Intézmények:---, IME Szerkesztőség, Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, Országos Klinikai Idegtudományi Intézet , GYEMSZI-IRF, Országos Vérellátó Szolgálat
Évfolyam: XVIII. évfolyam
Lapszám:2019. / 6
Hónap:augusztus
Oldal:49-53
Terjedelem:5
Rovat:KLINIKUM
Alrovat:KLINIKAI IDEGTUDOMÁNYOK
Absztrakt:
Az elmúlt évszázad utolsó évtizedeiben, az iparilag fejlett országokban a stroke eredetű halálozás csökkent, ezzel szemben Magyarországon emelkedett. Ezért fogalmazódott meg a Nemzeti Stroke Program, amely a stroke prevenció, az akut ellátás és gondozás legfontosabb operatív lépéseit határozta meg. Ebben a tanulmányban az elmúlt 25 évben előfordult összes akut stroke esetet elemeztük. A megbetegedési és halálozási adatok folyamatosan javulnak az elmúlt két és fél évtizedben, ugyanakkor a regionális eloszlásban jelentős egyenlőtlenség állapítható meg. A közlemény számba veszi azokat a problémákat, amelyek megoldása tovább javíthatja a hazai stroke ellátást.
Angol absztrakt:
During the last decades of the twenties’ century, in the industrialized countries the stroke related mortality decreased, in contrary to Hungary where the stroke mortality increased. These facts prompted us to formulate the National Stroke Program, in which the most important steps of stroke prevention, acute stroke care, and stroke rehabilitation had been defined. In this publication we analysed all the acute stroke cases occurred in Hungary in the last 25 years. In this time period the stroke morbidity and mortality improved significantly; however important regional differences were also documented. Those problems were reviewed in this publication in a manner that their solution could further improve the stroke management in Hungary.
[1] WHO MONICA Project. A worldwide monitoring system for cardiovascular diseases: cardiovascular mortality and risk factors in selected communities. World Health Stat Annu 1989:27-149
[2] Asplund K, Bonita R, Kuulasmaa K, Rajakangas AM, Schaedlich H, Suzuki K, Thorvaldsen P, Tuomilehto J: Multinational comparisons of stroke epidemiology. Evaluation of case ascertainment in the WHO MONICA Stroke Study. World Health Organization Monitoring Trends and Determinants in Cardiovascular Disease, Stroke, 1995, Mar,26(3):355-60
[3] National Institute of Neurological Disorders and Stroke rt-PA Stroke Study Group: Tissue plasminogen activator for acute ischemic stroke, N Engl J Med, 1995, Dec 14;333(24):1581-7.
[4] Szőcs I, Bereczki D, Belicza é: A stroke-ellátás hazai eredményei a nemzetközi adatok tükrében, Orv. Hetil., 2016, 157(41), 1635–1641.
[5] Pierot l, Jarayaman M, Szikora I, Hirsch J, Baxter B, Miyachi S, Mahadevan J, Chong W, Mitchell PJ, Coulthard A, Rowley HA, Sanelli PC, Tampieri D, Brouwer P, Fiehler J, Kocer N, Vilela P, Rovira A, Fischer u, Caso V, van der Wort B, Sakai N, Matsumaru y, yoshimura SI, Biscoito l, Pumar M, Diaz O, Fraser J, lifante I, liebeskind DS, Nogueira RG, Hacke W, Brainin M, yan B, Soderman M, Taylor A, Pongpech S, Terbrugge K: Standards of Practice in Acute Ischemic Stroke Intervention International Recommendations, Can J Neurol Sci, 2019, Mar 20:1-6.
[6] State of Health in the Eu: Magyarország Egészségügyi országprofil, 2017
[7] Health at a Glance: Europe 2018 STATE OF HEAlTH IN THE Eu CyClE
[8] A hazai stroke beteg ellátás helyzete a statisztikai adatok tükrében. Az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet Módszertani és Epidemiológiai Munkacsoportjának kiadványa, Semmelweis Kiadó, 2019.
