IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Tudományos bizonyítékok, anomáliák és paradigmaváltás a túltápláltság és 2-es típusú cukorbetegség elleni küzdelemben: mi a teendő?

  • Cikk címe: Tudományos bizonyítékok, anomáliák és paradigmaváltás a túltápláltság és 2-es típusú cukorbetegség elleni küzdelemben: mi a teendő?
  • Szerzők: Dr. Gaál Péter, Susánszky Anna, Dr. Szócska Miklós
  • Intézmények: Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar Egészségügyi Menedzserképző Központ Budapest, Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet Budapest, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Digitális Egészségtudományi Intézet Budapest
  • Évfolyam: XVIII. évfolyam
  • Lapszám: 2019. / 6
  • Hónap: augusztus
  • Oldal: 60-64
  • Terjedelem: 5
  • Rovat: EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
  • Alrovat: NÉPEGÉSZSÉGÜGY

Absztrakt:

A tanulmány első részében a szerzők összefoglalták a zsír-, és a cukor-paradigma legfontosabb megállapításait az elhízással és a 2-es típusú cukorbetegséggel kapcsolatban, valamint rámutattak arra, hogy az egymásnak ellentmondó nézetek gyökeresen más hozzáállást kívánnak meg az egészségügy szereplőitől és más beavatkozási lehetőségeket határoznak meg. Úgy tűnik, hogy ebben a nagy jelentőségű problémakörben az egészségügy paradigmaváltás előtt áll, amelyet azonban nemcsak a status quo védelme, hanem az egymásnak ellentmondó eredményre jutó kutatások is akadályoznak. Előrelépést a tudományos bizonyítékok szisztematikus értékelése, valamint az eltérő nézőpontok közös pontjainak megtalálása jelenthet. A természetes, „valódi” élelmiszerek fogyasztása, a mesterséges intelligencia alapú személyre szabott étrend, valamint a hozzáférés szabályozása a legígéretesebbnek tűnő beavatkozási lehetőség. Magyarország mind a digitális egészségügyi megoldások, mind pedig a táplálkozás-egészségügyi szabályozás területén komoly eredményeket tud felmutatni, amely megalapozhatja vezető szerepünket egy, az egészségügyi ellátást, az élelmiszeripart és a kereskedelmet érintő paradigmaváltásban.

Angol absztrakt:

In the first part of this study, the authors summarized the most important tenets of the saturated fat and the sugar paradigms regarding obesity and type-2 diabetes, and has pointed out that these opposing views require radically different attitudes from the actors of the health system, and they determine different points for intervention. It seems that health systems are right in for a paradigm shift, which, on the other hand, is hindered not only by the defence of the status quo, but research studies with contradictory findings. The way forward could be the systematic evaluation and synthesis of scientific evidence, as well as the identification of the points in common of the opposing views. Eating „real food”, perso n - al ized diet based on artificial intelligence, and the regulation of access to processed food seem to be the most promising areas for intervention. Hungary has shown noteworthy progress both in terms of the digital health transformation and of food and nutritional health regulations, which can establish our leadership in a muchneeded muchneeded paradigm shift regarding health care, the food industry and trade.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
