IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Az orvos-gyógyszerész együttműködés módszere és jelentősége hipertónia betegségben

  • Cikk címe: Az orvos-gyógyszerész együttműködés módszere és jelentősége hipertónia betegségben
  • Szerzők: Prof. Dr. Kékes Ede, Dr. Nagy Judit
  • Intézmények: Magyar Hypertonia Társaság Regiszter Munkabizottság, PTE ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinika
  • Évfolyam: XVIII. évfolyam
  • Lapszám: 2019. / 6
  • Hónap: augusztus
  • Oldal: 37-41
  • Terjedelem: 5
  • Rovat: KLINIKUM
  • Alrovat: KARDIOLÓGIA

Absztrakt:

A hipertónia népbetegséggé vált világszerte és növekedése megállíthatatlan. A betegség korai felismerése, kezelése és gondozása „teammunka”, amelyben egyre nagyobb szerep jut a gyógyszerészeknek is. közleményünkben röviden ismertetjük a hipertónia epidemiológiáját, a normális és kóros vérnyomás-kategóriákat, a vérnyomásmérés technikáját a gyógyszertárakban. A gyógyszerész együttműködése a kezelőorvossal segíti a betegség korai felismerését, javítja a kezelt betegek gyógyszeradherenciáját és kiegészíti az orvos felvilágosító, oktató tevékenységét. bemutatjuk a modern külföldi és hazai tapasztalatokat és felvázoljuk a jövő lehetőségeit.

Angol absztrakt:

Hypertension has become globally epidemic in the world and its growth is unstoppable. Early detection, treat - ment and care of this disease has presented a „team” work, with pharmacists playing an increasingly important role. In our report we briefly describe the epidemiology of hypertension, the normal and abnormal blood pressure categories, the blood pressure measurement technique in pharmacies. The pharmacist's cooperation with the physician helps the early detection of the disease, improves the drug adherence of the treated patients and complements the physician's educational activities. We present modern international and domestic experiences and outline future opportunities.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
klinikum KArDIOLógIA Az orvos-gyógyszerész együttműködés módszere és jelentősége hipertónia betegségben Dr. Kékes Ede, Dr. Nagy Judit PTE ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinika A hipertónia népbetegséggé vált világszerte és növekedése megállíthatatlan. A betegség korai felismerése, kezelése és gondozása „teammunka”, amelyben egyre nagyobb szerep jut a gyógyszerészeknek is. közleményünkben röviden ismertetjük a hipertónia epidemiológiáját, a normális és kóros vérnyomás-kategóriákat, a vérnyomásmérés technikáját a gyógyszertárakban. A gyógyszerész együttműködése a kezelőorvossal segíti a betegség korai felismerését, javítja a kezelt betegek gyógyszeradherenciáját és kiegészíti az orvos felvilágosító, oktató tevékenységét. bemutatjuk a modern külföldi és hazai tapasztalatokat és felvázoljuk a jövő lehetőségeit. Hypertension has become globally epidemic in the world and its growth is unstoppable. Early detection, treatment and care of this disease has presented a „team” work, with pharmacists playing an increasingly important role. In our report we briefly describe the epidemiology of hypertension, the normal and abnormal blood pressure categories, the blood pressure measurement technique in pharmacies. The pharmacist's cooperation with the physician helps the early detection of the disease, improves the drug adherence of the treated patients and complements the physician's educational activities. We present modern international and domestic experiences and outline future opportunities. bevezetés A magasvérnyomás-betegség igazi népbetegség, hiszen ma már több mint 1 milliárd ember szenved benne és ez a világ összlakosságának körülbelül egyhatoda [1]. A teljes (világ) prevalencia a felnőtt lakosságban 