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
kliNikuM KlINIKAI IDEGTuDOMáNyOK Léptünk-e előre a hazai stroke-beteg ellátásban? Áttekintés az elmúlt 25 év törekvéseiről Prof. Dr. Nagy Zoltán, Dr. Vassányi István, Dr. Óváry Csaba, Dr. Szikora István, Kováts Tamás, Dr. Surján György Az elmúlt évszázad utolsó évtizedeiben, az iparilag fejlett országokban a stroke eredetű halálozás csökkent, ezzel szemben Magyarországon emelkedett. Ezért fogalmazódott meg a Nemzeti Stroke Program, amely a stroke prevenció, az akut ellátás és gondozás legfontosabb operatív lépéseit határozta meg. Ebben a tanulmányban az elmúlt 25 évben előfordult összes akut stroke esetet elemeztük. A megbetegedési és halálozási adatok folyamatosan javulnak az elmúlt két és fél évtizedben, ugyanakkor a regionális eloszlásban jelentős egyenlőtlenség állapítható meg. A közlemény számba veszi azokat a problémákat, amelyek megoldása tovább javíthatja a hazai stroke ellátást. During the last decades of the twenties’ century, in the industrialized countries the stroke related mortality decreased, in contrary to Hungary where the stroke mortality increased. These facts prompted us to formulate the National Stroke Program, in which the most important steps of stroke prevention, acute stroke care, and stroke rehabilitation had been defined. In this publication we analysed all the acute stroke cases occurred in Hungary in the last 25 years. In this time period the stroke morbidity and mortality improved significantly; however important regional differences were also documented. Those problems were reviewed in this publication in a manner that their solution could further improve the stroke management in Hungary. BEvEzEtéS A múlt század nyolcvanas éveiben indultak azok a nemzetközi vizsgálatok, amelyek a különböző országok stroke halálozásával foglalkoztak. A megbetegedésre vonatkozó gyakorisággal és kimenetelt elemző összehasonlítással az egyik legtöbbet idézett tanulmányban a MONICA vizsgálat foglalkozott [1]. A hazai adatok a halálozási (boncolási) adatokra épültek. A nagy presztízsű amerikai folyóiratban, a Stroke-ban megjelent 1995-es cikk a magyar helyzet súlyosságát egyértelműen igazolta [2]. Kimutatták 27 ország 1970 és 1985 közötti adatainak elemzéséből, hogy a stroke eredetű halálozás Magyarországon folyamatosan emelkedik. Ez a negatív irányú változás mind férfiaknál, mind nőknél sajnos igazolható volt. A változás tendenciája alapján Magyarország a legrosszabb helyre került az elemzett országok közül. Kétségtelen, hogy több európai ország nem rendelkezett statisztikai adatokkal és így nem került az összehasonlításba. A 100 000 lakosra számított stroke halálozásban ez az össze- iME – iNtErdiSzciPliNáriS MAgyAr EgéSzSégügy hasonlítás a második legrosszabb helyet határozta meg Bulgária után. A Nemzeti Stroke Program meghirdetésével 1992-ben a szakmai és kormányzati erőfeszítések együttesen megteremtették a stroke betegellátás országos hálózatát. A stroke ellátásra szakosodott klinikai részlegek kialakítása egybeesett a nemzetközi irodalomban közölt eredményekkel, amelyekben bemutatták a „stroke unit” koncepció sikerét, az eredményesebb ellátás mutatói ezekben az egységekben egyértelműen igazolhatók voltak. A stroke profilú betegellátó részlegek a neurológiai osztályok keretében kerültek kialakításra és jelenleg is ilyen szervezésben működnek. A program fontos pontja volt, hogy a stroke betegellátást