EgÉSZSÉg-gAZdASÁgTAn NéPEGéSzSéGüGY Tudományos bizonyítékok, anomáliák és paradigmaváltás a túltápláltság és 2-es típusú cukorbetegség elleni küzdelemben: mi a teendő? Dr. Gaál Péter1, Susánszky Anna2, Dr. Szócska Miklós3 1 Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Egészségügyi Menedzserképző Központ, Budapest, 2 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest, 3 Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Digitális Egészségtudományi Intézet, Budapest A tanulmány első részében a szerzők összefoglalták a zsír-, és a cukor-paradigma legfontosabb megállapításait az elhízással és a 2-es típusú cukorbetegséggel kapcsolatban, valamint rámutattak arra, hogy az egymásnak ellentmondó nézetek gyökeresen más hozzáállást kívánnak meg az egészségügy szereplőitől és más beavatkozási lehetőségeket határoznak meg. Úgy tűnik, hogy ebben a nagy jelentőségű problémakörben az egészségügy paradigmaváltás előtt áll, amelyet azonban nemcsak a status quo védelme, hanem az egymásnak ellentmondó eredményre jutó kutatások is akadályoznak. Előrelépést a tudományos bizonyítékok szisztematikus értékelése, valamint az eltérő nézőpontok közös pontjainak megtalálása jelenthet. A természetes, „valódi” élelmiszerek fogyasztása, a mesterséges intelligencia alapú személyre szabott étrend, valamint a hozzáférés szabályozása a legígéretesebbnek tűnő beavatkozási lehetőség. Magyarország mind a digitális egészségügyi megoldások, mind pedig a táplálkozás-egészségügyi szabályozás területén komoly eredményeket tud felmutatni, amely megalapozhatja vezető szerepünket egy, az egészségügyi ellátást, az élelmiszeripart és a kereskedelmet érintő paradigmaváltásban. In the first part of this study, the authors summarized the most important tenets of the saturated fat and the sugar paradigms regarding obesity and type-2 diabetes, and has pointed out that these opposing views require radically different attitudes from the actors of the health system, and they determine different points for intervention. It seems that health systems are right in for a paradigm shift, which, on the other hand, is hindered not only by the defence of the status quo, but research studies with contradictory findings. The way forward could be the systematic evaluation and synthesis of scientific evidence, as well as the identification of the points in common of the opposing views. Eating „real food”, personalized diet based on artificial intelligence, and the regulation of access to processed food seem to be the most promising areas for intervention. Hungary has shown noteworthy progress both in terms of the digital health transformation and of food and nutritional health regulations, which can establish our leadership in a much- 60 IME – InTERdISZcIplInÁRIS MAgyAR EgÉSZSÉgügy needed paradigm shift regarding health care, the food industry and trade. MIÉRT KÉSIK AZ ÁTTÖRÉS? A tanulmány előző részében részletesen bemutattuk az uralkodó zsír-paradigma legfontosabb megállapításait az elhízással és a 2-es típusú cukorbetegséggel kapcsolatban, és szembeállítottuk ezeket a „feltörekvő” cukor-paradigma megállapításaival. Egyre több a tudományos bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a telített zsírsavak korábban feltételezett kóroki szerepe nem tartható. Joggal vetődik tehát fel a kérdés: ha ennyire nyilvánvaló, hogy a zsír-paradigma nem tartható, miért nem történt meg mindeddig a szemléletváltás? Egyrészt, bár a paradigma szempontjából anomáliának számító tudományos eredmények valóban egyre szélesebb körben elérhetők, természetes, hogy a status quo védelmében érdekelt csoportok (szakértők, élelmiszeripari szereplők, lobbisták, egyes politikusok) igyekeznek megakadályozni azok érvényesülését, például a versengő paradigmát képviselő kutatók hitelességének megkérdőjelezésével [1-3]. A British Medical Journal-ban megjelent Teicholz cikk esetében például érdemes elolvasni annak, igen viharos utóéletét is. Neves kutatók, illetve civil szervezetek képviselői követelték a publikáció visszavonását, amelyet végül is az újság szerkesztője nem tett meg [4]. Másrészt, tudománytörténeti érdekesség, hogy a zsírparadigma születésekor is ott volt versenytársként a cukorközpontú