30-45%, a korstandardizált előfordulás férfiaknál szignifikánsan nagyobb, mint nőknél a 2014. és 2015. évi globális felmérések alapján [1,2,3]. A WHO 2014. évi felmérése [4] alapján a 18 évnél idősebb felnőtt lakosság vonatkozásában az emelkedett vérnyomásértékkel (≥140 Hgmm szisztolés vagy ≥90 diasztolés) rendelkezők a világ összlakosságának 22,3%-t teszik ki globálisan és gyakorlatilag az egész világra, az összes WHO régióra kiterjed. Legmagasabb a prevalencia Afrikában, legalacsonyabb Amerikában (18,2%), Európa a harmadik helyet foglalja el. Az egyes WHO régiókban az előfordulási arányokat az 1. ábrán mutatjuk be [2]. Természetesen Amerika (USA, Kanada) mutat a legelőnyösebb arányokat, hiszen a gyógyszeres kezelés ezen két országban a legeredményesebb. A másik nem meglepő tény az afrikai magas arány, hiszen a kedvezőtlen szocioökonóime – interdiszciplináris mAgyAr egészségügy 1. ábra Az emelkedett vérnyomással rendelkező felnőtt populáció megoszlása az egyes WHO régiókban [2]. miai adatok itt érvényesülnek a legnagyobb mértékben. Ha Közép-Európát nézzük – benne hazánkat is – és összehasonlítjuk a három fejlett állam (USA, Kanada és Anglia) adataival, nem megnyugtató a helyzet ebben a vonatkozásban [2], lásd 1. táblázat. 1. táblázat Az emelkedett vérnyomás előfordulási aránya a közép-európai országokban a felnőtt lakosság %-ában. Összehasonlítás 3 fejlett országban észlelt adatokkal. Mindezekhez hozzá kell tennünk, hogy a magasvérnyomás-betegség a kor előrehaladásával együtt egyre nagyobb mértékű megjelenést mutat, és 60 év felettieknél az arányszám már a 60%-ot is eléri [2]. A világszerte érvényesülő helytelen életmód, a stressz, az általános testsúlynövekedés és a 2. típusú diabétesz terjedése folyamatosan tovább növeli az arányszámokat [4,5]. A gyógyszerész A betegellátó, -gondozó munkAcsoport egyik tAgjA Az epidemiológiai adatokkal kívántuk alátámasztani, hogy milyen nagy jelentősége van minden módszernek, mely segíti ezen népbetegség visszaszorítását. A hipertónia kezelésében és gondozásában az elmúlt években ismételten hangsúlyozták a „teammunka” jelentőségét. Ez azt jelenti, hogy a kezelőorvos, a szakmai specialista (hipertonológus) konzultáns, valamint az asszisztens-ápolónő mellett a gyógyszerésznek is fontos szerepe van a betegség korai felismerésében és az optimális kezeXviii. évfolyAm 6. szám 2019. Augusztus 37 klinikum KArDIOLógIA lés-gondozás folyamatában. A gyógyszerész tevékenysége nemcsak abban rejlik, hogy adott esetben egy nem kontrollált hipertóniás beteget felderítsen, hanem abban is, hogy elősegíti a kezelés folyamatosságát (compliance), sőt a gyógyszeres beállításban is (titrálás) hasznos munkát végezhet [6,7]. A nemzetközi felmérések alapján a gyógyszertárakban történő vérnyomásmérés (gyBPM) széles mértékben elterjedt a legtöbb országban, mégis jelentőségét és népegészségügyi hasznát nem értékelik eléggé. 708 japán patikában végzett felmérés szerint a gyógyszerészek 54%-a azt válaszolta, hogy náluk a vérnyomásmérés elérhető, 36%-uk pedig javasolta is a megjelenő betegeknek, hogy vérnyomásukat mérjék meg náluk. A WHO már 2005-ben felismerte, hogy a gyógyszerésznek milyen jelentős szerepe van a hipertónia terápiájában populációs szinten és egy irányelvet dolgozott ki ilyen irányú munkájuk segítésére. Ezen gyógyszerészre alapozott hipertónia menedzselésnek 3 szintjét adta meg [9]: • Az egészséges életmódra vonatkozó tanácsadás. • A hipertónia korai felderítése a még nem diagnosztizált egyéneknél a vérnyomásméréssel, melyet egyúttal jelentenek a beteg családorvosának. • A kezelt hipertóniások gyógyszeres beállításának segítése rendszeres gyógyszertári mérésekkel. A javaslatban az is szerepelt, hogy az egyes országokban nemzeti, illetve