a belgyógyászati osztályokról a kompetencia, a felszereltség hiánya miatt a neurológiai osztályokra, a stroke részlegekre delegálta az egészségszervezés. A részlegek műszerezettsége folyamatosan javult, elsősorban a képalkotó műszerek (CT, MR) beszerzése hozott gyökeres fordulatot az ellátás hatékonyságában. A program igyekezett a lakosság ismereteit bővíteni a jelentkező tünetek felismerése területén és a sürgősségi szemléletet igyekezett tudatosítani. Az írott és elektromos sajtóval kialakult egy együttműködés, igaz ez kampányszerű volt és maradt is. Elindult a szakemberek képzése, bár kezdetben a vaszkuláris neurológia, mint szubdiszciplina, aggodalmakat okozott a neurológia egységét féltő szakemberek körében. Az igazi áttörést az iszkémiás stroke akut ellátásában a vérrög oldásának lehetősége jelentette: 1995-ban publikálták az első sikeres klinikai vizsgálatot az rtPA alkalmazásával [3]. A hazai gyakorlatban a kezdeti aggályok után a szakemberek igyekeztek a thrombus-oldás feltételeit megteremteni a kórházakban. A 2000-es évek elején egy térinformatikai elemzés egyértelművé tette, hogy a kezdetben 3, majd később 4,5 órára hosszabbított időablak minden hazai beteg számára elérhető. A térinformatikai elemzés, a kórházak geográfiai helyzete, a mentőállomások helye, az útviszonyok, a lakosság életkora, mint tényezők vizsgálata alapján kialakított stroke részlegek megteremtették az ellátás hálózatát. A vaszkuláris neurológusokat összefogta és összefogja a Magyar Stroke Társaság. A stroke részlegek vezetőinek évenkénti találkozója a mai napig a stroke ellátás szervezésének komoly fóruma. Időközben a prevenció, másodlagos prevenció elvei is kikristályosodtak. Könnyű a helyzet, mert a kockázat azonos a szívinfarktus kockázataival. Ez közös platformot jelentett és jelent a vaszkuláris medicina művelőinek, az angiológusoknak, kardiológusoknak és stroke neurológusoknak. A másodlagos megelőzésben az arteria carotis interna revaszkularizációs beavatkozásainak lehetséges technikája is kikristályosodott. Az aggregáció-gátló kezelés Xviii. évfolyAM 6. SzáM 2019. AuguSztuS 49 kliNikuM KlINIKAI IDEGTuDOMáNyOK elvei egyértelműek. Sajnálatos, hogy a betegek alig 20%-a szedi a szükséges aggregáció gátló gyógyszereket, mint ahogy erre egy hazai tanulmány rámutatott [4]. Az akut ellátásban újabb forradalmi lépést jelentett a mechanikus thrombus eltávolítás, a thrombectomiás technológia sikeres alkalmazásának lehetősége. Hazai szakemberek ennek bevezetésében nemzetközi szinten elismert is eredményeket értek el [5]. A StrokE EllátáS MEgSzErvEzéSéNEk jElENlEgi ProBléMái Mindezeket számításba véve felmerül a kérdés: elértüke az 1992-ben megfogalmazott céljainkat, sikerült-e felküzdenünk magunkat a stroke ellátás, a stroke halálozás adatainak alapján legalább az európai középmezőnyhöz? Mielőtt erre választ adnánk, tekintsük át azokat a problémákat, amelyek a stroke ellátásban ma is nehezítik a hatékonyságot, és amelyeket meg kell(ene) oldani. • Betegutak problémája. A vidéki ellátásszervezésben általában ez nem probléma. A megyei kórház, az egyetemi központ az időablakon belül elérhető. Talán három olyan megye van, ahol a távolságok miatt ez nem oldható meg egyszerűen. Bács-Kiskun megye nagysága és a megye középső részének viszonylag nehezebb ellátása gondot jelent. ugyancsak a távolságok (útviszonyok) nehezítik Somogy megye déli falvai lakosainak akut stroke