magyarázat: az előbbit Ancel Keys amerikai, az utóbbit pedig John Yudkin brit tudós képviselte [1, 5, 6]. A zsír-paradigma elterjedésében és rögzülésében valószínűleg az is közrejátszott, hogy nagyon kézenfekvőnek, logikusnak tűnt, hogy a telített zsírok okozzák az elhízást (amely tulajdonképpen többletzsír), hogy az érelmeszesedéshez (zsírt, koleszterint tartalmazó lerakódás) a zsírnak van köze és nem a cukornak, hogy több mozgás kell és kevesebbet kell enni, illetve, hogy az energiabevitel szempontjából a zsírnak van a legnagyobb szerepe, hiszen ez a legnagyobb energiatartalmú a három makrotápanyag közül. Harmadrészt nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a táplálkozás témakörében rengeteg, sokszor egymásnak ellentmondó nézet, táplálkozási tanács, speciális étrend (pl. mediterrán, vegetáriánus, vegán, paleo) jelenik meg és XVIII. ÉVfolyAM 6. SZÁM 2019. AuguSZTuS EgÉSZSÉg-gAZdASÁgTAn NéPEGéSzSéGüGY lesz népszerű időről-időre, és a tudományos bizonyítékok köre nem terjed ki minden felvetődő kérdésre. Sőt, nem ritkák az egymásnak ellentmondó tudományos bizonyítékok sem, amelyek elbizonytalanítják a tájékozódni kívánó laikusokat [7, 8]. Nem tagadható például, hogy az utóbbi időszakban a cukor-paradigma egyes téziseinek ellentmondó tudományos közlemények is megjelentek [9-14], és egyesek arról számolnak be, hogy a 2-es típusú cukorbetegség alacsony zsírtartalmú, vegán diétával is gyógyítható [7]. EllEnTMondÁSoK ÉS KÖZÖS ponToK: MESTERSÉgES InTEllIgEncIA ÉS SZEMÉlyRE SZABoTT ÉTREnd Nagyon nehéz helyzetben van az a kutató, aki ebben az erőtérben igyekszik megtalálni és kiemelni azokat a közös pontokat, amelyekben talán egyetértés van. Minden bizonynyal szükség van a tudományos eredmények nyomon követésére, kritikai értékelésére és szintézisére, de az elérhető bizonyítékok ezen nem szisztematikus áttekintése is ad néhány, talán senki által nem vitatható támpontot a továbblépéshez. Egyrészt érdekes lehet a táplálkozás paleoantropológiai megközelítése, hiszen azt a tényt egyre kevesebben vitatják, hogy a modern kor táplálkozással kapcsolatos problémáinak egyik forrása az lehet, hogy az őseinktől örökölt biológiai adottságok nem a modern élelmiszeripar által előállított, erősen feldolgozott termékekhez („processed food”) való alkalmazkodás során alakultak ki [15, 16]. Ez az alaptétele az ún. paleo diétáknak is, de éppen a paleoantropológiai kutatások cáfolják a leginkább ezeket az étrendi javaslatokat, hiszen a ma elérhető élelmiszerek döntő többsége mezőgazdasági innováció (pl. nemesítés) eredménye, amelyet őseink nyilvánvalóan nem ehettek, mert korábban ebben a formában nem is léteztek [16]. Ami mégis elmondható az az, hogy egyáltalán nem egyféle étrendet ettek, hanem mindenki azt, ami a környezetében elérhető volt, hogy friss (tartósítószermentes) élelmiszereket fogyasztottak (a tartósítószer megöli a romlást okozó mikroorganizmusokat, de így feltételezhetően káros hatással van a hasznos bélbaktériumokra is), valamint, hogy teljes egész („whole food”), és nem sokszorosan feldolgozott és energiakoncentrált élelmet ettek [16]. Ahhoz például, hogy egy literes szénsavas üdítőben lévő cukormennyiséget magához vegyen, az ősembernek egy 2,5 méter magas cukornádat kellett volna egyszerre elfogyasztania [16]. Másrészt magyarázatot adhat a jelentősen eltérő étrendek egyes esetekben sikerére, más esetekben pedig kudarcára az, hogy az anyagcsere közös alapvető biokémiai folyamatait az egyes emberek eltérő genetikai háttere, életmódja, illetve a bélben velünk szimbiózisban élő baktériumok (mikrobiom) eltérő összetétele módosíthatja. Segal és munkatársai 1000 egészséges ember vér glukóz szintjét vizsgálták meg, résztvevőnként 50 (azaz összesen 50 000) étkezés után [17]. Azt