lokális szinten tréningeket, illetve továbbképző előadásokat tartsanak a gyógyszerészek számára a betegségről, a helyes életmódról és a vérnyomásmérés pontos szabályairól. Hazánkban a gyógyszerészi gondozás Országos Programja keretében [10] és a Nemzeti Szívprogramban [11] megfogalmazásra kerültek a fenti gondolatok, melyek megvalósítása megindult és az „Éljen 140/90 alatt!” program alatt kiteljesedett. Az utóbbiban egyrészt már a szervezés során arra törekedtünk, hogy az egészséges egyén és a hipertóniás beteg folyamatos oktatásban és nevelésben részesüljön, másrészt arra, hogy az egészségügyi személyzet mint „munkacsoport” (orvos, ápoló, asszisztens, gyógyszerész) ismereteit folyamatosan bővítsük az egészséges életmód, a nem gyógyszeres és a gyógyszeres kezelés területén [12]. A Program keretében több mint 400 gyógyszerésszel vettük fel a kapcsolatot és beszéltük meg a vérnyomásmérés módszertanát [13]. A gyógyszertári vérnyomásmérés és értéke A legfontosabb, hogy pontosan hová lehet elhelyezni a gyBPM-t? Mivel egyezik meg leginkább értékrendben? Ez azt jelenti, hogy előbb a mérés módszertanáról kell néhány gondolatot kifejteni. Az Európai Hipertónia Társaság (ESH) 2018. évi új hipertónia kezeléséről megjelent irányelve [14] új vérnyomáshatárokat szabott meg, melyet a 2. táblázatban mutatunk be. A táblázat szerint már 130/85 Hgmm felett nem normális a vérnyomás, azonban az összehasonlító méréseknél változatlanul a 140/90 Hgmm-es határt veszik számításba. Önmagában is érdekes az irányelvben a mérést tárgyaló fejezet, mert „out of office” elnevezést (rendelőn kívüli mérés) hasz- 38 ime – interdiszciplináris mAgyAr egészségügy 2. táblázat A vérnyomás-kategóriák. ESH 2018. nál, melyben az ABPM (24 órás monitorozás) és a HBPM (Otthoni mérés) mellett a gyBPM is elfér. A mérés technológiájáról nem beszélünk, de néhány dolgot rögzítenünk kell, mert az otthoni vérnyomásmérésnél jelentős változást rögzítettek. Eszerint a követelmény, hogy félautomata, validált mérőeszközzel minimálisan egymást követő 3 napon, optimálisan 6-7 napon keresztül reggel és este azonos időben kell végezni a mérést. Minden egyes adat két (2 perces szünettel végzett) mérés átlaga és ezt naplózni kell papíron és ezt a naplót kell vinni az orvosi vizitre. Ma már a telemedicinális (okostelefon vagy más forma) vérnyomásrögzítést és az adatküldést is javasolják [15,16,17]. A HBPM az ABPM-mel együtt mindig alacsonyabb értékeket mutat, mint a rendelői és megadja az adott betegre jellemző „valódi aktuális vérnyomás” értéket. A 3. táblázat mutatja a három mérési módszer összehasonlítását a vérnyomásértékek vonatkozásában. 3. táblázat A szisztolés és diasztolés vérnyomás értékei különböző mérési módszerek mellett. ESH 2018. Mindezeken túl a rendszeres otthoni vérnyomásmérés megbízhatóbban jelzi a szervi károsodások – különösen a balkamrahipertrófia – kialakulását [18], javítja a betegek gyógyszer-adherenciáját [19] és egészében kedvezőbb lesz a hipertónia kontrollálása. Hangoztatják, hogy mindez akkor igaz, ha a mérésekhez a rendelőben és azon kívül is segítjük a betegeket ismeretbővítéssel, tájékoztatással és életmód „neveléssel” [14,20]. mit jelent A gyógyszertárAkbAn történő vérnyomásmérés? • Két mondatot idézünk az ESH 2018. évi irányelvéből: Az egészségügyi szolgáltatók közötti integráció növelése a gyógyszerészek és a nővérek bevonásával javítja a gyógyszer-adherenciát. Xviii. évfolyAm 6. szám 2019. Augusztus klinikum • KArDIOLógIA Az egészségügyben dolgozók (orvos-asszisztens-gyógyszerész) elektronikus kapcsolata, kommunikációja segíti az orvos munkáját és csökkenti az orvoslátogatás gyakoriságát. Az első kérdés a vérnyomásértékek összehasonlítása. Az első nagy metaanalízis 2010-ben jelent meg, azonban