ellátását, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi területei lakosainak ellátását. A főváros egy más típusú problémát jelent. A közép-magyarországi agglomerátummal együtt a hazai lakosság egy harmadának ellátását kell megszervezni. A beutalási rendet felülírja a betegek, hozzátartozók igénye, az osztályokon jelentkező szakember, nővér hiány, az eszközök (CT) meghibásodása, illetve a szubintenzív kapacitás. • Sürgősségi osztály, egykapus betegfelvétel. Betegútszervező szakemberek, elsősorban tengerentúli példák alapján helyesnek gondolták az akut kórházi betegfelvételt egy útvonalra összpontosítani. Ennek előnyeit gyakran hangoztatták. ugyanakkor nyilvánvaló, hogy bizonyos esetekben a kórállapot jellege, a sürgősségi tennivalók az azonnali speciális ellátást követelik meg. Így a trauma, a sürgősségi kardiológiai és a stroke ellátás olyan szakmai jártasságot követel, amit a sürgősségre hívott konziliárius nélkül nem lehet megoldani, ami időveszteséget jelent. Persze vannak jó példák is. Az időveszteség-agyszövetveszteség elv figyelembevételével, amikor verseny van az ajtó-tű idő rövidítésében (a beteg kórházba kerülése és a lízis kezelés idejének rövidítése a cél) célosztályon sem könnyű optimalizálni az ellátást. A sürgősségi osztályon várakoztatott beteg esélyei viszont romlanak. • Mentőszolgálat együttműködése. Szerencsére túl vagyunk azon a korszakon, amikor a mentőszolgálat nem tekintette sürgősségnek a stroke beteg beszállítását a kórházba. A szolgálat saját korszerű ellátási protokolljában is sürgősségnek tekintik a stroke ellátást, még a ren- 50 iME – iNtErdiSzciPliNáriS MAgyAr EgéSzSégügy • • • • delkezésre álló esetkocsik alacsony száma mellett is. Külön problémát jelent a stroke beteg továbbszállításának igénye, azaz kórházból kórházba átszállítás kérdése. Erre szükség van, ha nem stroke osztályra kerül a beteg, a tüneteket nem ismerték fel, vagy ha nagyér elzáródás igazolódik, és a beteg ellátásában indokolt a mechanikus thrombectomia, így az erre alkalmas központba a továbbszállítás. Teljeskörű ellátás problémája. A stroke kórállapotokhoz tartozik a szubarachnoidális vérzés (aneurysma ruptura, BNO kód: I60H0), az állományvérzés (roncsoló agyvérzés I61H0) és az iszkémiás stroke (agythrombózis, agyembolia, I63H0). Ennek megfelelően a komprehenzív ellátáshoz hozzátartozik az idegsebészet, az intervenciós neuro-radiológiai ellátás és az intenzív ellátás is. Nyilvánvaló, hogy minden stroke esemény ellátásához nincs szükség ilyen háttérre. A továbbszállítást konzultációnak kell megelőznie, amihez a telestroke, teleradiológia technológiái megteremtették az alapot, napi gyakorlatuk egyelőre csak néhány kórház között működik. Az aneurysma esetszám nem változik. Így jól kalkulálható a várható terhelése az ellátó egységeknek. Mivel az esetek jelentős részét intervenciós radiológiai módszerrel látják el, így a sebészeti ellátás igénye kisebb. Az évi esetszám viszont szükséges egy sebész munkacsoport gyakorlatban tartására, ezért az esetek központosított ellátása megoldandó követelmény. Képzés, továbbképzés. A stroke ellátáshoz elméleti felkészültség, gyors döntési készség kell. A licenc megszerzése ezeket biztosítja. Az egyetemek a grémium-elnökök kinevezésével, az oktatási anyag meghatározásával megteremtették a feltételeket. Kérdés, hogy a stroke részlegek mennyiben tudják, akarják ezt igénybe venni. Kétségtelen, hogy a résztvevőknek munkaidő-kedvezmény, és egyéb