találták, hogy egyénenként nagyon különböző ételek okoztak magas vércukorszintet étkezés után, és IME – InTERdISZcIplInÁRIS MAgyAR EgÉSZSÉgügy ugyanazon étel az egyik emberben nem, míg a másikban kiváltotta ezt a hatást. Ráadásul ez semmilyen formában nem függött attól, hogy az adott étellel kapcsolatban mi a közvélekedés (pl. volt olyan kísérleti alany, akinél a rizs nagy vércukorszint-emelkedést eredményezett, a fagylalt pedig nem). Az adatbázisra építve a kutatók olyan mesterséges intelligencia alkalmazást fejlesztettek, amely az egyén genetikai hátterének, életmódjának és mikrobiom összetételének az ismeretében előre megjósolta, hogy milyen ételek lesznek neki jók, és azt találták, hogy a személyre szabott étrend a mikrobiom összetételét is kedvező irányba befolyásolta [17]. Ezt a digitális egészségügyi technológiát a továbbiakban testsúlycsökkentésre fókuszáló klinikai vizsgálatban kívánják használni [18]. A digitális forradalom önmagában is paradigmaváltó átalakulást indukál az egészségügyben [19], így könnyen válhatna a megszokott tudományos keretek felülvizsgálatának „vivőanyagává”. A nagy tömegű, rutin adatokban („Big Data”) rejlő kutatási potenciál pedig felbecsülhetetlen jelentőségű, többek között éppen az ilyen sokakat érintő, de vitatott területek ellentmondásainak feloldásában. MI A TEEndŐ? A túlsúly, az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség olyan nagy népegészségügyi jelentőségű területei az egészségügynek, ahol a tudományos bizonyítékokra építő orvoslás, illetve egészségpolitikai programalkotás alkalmazása szinte felmérhetetlen egyéni és társadalmi haszonnal járhat. A biztosnak látszó összefüggések mellett ugyanis számos egyéb betegségről pl. az Alzheimer-kórról is kiderülhet, hogy ide kapcsolódik [20]. Az élelmiszeripar és kereskedelem felelőssége a kialakult helyzetben, amely magában foglalja nemcsak az egészségügyi, hanem környezeti károkat is (üvegházhatású gázok, mezőgazdasági célú erdőirtás, élővizek szennyezése), nehezen vitatható, ennek ellenére csak kevés szó esik ezekről az ágazatokról, amikor a világ legégetőbb problémáiról folyik a diskurzus [1, 3, 21, 22]. Könnyen belátható, hogy az egyéni szintű étrendi vitákon túl, amelynek feloldása az egyénre szabott étrendi tanácsadás feltételeinek megteremtése mellett csak a tudományos bizonyítékok folyamatos gyűjtésével, kritikai elemzésével és szintézisével képzelhető el (például egy NICE típusú, tudományos bizonyítékokat elemző intézet keretén belül, kiegészítve egy, az egészségügyi adatvagyon feldolgozását hozzáférési és módszertani szempontból támogató országos digitális egészségügyi központtal, amelyre fordított erőforrások nagyon rövid időn belül bőségesen megtérülnének), rengeteget lehetne tenni a WHO által kívánatosnak tartott, az egészséges életmódhoz szükséges döntéseket támogató társadalmi környezet létrehozásának érdekében is. Az alkohol, illetve dohánytermékek esetében természetesnek tekintjük a hozzáférést korlátozó finanszírozási ösztönzőket, illetve jogszabályokat; a jelenleg sokkal nagyobb egyéni és társadalmi terhet jelentő túltápláltság forrását jelentő „élelmiszerXVIII. ÉVfolyAM 6. SZÁM 2019. AuguSZTuS 61 EgÉSZSÉg-gAZdASÁgTAn NéPEGéSzSéGüGY tenger” (food swamp), a feldolgozott és adalékolt termékek esetében miért kellene kivételt tennünk [23, 24]? Magyarország a 2010-2014-ig tartó kormányzati ciklusban jelentős előrelépést tett ezen a területen, amellyel sokáig a nemzetközi figyelem középpontjába került [25]. Az egészséges táplálkozási döntések támogatására a kormány 2011. szeptember 1-től adóztatja a magas hozzáadott cukor és sótartalmú élelmiszereket (ezen belül is kiemelten a cukros üdítőket), 2013-ban betiltotta azon élelmiszerek forgalmazását, amelyek zsírtartalmának több mint 2%-a transzzsír (Dánia és Ausztria után harmadikként az EU-ban), és szabályozta a közétkeztetésben a hozzáadott cukor, só és transzzsír mennyiségét, valamint a zöldségek és gyümölcsök részesedését [26-28]. Mindhárom táplálkozás-egészségügyi beavatkozás fenntartható eredményeket hozott. A népegészségügyi termékadó (NETA) azonnali hatást gyakorolt az adóval érintett termékek piacára [29]. 