a 4 kiválasztott és értékelhető közlemény nagyon eltérő adatokat tartalmazott, elsősorban a módszer különbözősége és az elemzés hiányosságai miatt [21]. A jelenleg ismert összehasonlító elemzések közül a legelfogadhatóbb Albasri és mtsai. által összeállított metaanalízis [22]. Ebben 8 vizsgálat alapján összehasonlították a gyBPM-t a rendelői méréssel (OBPM), valamint a HBPM és ABPM eredményekkel. A legfontosabb megállapításaik: • A gyógyszertárakban a hipertónia küszöbének a 135/85 Hgmm-t kell tekinteni. • A szisztolés vérnyomás tekintetében – hipertóniás egyéneknél – nem különbözik a nappali ABPM értéktől (a súlyozott átlag differencia (WMD)=1,22), egyezik a HBPM-mel (WMD=-0,85), de magasabb a 24 órás ABPM-nél (WMD= 4,52) és kisebb az OBPM értéknél (WMD=-1,23). • A diasztolés vérnyomás tekintetében egyezés csak a HBPM-mel értékelhető, azzal gyakorlatilag egyező (WMD= -0,95). A többivel nincs értékelhető adat. • Az elemzésnek számos korlátja van, mert a mérőeszköz, mérési időpontok, mérési módszer tekintetében az egyes felhasznált közleményekben nagy az eltérés. Nincs leírt kapcsolat a kezelőorvossal. Ennek ellenére Stergiou a J. of Hypertension 2017. évi egyik szerkesztőségi cikkében hangsúlyozza, hogy a gyógyszertári mérés általánosan elterjedt, hasznos és eddig elhanyagolt vérnyomásmérő módszer, másrészt a fentiekben leírt elemzés alapján biztos, hogy a gyYBPM- nél a hipertónia küszöbértéke 135/85 Hgmm, egyező az otthoni vérnyomásmérési határral és a továbbiakban ezt kell ebben a vonatkozásban sztenderdnek tekinteni [23]. Az orvos-gyógyszerész kApcsolAt technikájA Az betegellátó „munkacsoport” egymás közti és nem utolsósorban a beteget is beleszámító kommunikációja nélkülözhetetlen. Ennek a mai időkben a legelterjedtebb formája a telekommunikáció valamely formája. Az eHealth kiterjesztése a gyógyszerészekre is érvényes [24,25,26]. Hazánkban Kékes 2011-ben 152 gyógyszertárban végzett vérnyomásmérést és vércukormérést, valamint a betegek kikérdezése alapján megbecsülte a 10 éves végzetes CV kockázatot (SCOrE) magas vérnyomásban szenvedő betegekben [27]. A magyar Magángyógyszerészek Országos Szövetsége támogatásával egy munkacsoport létrehozott egy távellenőrzési, telemedicinális modult a gyógyszertárakban végzett időskori hipertónia és metabolikus betegségek gondozása céljából [28], lásd 2. ábra. A mérésnél speciális továbbító egy- ime – interdiszciplináris mAgyAr egészségügy séggel rendelkező vérnyomásmérőket és vércukormérőket használtak. A rendszert a Medinstance távellenőrzési program működtette [17]. Az kezelőorvos és a beteg, valamint a gyógyszerész és a távirányító központ folyamatos kapcsolatrendszerét biztosította. 2. ábra A gyógyszertárakban történő adatfelvétel, mérés és kapcsolatrendszer telemedicinális modulja. A mai modern világunkban az okostelefon a legegyszerűbb módja a kommunikációnak. A vérnyomásmérők egy része automatikusan kapcsolódik a telefonhoz, a beteg egyszerű beírással is rögzítheti a gyógyszertárban mért értéket az orvosához. Idős, rossz szocioökonomiai állapotban lévők esetében ezt a gyógyszerész végezheti el egy gyógyszertári okostelefonnal [29]. Az ESH egy ingyenes okostelefon applikációt terjeszt ESH CArE néven (8 európai nyelven), mely szabadon letölthető és biztosítja a kommunikációt a beteg és orvos között. Sajnos hazánkban még csak angol és német nyelven érhető el, de bizakodunk, hogy hamarosan magyar nyelven is letölthető lesz [29]. A mindennapos gyakorlatban az a helyes (optimális), ha a gyógyszertár egy kis szeparált részén történik a beszélgetés (tájékoztatás, mérés), amint arra utal pl. az Egy Csepp Figyelem Alapítvány a vércukormérés vonatkozásában [30]. A vérnyomásmérésnél legalább 5 perc pihenés után ülő helyzetben