feltételek biztosítása nélkül nem reális a képzésben való részvétel. ugyanakkor a jogszabály nem határozza meg, hogy csak licenc vizsgával vehet részt szakorvos az akut stroke ellátásban. Mi a tennivaló, ha a szakember hiány miatt a kórház, osztály nem tudja folyamatosan kiállítani a stroke ügyeletest (ha bőrgyógyász, vagy szemész ügyel…)? Finanszírozás. A 2000-es évek elején az egészségügyi kormányzat számonkérte az elszámolt közel 120 000 stroke eset hitelességét. Az infúziós kúrára jelentkezett betegek stroke esetként történt lejelentése hiteltelenné tette az akut stroke ellátást. Az rtPA és a thrombectomia egyedi elszámolása alapvetően megváltoztatta ezt a helyzetet. ugyanakkor a teljeskörű kivizsgálást követően, ha nem követi azt lízis kezelés, vagy a thrombus eltávolítás, a valós költségek meghaladják az elszámolható ellátási költségeket. ugyancsak nem egyértelmű az akut ellátást végző osztályokról a korai továbbszállítást követően a térítés megosztása. Betegek rehabilitációja, gondozása. Talán a legkomolyabb probléma mind a stroke-ot követően, de a szívinfarktust követően is. A korai, 4 hetes halálozási statisztika Xviii. évfolyAM 6. SzáM 2019. AuguSztuS kliNikuM • KlINIKAI IDEGTuDOMáNyOK miatt az akut ellátást végzőknek általában nem kell szégyenkeznie. (Sajnos a halálozásban 3-5x-ös különbségek a különböző kórházakban nehezen értelmezhetők, további elemzést indokolnak). Az akut szakot követően viszont elfogadhatatlanul magas az elvesztett betegek száma. Nem csak az elégtelen rehabilitációs kapacitás, a forráshiány, de a gondozó munka szervezetlensége, az alapellátásban a tájékozatlanság és a betegek közötti magas fel nem ismert depressziós arány mind-mind olyan tényezők, ami végül a magas 1 éves halálozást okozza. Minőségbiztosítás. A hazai betegellátásban a minőségellenőrzés nem valósult meg. Az országos intézetek feladata volt a szakfőorvosi látogatásokkal a problémák felmérése és megoldási javaslatok tétele. Ez a rendszer az elmúlt évtizedben megszűnt. Akár az országos intézetek, akár a tisztiorvosi szolgálat felvállalhatná ennek visszaállítását, melyek segítenének a helyi problémák megoldásában. MégiS hol tArtuNk? Az iszkémiás stroke előfordulása az országban rendkívül egyenetlen, lásd 1. ábra. Ez sok tényezőtől függ, leginkább az egy főre jutó jövedelem, a kistérségi infrastruktúra, a lakosság átlag életkora a befolyásoló tényezők. 2. ábra A thrombolízisek számának emelkedése 2009 és 2016 között (forrás: Prof. Dr. Bereczki Dániel adatai) A thrombolízissel kezelt esetek száma több mint háromszorosára emelkedett 2016-ig. Az összes iszkémiás stroke esetekhez viszonyítva ez jelentős javulás, de különböző becslések alapján az alkalmas esetek csupán felében történik meg ez a korszerű kezelés. A koponyán belüli nagy-artériák elzáródásának kezelésében a katéteres, mechanikus thrombus eltávolítás jelenti a legeredményesebb, korszerű ellátási formát. A megfelelő hemodinamikai laboratórium (DSA célműszer), valamint megfelelő kiképzéssel és gyakorlattal rendelkező szakember gárda jelentik azokat a feltételeket, amelyek a thrombus eltávolítást rutin gyakorlattá teszik. A szakember képzés adminisztratív feltételei mellett ösztöndíjak formájában az anyagi feltételek is megteremtődtek. Az esetek jelentős részét az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben végzik, de jelentősen emelkedik az ellátott esetek száma a vidéki egyetemi központokban és