2012-ben a gyártók 40%a megváltoztatta a termékösszetételt a káros adalékanyag (só, cukor) teljes kivonásával (30%), vagy lecsökkentésével (70%) és az érintett termékek forgalma 27%-kal csökkent. A kedvező hatások két évvel később, 2014-ben is érezhetőek voltak: a fogyasztók 59-73%-a továbbra is kevesebbet vásárolt a NETA körébe tartozó élelmiszerekből (a legnagyobb hatás a cukros üdítők esetében maradt fenn), ráadásul mindez nem pusztán az áremelkedésnek volt köszönhető, hanem az egészségtudatosság erősödésének is [30]. Mindemellett az első négy évben a NETA-ból több mint 60 milliárd forint, az egészségügyi dolgozók béremelésére fordítható többlet adóbevétel érkezett. A közétkeztetési szabályozás eredményeként, 2013 és 2017 között 47-ről 82%-ra emelkedett azon iskolák aránya, ahol naponta legalább egy alkalommal kapnak zöldséget és/vagy gyümölcsöt a tanulók, 47-ről 72%-ra emelkedett azon iskolák aránya, akik részt vesznek az EU tej programjában, valamint 100%-ról 33%-ra csökkent azon iskolák aránya, akik bő zsiradékkal történő sütési technológiát alkalmaznak [31]. Mindezen sikerekre és nemzetközi elismertségre építve egyáltalán nem tűnik utópisztikus gondolatnak, hogy Magyarország úttörő legyen a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, illetve kereskedelem, valamint a vendéglátóipar szabályozó eszközökkel és pénzügyi ösztönzőkkel történő, népegészségügyi és környezetvédelmi célú paradigmaváltó átalakításában. Semmelweis országában nem lehetünk érzéketlenek az elhibázott egészségügyi és társadalmi gyakorlatokkal szemben. Tekintettel az ország agrár-, és élelmiszeripari hagyományaira egyáltalán nem lehetetlen, hogy egy ilyen radikális transzformáció exportképességünket is új dimenzióba tudná helyezni. Végezetül fontos még egyszer hangsúlyozni, hogy az áldozathibáztatás nemcsak igazságtalan, hanem egyenesen kontraproduktív a túltápláltság elleni küzdelemben. A táplálkozásegészségügyi tudományos viták középpontjában jórészt a biomedikális szempontok állnak és nem helyeződik kellő hangsúly az elhízás pszichoszociális háttértényezőire. A túlsúly és az elhízás önmagában, kívülről érkező negatív megjegyzések nélkül is stressztényező, amely például a nemi szerepekkel kapcsolatos elvárásokra, ezen belül is például a szexualitásra vonatkozó stresszel is összefügg, annak kiváltója, illetve felerősítője lehet [32]. A stressz pedig az evésen mint stresszkezelő tényezőn keresztül („emotional eating”) tovább emeli a testsúlynövekedés és elhízás kockázatát, így egy egyre erősödő önrontó kör alakulhat ki, amelyből külső segítség nélkül nagyon nehéz kitörni. A kritikus megjegyzések, illetve a túltápláltsághoz kötődő stigmatizáció pedig tovább fűti a kialakult önrontó kört [33]. éppen ezért van szükség a tudományos bizonyítékokon alapuló, életmódváltást célzó biomedikális intervenciók (étrend, fizikai aktivitás) mellett a páciensek komplex pszichés támogatására, különböző mentálhigiénés intervenciók (pl. stresszkezelés) segítségével [34]. IRODALOMJEGYzéK [1] Lustig R: Processed Food: An Experiment That Failed [Video file], Ambition Nutrition 2017 előadás [hossz: 1:01:41], 2017, The Centre for Hospitality and Culinary Arts at George Brown College, közzététel: 2017.09.11., megtekintés: 2019.04.25.; URL: https://www.youtube. com/watch?v=pvgxNDuQ5DI. [2] Teicholz N: The scientific report guiding the US