történik a mérés. Két egymás követő – 1 perc szünettel – mérést rögzítenek és juttatják el a kezelőorvoshoz. mi várhAtó A jövőben? Indokolt felvetítenünk a jövőt is. Az USA egészségügyi minisztériumának támogatásával 2016-ban közzétették a Centers for Disease Control and Prevention Szívbetegség és Stroke Prevenciós Diviziójának az American Medical Association és az American Pharmacists Association által elkészített irányelvet és javaslatot „A gyógyszerészek szerepe a hipertónia menedzselésében” címmel [31]. Ebben leírják a magasvérnyomás-betegség ismeretanyagát, valamint segítséget nyújtanak a vérnyomás pontos mérési technológiájáról és az alkalmazható mérőkészülékről is. A bevezetőben hangoztatják, hogy a gyógyszerészek a betegellátási folyamatban az orvosokkal és más egészségügyi szakemberekkel Xviii. évfolyAm 6. szám 2019. Augusztus 39 klinikum KArDIOLógIA együttműködésben, csapatmunka alapján dolgozzanak. Ezeknek az erőfeszítéseknek a sikere három tényezőtől függ: a népegészségügyi szempontok elfogadása, az egészségügyi információs technológia alkalmazása, a gyógyszeres kezelés javítása és a szív- és érrendszeri gyógyszertári szolgáltatások fenntarthatósága érdekében [31]. Érdemesnek tartjuk röviden összefoglalni az általuk 5 lépésben vázolt optimális stratégiát a fentiekben vázolt cél elérése érdekében: Az öt lépcső • Információ gyűjtés: a beteg kórtörténetéről, aktuális állapotáról, a kezelőorvosról, a gyógyszeres kezelésről. • Értékelés: az összegyűjtött információ elemzése, az aktuális probléma azonosítása, prioritási szempontok figyelembevétele. • Terv: egyéni betegközpontú gondozási terv, együttműködve az ellátó munkacsoport többi tagjával (kezelőorvos, specialista, gondozó stb.) a költséghatékony kezelés kialakításában segítségnyújtás. IrODALOMJEgYZÉK [1] NCD risk Factor Collaboration: Worldwide trends in blood pressure from 1975 to 2015: a pooled analysis of 1479 population-based measurement studies with 19.1 million participants. Lancet 2017; 389:37–55 [2] global Health Observatory: Data repository raised blood pressure (SBP ≥ 140 Or DBP ≥ 90) Data by WHO region. WHO 2015 genf. [3] Chow CK, Teo KK, rangarajan S, Islam S, gupta r, Avezum A et al.: PUrE Study Investigators. Prevalence, awareness, treatment, and control of hypertension in rural and urban communities in high-, middle-, and lowincome countries. JAMA 2013; 310:959–968. [4] Kearney PM, Whelton M, reynolds K, Muntner P, Whelton PK, He J: global burden of hypertension: analysis of worldwide data. Lancet 2005; 365:217–223 [5] Szegedi J, Kékes E, Sonkodi S, Kiss I: A hypertonia epidemiológiája Magyarországon. Hypertonia és Nephrologia 2014;18(5-6):134-43. [6] glynn Lg, Murphy AW, Smith SM, Schroeder K, Fahey T: Interventions used to improve control of blood pressure in patients with hypertension. Cochrane Database Syst rev 2010. CD005182. [7] Carter BL, Bosworth HB, green BB: The hypertension team: the role of the pharmacist, nurse, and team-work in hypertension therapy. J Clin Hypertens (greenwich) 2012; 14:51–65. [8] Obara T, Ohkubo T, Tanaka K, Satoh M, Ishikura K, Kobayashi M et al.: Pharmacists’ awareness and attitude toward blood pressure measurement at home and in the pharmacy in Japan. Clin Exp Hypertens 2012; 34:447–455. [9] World Health Organization (WHO): Pharmacy-based hypertension management model: protocol and guideli- 40 ime – interdiszciplináris mAgyAr egészségügy • • Végrehajtás: A gyógyszerész végrehajtja a gondozási terv rá eső részét – ebben a mérések elvégzése is szerepel – együttműködésben más egészségügyi szakemberekkel, gondozó intézményekkel és a beteggel. A gondozási terv hatékonyságának folyamatos követése és értékelése a kezelőorvossal, beteggel, más egészségügyi