megyei központokban, így többek között Miskolcon, Kaposváron, Győrben. A 2018-ban ellátott esetek száma meghaladta a 750-et, ami jelentős eredmény, lásd 3. ábra. 1. ábra Az iszkémiás stroke előfordulásában jelentős különbségek vannak Az évenként előforduló akut stroke események száma folyamatosan csökkent az elmúlt 10 évben. Ez azt jelenti, hogy az összes stroke-ok száma 32 000 körül van évenként, ebből 27 000 körüli iszkémiás stroke-kal kell számolni. A vérzéses stroke események száma is csökkent, ez az összes stroke-esemény 10%-a körül van. Ez az arány jó, egyezik a nemzetközi adatokkal, többek között a sikeres magasvérnyomás kezelés következménye. A szubarachnoidális vérzések (aneurysmák) száma nem változik, 1000 körüli esettel kell számolnunk. Az iszkémiás stroke korszerű kezelésében a vérrög oldása, a lízisek száma az esetek 8-10%-ában valósult meg, az ellátott esetek számának emelkedése viszont megtorpant az utóbbi években. Ezzel szemben a thrombectomiák aránya évről évre ugrásszerűen emelkedik, lásd 2. ábra. iME – iNtErdiSzciPliNáriS MAgyAr EgéSzSégügy 3. ábra A thrombectomiák évi esetszáma 2015-2017 között. A vízszintes tengely kódjai balról jobbra: 1349—BAZ M. Kh. és Egyetemi Okt. Kh., 1640—Petz Aladár M. Okt. Kh., 2137—Somogy M. Kaposi Mór Okt. Kh., 2894—Debreceni Egyetem Klinikai Központ, 2903—OKITI, 2912—PTE, 2915—Semmelweis Egyetem, 2917—SzTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Kp., K405—MH EK, N595—Markusovszky Egyetemi Okt. Kh. A három oszlop minden ellátónál a 2015, 2016 és 2017 év esetszámait mutatja. Az akut stroke beteg ellátásban módszertani, technológiai lemaradása nincs a szakmának. Az akut ellátás eredményei nem maradnak el az európai átlagteljesítménytől. Bizonyos intézmények kiugróan jól teljesítenek, mások talán kevésbé, de minden tényezőt egybevetve az akut ellátás szintje megXviii. évfolyAM 6. SzáM 2019. AuguSztuS 51 kliNikuM KlINIKAI IDEGTuDOMáNyOK felelő. A betegeket viszonylag jelentős arányban a stroke-ot követő 1 hónap-1 év közötti periódusban veszítjük el. Bár az 1 éves halálozásban is van csökkenés, de a rehabilitáció, gondozás, másodlagos prevenció eredményesebb megszervezése jelentős javulást eredményezne, lád 4. ábra. 4. ábra A halálozások számának változása nemenként és összesen az elmúlt 25 évben. Szürke vonal: férfiak, sötét vonal: nők, felső vonal: összes halálozás Ez a csökkenés akkor is igazolható, ha számításba veszszük a lakosság várható élettartamának növekedését, az egyéb módosító faktorok fennállását. A javulást igényes statisztikai számításokkal is meg lehetett erősíteni. ugyanakkor a relatív helyzetünk az európai országok között alig változott. Az elmúlt évtizedek ugyanis mindenhol jelentős javulást eredményeztek a népbetegségek megelőzésében és ellátásában. Ha ezt figyelembe vesszük, akkor megérthető, hogy az európai sorrendben az elmúlt közel 30 évben alig léptünk előre, mint erre az 5. ábra OECD adatai utalnak [6,7]. Az EllátáS ElEMzéSE Az ellátási folyamat minőségi jellemzőinek statisztikai jellegű elemzése céljából az OKITI Módszertani és Epidemiológiai Munkacsoportja az áEEK Tételes Egészségügyi Adattár (TEA) adatai alapján meghatározta a lényeges ellátási epizód-típusok (például egy ellátónál történt ellátás koponya CT-vel vagy anélkül, beavatkozással vagy a nélkül, illetve ezek kombinációi két ellátó közreműködésével és a beteg szállításával) relatív gyakoriságait területi egységekre és az