSZÍROZÁS ÉS FORRÁSTEREMTÉS II. Egy sikeres finanszírozás „csapdájába” nyújtott betekintést Dr. Hamvas József PhD MSc osztályvezető főorvos (Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet). Az endoszkópos ultrahangvizsgálat (EUH) az egyik leghatékonyabb diagnosztikus eljárás a daganatok korai felismerésében, finomtű mintavétellel kiegészítve 95-98 százalékos a szenzitivitása és a specificitása. Finanszírozása a járóbeteg ellátás keretein belül megközelítően optimális, ám az EUH finomtű biopszia az egyébként megfelelően megállapított német pontmennyiség ellenére is veszteségtermelő eljárássá válik a kórházak gazdasági mérlegében. A betegek a fekvőbeteg ellátásba kerülnek át, az elszámolható minimumnapok miatt felesleges ágyfoglalás és kezelési költség keletkezik. A WHO beavatkozások pontrendszere alapján a bevétel kevesebb, jóllehet fekvőbeteg ellátásban a bevétel a TVK miatt sokszor nem fedezi a kórházi összkiadásokat. A finanszírozásnak a tartozékok magas árát (az öntáguló fémstentek darabja egy-másfél millió forintba kerül), és a műszeramortizáció költségét is fedeznie kellene. A megoldást az ultrahang vezérelt vékonytű biopszia csillagos kód minősítése jelenthetné, amire több példa is van a gasztroenterológiai endoszkópos beavatkozások között. Komáromi Tamás (Healtware Tanácsadó Kft.) egy olyan új, hazánkban eddig nem alkalmazott finanszírozási keretrendszert mutatott be, amely figyelembe veszi az egyes gyógyszeres terápiák eredményességét. A modellezést megelőzően a munkacsoport felmérte, hogy mely terápiás területeken kerülhetne bevezetésre az új eszköz. Többdimenziós kompozit indikátort alakítottak ki, amelyben különböző kívánatossági és megvalósíthatósági szempontokat vettek figyelembe eltérő súlyok mentén. Az új eszköz bevezetéséhez elengedhetetlen a mérhető végpont és az ennek alapján megalkotott eredményességi indikátor, valamint az eredményesség alakulását és az árviszonyokat egyaránt figyelembe vevő referencia árképzési keretrendszer szabályainak lefektetése. Az előadó konkrét példán keresztül mutatott be egy a napi gyakorlatban is bevezethető eredményesség alapú referenciaárazási modellt. Megállapította, hogy az eszköz használata javasolt a biztosító által finanszírozni nem szándékolt bizonytalan eredményességi különbségek esetén. Nagy értékű terápiák beszerzési folyamata során a hozzáférési és megtakarítási mechanizmusok rendszeresen, egyszerre érvényesíthetők. Előző évi eredményességi ráták és tenderárak alapján számíthatóak az allokált betegszámok. Ezek túllépése, illetve az eredményességi referenciaérték alulteljesítése esetére visszafizetési szabályok alkothatók. Új típusú finanszírozási megoldásokat mutatott be Dr. Holchacker Péter igazgató (Innovatív Gyógyszergyártók IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGyAR EGÉSZSÉGüGy Egyesülete, AIPM) is. Elmondta, hogy mintegy hétezer új gyógyszerkészítmény áll fejlesztés alatt, melyek 74 százaléka az adott területen teljesen újszerű megközelítést alkalmaz. A gyógyszerinnováció új kihívások sorát állítja elénk, kezdve az értékelési nehézségektől a finanszírozáson és a hozzáférés gyorsításán át az ellátórendszerbe való illeszkedésig. Az innovációhoz való hozzáférés magyarországi gyakorlata ellentmondásos – mutatott rá az előadó, nevesítve a nemzetközi összehasonlításban is lassú befogadási rendet, a belső és külső strukturális feszültségeket és a finanszírozási mozgástér hiányát. Az AIPM új, eredményesség alapú finanszírozási mechanizmust javasol az innovatív terápiák befogadásának könnyítése érdekében. TECHNOLÓGIAÉRTÉKELÉS Merena Csilla (Healthware Tanácsadó Kft.) a preimplantációs genetikai diagnosztika (PDG) költséghatékonysági elemzésének sajátosságait elemezte. A PDG technológia ismertetését követően rámutatott, hogy még a preembrió beültetése előtt történő pontos genetikai diagnózis révén elkerülhető, hogy a