szakemberekkel együttműködésben. A stratégia lényege a beteg-gyógyszerész kapcsolat kialakítása, amely támogatja a betegekkel, családokkal és gondozókkal való kapcsolattartást és hatékony kommunikációt az egész gondozási folyamat során. A gyógyszerészeknek dokumentálniuk kell a tevékenységüket, és folyamatosan együtt kell működniük és kommunikálniuk az orvosokkal, más gyógyszerészekkel és más egészségügyi szakemberekkel a biztonságos, hatékony és összehangolt optimális terápiás – gondozási feladatok biztosítása érdekében. Ez a jövő, az optimális stratégia, hiszen a gyógyszerész szerves résztvevője a hipertónia ellátás folyamatának, ahogyan ez természetesen érvényes más betegségek vonatkozásában is. nes. A joint CINDI/EuroPharm Forum project. Copenhagen, Denmark: WHO regional Office for Europe; 2005; http://apps.who.int /iris/handle/10665/107638. [10] Szabó S, Samu A, Soós gy: gyógyszerészeti gondozás- protokoll-továbbképzés gYIK 2008, 08.301. http:/ /www.mgyk.hu/index.php?id=20100214 [11] Kiss I: A Szív- és érrendszeri Nemzeti Program MOTESZ Magazin 2007, 3-4: 35-37 [12] Kékes E, Kiss I: Az „Éljen 140/90 alatt!” Program 8 éve 2005-2013, a szervezeti felépítés oldaláról. IME – Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – az egészségügyi vezetők szaklapja 2014. XIII: 36-40 [13] Kiss I: A gyógyszerész gondozás szerepe és jelentősége a a Szív- és érrendszeri Programban. „ÉLjen 140/90 alatt” (szerk. Kiss I. és Kékes E) 2.3. fejezet 8492 oldal. Literatura Medica Kiadó . Budapest 2015. [14] 2018 ESC/ESH guidelines for the management of arterial hypertension. The Task Force for the management of arterial hypertension of the European Society of Cardiology and the European Society of Hypertension (chairmen: Mancia g,Williams B. et al. J Hypertens 2018 36:1953–2041 [15] Parati g, Stergiou gS, Asmar r et al.: European Society of Hypertension guidelines for blood pressure monitoring at home: a summary report of the Second International Consensus Conference on Home Blood Pressure Monitoring. J Hypertens. 2008; 26:1505–1526. [16] Stergiou gS, Parati g, Vlachopoulos C et al.: Methodology and technology for peripheral and central blood pressure and blood pressure variability measurement: current status and future directions – Position statement of the European Society of Hypertension Working group on blood pressure monitoring and cardiovascular variaXviii. évfolyAm 6. szám 2019. Augusztus klinikum KArDIOLógIA bility. J Hypertens 2016; 34:1665–1677. [17] Kékes E, Szegedi J, Kiss I: A telemedicina szerepe az orvos-beteg együtt-működés optimális megoldása érdekében hypertonia betegségben. Hypertonia és nephrologia 2018;22(S2):4-8 [18] Bliziotis IA, Destounis A, Stergiou gS: Home versus ambulatory and office blood pressure in predicting target organ damage in hypertension: a systematic review and metaanalysis. J Hypertens 2012; 30:1289–1299. [19] Conn VS, ruppar TM, Chase JA, Enriquez M, Cooper PS: Interventions to improve medication adherence in hypertensive patients: systematic review and metaanalysis. Curr Hypertens rep 2015; 17:94. [20] Tucker KL, Sheppard JP, Stevens r, Bosworth HB, Bove A, Bray EP et al.: Self-monitoring of blood pressure in hypertension: a systematic review and individual patient data meta-analysis. PLoS Med 2017; 14:e1002389 [21] Sabater-Hernandez D, Azpilicueta I. et al.: Clinical value of blood pressure measurement in the community pharmacy. Pharm World Sci 2010; 32:552–558. [22] Albasri A, O'Sullivan JW, roberts NW et al. : A comparison of blood pressure in community pharmacies with ambulatory, home, and general practitioner office readings: systematic review and meta-analysis. J Hypertens: 2017; 35:1919–1928. [23] Stergiou, gS., Konstantinos