dietary guidelines: is it scientific?, BMJ, 2015; 351:h4962, DOI: 10.1136/bmj.h4962. [3] Teicholz N: The Real Food Politics [Video file], Low Carb Goald Coast 2017 előadás, 2017.10.07. [hossz: 37:38], 2017, Youtube: Low Carb Down Under, közzététel: 2018.05.10., megtekintés: 2019.04.25.; URL: https:// www.youtube.com/watch?v=7Lww5WH7INI. [4] British Medical Journal: The scientific report guiding the US dietary guidelines: is it scientific? All rapid responses, 2016, BMJ, utoljára frissítve: 2016.12.01., megtekintés: 62 IME – InTERdISZcIplInÁRIS MAgyAR EgÉSZSÉgügy [5] [6] [7] [8] 2019.04.26.; URL: https://www.bmj.com/content/351/ bmj.h4962/rapid-responses. Teicholz N: The big fat surprise: why butter, meat, and cheese belong in a healthy diet, 1. kiadás, 2014, New York: Simon & Schuster Inc., p.ix,479. Teicholz N: The Big Fat Surprise [Video file], TEDxEast előadás [hossz: 19:57], 2014, Youtube: TEDx Talks, közzététel: 2014.03.07., megtekintés: 2019.04.25.; URL: https://www.youtube.com/watch?v=1CHGiid6N9Q. Barnard N: Tackling diabetes with a bold new dietary approach [Video file], TEDxFremont előadás, 2012. 11.10. [hossz: 18:21], 2012, Youtube: TEDx Talks, közzététel: 2012.12.04., megtekintés: 2019.04.25.; URL: https://www.youtube.com/watch?v=ktQzM2IA-qU. Hallberg S: Reversing Type 2 diabetes starts with ignoring the guidelines [Video file], TEDxPurdueU előadás, 2015/03 [hossz: 18:11], 2015, Youtube: TEDx Talks, közXVIII. ÉVfolyAM 6. SZÁM 2019. AuguSZTuS EgÉSZSÉg-gAZdASÁgTAn NéPEGéSzSéGüGY zététel: 2015.05.04., megtekintés: 2019.04.25.; URL: https://www.youtube.com/watch?v=da1vvigy5tQ. [9] Hooper L, Martin N, Abdelhamid A, Davey Smith G: Reduction in saturated fat intake for cardiovascular disease, Cochrane Database Syst Rev, 2015(6):CD011737, DOI: 10.1002/14651858.CD011737. [10] Khan TA, Sievenpiper JL: Controversies about sugars: results from systematic reviews and meta-analyses on obesity, cardiometabolic disease and diabetes, Eur J Nutr, 2016; 55(Suppl 2):25-43, DOI: 10.1007/s00394016-1345-3 [pii]. [11] Rippe JM, Angelopoulos TJ: Sugars, obesity, and cardiovascular disease: results from recent randomized control trials, Eur J Nutr, 2016; 55(Suppl 2):45-53, DOI: 10.1007/s00394-016-1257-2 [pii]. [12] Rippe JM, Marcos A: Controversies about sugars consumption: state of the science, Eur J Nutr, 2016; 55 (Suppl 2):11-16, DOI: 10.1007/s00394-016-1227-8 [pii]. [13] Stanhope KL: More pieces of the fructose puzzle, J Intern Med, 2017; 282(2):202-204, DOI: 10.1111/joim. 12644. [14] University of California San Fransico: SugarScience: the Unsweetened Truth, 2019, University of California San Fransico, megtekintés: 2019.04.26.; URL: http://sugarscience.ucsf.edu/pub-sources.html#.XM4aJugzzPY. [15] Peters W: Obesity – the clash between two realities [Video file], TEDxLaSierraUniversity előadás [hossz: 24:10], 2014, TEDx Talks, közzététel: 2014.05.16., megtekintés: 2019.04.25.; URL: https://www.youtube.com/ watch?v=O5wRwzz2RbI. [16] Warinner C: Debunking the paleo diet [Video file], TEDxUO előadás, 2013.01. [hossz: 22:18], 2013, Youtube: TEDx Talks, közzététel: 2013.02.12., megtekintés: 2019.04.25.; URL: https://www.youtube.com/ watch?v=BMOjVYgYaG8&t=1145s. [17] Segal E: What is the best diet for humans? [Video file], TEDxRuppin előadás, 2016.06.23. [hossz: 19:12], 2016, Youtube: TEDx Talks, közzététel: 2016.07.20., megtekintés: 2019.04.25.; URL: https://www.youtube.com/ watch?v=0z03xkwFbw4&t=28s. [18] Popp CJ, St-Jules DE, Hu L, Ganguzza L, Illiano P, Curran M, Li H, Schoenthaler A, Bergman M, Schmidt AM, Segal E, Godneva A, Sevick MA: The rationale and design of the personal diet study, a randomized clinical trial evaluating a personalized approach to weight loss in individuals with pre-diabetes