ellátókra is. Az elemzés figyelemre méltó eredménye az epizód-típusok gyakorisága közötti olykor 10-szeresnél is nagyobb különbség az egyes régiók között, de még inkább IRODAlOMJEGyZéK [1] WHO MONICA Project. A worldwide monitoring system for cardiovascular diseases: cardiovascular mortality and risk factors in selected communities. World Health Stat Annu 1989:27-149 [2] Asplund K, Bonita R, Kuulasmaa K, Rajakangas AM, Schaedlich H, Suzuki K, Thorvaldsen P, Tuomilehto J: Multinational comparisons of stroke epidemiology. Evaluation of case ascertainment in the WHO MONICA 52 iME – iNtErdiSzciPliNáriS MAgyAr EgéSzSégügy 5. ábra Stroke mortalitás 2013-ban, 100.000 lakosra vonatkoztatva, korra és nemre standardizálva a kiugró értékkel rendelkező területek foltszerű elhelyezkedése; ugyanis ez mindenképpen az ellátórendszer regionális anomáliájára utal. Szintén megtörtént az egyes ellátók, de különösen a stroke centrumok karakterizálása az epizód gyakoriságok, mint ellátási spektrum alapján. Az itt tapasztalt kiugró értékek tisztázása további kutatást, esetleg egyes esetek egyedi ellenőrzését igényli. A TEA alapú elemzések alapvető problémája az ellátási események pontatlan térbeli és időbeli azonosítási lehetősége, melynek kiküszöbölése csak döntéshozói szándék kérdése. ÖSSzEgzéS A tartós egészségkárosodást okozó, életminőséget rontó, illetve halálozáshoz vezető népbetegségnek, az agyi vaszkuláris katasztrófának, a stroke-nak az előfordulási gyakorisága az elmúlt évtizedben Magyarországon folyamatosan csökkent. Az akut betegellátásban a korszerű ellátási formák a lakosság számára hozzáférhetők. Az európai összehasonlításban a kemény epidemiológiai kimeneti mutatók tekintetében ugyanakkor nem tudtunk a „középmezőnyhöz” felzárkózni. Ennek okait számba véve további szakmai erőfeszítésekre és egészségpolitikai döntésekre lenne szükség [4,8]. Stroke Study. World Health Organization Monitoring Trends and Determinants in Cardiovascular Disease, Stroke, 1995, Mar,26(3):355-60 [3] National Institute of Neurological Disorders and Stroke rt-PA Stroke Study Group: Tissue plasminogen activator for acute ischemic stroke, N Engl J Med, 1995, Dec 14;333(24):1581-7. Xviii. évfolyAM 6. SzáM 2019. AuguSztuS kliNikuM KlINIKAI IDEGTuDOMáNyOK [4] Szőcs I, Bereczki D, Belicza é: A stroke-ellátás hazai eredményei a nemzetközi adatok tükrében, Orv. Hetil., 2016, 157(41), 1635–1641. [5] Pierot l, Jarayaman M, Szikora I, Hirsch J, Baxter B, Miyachi S, Mahadevan J, Chong W, Mitchell PJ, Coulthard A, Rowley HA, Sanelli PC, Tampieri D, Brouwer P, Fiehler J, Kocer N, Vilela P, Rovira A, Fischer u, Caso V, van der Wort B, Sakai N, Matsumaru y, yoshimura SI, Biscoito l, Pumar M, Diaz O, Fraser J, lifante I, liebeskind DS, Nogueira RG, Hacke W, Brainin M, yan B, Soderman M, Taylor A, Pongpech S, A SZERZőK BEMuTATáSA Prof. dr. Nagy zoltán a Semmelweis és a Pannon Egyetem professzor emeritusa, nyugalmazott főigazgató. Az Orvostudományok (MTA) doktora, a hazai stroke-beteg ellátás megszervezésének egyik kezdeményezője, a Nemzeti Stroke Program kidolgozója (1992). Közel 400 közleménye jelent meg angol és magyar nyelven. Több mint 40 könyvfejezetet írt különböző szakkönyvben. Négy kézikönyvet szerkesztett, egy tudományos népszerű könyve jelent meg A csodálatos agy” címmel. Az IME Szerkesztőbizottságának tagja, a Klinikai Idegtudományok alrovat vezetője. dr. med habil Szikora istván Phd, intervenciós neuroradiológus, egyetemi docens, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet Osztályvezető Főorvosa, a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti Tanszéke Neurointervenció Tanszéki Csoportjának vezetője. 