Kg., Anastasios K: Pharmacy blood pressure: a common, useful, and neglected out of office blood pressure measurement method. Journal of Hypertension: 2017 ,35 : 1948–1949 A SZErZőK BEMUTATÁSA dr. kékes ede 1956-ban végezte el az orvosegyetemet. Szakorvosi diplomával rendelkezik belgyógyászatból, kardiológiából, képesítéssel hipertonológiából, informatikából. Elsőként az Orvostovábbképző Intézetben, majd a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetemen, később a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Belgyógyászati Klinikáján dolgozott. 1980-ban lett egyetemi tanár a HIETE Kardiológiai Centrumban, majd 1993-tól 1999-ig tanszékvezető egyetemi tanár az Orvosi Informatikai Tanszéken. 1999-2010 között az International Medical Services (IMS) orvosigazgatója, kardiológiai szakrendelés vezetője. 2010-2015 a Hypertonia Központ óbuda igazgatója. 2018-tól a Pécsi Egyetem I. Belgyógyászati Klinika tudományos munkatársa. 1990-1998 között a Magyar Kardiológus Társaság Elnökségi tagja, majd alelnöke. 1990-1998 között a Magyar Egészségügyi Informatikai Társaság Elnöke, 2000-től a Magyar Hypertonia Társaság tagja, majd elnökségi tagja, 2010-től A MÁESZ szakmai Bizottság tagja. A Hypertonia-Nephrologia újság felelős szerkesztője, az IME Tanácsadó Testület tagja. Érdeklődési területe a kliniko-far- ime – interdiszciplináris mAgyAr egészségügy [24] Bashshur rI: Telemedicine and Health Care. Telemedicine Journal and e-Health 2002, 8 :8-11. [25] Parati g, Omboni S, Albini F et al. : Home blood pressure telemonitoring improves hypertension control in general practice. the teleBPcare study, J Hypertens 2009;27: 198–203. [26] McManus rJ, Mant J, Bray EP, Holder r, Jones MI, greenfield S et al.: Telemonitoring and self-management in the control of hypertension (TASMINH2): a randomised controlled trial. Lancet 2010; 376:163–172. [27] Kékes E. A heart score kardiovaszkuláris rizikóbecslési program gyakorlati értéke. Magyarországi tapasztalatok gyógyszertárakban végzett adatgyűjtés alapján. Háziorvos Továbbképző Szemle. 2011; 16 : 40 – 45 . [28] Kékes E, Samu A, Szegedi J, Mezei r. Kiss I: Időskori egészséggondozás a telemedicina segítségével. IME 2012, XI :46-50 [29] Kékes E: Telemedicinális eszközök (okostelefon, tablet) felhasználási módszerei otthoni vérnyomásmérés során. Hypertonia és Nephrologia 2019;23(1):26-9. https: //doi.org/10.33668/hn.23.005 [30] Egy Csepp Figyelem Alapítvány. http://www.egycseppfigyelem.hu [31] Centers for Disease Control and Prevention. Using the pharmacists’ patient care process to manage high blood pressure: a resource guide for pharmacists. Atlanta, gA: Centers for Disease Control and Prevention, U.S. Department of Health and Human Services; 2016. makológiai kutatás, vérnyomás és szívfrekvencia variabilitás, telemedicinális EKg, vérnyomásmérés, távoktatás. 625 tudományos közleménye jelent meg, 32 könyv, vagy könyvrészlet, impakt faktora 45,6. dr. nagy judit 1965-ben szerzett általános orvosi diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetemen (POTE). Ezt követően a POTE Pathológiai Intézetében kezdett dolgozni romhányi professzor vezetése alatt. 4 év múlva a POTE II. sz. Belgyógyászati Klinikájára került Hámori professzor vezetése alatt. 1992-2006 között a Klinikai igazgatója volt. Jelenleg ugyanitt professzor emeritus. Belgyógyász, nefrológus szakorvos. Európai és hazai hipertonológus szakképesítéssel rendelkezik. Fő kutatási területe a krónikus nefrológiai betegségek. 1992-94 között a Minneapolis Egyetemen dolgozott, 1996-ban elnyerte az NKF International Distinguished Medal díját. Oktatóként részt vesz a POTE-n a magyar és angol nyelvű belgyógyász képzésben és a gyógyszerész képzésben. Xviii. évfolyAm 6. szám 2019. Augusztus 41