and early-stage type 2 diabetes, Contemp Clin Trials, 2019; 79:80-88, DOI: S1551-7144(18)30584-6 [pii], 10.1016/j.cct.2019.03.001. [19] Szócska M, Gaál P: Digitális egészségtudomány a magyar egészségügyben, In Nógrádi Tóth E (szerk.): Medicina évkönyv 2018 – a magyar egészségügy számokban: ellátás, gazdaság, innováció, 2018, Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság: Budapest, pp.13-15. [20] zhao N, Liu CC, Van Ingelgom AJ, Martens YA, Linares C, Knight JA, Painter MM, Sullivan PM, Bu G: Apolipoprotein E4 Impairs Neuronal Insulin Signaling by IME – InTERdISZcIplInÁRIS MAgyAR EgÉSZSÉgügy Trapping Insulin Receptor in the Endosomes, Neuron, 2017; 96(1):115-129 e5, DOI: S0896-6273(17)30791-2 [pii], 10.1016/j.neuron.2017.09.003. [21] Andersen K, Kuhn K: Cowspiracy: The Sustainability Secret, 2014, Madman Production Company, USA: Netflix, bemutató: 2014.06.26., vetítési idő: 90' [22] Cohen D: A big fat crisis : the hidden forces behind the obesity epidemic – and how we can end it, 2014, New York: Nation Books, p.262. [23] Cohen D: A big fat crisis -- stopping the real causes of the obesity epidemic [Video file], TEDxUCR Salon előadás, 2014/05 [hossz: 15:08], 2014, Youtube: TEDx Talks, közzététel: 2014.07.03., megtekintés: 2019.04.25.; URL: https:// www.youtube.com/watch?v=NBXxJrMxGzc&t=183s. [24] World Health Organization: Obesity and Overweight, 2018, World Health Organization, megtekintés: 2019. 04.26.; URL: https://www.who.int/en/news-room/factsheets/detail/obesity-and-overweight. [25] World Health Organization: Good practice briefs, 2019, World Health Organization, megtekintés: 2019.04.26.; URL: http://www.euro.who.int/en/health-topics/Healthsystems/health-systems-response-to-ncds/publica tions/good-practice-briefs. [26] Magyar Köztársaság Országgyűlése: 2011. évi CIII. törvény a népegészségügyi termékadóról (kihírdetve: 2011. július 19), Magyar Közlöny, 2011; 2011(85):25125-8. [27] Emberi Erőforrások Minisztere: 71/2013. (XI.20.) EMMI rendelet az élelmiszerekben lévő transz-zsírsavak megengedhető legnagyobb mennyiségéről, a transz-zsírsav tartalmú élelmiszerek forgalmazásának feltételeiről és hatósági ellenőrzéséről, valamint a lakosság transz-zsírsav bevitelének nyomon követésére vonatkozó szabályokról, Magyar Közlöny, 2013; 2013(192):82602-4. [28] Emberi Erőforrások Minisztere: 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról, Magyar Közlöny, 2014; 2014(61): 8915-29. [29] Martos é, Bakacs M, Joó T, Kaposvári C, Nagy B, Sarkadi Nagy E, Schreiberné Molnár E: Assessment of the Impact of a Public Health Product Tax, 2015, World Health Organization Regional Office for Europe, National Institute for Food and Nutrition Science Directorate General: Budapest, 2015/11, pp.1-23, megtekintés: 2019.05.08.; URL: http://www.euro.who.int/_data/assets/pdf_file/0008/ 332882/assessment-impact-PH-tax-report.pdf. [30] Martos é, Joó T, Pusztai z: Public Health Product Tax in Hungary: An example of successful intersectoral action using a fiscal tool to promote healthier food choices and raise revenues for public health, In Jakab M, Borgermans L, Cerezo Cerezo J, Farrington J (szerk.): Health systems respond to noncommunicable diseases: Compendium of good practices, 2018, World Health Organization, Regional Office for Europe: Copenhagen, pp.42-45, megtekintés: 2019.05.08.; URL: http://www. euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0007/381319/hssncd-policy-brief-eng.pdf?ua=1. XVIII. ÉVfolyAM 6. SZÁM 2019. AuguSZTuS 63 EgÉSZSÉg-gAZdASÁgTAn NéPEGéSzSéGüGY [31] Bíró K, zentai A: The Public Catering Decree in Hungary: Intersectoral Public Health Action to Improve Nutrition and Address Social Inequalities with a Binding Legal Instrument, In Jakab M, Borgermans L, Cerezo Cerezo J, Farrington J (szerk.): Health systems respond to noncommunicable diseases: Compendium of good practices, 2018, World Health Organization, Regional Office for Europe: Copenhagen, pp.46-49, megtekintés: 2019. 