magzati élet súlyos betegséggel induljon. Az elemzéshez döntési fa alapú modell készült, amely az egyes komparátorokat – PDG, prenatális diagnosztika, illetve nincs vizsgálat – a generált minőséggel korrigált életévek (QALY) és a költségek alapján hasonlította össze. A modell a születést megelőző és az azt követő eseményekből tevődik össze, ennek megfelelően az elemzés időtávja a fogantatás előtt kezdődik és élethosszig tart. Az elemzés során az egyik legnagyobb nehézséget az indikációs kör meghatározása jelentette, mivel a vizsgálandó genetikai rendellenességek száma igen magas, így az eljárás vizsgálata az összes lehetséges indikációra nem megvalósítható. A vizsgált indikációkban a PDG alkalmazása költséghatékonynak bizonyult, azonban az eljárás sajátos jellemzői miatt az eredményeket magasabb fokú bizonytalanság övezheti. Hegyi Ramóna egészség-gazdaságtani szakértő (Healthware Tanácsadó Kft.) a nem kissejtes tüdődaganat molekuláris profilalkotásának költséghatékonysági elemzését mutatta be. Mint elmondta, a célzott terápiák száma kiugróan növekszik: 2011-2015 között húsz indikációban közel hetven új molekula került törzskönyvezésre az onkológiai ellátás területen. 2015-ben a végső vizsgálati és bevezetés előtti fázisba kerülő új molekulák 87 százalékát a célzott terápiák tették ki. 2018-ban tíz indikációban 21 készítményt törzskönyveztek újonnan, vagy új indikációban. A molekuláris profilalkotás három lépése a tesztelés, az elemXVIII. ÉVFOLyAM 6. SZÁM 2019. AuGuSZTuS 71 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN KONFERENCIA öSSzEFOGLALó zés és a riportkészítés. Hegyi Ramóna vázolta az ún. FoundationOne – szolid tumorok vizsgálatára szolgáló, nagy áteresztőképességű NGS (next-generation sequencing) platformon végzett teljes körű genomikai profilmeghatározó szolgáltatás – működését. Beszámolt arról, hogy munkacsoportjuk döntési fa modellt fejlesztett, amelyben a molekuláris diagnosztika elvégzésétől az első terápiáig modellezték a betegeket és a terápiával elérhető életéveket, egészségügyi hasznosságokat. összehasonlították a széleskörű genomikai profilalkotási szolgáltatást és a jelenleg alkalmazott rutin diagnosztikai teszteket. Az elemzés eredménye szerint a megfelelő multigénes diagnosztikai panelek társítása a legpontosabb és legátfogóbb terápiás támadáspontokra fókuszáló onko- és immunterápiás rezsimekkel eredményesebb és költséghatékony ellátást tesz lehetővé a jelenlegi ellátással szemben. Az elemzés tovább fejleszthető a betegutat befolyásoló paraméterek figyelembe vételével. Dr. Pörneczy Edit MBA klinikai onkológus szakorvos (Országos Onkológiai Intézet, Klinikai Onkológiai Centrum) rámutatott, hogy napjainkban a szisztémás terápiás modalitások túlélési mutatóinak köszönhetően a daganatos betegségek egyre inkább krónikus betegséggé szelídültek. Az egészségügyi technológiai fejlődés, a célzott, biológiai és immunterápiák újabb kihívást jelentenek mind a törzskönyvező, mind a finanszírozó hatóságok felé. Az egészségügyi intézmények klinikai genetikai, molekuláris patológiai diagnosztikai osztályain kívül Magyarországon is egyre több helyen elérhető a daganatok genetikai profilírozása. A genetikai háttér elemzésével bővül a leghatékonyabb onkológiai terápiákhoz való hozzáférés lehetősége. A precíziós onkológia és molekuláris profilírozás klinikai értékei között nevesítette a gyorsított engedélyezési folyamatokat és a korai hozzáférést, a legnagyobb potenciális klinikai előnnyel járó kezelés meghatározhatóságát és a túlélési paraméterek javulását. Alkalmazásával lehetőség nyílik az ismeretlen tumorok kezelésére a molekuláris célpontok, driver mutációk és gén alterációk azonosítása révén. A PubMed-ben 2016tól fellelhető precíziós onkológiai, egészség-gazdaságtani elemzések és klinikai érték szempontjából releváns publikációk szisztematikus áttekintése során kiderült, hogy mindössze