1977-ben szerzett általános orvosi diplomát a Semmelweis Egyetemen, majd anaesthesiológia-intenziv terápia, radiológia és neuroradiológia szakvizsgákat szerzett. 1991-94 között Buffaloban, a New york-i állami Egyetem dolgozott kutató tanársegédként. A NAP pályázat támogatásával agyi érbetegségek áramlásdinamikai kutatásokat folytat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem együttműködésével. A Magyar Neuroradiolgóai Társaság elnöke, az Europai Neurointervenciós Társaság volt elnöke. dr. Surján györgy Phd Orvos-informatikus. általános orvosi diplomáját a SOTEn 1983-ban szerezte, 1987-ben fül-orrgégész szakorvosi vizsgát tett. 1990 óta foglalkozik egészségügyi informatikával, PhD értekezését az Amszterdami Egyetem Orvosi Informatikai Intézetében védte meg 2011-ben. 2002 óta az ESKI-GyEMSZI-áEEK alkalmazásában áll. Jelentős Terbrugge K: Standards of Practice in Acute Ischemic Stroke Intervention International Recommendations, Can J Neurol Sci, 2019, Mar 20:1-6. [6] State of Health in the Eu: Magyarország Egészségügyi országprofil, 2017 [7] Health at a Glance: Europe 2018 STATE OF HEAlTH IN THE Eu CyClE [8] A hazai stroke beteg ellátás helyzete a statisztikai adatok tükrében. Az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet Módszertani és Epidemiológiai Munkacsoportjának kiadványa, Semmelweis Kiadó, 2019. kováts tamás programozó-matematikus szakon végzett az ElTE Természettudományi Karán. Dolgozott az Országos Mentőszolgálatnál és az Országos Vérellátó Szolgálatnál, majd 2002ben a MEDINFO-ban folytatta a munkát. A háttérintézményt azóta többször átkeresztelték, így került az ESKI, a GyEMSZI, illetve jelenleg az állami Egészségügyi Ellátó Központ állományába. 2010-2015 között külsős előadóként egészségügyi informatika órákat tartott az ElTE-n, jelenlegi érdeklődési területe az adatbányászat és a hálózatkutatás. dr. Óváry csaba, Phd, MSc. neurológus, egészségügyi menedzser. Orvosi diplomáját 1994-ben a Semmelweis Egyetem általános Orvostudományi Karán kapta, 2000-ben neurológiai szakvizsgát tett, 2014-ben ugyancsak a Semmelweis Egyetemen MSc egészségügyi menedzser diplomát szerzett. 2008-2010-ig a balassagyarmati dr. Kenessey Albert Kórház Rendelőintézet orvosigazgatója, 2012-2018-ig az Országos Idegtudományi Intézet, későbbi nevén Országos Klinikai Idegtudományi Intézet (OKITI) szakmai igazgatója, majd orvosigazgatója, 2018-óta az OKITI megbízott főigazgatója. Tudományos szakterülete elsősorban stroke epidemiológia és neurológiai ellátás szervezése. szerepet játszott az EESZT fejlesztés előkészítésében. Jelenleg közszolgálati munkája mellett a Semmelweis Egyetem EKK egészségügyi szervezői szakán folytat oktatói tevékenységet. Kutatási területei: orvosi ismeretreprezentáció, egészségügyi információrendszerek bevezetése, egészségügyi adatok elemzési módszerei. Az Neumann János Számítógéptudományi Társaság Orvos-biológiai Szakosztályának elnöke, a Szakmai Kollégium informatika – Menedzsment-egészséggazdaságtanegészségügyi informatika és minőség tagozatának tagja. dr. vassányi istván bemutatása lapunk XVII. évfolyamának 7. számában olvasható. iME – iNtErdiSzciPliNáriS MAgyAr EgéSzSégügy Xviii. évfolyAM 6. SzáM 2019. AuguSztuS 53