05.09.; URL: http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf _file/0007/381319/hss-ncd-policy-brief-eng.pdf?ua=1. A SzERzőK BEMUTATÁSA [32] Susánszky A: The Association Between Body Mass Index and Gender Role Stress Among Young Hungarian Males, European Journal of Mental Health, megjelenés alatt. [33] Tomiyama AJ, Carr D, Granberg EM, Major B, Robinson E, Sutin AR, Brewis A: How and why weight stigma drives the obesity 'epidemic' and harms health, BMC Med, 2018; 16(1):123, DOI: 10.1186/s12916-018-1116-5 [pii]. [34] Czegledi E: [Options for stress management in obesity treatment], Orv Hetil, 2016; 157(7):260-7, DOI: 10.1556/ 650.2016.30362. dr. gaál péter 1993-ban végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán, 1995-ben szerzett Master of Science fokozatot egészségügyi menedzsmentből a londoni Egyetemen, 2004-ben pedig ugyanott sikerrel védte meg PhDértekezését a magyarországi hálapénz jelenségének témakörében. A paraszolvencia újszerű értelmezési keretét bemutató angol nyelvű cikkével 2005-ben elnyerte az Európai Egészségügyi Menedzsment Társaság (EHMA) és a Karolinska Egyetem közös kutatási, publikációs díját. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja, az Egészségügyi Menedzserképző Központ Egészségügyi Rendszerek Menedzsmentje Tanszéki Csoportjának vezetője, oktatója és kutatója. Szakterülete az egészségpolitika, az egészségügy-finanszírozás és az ellátásszervezés. 2011-től az IME Szerkesztőbizottságának tagja. dr. Szócska Miklós, 1989-ben szerzett orvosi diplomát a Semmelweis Egyetemen, ahol a képzés ideje alatt ellenzéki diákvezetőként fordult érdeklődése az egészségügyi menedzsment irányába. Diplomája megszerzését követően kollégáival együtt megalapította az azóta már több mint 20 éves Egészségügyi Menedzserképző Központot, amelynek jelenleg is a vezetője. A menedzserképző fejlesztése során a Harvard Egyetemen szerzett Master of Public Administration diplomát, majd a Semmelweis Egyetemen sikeresen védte meg változtatás menedzsment témában írt doktori disszertációját. 2010-től egészségügyi államtitkári pozíciót töltött be a politikai ciklus teljes négy éve alatt. Államtitkárként különösen nagy hangsúlyt fektetett a bizonyítékon alapuló konzultatív egészségpolitika meghonosítására és a gazdasági válság alatt egyre inkább előtérbe kerülő fenntartható egészségügy megalapozására. Legfőbb eredményének mégis a dohányzás visszaszorítása, a kórházi rendszerek központosítása, az eegészségügy megalapozása és a népegészségügyi termékadó bevezetése tekinthető, amely a befolyó összegből biztosította az egészségügyi dolgozók számára a hosszú ideje elmaradt béremelést. 2014-től újra az Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatója. Főbb kutatási és oktatási területei a hálózatelemzés, kríziskommunikáció, vezetés és változtatásmenedzsment, továbbá az e-egészségügyi és big data megoldások. Susánszky Anna 2002-ben végzett a Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Kulturális és Vizuális Antropológia szakán, kulturális antropológus kutató és vizuális kultúra tanári szakirányokon. 2002 óta a Semmelweis Egye- tem Magatartástudományi Intézetének munkatársa, oktatója. Kutatásait a férfi nemiszerep-stressz és az egészségi állapot összefüggései, valamint szülés/születés kulturális különbségei témaköreiben végzi. Kutatóként számos nemzetközi és hazai pályázatban dolgozott. XIX. Vezetői eszköztár – Kontrolling Konferencia 2019. december 3. (kedd) 64 IME – InTERdISZcIplInÁRIS MAgyAR EgÉSZSÉgügy XVIII. ÉVfolyAM 6. SZÁM 2019. AuguSZTuS