egy, nagy betegszámon, több mint 600 metasztatikus daganatban szenvedő beteg adatán alapuló retrospektív áttekintést publikáltak. A FoundationOne genetikai profilalkotás alapján a betegek 51,7 százalékának javasoltak célzott terápiát. A molekuláris diagnosztika fejlődésével a genetikai profil-meghatározás költséghatékonyságának modellezéséhez újabb egészség-gazdaságtani modell kialakítása szükséges. Illés Lilla (Med-Econ Humán Szolgáltató Kft.) a bariátriai műtétek népegészségügyi jelentőségét, költség-hasznosság elemzését és finanszírozási hatásait ismertette. Bemutatta az elhízás epidemiológiáját és betegségterhét, rámu- 72 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGyAR EGÉSZSÉGüGy tatva, hogy konzervatív becslések szerint Magyarországon az elhízás gazdasági terhe 25 milliárd forintot tesz ki. Hazánkban a túlsúlyos betegek kezelésének költsége becslések szerint 32 százalékkal haladja meg a normális testsúlyúak kezelését. A bariátriai sebészeti beavatkozások közelmúltban publikált gazdasági értékelései arra utalnak, hogy ezek az eljárások forrásmegtakarítást és nagyobb egészségnyereséget eredményeznek a konzervatív kezelésekhez képest (IME 2018 XVII. évfolyam 10. szám). Az előadó által bemutatott elemzés célja a laparoszkópos Roux-en-Y gyomor bypass, illetve a laparoszkópos gyomor sleeve reszekció és a konzervatív kezelés költséghatékonyságának összehasonlítása volt. A költség-hasznosság elemzés az egészségügyi szolgáltató szemszögéből történt, tízéves időhorizontú Markov-modell alkalmazásával, mind a költség, mind a hatékonyság tekintetében 3,72 százalékos diszkontráta mellett. A QALY adatok az európai populációt elemző szakirodalomból származtak, a többi paraméter hazai publikáción és adatbázison alapult, szükség esetén európai adatokkal kiegészítve. Az elemzésből kiderült, hogy tízéves távlatban a bariátriai műtét átlagos költsége 3,24 millió forint, a konzervatív kezelésé 5,45 millió forint. A QALY nyereség rendre 5,35 és 3,28, míg az ICER -1,05 millió forint/QALY volt, és jelentős csökkenés volt elérhető az akut myocardialis infarktus, a stroke és a cukorbetegség előfordulásában. Az elemzés eredményei összhangban álltak a nemzetközi eredményekkel, vagyis a bariátriai műtét domináns eljárásnak bizonyult a konzervatív terápiához képest. Az előadó megállapította, hogy az elhízás és az ezzel összefüggő betegségek magas prevalenciája miatt az ismertetett bariátriai beavatkozások közfinanszírozása néhány éven belül jelentős megtakarítást eredményezne a NEAK számára, és javítaná a betegek életminőségét. Dobi Balázs PhD hallgató, junior statisztikus (ELTE Valószínűségelméleti és Statisztika Tanszék, Healthware Tanácsadó Kft.), a Debreceni Egyetem Informatikai Karának segédmunkatársa azt elemezte, hogy mennyire alkalmasak a költséghatékony kártyák a diabéteszhez köthető költségteher csökkentésére. Beszámolt az „A HU-MATHS-IN – Magyar Ipari Innovációs Matematikai Szolgáltatási Hálózat tevékenységének elmélyítése” című EFOP projekt támogatásával megvalósított kutatásról, amelynek során a szabályozó kártya módszert kifejezetten abból a célból fejlesztették ki, hogy egy adott betegséghez, betegpopulációhoz köthető költségteher modellezhető, és lehetőség szerint csökkenthető legyen. Megállapította, hogy a szabályozó kártyák segítségével modellezhető a betegek állapotváltozása, amelyben a betegségprogreszszió és a terápiák hatása is szerepet játszik. A modell lehetőséget ad a különböző paraméterek melletti költségek becslésére, alkalmazásával meghatározható, hogy mely terápiás rezsim költséghatékony, a modell illeszkedése a diabéteszes betegadatokra kielégítő. Diabétesz esetén minél gyakoribb mintavételezés és minél alacsonyabb kritikus HbA1c szint ajánlott, ez az összefüggés fennáll az orális antidiabetikumok és az inzulinterápiák esetén is. Boromisza Piroska XVIII. ÉVFOLyAM 6. SZÁM 2019. AuGuSZTuS
